Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
TOLNA MEGTEl NEPÜJSÄG 1961. október 11. BONTJÁK A .HIDAT ff Több mint tíz évvel ezelőtt kapta a feladatot a Pécsi Postaigazgatóság szekszárdi hálózatépítő brigádja, hogy építsen légvezetékáthidalást a Duna fölött. A növekvő távbeszélő és táviró forgalmat egyre nehezebb volt lebonyolítani a fővároson keresztül futó vonalakon, szükség volt ezek tehermentesítésére. Ezért kellett biztosítani a közvetlenebb összeköttetést Dél-Dunántúl és az Alföld között. A szekszárdi hálózatépítők annak idején sikerrel oldották meg a nem könnyű feladatot. Uj műszaki megoldásra volt szükség, kábelanyag nem volt, amivel a Duna medrében biztosíthatták volna az összeköttetést, ték-áthidalás építésében. Mégis nem volt elég tapasztalatuk sem sikerült — viszonylag kevés az ilyen nagy távolságú légveze- anyagból — megépíteni az áthiI 5 BAROMFIGONDOZOK Tizenötezer csirke! — rengeteg. Hat asszony gondozza, neveli őket a decsi Uj élet Tsz baromfifarmján. Velük vannak éjjel, nappal, úgy vigyáznak rájuk, mint a szemük fényére. Egyed Sándorné a szélső ól háromezer csirkéje közt bajlódik, éppen eteti őket. A sok aprójószág egymás hegyén-há- tán rohan Egyed néni felé, amikor megjelenik az ajtóban. — Ezeket a csirkéket meg lehet nézni — dicsekedik nem ok nélkül Egyed néni, s felemel egy kendermagost, — nézzék csak, micsoda súlya van ennek a háromhetes csirkének. S elmondja Egyed Sándorné, hogy férje is, ő is, nagyon szerették mindig az állatokat A férje borjakat nevel itt, egy szomszédos tanyában, ő meg amikor meghallotta, hogy csirkéket hoznak, s gondozó kell, elsőnek jelentkezett. S most itt van éjjel, nappal. Gondozói szobájában mos, varr, még vasal is, és főz. A férje idejár vacsorázni. A szomszédos ólakban Beriete Sándorné, Gulyás Jánosné, Pató Jánosné, Nagy Ferencné, Nyéki Pálné is éppen etették a csirkéket, amikor odaértünk. Bencze néni mutogatja az ólakat. — Olyanok ezek az ólak, mint a patika. Itt aztán lehet csirkéket nevelni, minden megadatik, ami kell hozzá. Persze, majd a csirkék is megadják, ami kell: pénzt a szövetkezetnek. Itt egy gondozói lakásban több asszony lakik együtt. Egyed néniénél hangulatosabban telik az idejük: szórakoztatják egymást. Nagy Ferencné mondja: — Nagy egyetértésben és vidámságban élünk itt, ha öregek vagyunk is, jó a kedvünk, sokszor a fiatalok is megirigyelhetnék. Amikor először megláttuk ezt a rengeteg aprójószágot, megdöbbentünk: ennyi csirkével, nemhogy dolgunk nem volt soha, de nem is láttunk ennyit egyrakáson. A tsz-nek nagy tervei vannak a baromfitenyésztéssel. Most ezt a 15 000 csirkét terven felül nevelik fel és értékesítik, hogy pótolják a kieséseket, amelyeket a növénytermelésben, a nagy szárazság hozott. Jövőre felújítják ezt az állami gazdaságtól átvett baromfifarmot, amely ha teljesen üzemeltetik, több mint 30 000 csirke befogadására alkalmas. — Aranybányát lehet ebből csinálni — mondja a főkönyvelő, Mándi Zoltán. — Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy hatalmas baromfitenyészetet létesítsünk. Néhányat a tervekből: a húsbaromfi mellett nagyszámú tojóállomány létrehozása, saját gépekkel történő keltetés, a Kisdunán kacsafarm létesítése. Addig amíg ezek a tervek megvalósulnak, a hat lelkes baromfigondozó asszony becsületesen végzi el munkáját, hogy ennek a 15 000 csirkének a mintaszerű felnevelésével bebizonyítsák: érdemes fejleszteni a baromfitenyészetet.-is -os Az utódok nemének tetszés szerinti megválasztása Borisz Asztaurov, a Szovjet. Tudományos Akadémia levelező tagja kijelentette, hogy az élő szervezetek egyes fajtáinál az utódok neme ma már tetszés szerint szabályozható. A tudós selyemhernyókkal kísérletezett, s megtalálta azokat a feltételeket, amelyek közepette az élő sejtek magjainak osztódása kizárólag nőnemű utódok kifejlődéséhez vezet. Ionizáló besugárzás révén az utódok kifejlődésének folyamata olyan útra terelhető, hogy kizárólag hímnemű egyedek fejlődnek ki. Asztaurov módszerének más állatfajtákra, elsősorban a halakra való kiterjesztése népgazdasági szempontból óriási jelentőségű lesz, mivel produktívabb egyedek létrejöttét teszi lehetővé. dalást. Tizennégy méteres faoszlopokból szerelték össze a folyam két partján a nagy húzó ígénybevételnek kitett, merevített tartószerkezeteket, majd ezek közé feszítették ki a nyolc szál vezetéket. Azóta már megépült a víz alatti kábel is. Egy ideig tartalékként hagyták meg a légvezetéket, de beigazolódott, hogy a kábel üzembiztosabb. nincs szükség a légvezeték további fenntartására, és főként az esedékessé vált felújításra. A tíz év alatt ugyanis előfordult néhány szakadás, legutóbb egy személyhajó árboca — korán engedték föl — szakította el a szélső szálat. Eltört az árboc is. A postaigazgatóságon úgy határoztak, hogy lebontják az áthidalást. Ez sem volt könnyű feladat, hiszen ritka kincs a 14-es oszlop, nem szabad megsérülniök a bontáskor. Először az 565 méter hosszú vezetéket bontották le. A túlsó parton a szegedi műszaki csapat látott munkához, Gerjennél pedig a szekszárdiak. A középső szálon valósították meg — tábori távbeszélővel a telefonösszeköttetést, majd a gerjeni oldalon elhangzott az utasítás: A szélső szál bontása megkezdődhet! A szegediek elvágták a szélső szálat, majd a jobbparton teherautóval vontatták ki a Dunából. Következett a többi. Már csak a középső szál feszült a két part között, amikor kölcsönösen jó munkát kívánt egymásnak a két csapat. »A közös munkát befejeztük« — hangzott el az utolsó mondat a lebontásra ítélt vezetéken, majd vízbe hullott a középső szál is. Alapos, »haditanácsnak« is beillő előkészítés után látott hozzá a brigád az oszlopszerkezet lebontásához. A ' vas-alkatrészek, kötőcsavarok kiszedése után csigával engedték le a felső oszlopokat, majd szedték szét az alsó, kettős oszlopokat. Sérülés sem emberben, sem anyagban nem történt, sikerrel oldotta meg feladatát a hálózatépítő brigád. Élénk KISZ-munka folyik a falusi alapszervezeteknél Jólsikerült KISZ-taggyűléssket tartottak megyeszerte az üzemek és iskolák' alápszervezetei, ahol igen jelentős határozatok születtek. Megtárgyalásra kerültek a téli KISZ-oktatások problémái, a kultúrmunka feladatai, és az „Ifjúság a szocializmusért'’ mozgalom további teendői. A Dombóvári Fatelítő alapszervezetének tagjai 400 óra társadalmi munkát vállaltak az üzemi kultúrház átálakításánól. A grábóci fiatalok elhatározták, hogy társadalmi munkában segítik a termelőszövetkezetet a napraforgó-betakarításban és a kukoricatörésben. Az őcsényi kiszesek az elmúlt héten a pártszékház építkezésénél segédkeznek. A palánkiak pedig vállalták, hogy a technikumig vezető utat társadalmi munkában megépítik, ha a tanács a megfelelő anyagot és műszaki segítséget biztosítja. Az ozorai Petőfi Tsz KISZ- tagjainak egy 15 fős csoportja a tsz szőlőjében dolgozott egy vasárnap. A lengyelj szakiskola fiataljai a gazdaságban 180, az iskola területén pedig 150 óra társadalmi munkát teljesítettek ez- ideig. A dunaszentgyörgyi és az ozorai alapszervezetek megrendezték hagyományos szüreti báljukat, ahol a dunaszentgyörgyi fiataloknak mintegy 2000 forint tiszta jövedelme maradt. A Szekszárdi Nyomda fiataljai vállalták, hogy politechnikai oktatás keretében a Babits Mihály úttörő csapat tagjait megismertetik a könyvkötéssel. A KISZ alapszervezetek ezenkívül kiveszik részüket a VIT- sorsjegyek árusításában. Ugyancsak megkezdték a patronáló munkát több úttörő csapatnál is. Fokozzák az árutermelést a decsi termelőszövetkezetek A decsi termelőszövetkezetek a jövő esztendőben működésük második évében, miután megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltételeit, legfontosabb feladatuknak tekintik az árutermelés fokozását. A szövetkezetek a háztáji gazdaságokkal 60 vagon kenyérgabonát, majdnem 53 vagon burgonyát, 32,5 vagon napraforgót, 1800 hízottsertést, 260 mázsa baromfit, félmillió tojást és 4600 hektoliter tejet adnak a népgazdaságnak. Most a termelési tervek készítése idején már úgy hangolták össze a gazdaságokon belül és egymás között a termelést, hogy eleget tehessenek vállalt feladatuknak. A kenyérgabona értékesítési terv teljesítését főként azzal akarják biztosítani a szövetkezeti gazdaságok, hogy emelik búzából a- vetésterületet. A múlt őszi kedvezőtlen időjárás miatt, a decsiek — akkor még egyéni gazdák — csak kevés búzát tudtak vetni. Ezért a két legnagyobb szövetkezet az Uj Élet és az Alkotmány a múlt évi 325- ről 700 holdra, illetve 378-ról 660 holdra emeli a búza vetésterületét. A terület emelése mellett a termésátlagok növelésével is több búzát akarnak termelni a decsi szövetkezetek. A termésátlag növelése érdekében külföldi búzákat is vetnek. Az Uj Élet 180, az Alkotmány 200 holdon termel nagyhozamú külföldi búzafajtát. Ugyancsak a két legnagyobb szövetkezet az Uj Élet és az Alkotmány fejleszti elsősorban a baromfitenyésztést. A két tsz összesen 260 mázsa baromfihúst akar a jövő évben értékesíteni. A tej és hús értékesítésének fokozását az állattenyésztés általános fejlődése teszi majd lehetővé. Ennek érdekében az Uj Élet Tsz például rendszeresen felvásárolja a háztáji gazdaságok szaporulatát sertésből és szarvas- marhából is, és a malacokat, borjakat továbbtenyészti, illetve meghizlalja. Beruházásokkal, istállók, ólak építésével erre alkalmas tanyák átalakításával biztosítja az állatállomány férőhelyszükségletét. A decsi termelőszövetkezetek már az idén is több árut adtak a népgazdaságnak, mint az egyénileg gazdálkodó Decs azelőtt adott. A jövő évben a szövetkezetek még több árut adnak, bizonyítván ezzel is a szocialista nagyüzemek fölényét. A termelőszövetkezeti juhtenyésztés fejlesztésének soronkövetkező feladata A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban egyhetes tanfolyamot tartott, amelyen 14 termelőszövetkezeti juhász vett részt. A tanfolyamon a juhászok gyakorlati és elméleti kiképzést nyertek a juhok mesterséges megtermékenyítéséről. Ennek eredménye, hogy jelenleg termelőszövetkezeteinkben körülbelül 10 000 anyajuhot termékenyítenek meg mesterségesen. A termékenyítésre a kostelep biztosította a legjobb minőségű, legmagasabb gyapjúhozamú kosokat. Az eredmény nem marad el, mert az eddigi tapasztalatok már bebizonyították, hogy például egy 10 kilogramm gyapjúhozamú Sztav- ropoli fajtájú kos után 300—400 egyöntetű bárányt nyerhetünk, amelyek legalább fél kilogramm gyapjúval többet adnak. A nagyüzei juhászatok minőségi fejlesztése érdekében ma már nagyon is indokolt a juhok mesterséges termékenyítése. Ezt minden nagyobb juhlétszámmal rendelkező tsz kevés befektetéssel meg tudja oldani. A juhászaiban nagy előnye LEVELEZŐKNEK A Kertváros lakossága kéréssel fordult a szerkesztőséghez, hogy a Flach Imre utcát, melyet »játszó utcának« nyilvánítottak, nyissák meg a közlekedés számára. Kérésüket továbbítottuk a városi tanácshoz, melyre a következő választ kaptuk: »Az utca lezárása azért vált szükségessé, mert a déli városrészben lakó gyermekek balesetmentes biztonsága így biztosítható. Megállapítást nyert, hogy sáros útviszonyok mellett is a Flach utcával párhuzamosan haladó és kőpályával rendelkező Bertók Róbertné utcán (a Bertók Róbertné utca a Flach Imre és Gróf Pál utcával egy idő ben 1960. év végén lett kiépítve) át meg lehet közelíteni gyalog és gépkocsival a Kecskés Ferenc utca bármelyik szakaszát. A Kecskés Ferenc utcai lakosok közlekedési helyzete javult, mivel a Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság a déli városban lévő 25. AKÖV gépkocsi telephelyéig, a laktanya Hunyadi utcai sarkától az Ocskó utcáig terjedő szakaszon, a Kecskés Ferenc utcán túlmenően. a Tárcsái Vilmos utcát i kőpályával építik ki, ez idő sze-1 van az inszeminálásnak a természetes fedeztetéssel szemben. Amíg például 400—500 anyalétszám fedeztetésre 15—20 kosra van szükség, addig a mesterséges termékenyítésnél 1—2 kos is elegendő. Tehát jóval kevesebb kos fenntartására, ezáltal kevesebb értékes takarmányra van szükség. A kevesebb, de jobb minőségű kos után egyöntetű és több gyapjút adó bárányok születnek. A mesterséges megtermékenyítéssel nagyobb szaporulati eredmény érhető el, ugyanakkor kisebb a fertőző betegségek terjedésének lehetősége] mint a természetes fedezte: esnél. Mindez végső soron nagyobb jövedelmet biztosít a juhászattal foglalkozó tsz-eknek. Miután termelőszövetkezeteinkben most készülnek a jövő évi tervek, felhívjuk a nagyobb juhállománnyal rendelkező tsz-eket, hogy már most állítsák be a tervbe a juh mesterséges megtermékenyítéshez szükséges fel- szerelési tárgyak vételárát (kb. 2000 forint), hogy annak idején a beszerzésnél ne legyenek fennakadások, Tóth Béla megyei juhtenyésztési felügyelő VÁLASZOLUNK , rint az útépítés elérte a Kecskés Ferenc utca elágazását.« T. L. kölesdi lakos kérésére közöljük: A tsz-tagnak akkor jár a családi pótlék, ha legalább három tíz éven aluli gyermek eltartásáról gondoskodik és az előző évben a 120 munkaegységet teljesítette. Az új belépő tsz-ta- goknak a 120 munkaegység teljesítését követő hó első napjától jár a családi pótlék. A rokkant tsz-járadékosnak — kizárólag azon a címen, hogy járadékot kap — családi pótlék nem jár. A járadékfolyósítás tehát a családi pótlék hiányzó feltételeit nem pótolja. Mint tsz-tag családi pótlékra csak akkor jogosult, ha a tsz- ben munkát végez és a szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik, évenként teljesíti a megkívánt (120) munkaegységet is. Amennyiben az előző munkaviszonya alapján lett rokkant és rokkantsági járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, úgy kettő, vagy több 15 éven aluli gyermeke után jogosult a családi pótlékra, melyet az Országos Nyugdíjintézettől kell kérnie,
