Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

1961. november 22. TOLVA MEGYEI VEPÜ.TSAG 3 Megvalósítjuk az ötéves tervet — mondja Balassa Béla vonatvezető A napokban beszélgetést foly tattam Balassa Béla elvtársiul. Dombóvár állomás Kiváló vas­utas jelvénnyel kitüntetett vonat­vezetőjével. — Mi a véleménye az öt­éves tervről, a vasút és kizá­rólagosan Dombóvár állomás­ra vonatkoztatva? Balassa elvtárs elmondotta, hogy az ötéves terv feladatai igen nagyok, ennek végrehajtása nem kis munkát jelent. — Ha a munkánkat megfelelően szervez­zük és ahhoz jól állunk hozzá, akkor í határidő előtt végre tud­juk hajtani. — Az ötéves terv első évében is bebizonyítottuk. ho°y me'fe- leltü k az előírt k'vetelményak- nek, mert a áru- és a sz rr.ély- szállítási tervet túltelj:sí ettük. Annak az eredménye az, hogy jó volt a politikai nevelőmunka, dolgozóinknak megmagyaráztuk hogy az ötéves terv az ő érde­kükben folyik és amit tesznek, azt a saját érdekükben teszik. Tehát olyan magas lesz az élet- színvonaluk. amilyen jól dolgoz­nak. Tudjuk, hogy mit miért te­szünk és amit az ötéves tervben megvalósítunk, az mind a szocia­lizmus épüését és életszínvona­lunk emelkedését segíti elő. En­nek tudatában dolgozóink fele­lősségérzete megnőtt. Tudják, hogy a selejt-munka hátráltatja az ötéves terv végrehajtását. Így csökkenhetett a balesetek száma is a második félévben Dombó­vár állomáson. — Ezzel kapcsolatosan a fel­sőbb szerveinknek is volt felada­ta, mert biztosítani kellett dol­gozóink részére a megfelelő mun­kafeltételeket, amely úgy gondo­lom, jelenleg nem esik kifogás alá állomásunkon — mondotta Balassa elvtárs. — Alkalmaznak-e új mód­szert a munkában? — Az eredmények alakulásá­nál nagy jelentősége van annak, hogy dolgozóink rendszeresen al­kalmazzák az új tolatási móci­ElkészítettéH a jövő évS pénzügyi tervet, készilnek a zárszámadásra a pusztakencsei Kossuth Tsz-ben A Paksi Járási Tanács mező- gazdasági osztályán a termelési terv mellett már jóváhagyták a jövő évi pénzügyi tervét is a pusztahencsei Kossuth Tsz-nek. A szövetkezet pénzügyi terve is tükrözi azt a fejlődést, amely a gazdálkodást évről évre jellemzi, és amely egyre belterjesebb , .irányba mutat. Az idei tervben 3 119 000 fo­rint értékű áru értékesítése szerepelt, a jövő évben 3 mil­lió 500 ezer forint értékű árut akarnak értékesíteni a Kossuth Tsz gazdái. A több áru értékesítéséből szár­mazó bevételi többlet lehetővé teszi, hogy emelkedjék a tagok jövedelme és az egy munkaegy­ség értékének nagysága is. Továbbra is erőfeszítéseket tesz a tsz hogy megteremtse a nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeit. Ezt mutatja, hogy a jövő évben is jelentős összege­ket fordítanak beruházásokra, sa­ját erejükből. Mintegy 320 000 forintot ter­veznek fordítani jövőre saját erejükből beruházásokra. Vá­sárolnak továbbtenyésztésre alkalmas szarvasmarhákat, kocákat, és tovább gépesítik a gazdaságot. Egy lánctalpas traktort és több kisebb gépet is nagyrészt saját erejükből akarnak vásárolni. A pusztahencsei Kossuth Tsz jövő évi terve figyelembe veszi a község helyi adottságait, és igyekszik azokat kihasználni. így a Gözsi-tó mellett víziszárnyas telepet létesítenek, más arra al­kalmas helyen pedig tyúkokat és pulykákat fognak tenyészteni. Most, hogy a termelési és pénz­ügyi terv elkészült, megkezdték az előkészületeket a zárszámadás­ra. A könyvelés dolgozói tanul­mányozzák a zárszámadási nyom­tatványokat, hogy a megyei ta­nács által rendezett tanfolyamig megismerjék azokat. Tovább egyeztetik a számlákat, az anali­tikus nyilvántartásokat, és ké­szülnek a hamarosan kezdődő lel­tározásokra. szereket. De befolyásolja az ered­mények alakulását az is, hogy hogyan építjük ki a kapcsolatot a társszolgálati ágakkal, mert a vasút egy nagy gépezet, és itt minden csavarra szükség van egyformán. Nem érhet el jó ered­ményt a forgalom: a vontatás, pályafenntartás és egyéb szolgá­lati ágak segítsége nélkül. — Hogyan befolyásolják a vezetők tevékenységükkel a dolgozók munkáját? — De befolyásolja az eredmé­nyeket az is, hogy milyen a munkaszervezés, milyen az irá­nyítás. milyen a reszortvezetők hozzáállása a munkához. Úgy gondolom, ezen a téren mi Dom­bóváron szerencsés helyzetben va­gyunk, mert a reszortvezetők ki­vétel nélkül igyekeznek a leg­jobb munkát végezni. Meg kell említeni, hogy mi igen nagy örömmel vettük tudomásul azt, hogy állomásunk is kap Diesel­mozdonyt tartaléknak. Ezeket a Diesel-mozdonyokat (három da­rabot) *ieg is kaptuk, körülbelül egy éve. Igaz. hogy a kezdetben több baj volt velük, mint álta­lában a Diesel-mozdonyokkal volt. Azonban ennek ellenére dolgozóink megszerették őket, szerettek velük dolgozni. — Most miért nem Diesel­mozdonyokkal dolgoznak? — Sajnos hat hónapja nincs egy Dieselünk sem, mert mind a három mozdony műhelyben van, és még csak nem is tudják azt. hogy mikor jönnek hozzánk vissza. Pedig itt nekünk nagyon hiányzik, mert lassúbb lett a to­latás, és ez megmutatkozik a ter­melési eredményekben is. mert a második félévben gyengébb volt az eredményünk, mint az első félévben — válaszolt Balassa elv­társ. Tehát van remény arra, hogy jó eredményt érjenek el a dom­bóvári állomáson az ötéves terv végrehajtása során, mert jó a vezetők hozzáállása, irányítása, és nem utolsó sorban jó a dol­gozók hozzáállása is az, ötéves tervhez, a munkához. Ugv gon­dolom, hogy Balassa elvtárs ál­tal elmondottak megnyugtatnak mindenkit atekintetben, hogy Dombóvár állomáson nem lesz bai az ötéves terv végrehajtásá­val. Bódogh Mihály • szb-titkár Tíz hónap alatt 138 baleset, ebből tizenöt halálos végű Nagyjelentőségű határozatokat hozott a Tolna megyei Balesetvédelmi Tanács a közúti balesetek csökkentése érdekében Az ez év tavaszán kezdődött nagyszabású, több társadalmi szerv segítségével indított felvi­lágosító munka eredményeként jelentős javulás tapasztalható a közúti balesetek előfordulása te­kintetében. Mondhatjuk: ma már nemcsak rendőrségi ügy a köz­lekedési balesetek elleni küzde­lem. A mintegy fél éve létreho­zott Tolna megyei Balesetvédel­mi Tanács is ezt példázza. A kü­lönböző szervek szakembereiből élló tanács eddigi munkájáról számolt be a legutóbbi ülésen Sándor Gábor, a TBT elnöke. Elmondotta, hogy Sár lényege­sen kevesebb közlekedési baleset fordult elő, de még mindig sok a közúti baleset. A tanács a jövő­ben csakúgy mint eddig, a tö­megszervezetek széleskörű bevo­násával küzd majd a balesetek megelőzése érdekében. Szükséges ez azért is, hogy minél kevesebb embert érjen szerencsétlenség az országúton, hogy biztonságossá váljon a forgalom. Ez év első tíz hónapjában Tolna megye közút­jain Í38 baleset volt, ebből 15 haláleset, 63 balesetet szenvedett sérült meg súlyosan, 60 pedig könnyebb sérülést szenvedett. A balesetek okainak vizsgála­tékor .nr(jekps. és fő1"" tanulsá­gos képet apunk: Gyorshajtás miatt 17, gondatlan vez té b'ü kifolyólag 33, ittasság miatt 29. szabálytalan előzésből 12 baleset fordult elő. Tizenhat gyalogos­éi; gyermek-baleset is volt. Nem lényegtelen az anyagi kár sem — bár az emberi sérülést, halálozási mely közúti baleset miatt követ­kezik be, nem lehet »forlntosíta- ni«. Az anyagi kár a tíz hónap­ban több mint félmillió forint, A bizottság eddigi tevékenysé­ge jelentősen hozzájárult a bal­esetek csökkentéséhez. Az üzemi és a nagyobb méretekben rende­zett KRESZ-versenyek, az okta­tások rendszeressé tétele, a film­vetítések, az iskolások közleke­désre tanítása, a járás* baleset- védelmi tanácsok létrehozása egy- egy állomása az eddig végzett munkának. A Jövőben még nagyobb gon­dot fordítanak a propaganda- munka fejlesztésére. A tanács legutóbbi ülésén számos fontos határozatot hoztak, melyek m'nd- egyike a közlekedési balesetek megelőzését célozza. így többek között elhatározták, hogy fél éven belül minden gyalogátkelő­helyet -zebracsíkozással- látnak el. Utak építésénél, korszerűsíté­sénél már a TBT határozatai szellemében végzik a munkát, szem előtt tartva a biztonságot. A hatos számú főútvonalon — mint ismeretes — több mit száz dűlőút-torkolat van Paks és Szek- szárd között. Ezek megszünteté­se, illetve egy párhuzamos dű!ö- út létesítése a közeljövő terv«! A BM. az SZMT, a MOKÉP. a művelődésügyi osztály ködösen oktatófilm-vetítési programot ké­szít, melynek elsősorban a lakos­ság nevelése a célja, a helyes köz lekedés oktatását ígv kívánjál* szervezetté tenni. Jól működik a gyönki Vörös Csillag Tsz téglagyára Két évvel ezelőtt vette át a gyönki Vörös Csillag Tsz a Ta­nácsi Építőanyagipari Egyesülés­től a gyönki téglagyárat. Azóta a tsz jövedelmeztetően üzemelteti ezt a gyárat, a múlt évben 149 ezer, idén 147 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a téglagyártás a szövetkezetnek. Idén a gyárban majdnem más­félmillió téglát termeltek, amely­nek 80 százaléka elsőosztályú mi­nőség. A téglát tsz-eknek, állami gazdaságoknak és a helyi lakos­ságnak adták el. Jövőre felújításokat terveznek a téglagyárban. Uj szárító üzeme­ket építenek, a meglévőket meg­javítják, és villamosítják a víz­kiemelést. A víznyerés villamo­sítása lényegesen csökkenti az önköltséget, és így tovább növeli a tsz-nek a téglagyártásból eredő jövedelmét. /jyETTENTÚ JXODRIGVEZ ■­............IRT V HORVÁTH JÖZSEF 5 3. — Tehát holnap ön értesül majd az élelmezési probléma megoldásának módozatáról, és két-három napon belül elküldjük a spanyol követségre a megbe­szélt fegyvert, lőszert, és a többit. Csak azt kérem, hogy személye­sen, ön vegye át a szállítmányt. — Ez lenni természetes, és én viselek teljes felelősség. — Kitűnő. És végül: még ma megkapja az utasítást a kerületi pártvezetőség. Rodriguez felállt, és hosszan szorongatta báró Kemény csontos kezét. Miután még néhányszor kifejezte őszinte köszönetét — és ezúttal valóban őszinte volt a miniszterhez — eltávozott a kül­ügyminisztériumból. Magával vit­te a báró serény biztatását is: ne feledje, hogy mindenkor és mindenben személyesen áll ren­delkezésére. Rodriguez ennél többet igazán nem is kívánhatott volna. XIV. A spanyol házban nagyszabású előkészületek törfóntek. Anna új szerepkört kapott: tit­kárnői minőségben, állandóan a telefonkészülék mellett kellett tanyáznia. Sohasem tudhatták ugyanis, hogy a külügyminiszté­rium mikor csenget rájuk, Rod­riguez úr, az ügyvivő pedig ép­penséggel nem ért rá kitűnő ba­rátjának, báró Kemény Gábor­nak üzeneteit lesni. Az újonti készülődések jegyé­ben Géza — Imre bácsi tanácsá­ra, úgy, mint a múltkor elhatá­rozták, — felhívta telefonon Hé­vízt, és összeköttetést teremtett Adame de Mendoza y Lucientes villájával. Mit csinál, s mit ter­vez az öregúr? A követ villája valóban jelentkezett, de Rodri­guez csupán Franciscoval tudott beszélni. — Bocsánat a zavarásért, Fran­cisco, de nyugtalanít, hogy a mi­niszter úr nem hívott fel. Vajon otthon van-e? — kérdezte Rodri­guez, mégpedig a legteljesebb őszinteséggel. — Nincs itthon — válaszolta Francisco. — Fürdőben van. Rodrigueznek nagy kő esett le a szívéről. — Milyen az egészségi álla­pota? — Nem valami bíztató, Rod­riguez. Ahhoz képest, amilyen el­utazásunk idején volt, romlott. — Ö, szegény... Bárcsak lát hatnám! Na, most... Most mit felel Fran­cisco? Rodriguez minden ideg­szálával rátapadt a telefonra. — Nem, nem Rodriguez, erről szó sem lehet. Ő nem mozdulhat innét. Ha csak... — Nos? — meredt égnek Rod­riguez haja szála. — Ha csak haza nem rendelik, Spanyolországba. — Csak nem? — A héten kétszer is beszélt telefonon Madriddal. Utána cél­zást tett nekem ilyesmire. Ott fent mi a helyzet, Rodriguez? — Budapest kezd frontvárossá alakulni. — Értem — mondta Francisco — Ne is mondja, barátom. Bor­zasztó idők... Nekünk itt nincse­nek túlságosan megbízható érte­süléseink, de alapos benyomások figyelmeztetnek: itt sincs na­gyobb biztonság, mint odafent. Szinte egyik napról a másikra megtörténhet, hogy itt a front... szóval, nem akarom a telefon­ban... — Értem, értem, Francisco — válaszolta Rodriguez. — De hiay- je el. és a miniszter úrral is ér­tesse meg, hogy ott vidéken mé­gis más, több a nvugalom. na- gvobb a biztonság. Itt ágyúlöve­dékek röpködnek... És gondol iáit meg: Hévízhez közelebb a határ... — Milyen határ? — Ausztria, illetve Németor­szág határa. FiPvelien rám, Fran­cisco... A miniszter úrnak tud­nia kell, hogy a magyar kor­mányhatóságok már távozásra készülődnek Budapestről. Talán egy-két héten belül elhagyják a fővárost, és valahol az osztrák határ mentén telepítenek új kor­mányzati központot. — Hallatlanul fontos tudni ezt... Nagyon jó, hogy ezt tudatta ve­lünk, Rodriguez... — Nos, akkor arra kérem, Francisco, adja át tiszteletteljes üdvözletemet a miniszter úrnak és családjának. Néhány nap múl­va majd ismét jelentkezem tele­fonon. Isten önnel, Francisco! — Isten önnel, kedves barátom Imre bácsi elégedett volt mind­azzal, amit Francisco mondott. Maga szólt Annának, jegyezze fel, és ne felejtse el, hogy hat nap múlva Gézának ismét fel kell hívnia a spanyol követet. — Te, Géza — fordult aztán Rodriguezhez — nem túlzás az. amit ennek a titkárnak mondtál? Honnét veszed te azt, hogv a nyi­las vezérek nyugatra készülőd­nek? Géza nevetett, és tréfára fogta a dolgot: — Uj oldalamról akartam be­mutatkozni. Ezúttal mint jöven­dőmondó.., — Azt meghiszem, hogy el fog­nak tűnni innét, de hogy máris... — Szerintem Szálasinak máris az a legfőbb gondja, hogyan vi­heti majd el az irháját, anékül, hogy azon az oroszok golvói lyu­kat ejtsenek. Meg aztán el kellett vennem spanyol jótevőm kedvét attól, hogy ide látogasson. — Hanem, jó lesz lesni az óra­mutatót! — figyelmeztette Gézát Imre bácsi. — Egy óra múlva jönniök kell. A nyilasok küldeményeinek át­vételére már minden előkészülel megtörtént. A külügyminiszter titkára ugyanis jelezte, hogy délután két órára jelentős élelmiszerszállíí- mány érkezik a spanyol követ­ségre, a spanyol kolónia részé­re. Este nyolc órára pedig egy másik küldemény. Báró Kemény állta a szavát. A jelzett időpontban egy meg­rakott teherautó fordult be a kö­vetség kapuján. Egy nyilas kar- szalagos hivatalnok szállt ki a sofőr* mellől. Személyesen Rod­riguez sietett üdvözlésére. — Kitartás! — üdvözölte Rod- riguezt a nyilas hivatalnok. — Az ügyvivő úr? Igen? Kérem, tiszte­lettel, utasítást kaptam ennek a szállítmánynak átadására. — Igen, várakoztunk rá. em­bereim, vannak itten, majd fog­ják lerakni. A nyilas elmosolyodott. — Milyen jól tud magyarul az ügyvivő úr. tisztelettel... — Ó. csak kicsike tanultam... — hárította el az elismerést Rod­riguez. — Asi nues... (tehát...) Intésére nyolc jól mc"' ?rmett ember sereglett a rakományhoz. Rodriguez szivélvesen magyaráz­ta a nyilas kísérőnek: — Ezek vannak spanyol koló­nia emberei. Nem tudják magya­rul... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents