Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
TOLNA MEGYEI NEPtttSAG 1961. október 10. A második ötéves népgazdaságtej lesz té»i terv az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.)nyozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is. — Népünk művelődése szem- . pontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és a modern mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvény- javaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek, és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat, körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagy mértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.) Fehér Lajos felszólalása A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. — A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője, — folytatta — hogy a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind több és több, volt gyarmati és félgyarmati ország lépett a nemzeti függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. — A kölcsönös előnyök alapján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fejlett tőkés országokkal is, — követve a két rendszer békés egymás mellett élésének politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek, amely főként az újítási mozgalomban ölt testet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessék az újítómozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában, az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotókészsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: , Csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az élet- színvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasz tás hoz szükséges árualapokat, s megfelelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő tőrvényj javaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —, hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. Úgy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a "■fordulat éve« óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban Létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából, s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak. A mezőgazdaság legfontosabb feladatai Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyér- gabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk. 3. Erőteljesen fejlesszük a sertés- és baromfihús-termelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi hús- fogyasztását a múlt évi, mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több, mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagy üzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70— 8o ezer katasztrális hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut fognak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű fel- használását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer va gon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek részére Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, bel* terjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést. Ezután a munkafegvelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva: — Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat. Harminchat milliárd forint a mezőgazdaság korszerűsítésére — A népgazdaság ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelőszövetkezetekben a saját erőforrások maximális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segiti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. Fokozódik a gépi aratás is 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó, évé ben a gépi betakarítás aránya 85 százalékra növekszik. — A termelés fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főkent olyan területekre kell összpontosítani, amelyek a népgaz« daság szempontjából a legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb. Ilyenek a műtrágyagyártás, az öntözés, a gépesítés, a növényvédelem, a keveréktakarmány-gyár- tás, a .sertés- és a baromfitenyész tés, hizlalás, stb. — Az anyagi eszközök felhasználásának ésszerű koncentrálása természetesen összefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, min denckelőtt az állami gazdaságokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetekben is a termelés ésszerű szakosításához. Az üzemi adottságok jobb kihasználásában igen nagy népgazdasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állcttcnyész.tés kialakulása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból — nem tudunk oly gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni, amennyi kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe, döntően a sertés- és barmfihús-, valamint tej- és tojástermelésben. Ebből a helyzetből következik. hogy a fő feladat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét. Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermés-átlagukat érték el: katasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezeteit | búzatermés-átlaga is megközelíti | a 11 mázsát. A vártnál jobb tér- | més eredményeként kenyérgabona bői szept. végéig 110 000 vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabona- termés megfelelő, gondos előkészítéséhez. Ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vetnünk, tehát a tavalyinál valamivel nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja, — hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, mégpedig időben, s gondosan előkészített, jó magágyba! A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagy mértékben elősegíti, hogy ezen az őszön már több mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagy termőképességű búzafajtákat, jelentős mennyiségű műtrágya felhasználásával. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön. Továbbiakban Fehér Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silózzák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldőállomány átteleltetés, valamint a fellendült baromfi-tenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartása érdekében a kormány továbbra is szorgalmazza az idén jól bevált szerződéses akciókat, amelyek révén a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett központi készletből megkaphatják. — A beterjesztett törvényjavaslat utal a lakosság foglalkoztatásának alakulására az ötéves terv időszakában. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek 1965-ig tovább növekednek. — A foglalkoztatottság növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a létszámnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos, sőt, káros lenne a népgazdaság számára. A termelési terveket ugyan is elsősorban a termelékenység emelésével kell teljesíteni, nem pedig a létszám felesleges duzzasztásával —, mondotta. A tervidőszakban — ha lassúbb ütemben is — folytatódik a lakosság átrétegeződése. 1958-ban a keresőknek mintegy 41—42 százaléka, a múlt év végén 36— 37 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százalék dolgozik ott. Ezek a számok jelzik, hogy a második ötéves terv éveiben erősödik az ország ipari jellege, s ugyanakkor a termelés korszerűsítésével természetesen a mezőgazdaság szerepe Is — más vonatkozásban — megnő. A keresők számának növekedését a dolgozni kívánó nők fokozottabb munkábaállításával, valamint a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával kell biztosítani. A női keresők aránya 1965-ig általában emelkedik. Beszéde további részében hivatkozott a 7. kongresszus irányelveinek arra a megállapítására, amely szerint hazánk gazdasági fejlődése nagymértékben a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának további javításától függ. Szilárd, következetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség, — hangsúlyozta. — Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. Befejezésül arról beszélt, hogy ötéves tervünk céljai meglapozottak, minden üzemben és vállalatnál tág tere van a tervek olyan fontos mutatóinak túlteljesítésére, mint például a termelékenységi terv, a költségszínvonal vagy a mű szaki fejlesztés előirányzata. ötéves tervünk lelkesítő feladatok megoldását tűzi ki, mind a szocialista iparban, mind a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban, mind a kultúra terén. Az ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és kell is dolgozni érette kommunistáknak és párton kívülieknek, minden becsületes állampolgárnak az ipari munkásságnak, a paraszt Ságnak, az értelmiségnek, egyszóval — egész népünknek. Érdemes és kell is. hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok eredményes megvalósítása a szocialista társadalom felépítésének ügyét szolgálja a Magyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevében elfogadásra javaslom. (Nagy taps.) Ezután számos hozzászólás hangzott el. Az ötéves terv vitájában felszólalt Brutyó János, a SZOT főtitkára, Horváth Ede Győr-Sopron megye képviselője, Varga Károly Somogy megyei, Kovács G. Paine Fejér megyei képviselő, majd Z. Nagy Ferenc Szolnok megye országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a második ötéves terv céljainak megvalósításában kulcskérdés a mezőgazdaság termelőerejének növelése. Ezután Kurucz Márton Csongrád megyei, Benkei András Szabolcs-Szatmár megyei. Bodorkos István Vas megyei és Szala- dos Emil Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Dobós József Baranya megyei képviselő felszólalása után Ró* nai Sándor bejelentette, hogy táviratok érkeztek az országgyűléshez, amelyben üzemek, gyárak, vállalatok, termelőszövetkezetek dolgozói üdvözlik az országgyűlés szombati határozatát. A bejelentés után Horváth István, a budapesti képviselőcsoport nevében szólalt fel, majd Tugvi István Hajdu-Bihar megyei és Fekete Anna Szabolcs-Szatmár megyei képviselő volt a vita utolsó szónoka. Ezután az elnöklő Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés e1 határozta, hogy kedden délelőtt folytatja tanácskozását
