Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

1961. november 24. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 Tovább a helyes úton \ Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kong­resszusa új hitet, bizakodást és erőt adott a boldogabb jövőért harcoló népeknek. Különösen mi érezzük ezt, akik már most azon ay. úton járunk, amely biztosan elvezet a kommunizmushoz. Ezért érezzük magunkénak a kommu­nizmus építésének a programját, és azt az eszmei, politikai irány­vonalat, amelyet a kongresszus elfogadott, továbbfejlesztve a XX. kongreszus történelmi határoza­tait. Pártunk Központi Bizottsá­ga határozatban foglalt állást a XXII. kongresszus eszméi mellett és megjelölte azokat az alapvető feladatokat, amelyeket a XXII. kongresszus fényében világosab­ban látunk, mint valaha. Mi az, ami miatt a XXII. kong­resszus után különösen örülhet minden magyar kommunista, a szocializmust építő magyar nép? Az, amit pártunk Központi Bi­zottságának határozata így fo­galmaz meg: »A Magyar Szocia­lista Munkáspárt immár több mint öt esztendeje, 1956. novem­ber eleje óta a marxizmus-leni- nizmusnak a XX. kongresszus ál­tal továbbfejlesztett fegyverzeté­vel vívja harcát, végzi munká­ját . .. Az SZKP XXII. kongresz- szusának eszmei, politikai irány­vonala igazolja és megerősíti pár­tunk irányvonalát... « Tehát pár­tunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt helyesen értelmezte a XX. kongresszus eszméit, helye­sen alkalmazta azokat a sajátos hazai viszonyokra és kétfrontos harcban megtisztította a párt po­litikáját mind a szektás, mind pedig a revizionista áramlatok tói. Pártunk helyes irányvonalát az élet, a gyakorlat igazolta: azok az eredmények, amelyeket ezen az úton elértünk. Kijavítottuk a régebbi hibákat, leküzdöttük a revízión izmust, elsöpörtük a sze­mélyi kultusz maradványait. He­lyes gazdaságpolitikánknak bizo­nyítéka a hároméves terv sike­res teljesítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, népünk életszínvonalának töretlen emel­kedése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa is­mét megerősítette a pártunk VII. kongresszusán jóváhagyott esz­mei, politikai irányvonalat és is­mét megerősített bennünket ab­ban, hogy maradéktalanul végre­hajtsuk a VII. kongresszus hatá­rozatait. A második ötéves terv teljesítése, amely tervet a VII. kongresszuson meghatározott alapelvek szerint készítettünk el. s amelyet ez év októberében emelt törvényerőre az országgyű­lés, további előrehaladást jelent azon a helyes úton, amelyen já­runk, s közelebb visz bennünket ahhoz a célhoz, amelyet a XXII. kongresszus most a szovjet nép elé tűzött. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának jelentő­ségéről hozott határozata hang­súlyozza: »A magyar nép ma a szocialista társadalmat építi. Ez az út a kommunista társadalom felé vezet. Ha töretlenül, követ­kezetesen valósítjuk meg a jö­vőben is pártunk lenini politiká­ját, akkor biztosíthatjuk, hogy a kommunista társadalom Magyar- országon is történelmileg azonos időszakban épül fel, mint a Szov­jetunióban.« Első és leefentosabb feladatunk az, amit a VII. kong­resszus tűzött ki: Létrehozni ha­zánkban a szocializmus alapjait, amelyre a szocialista társadalom épületét emelhetjük. Ésszerűb­ben k'feiezve ez annvit jelent, — Az idei őszön és télen me­gyénk 46 községében ismertetik Solohov „Feltört ugar” és 37 községben Szendrei József „Lesz még gyümölcs a fán” című köny­vét. Anna Seghers ..A hetedik ke­reszt” című művét 19. Sarkadi Imre ..Verébdűlő” című regényét öt községben ismertetik, hogy meg kell valósítanunk az ötéves népgazdaságfejlesztési ter­vet, fejleszteni kell a tudományo­kat, egyre jobban erősítve ezek kapcsolatát a gyakorlattal, meg kell gyorsítani népünk kulturá­lis és politikát fejlődését. A második ötéves terv meg- valósítása reális feladat, s mint ezt a határozat is meg­állapítja: irányszámai jó vezetés­sel, odaadó munkával túlszárnyal hatók. A terv az ipari termelés­nek 48—50, a mezőgazdasági ter­melésnek 23 százalékos emelke­dését irányozza elő. A termelési terv teljesítése és túlteljesítése teszi lehetővé a lakosság fogyasz­tási alapjának 22—23, az egy főre eső reáljövedelemnek 16—17 szá­zalékos növekedését, illetve e növekedés túlteljesítését. A termelés mennyiségi emel­kedését a termelékenység továb­bi emelkedésével kell nagyrészt megoldani. Azok az eredmények, amelyeket a hároméves terv so­rán a műszaki fejlesztésben, a kapacitások jobb kihasználásá­ban, a munkaszervezés tökélete­sítésében, a technológiai folya­matok és a gyártmányok korsze­rűsítésében, a mezőgazdasági ho­zamok növelésében, a munkaidő jobb kihasználásában és a mun­ka minőségének javításában el­értünk, tovább fokozhatok. Az iparban 32—33 százalékos, a me­zőgazdaságban még ennél is na­gyobb termelékenység-emelkedést ír elő második ötéves tervünk. A munkatermelékenység állandó emelkedése nálunk gazdasági tör­vény, döntő tényező a termelő­erők fejlődésében, s a két világ- rendszer gazdasági versenyében. A termelékenység emelkedéséért vívott harccal szorosan összefügg a költségek csökkentése, a taka­rékosság: anyaggal, energiával és munkaerővel és a beruházások gazdaságosságának állandó foko­zása. • • Q téves tervünk irányszámai­ból és a Központi Bizott­ság mostani határozatából is ki­világlik, hogy népgazdaságunk, és társadalmunk továbbfejleszté­sének a kulcskérdése a mezőgaz­dasági termelés gyors fejleszté­se. a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása. Pártunk a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének időszakában is egész népünkhöz fordult: a magyar társadalom érezze szívügyének az átszerve­zést, és minden szocializmushoz hű ember segítse a parasztságot rátérni az új útra. Népünk ak­kor magáévá tette a párt felhí­vását, és társadalmunk egy em­berként állott a parasztság mel­lé. A társadalom összefogása nagyszerű eredményeket hozott, s most a párt ismét össztársadal­mi üggyé teszi a mezőgazdaság fejlesztésének, a termelőszövet­kezetek megszilárdításának ügyét. A határozat a termelőszö­vetkezetek megszilárdításának sokrétű feladatából két fontos gazdasági feladat megoldását emeli ki: a kenyérgabona-prob­léma megszüntetését és az állat- tenyésztés fejlesztését a takar­mányalap megteremtésével együt tesen. Hangsúlyozza a határozat: „A mezőgazdaság fellendítéséért, és a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáért folyó munka és harc során el kell érnünk, hogy a különböző rétegekből összete­vődő termelőszövetkezeti tagság mielőbb szocialista szellemű, egy­séges szövetkezeti parasztsággá forrjon össze.” A nagy feladatokat, amelyek előttünk állnak, állandóan töké­letesedő, a szocialista ember egy­re több tulajdonságával rendel­kező, egyre magasabb erkölcsi normák szerint élő, műszakilag és általánosan kulturált nép tudja megvalósítani. Ezért hívja fel pártunk határozata a tudo­mány, a művészetek és a kul­túra minden ágának művelőit, hogy az eddiginél is jobban, ma­gasabb fokon segítsék népünk szellemi fejlődését. pVladataink nem ismeretle­x nek. Arra az útra, ame­lyen járni kell a jövőben, nem ma léptünk rá. Az új a XXII. kongresszus után az, hogy vilá­gosabban élesebben rajzolódik ki előttünk a végcél, jobban lát­juk, mint ahoey eddig láttuk azt. hogy utunk hová vezet. Az új az, hogy a kongresszus fényével megvilágított cél jobban lelkesít bennünket, a kommunizmust kö­zelebb érezzük mindennapjaink­hoz, és ez megsokszorozza erőn­ket. Amikor pártunk felhívja a kommunistákat, az egész magyar népet a kongresszus anyagának tanulmányozására. akkor az a cél vezérli a pártot, hogy meg­ismerjük a holnapunkat, és ezt megismerve eevre többet tegvünk azért, hogv közelebb hozzuk ezt a holnapot. Ov. T. A Szovjetunió ipari fejlődése 1960-1980-ig &RUTTÍ irawrERKEÚi víu.RiATl '5*5' NAVIRERÍSKEtiELMi EbbÖL Automatizált tojóházat, korszerűen gépesített csibegyárat létesítenek a mezőgazdasági kiállítás területén A Földművelésügyi Miniszté­rium Kisállattenyésztési Osztá­lyán tájékoztatásul közölték, hogy a mezőgazdasági kiállítás területén hamarosan két modern baromi i-tenyéscztelepet létesíte­nek: az egyik nagy szarvasmar­ha-istállót teljesen automatizált tojóházzá alakítják át, amely 5000 tyúk befogadására lesz ele­gendő, a sertésbemutató épületé­ből pedig 15 000 férőhelyes, kor­szerűen gépesített húscsibe-gyá- rat alakítanak ki. Itt évente 60— 70 000 húscsibét nevelnek fel korszerű tartási módok alkalma­zásával. A két telep egész éven át üzemben lesz, és e'sősorbnn i szakoktatási célokat szolgál. A kiállítás területén ugyanis állan­dó jellegű, bentlakásos baromfi- tenyésztő szakmunkásképző isko­lát létesítenek, ahol évente több száz állami gazdasági és terme­lőszövetkezeti szakembert képez­nek ki. Ezenkívül a téli hóna­pokban a termelőszövetkezeti ba­romfitenyésztő telepek kezelői számára rendeznek itt tanfolya­mokat. A kiállítások idején ter­mészetesen baromfitenyésztési be mutatókat is rendeznek az át­alakított épületekben. A tervek szerint az átalakítási munkála­tokat már a következő napokban megkezdik. 55. — Kérem, testvérem, minden van a legnagyobb rendben. Rodriguez letette a kagylót. Imre bácsi már mögötte állt. Né­hány szóval elmondta a teljes beszélgetést, majd álmosan nyúj­tózkodott egyet: — Na, látod, milyen korrekt fickók ezek a nyilasok. Csak már az utolsót is lógni látnám... Másnap lázas munka kezdődött a spanyol házban. A hat akciócsoport, amely még előző nap megalakult, külön-kü- lön ismerkedett a fegyverekkel. A felső villa fogadótermében szabályszerű harci kiképzés folyt. Imre bácsi üzenetet küldött fel­ső kapcsolatának, és jelezte, hogy mennyi fegyvert, lőszert, kézi­gránátot tud rendelkezésére bo­csátani. Válaszüzenet jött: meg­határozott jelszóval több akció- csoport meghatalmazottja keresi majd fel a spanyol követséget, és alkalmas módon átveszik a nekik jutó fegyvereket, lőszereket. ETTEM O ODR1GVEZ Géza intézkedésére Gulyás bá­csi ismét élelmiszercsomagokat állított össze. Ezeket a következő napokban szét kell hordani az elvtársak családjainak. Az akciócsoportok vezetőiből álló házbeli akcióbizottság, egy­ben a spanyol ház pártbizottsá­ga, minden nap összeült. Imre bácsi az első ülés után megkeres­te Gézát: — Fontos közölni valóm van veled, Géza. Úgy határoztam, hogy ha magad is akarod, és egyetértesz vele, felveszünk a párt tagjai közé. Géza nem válaszolt. Elszorult a torka. Imre bácsi megölelte őt. — Drága barátom, veled együtt örülök én is. Látod, kegyetlenül nehéz idők ezek. Az emberélet olcsó, de drága a becsület, a tisz­ta emberség. Egész éjszaka felő­led gondolkoztam. Milyen érde­kes. Mi legtöbben munkásembe­rek vagyunk, proletáremberek, akikről már száz esztendővel ez­előtt azt mondta a Kommunista Kiáltvány, hogy csak láncainka* veszíthetjük az emberiség gonosz ellenségeivel vívott kemény harc­ban. Te máshonnét jöttél, magad mondtad el, hogy apád jómódú kereskedő, és te nem szenvedtél szükséget semmiben. Egyszercsak mégis találkoztunk. Te ugyanarra vetted az utadat, amerre mi já­runk, kommunista forradalmá­rok. Gondolkozz csak el rajta, miért történt ez így? Azért, meri akinek embersége tiszta, és az embertelenséget gyűlöli, aki jót akar a világnak, becsületet a mun kának, boldogságot az embernek, az előbb-utóbb találkozik velünk. Nagyon jó, hogy találkoztunk, Géza. Elvtársunk lettél, testvé­rünk, teljesen egy lettél velünk. Géza magába mélyedt. Nagyso­»IRTA: HORVATH JÓZSEF kára Imre bácsira emelte a te­kintetét: — Köszönöm a bizalmatokat... Én nagyon büszke vagyok... Kom­munista vagyok... Tudom, mit je­lent ez. Igaz, nem a külvárosok nyomorúságában, s nem is a moz­galomban nőttem fel. Nekem nem adódott annyi alkalom a próbatételre, az edződésre, mint nektek. De már tudom, mit tett ez a párt, s mit tesz most ennek a népnek a megmentéséért. Egy esztendeje még mitsem törődtem politikával, közélettel, társadalmi távlatokkal. Te tudod, hiszen el­mondtam neked is, hogy az egyé­niség önálló és független érvé­nyesülésének elve mentén prófé- tálkodtam. Aztán láttam mivé lesz az egyéniség, az érvényesü­lés és az ember szabadsága, ha a hatalmat zsarnokok és gyilkosok bitorolják. Ez a felismerés lendí­tett előre engemet. Igaz, először csak menekültként fordultam szembe az elnyomókkal, csak ön­magamért... Később rádöbbentem a felelősségemre. Annát mar azért szabadítottam ki a nyila­sok fogságából. És aztán... beval­lom neked, Imre bácsi. Anna sze­relméért harcoltam. Igen, az ő szemében hős lovag akartam len­ni, mert láttam, milyen bátor ő. Az, amit csináltam, úgy érzem, nem volt rossz, becsületes és jó­akaraté igyekezet volt, de igazi értelmére te tanítottál meg, és ti mind: Béla, Haraszti, Csizmadia, Pokorny, és a többi elvtái-s. Ti olyan emberek vagytok, s ezt lát­tam meg én, akikhez jó hasonlí­tani... Imre bácsi ismét megölelte Gézát, és alig tudta visszaszorí­tani meghatottságát. Aztán félig komolyan, félig tréfásan feltette a kérdést: — Nem azért kérdem, Géza, mintha semmit sem tudnék a dologról, de hallani szeretném tőled is: hányadán vagvtok ti ez­zel az Annával? Géza kissé elpirult: — Szeretem őt, hiszen tudod... Szeretem, és ő is szeret engem. Ha majd elvégeztük a kötelessé­günket, összeházasodunk, ezt szi­lárdan elhatároztuk. — Hohó, barátocskám, hát ti úgy akartok összeházasodni, mint aggastyánok? Géza értetlenül bámult öreg barátjára: — Nem értem... — Azt mondod — nevetett Im­re bácsi —, ho™ ..majd ha elvé­geztük kötelességünket...” Tudod te, mikor lesz az, amikor mi, kommunisták majd elmondhatjuk ezt? Géza most már megértette a célzást: — Na. persze, úgy értem, hogv ha vége lesz ennek az öldöklés­nek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents