Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

1961. október 14, TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 s GYÁRIAK a második ötéves tervről Megyei postás-értekezleten vitatták meg Szekszárdon az elmúlt napokban a takarékossági hónap feladatait a posta dolgozói. Tóth László ozorai hivatalvezető felszólalásában takarékbetét-gyűjtési ________________módszereit ismerteti kollégáival L egközelebb a községfejlesztésről tárgyal a megyei tanács vb Az ország, s a nép további jó­létének és életszínvonalának emel kedése érdekében az országgyűlés elfogadta a második ötéves terv- javaslatot. Ennek jegyében tet­tünk körsétát az üzemben és kér­deztük meg a dolgozókat a ter­vekről. Fadgyas István főmérnök Milyen műszaki fejlesztés várha­tó az üzemben a második ötéves terv folyamán? — A legjelentősebb fejlesztés a szövödénkben lesz. A jelenlegi 5b szövőgép helyett 144 fog üze­melni, tehát majdnem háromszo­rosa. Lényeges üzemünkben a vízellátás korszerűsítése is. En­nek érdekében egy vízlágyítót építünk. Több helyre tervezünk korszerű öltöző és fürdő létesíté­sét. — Hogyan valósítják meg a régi gépek felújítását? — Az iparágon belül most tár­gyal az igazgatóság egy átfogó korszerűsítési javaslatot. A ha­tározat e hó végén fog megjelen­ni Ennek értelmében felül kell vizsgálni az összes gépeket, s az eddigieknél sokkal áttekintőbben kell azok felújítását elvégezni. — Várhatjuk-e a tervek mara­déktalan teljesítését? — Természetesen. Bár kisebb módosítások lehetségesek. Ugyan­is csak a feladatok elvégzése so­rán támadnak az esetleges nehéz­ségek, melyek kisebb átcsoporto­sítást tesznek szükségessé. Vagy itt van például az új transzfor­mátorház építése, melynek vég­leges tervét még nem is ismerjük. Megköszönve Fadgyas elvtárs tájékoztatását, érdeklődjünk to­vább az üzemben. Ulrich István vasesztergályos, többszörös újító — Az országgyűlés előtt lévő ötéves népgazdasági tervjavaslat hangsúlyozza a műszaki tovább­fejlesztés egyik fajtájaként az újítások kiszélesítését. Mint újító, milyen lehetőségeket lát e téren? — Lehetőségek állandóan van­Magyar—csehszlovák baráti est Dombóváron A Hazafias Népfront, a Nőta­nács és a Vöröskereszt rendezé­sében meleghangú magyar- csehszlovák barátsági est zajlott le szerdán Dombóváron, a vas­utas kultúrházban. Mintegy 400— 450 lelkes dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa a csehszlovák nép küldötteit. A barátsági esten megjelent dr. Rudolf Holcsik és dr. Joó Kálmán, a Csehszlovák Kultúra budapesti munkatársai és Cser- nus Mariann, a Nemzeti Szín­ház tagja, akiket a járás és a község vezetői nagy szeretettel fogadtak. Földi István gimnáziumi igaz­gatóhelyettes, a Hazafias Nép­front községi bizottságának elnö­ke megnyitója után dr. Rudolf Holcsik. a Csehszlovák Kultúra igazgatója köszöntötte az egybe­gyűlt dolgozókat, majd dr. Joó Kálmán, a Csehszlovák Kultúra munkatársa beszélt a csehszlovák nép életéről és eredményeiről. Az ünnepség színvonalát emel­te Csernus Mariann előadó mű­vésznő, aki részleteket mondott el a ma élő csehszlovák írók műveiből. A lelkes közönség nagy szeretettel fogadta a 12 évfolya­mos iskola tanulóinak műsorét is, akik kórusokat és verseket adtak elő. Külön dicséretet érde­melnek Dékány Ildikó IV. osz­tályos, Britanszki Mária III. osz­tályos és Cs. Nagy Ibolya szóló­énekes, valamint Apáti Gyula és Prodváczki József, a gimná­zium IV. osztályos tanulói. A mindvégig lelkes és meleg­hangú baráti estet filmvetítéssel zárták be, nak, csupán nyitott szemmel kell járni és gondolkodni. Itt van pél­dául a legjelentősebb újításom, a légnedvesítő. A szövődében ugyanis nagy károkat okozott a száraz levegő. A vékony selyem­szálak kiszáradtak s nagymérté­kű volt a szakadás. Eleinte úgy próbáltak ellene védekezni, hogy a kövezetét fellocsolták. Ez egész­ségtelen, párás és veszélyes, csú­szós padlót eredményezett, és mégsem oldotta meg teljesen a feladatot. Újításom, a légnedvesí­tő készülék, tökéletesen bevált és sok ezer forint megtakarítást eredményez Remélem, az elkö­vetkezendő időben még sok hasz­nos szerkezetet sikerül létrehoz­nom. Az ötéves tervjavaslat a nép­művelés további fejlődését is elő­írja. Hallottuk, hogy Ulrich Ist­ván, mint vasesztergályos, tex­tilipari technikumba jár. — Igen. Kérdezték is már tő­lem sokan, hogy ilyen jó szak­mám van, miért tanulok tovább. Miért is? Mert nagyobb lehetősé­geket látok. A legnagyobb pers­pektívája a szövődének van. Nem mintha szakmámat fel akarnám cserélni, de a nagyobb képzettség sokoldalú ismereteket ad. S ta­lán nem véletlen, hogy újításom éppen a szövődében a legeredmé­nyesebb. Na és nem utolsósorban az is közrejátszik, hogy a felesé­gemmel együtt tanulhatok. Szabó Jánosáé b 'r elszámoló Szabóék fiatal házasok, s a leg­nagyobb gondjuk természetesen a lakás. — Hatan vagyunk 1 szoba kony hás lakásban — mondja Szabó- né — s Tolnán lakást kapni szin­te lehetetlen. A helyzetünket sú­lyosbítja, hogy mind a hatan fel­nőtt emberek vagyunk, s már úton van a kicsi is. Ha megszü­letik, nem is tudom mit csiná­lunk Éppen most olvastam az országgyűlés előtt lévő tervjavas­latot, s nagy örömmel tölt el a — Megtudjátok, ki vagyok? Mi? Még nem ismertek? Vagyok Rogriguez, Franco tábornok dip­lomatája, na! Eltakarodni, mát megharapok benneteket! Aló mars! Azzal a lányt betuszkolta a kö­vetség kapuján, s berántotta az ajtót, ö még kívül maradt, és leste a hatást. A két nyilas mukkanni sem tudott a meglepetéstől. Az egyik aztán lekapta a válláról a puskát, de a másik gyorsan megmarkolta a fegyver csövét, és ráripakodott társára: — Ne marháskodj, nem látod, ki ez? Ez a spanyol ház! — Én is megmondom, nehogy marháskodni, istenetek ne legyen, halljátok? — kiáltott rájuk Rod­riguez. — A lány a mienk, spa­nyol követség embere, értettétek? Az egyik nyilas ráförmedt a másikra: — Látod, te hülye? Mondtam én, hogy ne okoskodj, hagyd bé­kén azt a lányt... Rodriguez látta, hogy győzött. Még egyszer a nyilasokra ripa- kodott: — Mondom, éltakarodni innen! Ne meglássalak egyszer is! És öklét rázva, bement a ka­pun. A kémlelőlyukon kinézett Látta, hogy a két nyilas ijedten egymásra bámul, aztán mindket­ten felvonják vállukat és elsiet­nek. Géza egy pillanatra megtá­maszkodott a kapuban. Megtö­rölte homlokát, amelyről most kezdett patakzani a veríték. A megmentett lány ott állt a közelében, és őszinte csodálattal nézte Gézát. Arcáról teljes ta­nácstalanság rítt le, fogalma sem volt, mi történt. Géza nyelt egy nagyot, majd elmosolyodott, csakhogy bátor­ságot öntsön a lányba, és meg­indult félé. De még mielőtt meg­lakásépítkezések további gyors­ütemű növelése. Az országgyűlés tervjavaslata előírja a magánház-építés fejlesz­tését is. Nem gondoltak még az építkezésre? — Sajnos egyelőre nem gon­dolhatunk, mert még sok egyéb­re van szükségünk. Az építkezés elkezdéséhez pedig legalább 10— 15 ezer forint szükséges. Remé­lem azonban — fejezte be nyi­latkozatát Szabóné — hogy a má­sodik ötéves terv során nagymér­tékben javul az általános lakás- helyzet. Az ipari termelés emeléséről, s a jobb munkakörülményekről Kővágó Jánosné fonónővel a Könnyűipar Kiváló Dolgozójá­val beszélgettünk. — Nálunk állandó beszédtéma a minőség javítása, s a nyers­anyag jobb kihasználása. Szeret­nénk az ötéves terv során igen jó minőségű selymet fonni és a kihasználást is nagymértékben fo­kozni. Állandó technológiai el­lenőrzés és javítás mellett remé­lem, sikerülni fog. Azonban sze­retnénk, ha a második öléves terv folyamán csökkentenék a munkaidőnket. Mert azt hiszem, senki előtt nem kétséges, hogy 8 órán keresztül szennyezett forró vízzel dolgozni mennyire egészség­telen, s meggyőződésem, a mun­kaidő csökkentése nem vonná maga után a termelés visszaesé­sét, Mint magánember azt sze­retném, ha kislányom, aki m jst elsőéves a pedagógiai főiskolán, sikeresen elvégezné, s jó mate­matika-fizika tanárnő válna belő­le. Folytathatnám a beszélgetése­ket. Meggyőződésem, hogy min­den kérdezettnek lenne mondani­valója, mert ez a terv a mi ter­vünk, a nép terve szólalt volna, hirtelen ötlete tá­madt, és ugyanolyan tört ma­gyarsággal szólította meg a lányt, mint az imént a nyilasokat: — Nagyon megijedni? Nem kell... Nem félni, itt van bizton­ság. A lánynak arcizma sem reb­bent. Géza kénytelen volt felfe­dezni, hogy kettejük közül csak neki remeg az ina, a lány nem fél, csak éppen nem érti a tör­ténteket. Géza körülnézett, majd karon ragadta a lányt, és betuszk itta Gulyás bácsi lakásának ajtaján. Az öreg ott állt az előszobában, és szemügyre vette a jövevényt. Géza magyarázatba akart fogni, de az öreg egy kézmozdulattal világossá tette Géza előtt, b ,'gv mindent látott az ablakból. Va­lóban: már a kapu csapódására felfigyelt, és az egész jelenetet látta, hallotta. Géza jóleső érzéssel nyugtázta a tényt, hogy az öreg egyáltalán nem tiltakozik, hanem magától értetődően gondjaiba veszi ezt a fiatal teremtést. — Hogy hívják galambom? — kérdezte a lánytól az öreg. — Annának. — Miért akarták elcipelni ezek a gazemberek? — Nem tudom... — Tán valami gyanút fogtak? — fürkészte az arcát Gulyás. Anna kereste az okos feleletet. Nem tudta mit. és mennyit árul­hat el kilétéről, elhurcolás-nak okaiból. Hiszen a spanyol követ­ségen van. Franco tábornok kö­Kedden, október 17-én a szo­kásos munkarend szerint ismét ülést tart a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Tuska Pál vb-elnök jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézke­désekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a községíejlesztési tervek létesítéséről tanácskoznak. Előadás a szekszárdi TIT-kíubhan az MSZMP érisimiségi politikájának néhány kérdéséről Több sikeres előadást rendezett már a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szekszárdi klub­jának vezetősége. A legutóbbi jólsikerült Babits-est után most, október 19-én az MSZMP értel­miségi politikájának néhány kér­déséről címmel dr. Balogh Sán­dor kandidátus, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos és kulturális osztályának alosztály- vezetője tart előadást a TIT- klubbon. vétségén... Ki lehet ez a spanyol úr, aki olyan vakmerőén kiragad­ta őt a gyilkosok kezéből? És mi­ért tette, ha egyszer Franco tá­bornok emberének vallja magát? — Megkergült világ ez, kis ga­lambom, de ne féljen, most már jó helyen van. Itt marad nálunk, nem bántja senki — bátorította Annát az öreg Gulyás. Géza egyre csak nézte a lányt. Anna húsz éves lehetett. Anna... Milyen lágyan hangzik ez a név: Anna... Milyen tétován nézelődik két barna szemével. Szinte rep- des a tekintete, mint egy kis madár. És mint piheg a két mel­le. De tartása egyenes, majdnem büszke. Szép alakjára rásimul az egyszerű szoknya és a blúz. Amint összezárja az ajkát, kiraj­zolódik szájának remek íve. Igen, nagyon szép ez a kis te­remtés — ismerte el Géza gondo­latban. S mikor a tanár megszólalt, kesernyés mosoly ült a szája szögletében: — Gulyás bácsi... Az öreg hirtelen hátrafordult, és mintegy figyelmeztetőn, nyo­matékkai ejtette ki a megszólí­tást: — Tessék. Rodriguez úr! Géza elértette a célzást, és me­gint tört magyarsággal jegyezte meg: — Lenni még egy rokon . Egy másik... Kicsi unokahúg... — Minden rendben lesz, tessék nyugodt lenni, Rudriguez úr, és tessék csak felmenni az irodába! Igaz — kapott észbe Géza —. Ennek a napirendi pontnak Schmidt Gyula, községfejleszíési csoportvezető az előadója. A har­madik napirendi pontban a Szekszárd Városi Tanács VB. in­tézkedési tervének végrehajtásét vitatják meg. A Bejelentések cí­mű napirendi pontban folyó ügyekről, a többek között a me­gyei tanács ülésének összehívá­sáról, a különböző magánjellegű beadványokról tárgyalnak. _______ B abits Mihály irodalmi est Szekszárdon Nagysikerű Babits Mihály iro­dalmi estet rendezett csütörtökön este Szekszárdon a nagy író szü­lővárosában a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya. Az est ke­retében mintegy 250 értelmiségi, munkás és termelőszövetkezeti tag hallgatta meg dr. Tolnai Gá­bor akadémikus előadását Babits munkásságáról, hagyatékáról. Az irodalmi esten Palotay Erzsi és Szakáts Miklós neves előadómű­vészek Babits műveiből adtak elő) a késés gyanút kelthet a spanyol ház lakóiban. S útközben, míg felsietett a felső villába, azon tűnődött: vajon, mit szól majd Juanita? Ha felfedezi majd ezt a lányt, elhiszi-e, hogy neki... nincs hozzá köze? Eh, majd nagyon óvatos lesz... És Gulyás bácsi?! Géza szíve megtelt melegség­gel. Milyen nagyszerű ember ő! Egyetlen szóval sem tiltakozott. Pedig a kockázat na öv. ebből még nagy haddelhadd lehet. Nem is sejtette, hogy ettől im­már nem kellett tartania. A két nyilas ugyanis megtor­pant az Olasz fasor sarkán. — Na, most mi legyen? — kér­dezte az egyik. — Mi legyen? jelentést teszünk a körzetvezető testvérnek. — És mit fog szólni a körzet­vezető, te ökör? — Mit tudom én? — fröccsent ki a butaság az ökörnek tisztelt testvérből. — Hát mit szólna? — Először is: azt a tyúkot csak úgy, bemondásra kaptuk el. Azután kisült, hogy külföldi. Márpedig az meg lett mondva, hogy erre nagyon vigyázni kell. — Miért nem dumált, hogy külföldi? — dörgött a testvér. — Mert nyilván azt akarta, hogy ez majd a körzetnél süljön ki, és akkor kihúzzuk a gyufát. — De, hátha nem is külföldi? Hátha igaz, amit a házmester be­mondott róla, hogy komcsi? — Akkor is kapunk a fejünk­re, te süket! Két puska volt ná­lunk, ketten voltunk, mégis olaj­ra lépett tőlünk ez a nő! Elcibál- ta közülünk egy fegyvertelen ci­vil. Evvel akarsz a körzetvezető testvér elé állni? — Ha! — vakkantott egy na­gyot a másik. — Fegyvertelen ci­vil! Az a félelmetes, őrült spa­nyol, az neked csak egv fegyver­telen civil! Még most is borsód­zik a hátam, ha rá gondolok. (Folytatjuk) Schäffler Adám 22. /JjETTENTŐ TKodkiguez •IRTA: HORVATH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents