Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

i »•yete.ui Höny . iC g. S/.^yes 'y i ». VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYAR S Z O.C I A LISTA M U N K ÁS P A P I TOLNA’ :MEG Y El • B í Z ö -T't S Á A -É;S ’A MEGYEI TA N ÁCS ' L A'fNűV n Kedd 1961. október 17. XI. évfolyam L 245. szám * ARA: 5« FILLER Moszkvára tekint a világ Ma reggel, magyar idő szerint nyolc órakor Moszkvában a Kreml vadonatúj, hatezer em­ber befogadására méretezett kongresszusi palotájában megnyí­lik a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű, XXII. kongresszusa. A Szovjet­unió sok diadalra visszatekintő kommunista pártja kezdi meg nagy tanácskozását, amelynek gerince: a kommunizmus építé­séről szóló program megvitatása. A világ ma Moszkvára tekint. A világ dolgozóinak, a haladó em­beriségnek szíve ma együtt dob­ban a szovjet kommunisták szí­vével. A világtörténelemben elő­ször a XXII. kongresszus foglal­kozik a legmagasabbrendű em­beri társadalom, a kommuniz­mus felépítésének programjával. A program híre már bejárta a világot, tételei, eszméi, célkitűzé­sei fellelkesítették a haladó em­beriséget. Évszázadok álma, az emberiség legnagyobb szellemei­nek vágya ölt ebben a program­ban testet, amely szédületes ma­gasságokra emeli az embert és a béke, a szabadság, a munka, az egyenlőség, a boldogság reális megvalósíthatóságát tárja a vi­lág elé. A dolgozó, alkotó ember talál ebben a programban magá­ra, amely eszméiben egyesíti mirid’*&zt a jót és szépet, amit az emberi elme eddig létre tudott hozni, amit emberi fantázia ed­dig el tudott képzelni. A világ ma Moszkvára tekint. Azok is, akik a kommunizmus acsarkodó ellenségei, akik szö­vetkeznek az ember ragyogó jö­vője ellen, akik önön fertelmes profit-érdekeiknek, kicsinyessé­güknek, vagy balgaságuknak rabjai. És nagyon jó nekünk az, hogy most Moszkvára tekintenek ezek is. mert világformáló erőt, rendíthetetlen egységet, szikla­szilárd bizalmat látnak onnan a vadonatúj kongresszusi palotá­ból kisugározni. Értesülnek arról, hogy a szovjet ipar ma hat nap alatt több terméket állít elő, mint a cári Oroszország ipara egy év alatt. És ez a hatalmas ipar az elkövetkezendő két évtizedben hatszorosára emelkedik. Értesül­nek arról is, hogy a szovjet me­zőgazdaság milyen sikereket ér el, hogy kétmillió traktor, félmil­lió kombájn és sokmillió egyéb gép segíti a termelést, s a ter­vekről: a mezőgazdasági termelés komplex gépesítéséről, a nagy talajjavítási öntözési és egyéb gi­gászi feladatok megvalósításának célkitűzéseiről. Értesülnek tudo­mányos, technikai, kulturális vív­mányokról és tervekről, amelyek eddig is megdöbbentették őket, keresztül húzván a háborúra spe­kulálók terveit. És értesülnek a kommunizmus emberének élet- színvonaláról, amely meghalad minden elképzelést. Bizakodással tekintünk Moszk­vára a mai napon, mert Moszk­vából sugárzik a világra a béke vörös csillaga. A XXII. kongresz- szus a kommunizmus építésének ragyogó távlatait, a békés építő­munka perspektíváját vetíti az emberiség elé, fontos állomása a kommunizmus építésének, ugyan­ilyen fontos állomása a békeharc­nak. A békére, szabadságra, füg­getlenségre vágyó milliók ma a feszült és zűrzavaros nemzetközi helyzetben Moszkvából hallanak bíztató, igaz, őszinte szavakat és javaslatot a problémák megoldá­sára. A magyar nép is a világ fejlő­désének élvonalába került, részei vagyunk a szocialista világrend- szemek. Az ami a XXII. kongresz szuson elhangzik, minket is egé­szen közvetlenül érint: a szovjet kommunisták tapasztalata szá­munkra naponta gyümölcsöztet- hető kincsesbánya, a Szovjetunió jelene fényt vet a mi holnapunk­ra. A szocializmus és a kommu­nizmus építésének Szovjetunió­beli tapasztalatai nyomán mun­kánk gyorsabb, eredményesebb, hibamentesebb, s ezek a tapasz­talatok elősegítik, hogy gyorsabb ütemben fejlesszük a népgazda­ságot, növeljük a kultúrát, és emeljük eszmei színvonalunkat. A szocialista világrendszer tag­jaként sorsunk azonosul a szo­cialista világ sorsával, így a Szov­jetunió sikerei a mi további si­kereink feltételeit jelentik. Most emelte törvényerőre az országgyűlés népgazdaságunk fej­lesztésének második ötéves tervét A terv végrehajtása azt jelenti, hogy hazánkban lerakjuk teljesen és végérvényesen a szocializmus alapjait, utána felépítjük a szo­cialista társadalmat, majd mi is hozzáfogunk a kommunizmus építéséhez. A terv megvalósítása nagy forradalmi vívmány és nagy történelmi tett lesz népünk életében. Fejlődésünk, erősödé­sünk, gazdagodásunk egyben fon­tos része a világtörténelemnek is, mert elősegíti világméretekben a kommunizmus diadalának és a világbékének az ügyét. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa azt is meg­mutatja. mit kell tennünk már ma, merre kell haladni a jövő­ben, hogy mi is felérhessünk a kommunizmus ragyogó csúcsaira. Kádár János elv társ mondotta legutóbbi országgyűlési beszédé­ben: »A kommunista társadalom felépítése a szovjet nép nagysze­rű célja. De a Szovjetunió Kom­munista Pártjának kongresszusa nemcsak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocia­lista világ, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, a világ népei számára is, mert a Szovjetunió Kommu­nista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az álta­lános és teljes leszerelést, a há­ború nélküli világot. Ez a nagy­szerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk te­hát sok sikert a Szovjetunió Kom munista Pártja kongresszusának, a szovjet népnek, amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek is utat tör. Amit ők elértek és elérnek, az az egész emberiség vívmánya.« így tágul, így válik világtörténelmi jelentő­ségűvé a ma kezdődő XXII. kong resszus, s ezért figyel ma barát és ellenség a Moszkvából sugárzó szóra, ezért dobban ezekben a napokban együtt a szovjet kom­munisták szívével az egész hala­dó világ, a békeszerető emberi­ség és a magyar nép szíve. gy. i­Szekszárdi tsz-asszonyok Budapesten A Városi Nőtanács szombaton 46 szekszárdi asszony részvételé­vel egésznapos kirándulást szer­vezett Budapestre. A szekszárdi asszonyok szom­baton reggel fél hat órakor in­dultak Budapestre, ahol idegen- vezető kalauzolást, mellett meg­nézték a főváros nevezetességeit; az Országházat, a Nemzeti Galériát a felszabadulási emlékművet, a budai várat, a Margitszigetet, és a Ferihegyi repülőteret. Este a Fővárosi Operettszínházban részt vettek a Hölgvválnsz című ze­nés komédia előadásán. •• Ot év alatt megkétszereződik a mezőgazdaságban alkalmazott gépi munka mennyisége A törvényerőre emelkedett má­sodik ötéves terv kimondja, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére előirányzott erőforrásokat elsősorban a gyorsan és gazda­ságosan megtérülő beruházásokra kell összpontosítani. Ez az irány­elv is, de a mezőgazdasági mun­ka termelékenyebbé tételének és megkönnyítésének feladata is meghatározza a következő évek­ben a mezőgazdaság gépesítésé­nek jelentős előrehaladását. A második ötéves terv végére a fizikailag nehéz és az egész­ségre káros munkafolyamatokat 1 es egéréiben, s ezenkívül sok más munkát is gépek végeznek majd. A mezőgazdaságban alkal­mazott gépi munka öt év alatt körülbelül megkétszereződik: egy hold szántóterületre tavaly átla­gosan 3,5 normálholdnyi gépi munka jutott, 1965-ben pedig csaknem hét normálhold jut. Az alapvető talajmunkákat, a. gabo­navetést, a silókukorica-betakarí­tást és a kapálást teljes egészé­ben gépesítik. (Az utóbbit az te­szi lehetővé, hogy másfél millió holdon alkalmaznak majd vegy­szeres gyomirtást, s így lényege­sen csökken a kapálandó terület.' A gabona-betakarításnak 85, a kukorica-vetésnek 60, a pil­langósok kaszálásának 97 szá­zalékát végzik majd gépek. A gépesítés színvonala termé­szetesen nem lesz azonos az egész mezőgazdaságban: az állami gaz­daságokban, mint már teljesen kialakult nagyüzemekben, gyor­sabban növekszik. Itt egy hold szántóterületen 10—12 normál­holdnyi gépi munkát végeznek majd, a gabonát és a szálasta­karmányokat teljes egészében, s nagyrészt a kukoricát is géppel takarítják majd be. Ezeket a célokat a gépállomány jelentős mértékű növelése bizto­sítja: öt év alatt a népgazdaság 14 milliárd forintot fordít mező- gazdasági gépek beszerzésére. Az ötéves tervben számottevően meg változik a gépi beruházások szer­kezete. Eddig a gépi beruházá­soknak 55—65 százaléka a trak­torokra esett, ezentúl csak 30—35 százaléka. Abszolút mértékben természetesen tovább növekszik a traktorbeszerzés: az első ötéves tervben mintegy 13 000, 1955 és 1960 között nem egészen 20 000 új traktort kapott a mezőgazda­ság, a második ötéves terv elő­irányzata pedig 37 000. De az arány megváltozása jellemzően Moszkvába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szó cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának vezeté­sével vasárnap reggel Moszkvá­ba.- érkezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Marosán György, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai, továbbá Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szov­jet fővárosban csatlakozott a kül­döttséghez. A szovjet főváros kijevi pálya­udvarán Nyikolaj Svernyik, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, Nyikolaj Firju- bin külügyminiszter-helyettes, és több más szovjet vezető szemé­lyiség fogadta a küldöttséget. Ott voltak a moszkvai magyar nagy- követség munkatársai is. Névadó ünnepség Bensőséges névadó ünnepélyt rendeztek szombaton Szekszár- don Bauer Magdolnát ebből az alkalomból jegyezte be az anya­könyvbe Klstakács József anyakönyvvezető. Az úttörők sorfala mellett léptek a terembe a boldog szülők, Bauer József, az úttörő szövetség Tolna megyei elnöke, s felesége, majd pedig a névadó szülők, Tóth Albert és felesége. Az úttörők énekszámokkal és szavalatokkal köszöntötték a kis Magdolnát. A névadó ünnepélyen megjelent Prantner József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és Tatár Lajos, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára is. ív i y/ mutatja, hogy míg korábban á vonóerő növelése volt a legfon­tosabb feladat, most már a mun­kagépek állományának fejlesztése kerül előtérbe. A traktorállomány a tavalyi 41 000 darabról az ötéves terv végéig 62 000-rc nő. A 37 000 új traktor beszerzése ugyanis lehetővé teszi csaknem 16 000 régi, elavult és elöregedett erőgép kiselejtezését, ami a gép­park minőségi javulását is ered­ményezi. Az új traktoroknak több mint a fele kerül a termelőszö­vetkezetekbe, amelyek jelenleg mintegy 10 000-es gépállományu­kat körülbelül 20—25 000-re bőví­tik. Az állami gazdaságok már szinte teljesen kialakult erőgép- parkja nem bővül lényegesen. A munkagépek közül legjelen­tősebbek a gabonabetakarítás gé­pei. A mezőgazdaság öt év alatt ötezerhatszáz hazai és az idén különösen jól bevált szovjet SZK —3-as kombájnt, valamint — ugyancsak a Szovjetunióból — kétezerötszáz rendrearatót kap. A talajművelés és a növény ve de­lem gépei már teljesen kialakul­tak: itt úgyszólván minden mun­kafolyamathoz kész, bevált típu­sokat lehet beszerezni Néhány adat a beszerzés mértékéről. Tízezer-hétszáz új vetőgép, huszonhatezer-ötszáz trakto­ros eke, s annyi növényvédel­mi gép kerül a merőgazda­ságba, hogy 1965-ben mir den 1500—2000 hold szánéra és. minden kétszáz hold sző’őre jut egy nagyteljesítményű per metezö-porozó A betakarításra szolgáló géoek kialakítása nagyrészt még a ku­tató intézetekre, tervezőkre vár? A kutatások egyik legfontosabb- ja, a kukorica-betakarítás gépesí­tésének megoldása. További fon­tos feladat a rendkívül munka- igényes cukorrépatermesztés gé­pesítése: a vetőgéppel már kísér­leteznek, a betakarítás gépi meg­oldása viszont világszerte problé­ma, s nem biztos, hogy ezen a té­ren a közeli években jelentősen előrehaladhatunk. Az ötéves terv­ben nagymértékben fejlődő ker­tészeti termesztéshez többféle kül földi gépet próbálnak ki. A számottevően növekvő mező- gazdasági géppark folyamatos üzemeltetése, gazdaságos kihasz­nálása megköveteli a gépjavítás továbbfejlesztését is. öt év alatt csaknem tízmilliárd forintot köl­tünk pótalkatrészekre. Mezőgazdaságunk gépesítésének nagyarányú programja a szocia­lista országokkal kötött hosszú­lejáratú kereskedelmi szerződése­ken alapszik. Ilyen együttműkö* dés, a KGST-n belüli munkameg­osztás nélkül a gépesítés gyors­ütemű fejlesztése megoldhatatlan lenne. Mezőgazdasági gépparkunk ösz- szetétele visszatükrözi a szocialis­ta országok közötti munkameg­osztást: földjeinken szovjet, cseh­szlovák, román, német, bolgár és lengyel gépek dolgoznak. Emellett figyelemmel kísérjük, s lehető­ség szerint hasznosítjuk azokat az eredményeket is, amelyeket a mezőgazdaság gépesítésében a fej­lett tőkés országok elérnek. Kap­csolatban állunk e téren a világ csaknem valamennyi komoly me­zőgazdasági gépgyártó országával, s megismerésre, kipróbálásra sok­fajta gépet meg is vásárolunk tő­lük.

Next

/
Thumbnails
Contents