Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

1961. október 15. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 *» GYERMEKEKHEK~ Hogyan lett Rosika jó há%ia»»%ony — Szerb népmese — R ozika szófogadó kislány volt, édesanyja mégis túlságosan elkényeztette és kímélte őt a munká­tól. Felnőtt anélkül, hogy valamit is dolgozott volna, s férjhez is ment. A lakodalom utáni első na­pokban még nem is volt sem­mi baj, de amikor az anyósa észrevette, hogy a menye még csak nem is gondol arra, hogy egyszer már munkához is kel­lene látni, szigorúan rászólt: — Ettől a naptól kezdve eb­ben a házban te nem kapsz több kenyeret! Rozika ezt hallva először na­gyon meglepődött, majd elkez­dett sírni: Dehát miért? Hiszen akkor én itt éhenhalok! így válaszolt erre az anyósa: — Kislányom, tanuld meg, nálunk az a szokás, hogy aki nem dolgozik, az nem is eszik. Láttátok volna csak, hogy megváltozott a fiatalasszony ettől a perctől kezdve! Neki- gyürkőzött a mi Rozikánk s nyomban dologhoz látott. A munka először persze lassan ment, de egyre jobban belejött s igyekezett mindent elvégezni. S közben állandóan nevetgélt és dudorászott. Amikor elvégezte a dolgát, megkérdezte az anyósától: — Jól csináltam, mama? Van-e valami dolog? — Jól van, kislányom, jól van — felelte az anyósa. — Most már megérdemled a fi­nom ebédet. Rozika hamar megtanult min denfajta munkát s férje házá­ban ezért mindenki igen-igen megszerette őt. — Néhány hónappal az eskü­vő után vendégek jöttek a ház­hoz: Rozika szülei. Amikor lát­ták, hogy mennyire megválto­zott a lány u k, hogy milyen ügyes, szorgalmas, munkasze­rető háziasszony lett belőle, — nem akartak hinni saját sze­müknek. Csodálkozva kérdezték meg tőle: hogyan tehetségen ez? Rozika így válaszolt: — Drága apukám és anyu­kám, ebben a házban már rég­óta az a szokás, hogy aki dol­gozik, az mindenre képes, de aki nem dolgozik — annak még enni sem adnak. És tud­játok, kedves szüleim, milyen jó szokás ez?! Bizony, jó lenne minden háznál bevezetni, hogy az emberek mindenütt egyfor­mán szeressék és becsüljék a munkát... Fordította: Krecsmári László Törd a fejed! Úttörő sarok A legutóbbi »Törd a fejed- rejtvényürik megfejtései: 1. Olló, 2. Könyvtár. A legutóbbi »Tréfás kérdések» megfejtései: 1. 7, ha a római ti­zenkettest vágjuk keresztbe. 2. Tojás, ugyanis az ozorai vár nem ugrik. 3. Mikor ül fel a lóra. ÜGYESKEDJÜNK KOCKA KÉSZÍTÉS Játszani akartok és nincs koc­kátok? Kartonpapírra rajzoljátok le pontosan ezt az ábrát, a vona­laknál ollóval vagy bicskával kar­coljátok végig. Majd hajtogassá­tok össze és kész a kocka. Jobb mint a fakocka! VIZIPISZTOLY. Egy drezdai kislány levele A szerkesztő bácsi a minap nagyon kedves levelet kapott egyik németországi ismerősétől, Drezdából. Íme a levél, közre­adom, olvassátok ti is: »Én annak az asszonynak a lánya vagyok, akivel Maga megismerkedett a drezdai ki­rándulása során. Margóinak hívnak és 14 éves vagyok. Sze­retnék önnel levelezni és ta­lán egyszer sikerül önt szemé­lyesen is megismerni. Sajnos, magyarul nem tudok, de most tanulok oroszul és angolul. Amint tudja, én Nyugat-Né- metországból jöttem, korábban ott laktunk. Itt, a Német De­mokratikus Köztársaságban út­törő vagyok, és mi is küzdünk a német békeszerződésért. Ma­gamról még csak annyit, hogy szívesen tanulok idegen nyelve­ket, mert jó dolog más embe­reket megismerni, velük b -- szélgetni és kicserélni a tapasz­talatainkat. Jól érezzük magun­kat és szívélyes üdvözletét kül­di önnek: Margot Lückenbach.« Őszi hangulat Sárgulnak a levelek és zizzenve peregnek, a fűrész-gép sistereg, jó tüzelőt vág nektek, hogy mire a tál megjön, gond titeket kerüljön, s mikor esni kezd a hó, meg ne fázzon kis Jankó SZABÓ IBOLYA Hejc-huja Heje-huja, lakodalom, Férjhez megy a Nyár­menyasszony Elveszi az Ősz-vőlegény — Húzatják a fák levelén. Sárga lombon szél muzsikál. Hetekig is eltart a bál, Akkor aztán lehull a hó, S végetér a nagy ddridó!... \ BORSI DARÁZS JÓZSEF i A kozmikus sugárzés eredete Amikor a század elején a GM- csövekkel hosszabb ideig folytat­tak megfigyelést és kutatták a rádioaktív sugarakat kibocsátó anyagokat, felfedezték, hogy van egyfajta sugárzás, amely nem a földi kőzetekből, hanem a világűrből ered. Ezt a sugás- zást ezért kozmikus sugárzásnak nevezték el. Azt is megfigyelték, hogy az addig ismert sugárfajták­kal ellentétben ezek igen nagy áthatoló képességgel rendelkez­nek, sokszorosan felülmúlják a legerősebb rádioaktív sugarakét is. Olyan nagy ezeknek a suga­raknak az áthatoló képessége, hogy a tenger fenékre, vagy a bányák mélyére levitt műszerek is jelezték. MI IS TULAJDONKÉPPEN A KOZMIKUS SUGÁRZÁS? Megfigyelték, hogy a kozmikus sugárzásnak az a formája, amely közvetlenül az alsó légrétegek­ben észlelhető, nem azonos a na­gyobb magasságokban lévő sugár­zással. Kiderült, hogy a világűr­ből származó kozmikus sugárzás részei a földi légkörben leféke­ződnek, és a levegőmolekulákkal való kölcsönhatás következtében újfajta részecskék jönnek létre. Ezeknek az újonnan keletkezett részeknek a tömege nem éri el a proton tömegét, ugyanakkor az elektronét több százszor megha­ladja. Ezeket mezonoknak nevez­ték el. Ezek a mezonok, valamint az elsődleges kozmikus sugárzás részei a levegő atomjaival ösz- szeütköznek, aminek következté­ben protonok, neutronok és elektronok válnak szabaddá, ugyanakkor további mezonok képződnek. Ezzel egy időben nagy áthatoló képességű elektro­mágneses sugárzás keletkezik. Ezeket a sugarakat, mint már fentebb láttuk, még a tengerek és a bányák mélyén is mérni tudják. Az elsődleges kozmikus sugárzás tanulmányozására a mesterséges égitestekkel nyílt meg a lehetőség. Megállapítást nyert, hogy a világűrben lévő kozmikus sugarak legnagyobb részben protonból tevődnek ösz- sze. Csak kisebb százalékban fordulnak elő összetett atomma­gok, amik többnyire héliumma­gok, de megtalálható a vas és nikkelig a középkönnyű elemek nagy része is. MEKKORA ENERGIÁVAL RENDELKEZNEK A KOZMIKUS SUGÁRRÉSZEK? A mérések eredményeként ki­derült, hogy a levegő molekulái­val összeütköző kozmikus sugár- részek mozgási energiája igen nagy. Egyesek egy trillió elekt­ronvoltos energiával rendelkez­nek. Általában az energiájuk 30 gigaelektronvolt körül mozog. A fizikából tudjuk, hogy 1 elektron- volt (eV) az az energiamennyiség, amellyel az elektron mozgási energiája nő, ha 1 Volt feszült- ségkülönbségű elektromos téren halad át. 1 GeV (Gigaelektron­volt) 1 milliárd eV-nek felel meg. Az elsődleges kozmikus sugárzás folytán a levegőben létrejövő át­alakulások tanulmányozása sok érdekességgel gazdagította a tu­dományt és lehetővé tette az anyag tulajdonságainak, valamint az elemi részek kölcsönhatásai­nak jobb megismerését. Ha az a kozmikus sugárzás, amely közvetlenül bennünket ér csak másodlagos, milyen tulaj­donságokkal rendelkezik az el­sődleges? Már a léggömb-kísérle­tek erre a kérdésre kísérelték meg a válaszadást Kétségtelen, sok hasznos megfigyelést teltek lehetővé, de az űrrakétákkal vég­zett kísérletek, valamint a mes­terséges holdak megfigyeléseiből szerzett adatok jelentettél: az el­ső komoly ismeretszerzést. Kide­rült többek között, hogy a koz­mikus sugárzás kevésszámú, nagy energiájú részből áll. Ezek sebes­sége mögött messze elmarad a földi gyorsítókból kikerült részek sebessége. HONNAN NYERIK E RÉSZECSKÉK HATALMAS ENERGIÁJU­KAT? A világűrben levő ionizált fel­hők mágneses térrel rendelkez­nek. Ha már most valamely csil­lagról vagy akár a Napról eltá­volodó korpuszkuláris sugárré­szek ilyen mágneses térbe kerül­nek, a földi gyorsítókhoz hason­lóan fellépő taszítás következté­ben felgyorsulnak. Igaz, hogy gyengék ezeknek az ionizált fel­hőknek a mágneses terei, de a töltéssel rendelkező kozmikus : é- szecskék évezredekig mozognak az ilyen mágneses terekben és "Z állandóan ható taszítás-v n’ás következtében hatalmas energiá­ra tesznek szert HONNAN EREDNEK A KOZMIKUS SUGARAK? A nemzetközi Geofizikai év alatt végzett megfigyelések b?bi- zonyították, hogy a Nap és a hoz­zá hasonló csillagok nagymérték­ben hozzájárulnak a kozmikus sugárzás eredetéhez, mivel kor­puszkuláris sugárzás formájában nagy mennyiségű anyagi része­ket bocsátanak ki. Megfigyelték, hogy a Nap viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki protont, azonban a Nap és az azonos tu­lajdonsággal rendelkező csillagok nem képesek annyi nagy ener­giájú rész szállítására, hogy egye­dül képviselhessék a kozmikus sugárzás forrásait. Ez annál is inkább indokoltnak látszik, mi­vel a Nap-típusú csillagokból hé­lium atommagok és magasabb rendszámú elemi részecskék nem kerülnek a világűrbe. Máshol kell tehát keresnünk azt a forrást, ahonnan ezek a nagy energiájú részek származnak. A csillagászok évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy időn­ként az égbolt egyes területein rövid időre hatalmas fénnyel ren­delkező csillagok, jelennek meg, melyek fokozatosan elhalványod­va elvesznek a többi gyenge fény­nyel rendelkező csillagok között. Az ilyen csillagokat Nova csilla­goknak nevezték el, mintegy je­lezve, hogy egy új, addig isme­retlen csillagról van szó Ezek a Nova csillagok fellobbanásaikkor eredeti térfogatuk többszázszoro­sára növekednek és nagy meny- nyiségű korpuszkuláris sugárzást bocsátanak ki. Az így kikerült anyagi részek már eleve nagyqjib sebességgel rendelkeznek, mint a normális állapotban lévő csilla­gok által kibocsátottak, ugyanak­kor az ilyen fellángolások alkal­mával nemcsak protonok, hanem magasabb rendszámú anyagok elemi részecskéi is a világűrbe jutnak. Ezek a részecskék azután a már említett mágneses terekben felgyorsulnak és a tér minden irányba szétszóródva jutnak el Naprendszerünkbe, ezen keresztül a Föld térségébe is. (Folytatása következik.) Veszelovszky Gyula a TIT csillagászati szakosztály tagja

Next

/
Thumbnails
Contents