Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. november 3. francia gyarmatosítók TI békés arab tüntetőt gyilkoltak meg Algériában Az algériai felszabadítási harc csütörtökön nyolcadik évébe lé­pett. Algéria arab lakossága szer­dán a 7. évfordulót nagyszabású megmozdulásokkal ünnepelte és a függetlenség mellett tüntetett. Francia hivatalos közlemény szerint a francia katonák és rendőrök golyói 77 arab tün­tetőt öltek meg, s több mint százat súlyosan megsebesítet­tek. Algéria lakossága egységesen követte az ideiglenes kormány ■felhívását, és valamennyi város­ban heves tüntetések zajlottak le, bár a gyarmati csapatok tel­jesen megszállták a városokat és könyörtelen terrorral léptek fel az arabokkal szemben. Tudósí­tók megjegyzik, hogy a tünte­tésekben különösen sok fiatal vett részt. Oranban a tömeg között gyermekeket is lehetett látni, és a felvonulók menetét az algé­riai nemzeti zászló színeibe öl­tözött fiatal lányok vezették. Az arab negyedekben a lakosság nemzeti zászlókat lobogtatva, éljenzéssel fogadta a tüntetőket. A tüntetések békés jellege ellené re a francia „biztonsági alakula­tok” kíméletlenül tüzeltek a tö­megre. A Kelet-Algériában lévő Ras el Hanoim városban 14 ara­bot gyilkoltak meg. Constan- tineban 22 arab esett áldo­zatul a gyilkos terrornak, és tizenkettő megsebesült. M. Si­lóban a sortűz után 14 algé­riai tüntető maradt holtan az utcákon. Oranban a franciák algériai asz- szonyokat gyilkoltak meg. A franciák több ízben könnyfakasz­tó bombákat és gránátokat hasz­nált a tömeg szétoszlatására. Algériában szerdán csaknem száz százalékosan betartották az általános sztrájkot. Az üzletek nem nyitottak ki és zárva ma­radtak az arab kereskedők iro­dái is. NEW YORK Negyvenkilenc afro-ázsiai or­szág képviselője New Yorkban nyilatkozatot adott ki az algé­riai forradalom kitörésének 7. évfordulója alkalmából. A nyi­latkozat tárgyalásokra szólítja fel a szemben álló feleket, aggo­dalommal állapítja meg, hogy Algériában a helyzet állandóan rosszabbodik és súlyosan fenye­geti a nemzetközi békét és biz­tonságot. Éppen ezért elengedhe­tetlenül szükséges — hangsúlyoz­za a nyilatkozat —, hogy békés megoldást találjanak az algériai kérdés rendezésére. PÁRIZS Ben Bella, az algériai ideig­lenes kormány tagja és a francia hatóságok által fog­va tartott négy társa bejelen­tette, csütörtökön éhségsztráj­kot kezdenek tiltakozásul az ellen, hogy a francia ható­ságok brutális terrort alkal­maznak az algériai tüntetők­kel szemben. A fogvatartott vezetők sztrájk­jukkal azért is tiltakoznak, mert a francia börtönökben emberte­lenül bánnak a letartóztatott al­gériaiakkal. Mourad Oussedik, Ben Bella ügyvédje közölte, hogy Algériá­ban és Franciaországban a ható­ságok 32 000 arabot tartanak őrizetben. MOSZKVA A szovjet nőbizottság az algé­riai függetlenségi harc 7. évfor­dulója alkalmából nyilatkozatot tett közzé. A nőbizottság támo­gatásáról biztosítja a független­Zorin beszéde a különleges politikai bizottság ülésén New York (TASZSZ). A külön­leges politikai bizottság novem­ber elsejei ülésén Zorin szovjet küldött rámutatott, hogy a Dél­afrikai Köztársaság kormányá­nak fajgyűlölő politikája már 1952 óta az ENSZ-közgyűlések napirendjén van. E kormány azonban durván visszautasítja az ENSZ minden felhívását és hatá­rozatát és lebecsüli a világközvé­leményt. Nem kívánja teljesíteni azt a felhívást sem, amely sze­rint függetlenséget kell adni a gyarmati országoknak és népek­nek, nem tartja be az ENSZ alapokmányát és az emberi jo­gokról szóló nyilatkozatot. Zorin hangsúlyozta, hogy a Dél­afrikai Köztársaság kormánya nem folytathatná embergyűlölő politikáját, ha nem támogatná ebben egyik-másik nagyhatalom. A szovjet küldött emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok hatal­mas pénzügyi támogatást nyújt e kormánynak, amely a második világháború óta igénybevett köl­csönök háromnegyed részét Ame­rikától kapta. A nyugati hatal­mak támogatása nélkül a Dél­afrikai Köztársaság már rég ki lenne zárva az ENSZ-ből — mondta Zorin. — E kormány faj­gyűlölő politikája olyan tényező­vé vált, mely a nemzetközi bé­két és biztonságot veszélvezteti. A Délafrikai Köztársaság úgy lép fel, mint az imperialisták politi­kai ereje és reális veszéllyé vált az összes afrikai állam számára. Ezt többek között bizonyítja az a tény is, hogy a délafrikai zsoldo­sok fegyverrel harcolnak Katan- gának Kongótól való elszakításá- ért. A szovjet küldött teljes mérté­kig támogatta Szenegál, Ghana, Szomáli, Gabon és más afrikai államok küldöttségeinek azt a javaslatát, amely szerint a Dél­afrikai Köztársaságot ki kell zár­ni az ENSZ-ből, valamint azt a gha nai, etiópiai, guineai, stb. javas­latot, hogy gazdasági, politikai és más szankciókat léptessenek élet­be a Délafrikai Köztársaság el­len. ségéért küzdő algériai népet, és megbélyegzi a gyarmatosítók vé­res terrorját. A szovjet nők — hangsúlyoz­za a nyilatkozat — követelik az algériai háború beszüntetését, és a kérdés békés tárgyalások útján történő rendezését, PÁRIZS Algéria népe a szabadságharc kitörésének hetedik évfordulóján megmutatta, hogy egységesen az Algériai Köztársaság kormánya mögött áll. Az algériai béke hí­vei ebben látják a szerdai nem­zeti nap legfőbb jelentőségét. A francia polgári sajtó is el­ismeri, hogy az algériaiak min­denütt követték az FLN utasítá­sait: békésen, fegyelmezetten tüntettek a tárgyalás és az euró­paiakkal való együttélés gondo­lata mellett. A Liberation rámutat: novem­ber elsején valójában népszava­zás volt Algériában, a nép egy­ségesen a függetlenség mellett foglalt állást. A központi kongói kormány csapatéi már 59 kilométernyire nyomultak be katangai területre Leopoldville (MTI). A Reuter- iroda és az AP hírügynökség csü­törtöki jelentése szerint Mobutu tábornok, a kongói központi kor­mány fegyveres erőinek főpa­rancsnoka sajtóértekezletet tar­tott. Ezen kijelentette, hogy eey- ségei egyszerre több ponton át­lépték a határt, s jelenleg 59 ki­lométer mélységben nyomulnak előre katangai területen. Mobutu tábornok hangsúlyozta, hogy a támadásra csak a katan­gai provokációk után került sor. Mint ismeretes, katangai repülő­gépek bombatárPadásokat hajtot­tak végre falvak és stratégiai pontok ellen. A most folyó had­műveletekről szólva Mobutu be­számolt arról, hogy csapatai Lusz kunál lelőttek egy katangai re­pülőgépet, amelyen öt civilruhás európai zsoldos tartózkodott. A tábornok végezetül kijelen­tette, hogy a támadó hadművelet célja végső soron a katangai el­szakadás megszüntetése. Finnország nem válhat egy Szovjetunió ellen irányuló agresszió kiinduló pontjává Kekkonen beszéde Los Angeles (MTI). Kekkonen finn köztársasági elnök, aki je­lenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, szerdán este beszé­det mondott Los Angelesben. A legújabb szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, az 1948-ban megkötött szovjet—finn barátsági és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény lényege, hogy Finnország nem válhat szovjet-ellenes agresszió kiinduló pontjává. „Az egyezmény érteimé ben, ha Finnország és a Szovjet­unió egyetért abban, hogy Né­metország, vagy a Németország­gal szövetséges hatalmak részé­ről katonai agresszió fenyegeti Finnországot, va>— finn területen keresztül a Szovjetuniót, úgy a két kormány tanácskozásokat kezd”. A finn köztársasági elnök a na­pokban Kennedyvel folytatott tárgyalásáról szólva elmondottaj hogy az eszemecsere során ő, Kekkonen hangsúlyozta: Finnor­szág külpolitikájának célja az ország biztonságának és függet­lenségének megőrzése, Finnország semleges politikát óhajt folytatni, ugyanakkor fenntartva a kölcsö­nös bizalmon és barátságon ala­puló viszonyt minden állammal. „A velünk szomszédos nagy­hatalom bizalma különösképpen fontos számunkra. Mindig arra törekedtünk, hogy meggyőzzük a Szovjetuniót, úgy tekinthet Finn­országra, mint baráti és békés szomszédra, amely semmi körül­mények között nem veszélyezteti biztonságát” — mondotta befe­jezésül Kekkonen. A finn elnök szóvivője sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy Finnország válaszolni készül a Szovjetunió jegyzékére. Angol lapok a nyugatiak legújabb berlini intézkedéseiről London (MTI). Az angol köz­vélemény bevallja, a szövetsége­sek legújabb rendelete, amellyel utasították a nyugatberlini rend­őrséget, hogy igazoltasson Kelet- Berlinből jövő bizonyos polgári személyeket, olyan „öngól” amely lyel a Nyugat végleg kiütötte sa­ját berlini kártyáit. A Daily Telegraph berlini tu­dósítója szerint az új rendeletet sajnálattal fogadták a nyugatber­liniek, akik azt mondták, ez an­nak a keleti érvnek az elfoga­dását jelenti, amely szerint a Kelet- és Nyugat-Berlin közötii vonal most nemzetközi határ lett. A Daily Mail berlini tudósító­ja jelenti „A Nyugat meghátrál Berlin ügyében” — címmel: A szövetségesek igazoltatás: rendeletükkel elismerték azt a szovjet álláspontot, hogy Berlin állandóan kettéosztott város. Az új szabályzat tökéletesen megfe­lel a Szovjetunió szándékainak, mert azt jelenti, a szövetségesek feladták azt az álláspontjukat, hogy Berlin négyhatalmi övezet, amelyben a szövetségesek vala­mennyi személyzete teljes moz­gási szabadságot élvez. Ez azt je­lenti, hogy új egvezményt kell kötni a Szovjetunióval a ryugati helyőrségek Berlinben tartásáról. A Guardian bonni tudósítója szerint az új rendelet valószínű célja az amerikaiak tekintélyé­nek megmentése Berlinben. Ezek után bizonyára visszavonják majd azt a rendeletet, amellyel megtiltották az amerikai misszióit tagjainak igazolványaik felmuta­tását. Katonaságot vetettek be a sztrájkolok ellen London (TASZSZ). Mint a Reu­ter hírügynökség Singapuri tudó­sítója jelenti, szerdán este a Sin­gapur! hatóságok négyezerötszáz rendőrt mozgósítottak és kihívták a katonaságot is, hogy leszámol­janak a közüzemek tizenötezer sztrájkoló munkásával. Amikor a sztrájkolok összecsaptak a rend­őrökkel és a katonákkal, tizen­hármán megsebesültek. Sok mun­kást letartóztattak. A munkások követelik, hogy szakszervezetüket ismerjék el a hatóságok. Az utóbbiak viszont azzal az ürüggyel utasítják ezt vissza, hogy a közüzemi munká­sok szakszervezete baloldali. ' VTTVTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTVTtTl A Szovjetunió gazdasági nagykörzetei A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán N. SZ. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára kongresszusi beszámo­lójában utalt az egyesített gaz­dasági területek, és ezeken be­lül működő Népgazdasági Taná­csok Jelentőségére a Szovjetunió tervezési rendszerében. A Szov­jetunióban jelenleg 19 egyesített gazdasági terület — azaz gaz­dasági nagykörzet van. A jelenlegi gazdasági nagykör- zetek létrehozása előtt 13 nagy­körzet szolgált a Szovjetunió köz­ponti tervezésének területi ter­vezési alapjául. Az új gazdasági nagykörzetek minőségileg külön­böznek az előzőektől. Mindegyi­kük összehangolási (koordinációs) és tervezési tanáccsal rendelke­zik. A területi tervezés tehát kö­zelebb került az élethez. Az új körzetek a Szovjetunió új nagy gazdasági területi egységeinek tekinthetők. A Szovjetunió 15 szövetséges szovjet köztársasága az alábbi gazdasági nagykörzetekre oszlik: az Oroszországi Szovjet Födera­tív Szocialista Köztársaságban 10 gazdasági nagykörzet vap (sor­számozás megfelel a térképek ka­rikáiban levő számoknak, zárójel­ben a körzet székhelye): 1. Észak- Nyugat (Leningrád), 2. Központ (Moszkva), 3. Volga-Vjatka (Gor­kij), 4. Központi-Csernozjom (Vo- ronyezs). 5. Volga-mellék (Kuj- biscv), fi. Észak-Kaukázus (Rosz- tov-na-Donu), 7. lírai (Szverd­GAZDASAGI NAGYKORZETEK A SZOVJETUNIÓBAN lovszk), 8. Nyugat-Szibéria (No- voszibirszk), 9. Kclet-Szibcria (Irkutszk), 10. Távol-kelet (Haba­rovszk), tlkrajnában három nagy­körzetet találunk: 11. Donycc- Dnyeper-incllék (Harkov), 12. Dél-Nyugat (Kijev), 13. Dél (Ogyessza). A három balti szov­jet köztársaság — Észtország, Lettország és Litvánia egy nagy gazdasági körzetbe tartozik: 14. Nyugat (Riga). Ugyancsak egy körzetbe tömö­rül az Azerbajdzsán, a Grúz és az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság: 15. Kaukázusontúl (Baku), A 16. gazdasági nagykör­zetet, Közép-Ázsiát, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kirgizia alkotja. Székhelye: Tas­kent. A 17. nagykörzet Alma-Ata székhellyel egész Kazahsztán te­rületére terjed ki. A felsorolt gazdasági nagykör­zetek mindegyike több gazdasá­gi-igazgatási körzetet egyesít ma­gában. A térképünkön 18. szám­mal jelölt Belorusszia (Minszki és 19-es Moldva (Kisinyov) nem tartozik a fenti nagykörzetekhez, hanem továbbra is mindkettő ön­álló gazdasági-igazgatási körzetet alkot.

Next

/
Thumbnails
Contents