Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

Gromiko Londonba érkezett London (MTI): Mint a Reuter és az AP jelenti, Gromiko szov­jet külügyminiszter kedden reg­gel repülőgépen New Yorkból Londonba érkezett. A külügymi­niszter egy napra megszakította hazautazását és az alkalmat fel­használta arra, hogy tárgyaljon az angol vezetőkkel. Kedden este Lord Home angol külügyminisz­ter vacsorán látta vendégül Gro- mikót. A szovjet diplomata megérke­zésekor közölte, hogy találkozik Macmillan angol miniszterelnök­kel is. Gromiko elutazása előtt hétfőn este másfélórás tanácskozást foly­tatott Stevensonnal, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetőjével. Az amerikai küldött­ség egy szóvivője szerint a Ste­venson—Gromiko találkozás lég­köre „igen jó” volt. Stevenson a megbeszélés után válaszolt új­ságírók kérdéseire és kijelentet­te, hogy némi haladást értek el az új főtitkár kinevezésének kér­désében, ezért reméli, hogy va­lamilyen döntésre juthatnak. Er­re vonatkozólag Stevenson, a megboazéléseket Zorinnal, Gromi­ko helyettesével folytatja majd. Az amerikai nagykövet hozzá­tette még, hogy érzése szerint az Egyesült Államok és a Szovjet­unió álláspontja közelebb került egymáshoz a főtitkár személyé­nek kérdésében. A német prob­lémáról folytatott megbeszélés „nem volt haszontalan” — mon­dotta Stevenson. Pearson, a kanadai ellenzéki liberális párt vezetője, volt ka­nadai külügyminiszter, hétfőn este a kanadai és német üzlet­emberek társaságában kijelentet­te, hogy „a berlini helyzeten nem lehet segíteni, úgy, ha azt állít­ják, hogy Kelet-Németország nem létezik és nincs tekintélye.” Pearson hangsúlyozta, hogy a közeljövőben valahogyan el kell ismerni az NDK szocialista kor­mányát. A Reuter washingtoni tudósí­tójának értesülése szerint való­színű, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei novemberben értekezletre ülnek össze Washing­tonban a nyugat-berlini problé­ma megvitatására. A legközeleb­bi teendők megállapítására már meg is kezdődtek a megbeszélé­sek Washingtonban. Rusk ame­rikai külügyminiszter ebéden fo­gadta a vezető amerikai diplo­matákat, és tájékoztatta őket a legújabb fejleményekről. Ezt kö­vetően a nagyköveti síkon mű­ködő négyhatalmi tanácskozó cso­port megkezdte a legutóbb folyta­tott amerikai—szovjet tájékozódó tanácskozások eredményeinek részletes vizsgálatát. Újabb államok ismerték el a Szíriái Arab Köztársaságot Bukarest (MTI): A Román Népköztársaság kormánya úgy határozott, hogy elismeri a Szí­riái Arab Köztársaságot és nagy­követi szinten diplomáciai kap­csolatot létesít vele. Burgiba tunéziai elnök értesí­tette Kuzberi szíriai miniszterel­nököt, hogy országa elismeri a Szíriai Arab Köztársaságot. Bur­giba elnök azt a reményét feje­zi ki, hogy a két testvérköztár­saság között szoros kapcsolat lé­tesül. Az iraki minisztertanács hét­főn ülést tartott és elhatározta a Szíriai Arab Köztársaság elisme­rését. A szíriai biztonsági szervek letartóztatták Sebli Arján libano­ni képviselőt. A képviselő kocsi­jában nagyobb mennyiségű fegy­vert és lőszert találtak. A libano­ni hatóságok közbelépésére a kép viselőt szabadon engedték, de a fegyvereket lefoglalták. A Le Soir című lap szerint Sebli Arján a libanoni parla­mentben a szíriai területbe be­ékelt Deir el Acheaer libanoni területet képviseli. A terület az 1958-as libanoni események ide­jén nagy szerepet játszott. Sebli Arján fegyveresen támogatta a Chamoun elnök ellen kirobbant fölkelést, s ehhez jelentős támo­gatást kapott Szíriából. Mint az A1 Ahram jelenti, 150 szíriai diplomata válik ki az EAK diplomáciai testületéből, köztük négy nagykövet, 14 követ és 32 nagykövetségi tanácsos. A kairói kormány Marokkó am mani nagykövetségét kérte fel, hogy képviselje az EAK jordá- niai érdekeit. Az A1 Akhbar a Szíriából visz szatért egyiptomiak elbeszélései­ből idéz, amelyek szerint Alep- póban az összetűzésekben hétszáz ember halt meg. Az NDK minisztertanácsénak határozata a nemzeti hadseregben szolgáló egyes katonák tényleges idejének meghosszabításáról Berlin (ADN). A Német De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa kedden határozatot adott ki, amely hangoztatja: »■A nyugatnémet militaristák és revansisták fokozott háborús előkészületei — melyek révén Nyugat-Németország Európa leg­veszélyesebb tűzfészkévé vált — szükségessé teszik, hogy mindent megtegyünk nemzeti néphadsere­günk ütőképességének biztosításá­ra és további növelésére. Ez a felismerés arra bírta nemzeti néphadseregünk sok tagját, akik­nek szolgálati ideje az év végén járt volna le, hogy kinyilvánítsa akaratát és elhatározottságát, s továbbra is szolgálatot vállaljon a nemzeti néphadseregben. A Német Demokratikus Köz­társaság katonai védelme és a varsói szerződés keretében rá- Mruló szövetségi kötelezettségek teljesítése iránt vállalt felelőssége alapján a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa fel­hatalmazta a nemzetvédelmi mi­nisztert: Hat hónapra hosszabbítsa meg a nemzeti néphadsereg különle­ges szakismeretekkel rendelkező tagjainak szolgálati idejét, vala­mint szükséges esetekben azok­nak a katonáknak, tiszthelyette­seknek és tiszteknek az idejét is. akik 1961 őszén szereltek volna le.« Az országgyűlés elfogadta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervet Az országgyűlés kedden foly­tatta a második ötéves népgazda­ságfejlesztési tervről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobj Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos. Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Ma­rosán György, dr. Münnich Fe­renc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagjai, Csergő János, Czott ner Sándor, Ilku Pál. Incze Jenő, Kisházi Ödön. Kovács Imre, Lo- sonczj Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trauímann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szó­lalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külke­reskedelem egyaránt komoly igé­nyeket támaszt a kohó- és gép­ipar munkájával szemben. A ko­hó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a tör­vényjavaslatban előírt kötelezett­ségeket sikeresen teljesítsék Ezután a hároméves terv fel­adatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohá­szati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelé­si előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd forinttal több áruala­pot adott exportra, a belkereske­delem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biz­tosított. A munka termelékeny­sége közel 25 százalékkal nőtt. Az átlagos évi növekedés 7,7 szá­zalékkal. ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fej­lett kapitalista országok gépipa­ráé és gyorsabb, mint egész ipa­runk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar tér- _ melése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő ered­ménynek tekinthető. Ha a gépipar szerkezeti átala­kulását vizsgáljuk, akkor meg­állapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,3 százalékos, a híradástechnikai iparnál 82.6 százalékos, a mű­szeriparnál 69,5 százalékos a fej­lődés. A golyóscsapágy-gyártás 3,5-szeresére növekedett. — A hároméves terv eredmé­nyeit csak azért soroltam fel rö­viden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesí­tésének megvannak a reális alap­jai, — mondotta, majd a máso­dik ötéves terv előirányzatait is­mertette. A kohó- és cénipar tel­jes termelési értéke 1960-hoz vi­szonyítva 60 százalékkal növek­szik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 -szá­zalékkal A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mint­egy 11 százalékkal növeli átla­gos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyoz­ta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 88 százalékos fejlődést ér el. A miniszter felszólalását a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, áme­nek teljesítése, illetve túlteljesí­tése mirden je’entős mutató szem pontjából reális és készek va­gyunk az éves tervek kidolgozá­sánál — figyelemmel nyersanyag- helyzetünkre. annak import-kiha­tásaira és alkalrész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíte­ni. amelyek -figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és to­vábbi feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépipar­ra, mind a kohászatra vonat­kozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Papp Ferenc Bács-Kiskun me­gyei. Berki Mihályné Borsod me­gyei, Kozma József Győr-Sopron megyei képviselő után Tausz Já­nos, belkereskedelmi miniszter ismertette a tervjavaslat jelentő­sebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészé­ben 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelke­dése 440 millió forintot tett ki, addig a tervidőszakban már csak­nem 700 milliót. A kiskereske­delmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalom- emelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család át­lagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960- ban. A miniszter ezután az áruellá­tásról beszélt, majd elmondotta, hogy az ötéves tervben jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Ezután Blaha Béla Borsod me­gyei, Sárosi György Bács-Kiskun megyei képviselő szólalt fel, majd Losonczá Pál, földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság idősze­rű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztéseinek kér­déseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szüksé­ges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gaz­dasági megszilárdítása, termelé­sük anyagi megalapozása, mun­kájuk helyes megszervezése. A népgazdaság érdekei meg­kívánják — mondotta a további­akban —, hogy a mezőgazdaság ötéves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. Fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj láperejének fokozá­sa, a ' mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédőszerek, mű­anyagok, takarmánykiegészítók — használatának kiterjesztése, új. nagyhozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben, a takarmány­felhasználás gazdaságos módsze­rének széleskörű alkalmazása. A miniszter ezután hangsúlyoz­ta: a mezőgazdasági termelés fel­lendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk.' A meglévő területtel a lehető leg okosabban kell bánnunk, felhasz­nálva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát. Ez azonban nem elég — mutatott rá — szükség van a meglévő termő- terület további csökkentésének megakadályozására is. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasá­gi termelésre alkalmas földterü­let további csökkenésének meg­akadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé tör­vényjavaslatot terjesztenek. Említést tett a miniszter arról is, milyen fontos az időben, és jól elvégzett talaj művelés, s mennyire meghálálja a termőföld a gondos munkát még aszályos esztendőben is. Az idei év iskola­példája annak, hogy még a rend­kívüli szárazság mellett is vi­szonylag jó terméseket értek el azok a gazdaságok, amelyek a múlt év őszén időben elvégezték (Folytatás a 2. oldalon.) Elindult a Szovjetunióba az idei utolsó termelőszövetkezeti küldöttség A Magyar—Szovjet Baráti tár­saság szervezésében az idén csak­nem nyolcszáz termelőszövetkeze­ti tag járt tanulmányúton a Szovjetunióban. Az MSZBT és az IBUSZ az idén első ízben szervezett közö­sen mezőgazdasági túrista utakat. Ezek részvevői — ugyancsak ter­melőszövetkezeti tagok — nyolc­napos útjukon megtekintették Moszkva és Kijev nevezetességeit és a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemeket, tapasztalatcserét folytattak szovjet agrár-szakem­berekkel. Az idei utolsó mezőgazdasági csoport kedden reggel indult el a Szovjetunióba, a harminc tagú szövetkezeti küldöttség szinten Kijevet és Moszkvát keresi fel. A jövő évre a Magyar—Szovjet Baráti Társaság újfajta tanul­mányútokat szervez: a szövetke­zeti tagok, szakemberek a Szov­jetunió különböző területeire utaznak majd, s a közelebbi szak májuknak megfelelő speciális — állattenyésztő, gyümölcstermesz­tő, stb. — gazdaságokat tekintik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents