Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG TDin. október St Több, mint 10 millió Ft az iskolák— óvodák társadalmi megsegítésére Levelezőink írják Ülést tartott az aparhanti népfront-bizottság Az elmúlt hét folyamán kibővített elnökségi ülést tartott a népfrontbizottság Aparhanton. Az ülésen megvitatták az 196). évi községfejlesztési terv eddigi teljesítését, valamint az 1962-es év tervjavaslatát. A vita alapján kiderült, hogy a tanács a községfejlesztési tervet eddig 75 százalékra teljesítette. Többek között megépült 500 méter beton- járada, az időszakos napközi otthon bútor- és konyhafelszere- I Portos levelem volt Az elmúlt szombaton portos levelet kaptam Dombóvárról. A borítékból meghívó kandikált ki, amely a következő szöveget tartalmazta: „a dombóvári 12 évfolyamos iskola IV. b. osztálya szeretettel meghívja 1961. október 21-én délután 5 órakor kezdődő műsoros teadélutánjára.” A meghívásnak nem tudtam ellent- állni és elmentem. Nagy gonddal, kedvességgel készültek a lányok. Minden lánynak külön meg volt a beosztása, ki terített, termet rendezett, vagy éppen vendégeket fogadott. Egy részük egy kis lámpalázzal készült a műsorra. Mert műsor is volt. Szavalat. jelenetek és énekszám. Bödő Lajos levelező A bonyhádi gimnázium KISZ-szervezetének programjából lést kapott, a tűzoltók munkaruhát. Ezenkívül segítettük a községi KISZ-szervezet helyiségének berendezését is. A továbbiakban tárgyalásra került az 1962-es évi községfejlesztési tervezet. Az ülésen az „Igaz hazafiság és nemzetköziség” című tájékoztató előadás hangolt el. amit Illés Lajos, az általános iskola igazgatója tartott. Dránovics Pál levelező Műsor után a lányok ételiek itallal kínálták a vendégeket, nem feledkeztek meg a későn- jövőkről sem, mindenkit egyforma kedvességgel, szívesen fogadtak. A gimnázium zenekara szórakoztatta a megjelenteket. Sok műsoros délutánon vettem már részt, de megrendezés szempontjából ez mindet felülmúlta. Természetesen ebben benne volt negyvenegy lány fiatalsága, szépsége, kedvessége is. A vendégek és a magam részéről ezúton mondok köszönetét a IV. b-s lányoknak a kellemes szórakozásért. Kormányzatunk a felszabadulás után hatalmas áldozatokat vállalt a megye tanteremhálózatának kiépítéséből. Évről évre új iskolák épülnek szerte a megyében. Sok azonban még mindig a tanteremhiány, amely gátolja a további fejlődést. Éppen ezért a kisebb problémákat helyileg kell megoldani, kiaknázva a társadalomban rejlő erőforrásokat. Először a hároméves tervvel párhuzamosan indult mozgalom az iskolák—óvodák társadalmi megsegítésére. Bár 1956—57-ben némi visszaesés mutatkozott ebben a mozgalomban is, bátran elmondhatjuk, hogy 1956—57-et nem számítva, töretlen a fejlődés. Tolna megye a mozgalomban csak az utóbbi években ért el figyelemre méltó eredményeket. Két évvel ennekelőtte a szekszárdi járás lett országosan a harmadik, tavaly pedig országosan az első helyen végzett és a szekszárdi járás kimagasló eredménye révén a megye is a harmadik helyre került 8 millió forintos teljesítménnyel. A váratlanul elért helyezés arra sarkallta a megye művelődés- ügyi vezetőit, hogy az 1960—61. tanévre Tolna megye adja ki a versenyfelhívást annak ellenére, hogy az volt a vélemény, miszerint a megye az 1959—60. évi eredménynél jobb eredményt már nem lesz képes elérni. A versenyfelhívást összefogás követte és ha a szekszárdi járás valóban már nem tudta növelni eredményeit, a többi, elsősorban a paksi, a bonyhádi és a gyönki járás eredménye révén a megye társadalma mégis a tavalyinál A Gyönki Járási Tanács VB. legutóbbi ülésén egyik napirendi pontként a járás takarékossági teendőivel kapcsolatos ügyet tárgyalták. Bevezetőben a gyönki járási OTP-fiók vezetője számolt be a járás eddigi betét- gyűjtési eredményeiről. A hozzászólások során számos, hasznos javaslat hangzott el, melyek közül kiemelkedő volt Magyari Béla járási népfronttitkár hozzászólása, aki felvetette az „Ahány ház, annyi betétkönyv” mozgalomnak az egész járás területére való kiterjesztését. Ennek érdekében fokozottabb kapcsolatot ott leszek. Jól megértett mindent, Jani bácsi? — Meg hát, Gézuka. — Itt van ötszáz pengő, ebből már a megrendeléskor fizesse ki a fuvardíjat, Jani bácsi. Elég lesz? — Ó, csak háromszáz valahány pengő szokott lenni. — Nem baj, vegye magához, hogy biztos legyen. Az ellátó majd beküldi a számlát, úgye? — Igen, egy hét múlva. — Még egyet: a bentieknek egy szót sem az egészről. — Úgy lesz. — Akkor megegyeztünk, Jani bácsi: pont négykor indulunk majd a diplomataellátó elől. Nem tévedek ugye, gróf Szederkényi utca 10? — Pontosan annyi. — Egyébként néhány ember felkapaszkodik a kocsira, és velünk jön ide. — Aha. — Hát, isten vele, Jani bácsi. — Csak vigyázzon, G'-zuka legyen óvatos! Géza felment a felső villába, és az irodában kiállította a hét alkalmaztatási igazolványt. Aztán elsietett hazulról. Még. rundig bántotta Imre bácsi bizalmatlansága, de ellensúlyozta ezt az érzését a konok eltökéltség: majd ő megmutatja, hogy sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani ezt a „beovűjtést”, mint ahogyan az öreg eltervezte. Az Olasz fasorban taxit fogatöbbet, több mint 10 millió forintot fordított az iskolák—óvodák társadalmi megsegítésére. Ebből az új létesítményekre több mint 7 millió forint jut. Tíz új óvodai foglalkozási terem- 4 új óvónői lakás könnyített a megye óvoda helyzetén, 15 általános iskolai osztályterem, 7 műhelyterem. 10 nevelői lakás, 1 tornaterem, 3 napközi otthonos foglalkoztató, 1 váróterem és ki tudja hány egyéb helyiség a mozgalom 1960—6i. tanév; eredménye. De ezúttal a középiskolák is új létesítménnyel hívták fel magukra a figyelmet. Nevezetesen a tolnai gimnáziumról van szó, ahol 1 osztályterem és 2 műhelyterem létesült az elmúlt tanévben. A létesítmények közül ki kell emelnünk a dunaszentgyörgyi emeletes iskolát, amelyben 5 tanteremnek, előadói teremnek, nevelői és igazgatói szobának, szertáraknak van hely. A község ered ménye annál is inkább dicséretes, mert a másfélmillió forintot érő beruházáshoz a község mindössze 300 000 forintos állam; támogatást kapott. De megemlítjük a bikácsi, sióagárdi, a paks—cseresnyéspusztai általános iskolát, a szekszárdi gimnázium, a dunaföldvári II. számú ált. iskola kettős műhelytermét is. Az új létesítmények mellett jutott támogatás az egészségügyi hiányok felszámolására (400 000 Ft), a tatarozásokra (1 155 000 Ft) és egyéb célokra is (1 550 000 Ft). Úgyhogy megyei szinten 10 278 000 Ft az eredmény, majdnem kétmillióval több, mint az elmúlt esztendőben, annak ellenére, hogy tavalyhoz képest javasol a termelőszövetkezetek tagjaival, s így valamennyi népréteghez eljut a takarékosság gondolata és annak egyéni és népgazdasági jelentősége. Márton András járási tanácselnök az elgondolást magáévá tette és saját nevében teljes támogatást ígérve, azt a vb-nek el fogadásra javasolta. A határozati javaslatot a vb elfogadta. Ezután Márton elvtárs kifejezte azt a reményét, hogy 1962 első negyedév végére a járás valaineny- nyi községe takarékos község lesz. dott. A fagázzal hajtott, öreg „nyalóka” úgy himbálózott a pesti aszfalton, mint egy rozzant bárka a tengeren. Először a Várkonyi utcába tartott. Amint benyitott a piszkos, földszintes bérházba, nyomban észrevette az udvar végében a fészert. Bélát is első pillantásra felismerte. Még el is csodálkozott, milyen eszményi pontosságú személyleírást adott róla Imre bácsi. — Imre bácsi üzent... Mintha varázsigét mormolt volna, Béla egyszeriben csupa fül volt. — Itt van egy igazolvány, fogja. Maga szállítómunkás, jelenleg a budapesti spanyol követség alkalmazottja. A címet tanulja be, rajta van az igazolványon. Az utca az Olasz fasorból nyílik. Világos? A kérdezett bólintott — Most figyeljen: pontosan négy órakor legyen a gróf Szederkényi utca 10 szám előtt. Ott van a diplomataellátó magazin. Előtte áll majd egy teherautó. Engem is ott talál. Ha intek, felszáll a teherkocsira, és velünk jön. Mások is velünk jönnek. Világos? — Rendben. Aztán? — Semmi több — zárta le a beszélgetést szigorúan Géza, a maga alkotta konspirációs szabályok szerint... Máris tovább állt a rozoga taxival. Most egy Bálvány utcai idén erősen megcsappant az új általános iskolai osztálytermek száma. (31 — 15.) A járások között még mindig a szekszárdi járás végzett az első helyen 446 Ft-os egy tanulóra eső átlageredménnyel (tavaly 568 Ft volt), mögötte a paksi járás foglalja el a második helyet 279 Ft- os átlageredménnyel (tavaly 121). A harmadik és negyedik helyen a bonyhádi (179) és a gyönki járás (153) végzett és ez annál is örvendetesebb, mert tavalyhoz viszonyítva mindkét járás szép előrehaladást ért el. A dombóvári és a tamási járásban és az elmúlt tanévben ebből a szempontból erősen visszaesett Szekszárd városban volt gyenge az eredmény. A több mint 10 millió forintból a legnagyobb summa az általános iskolákra jut. Nem kevesebb, mint 7 493 000 Ft. Az óvodák több mint kétmillióval, a középiskolák 70 000 Ft-tal szerepelnek az eredményben. Az óvodák között Závod végzett az első helyen (14 662 Ft-os átlag), Nak (6300) és Mözs (5521) előtt. Az általános iskolák között ez a sorrend alakult ki: 1. Paks— Cseresnyéspuszta 5713 Ft, 2. Sió- agárd 2649 Ft. 3. Trnr' 4. Dunaszentgyörgy 2041 Ft, 5. Tamási—Kecsegepuszta 1456 Ft. A középiskolák között a tolnai gimnázium került az első helyre 2099 Ft-os átlageredményével. A Művelődésügyi Minisztérium a hozzá beérkezett jelentéseket most értékeli és a jelentések alapján állítja össze a verseny- mozgalom 1960—61. tanévi országos eredményeit. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az országos értékelés kihirdetésére decemberben kerül sor. O. 1. Ifjúsági békegyűlés Cikón Október 29-én, vasárnap ifjúsági békegyűlést rendezett a ci- kói KISZ-szervezet az ifjúsági klubban. A gyűlés előadója Tatár Lajos, a megyei KISZ-bi- zottság titkára volt. A német kérdésről tartott előadást, ame- lyet nagy érdeklődéssel hallgatott a 75 összegyűlt fiatal. Számos kérdést tettek fel az előadónak. Az előadás után táncos teaestet rendeztek. lakásba kellett bekopogtatnia. Előbb azonban gondosan ellenőrizte memóriáját. — Itthon van Csizmadia úr? — kérdezte attól a férfitől, aki ajtói nyitott neki. Amaz bólintott: — Itthon. — Bemehetnék hozzá három percre? Ez a néhány szó, hoev ..három percre”, itt is azonnal hatott. A férfi betessékelte Gézát, és odabent a kezét nyújtotta: — Én vagyok, akit keres, elvtárs. Üljön le. — Nem, nagyon sietős. Imre bácsi üzent... — Hallgatom, elvtárs. Géza elmondta „Csizmadia úrnak" ugyanazt, amit az imént Bélának a Várkonyi utcában. Miután meggyőződött róla. hogy „Csizmadia úr” mindent nontosan megértett, tovább sietett. így járta végig mind a hét címet. Mindenkit megtalált és mozgósított. Délután négy óra előtt néhány perccel befordult a gróf Szederkényi utcába. A kurta kis utcában tüstént felismerte a maga embereit. Egyikük a cipőfűzőjét babrálta, a másik sétálgatott, a harmadik állt, és belemélyedt egy újságcikkbe. Érdekes — gondolta Géza — aki nem ismeri őket, sohasem tételezné fel, hogy nem véletlenül kószálnak errefelé. Géza jelt adott. Erre mind a Az iskolai tanulmányok megindulásával újból fellendült a KlSZ-szervezeti élet a gimnáziumban. A lelkes munka első terméke az évi program kidolgozása volt. Ez a program sokkal fejlettebb, szerteágazóbb és nagyobb munkát igénylő, mint az eddigiek voltak. A diák munkájának fő célja a tanulás. Különösen sokat kell segíteni a KISZ-szervezetnek a tanulási munka, a gyengébb tanulók segítésében. A nevelés érdekében különböző politikai vitákat rendezünk. Az általános műveltség fokozása, a kulturális élet fejlesztése is fontos célkitűzés. Eddig is évről évre rendezett az iskola irodalmi színpada egy-egy előadást. Az idén állandó jelleggel óhajtjuk ezt megrendezni. Az irodalmi színpad előadásában külön lesz szavalóhét ember a teherkocsihoz sietett. — Felszállni a kocsira, emberek — mondta spanyolos akcentussal. — Sietni, idő drága! Mind a heten felmásztak a kocsi rakterűidére és elhelyezkedtek. Géza beült a sofőr és Gulyás János mellé. — Indulás! Húsz perc múlva a kocsi megállt a spanyol ház előtt. Géza kiugrott a vezető fülkéből. — Emberek, le! Fogunk sorsán rakodni! De hamar gyorsan ám! — Meglesz, uram! kiáltotta jókedvűen a Mackótermetű Béla, akinek szerfelett tetszett ez az egész, s főleg az a jól öltözött elvtárs, aki ugyancsak érti a ko- médiázást... A kocsi valóban, pillanatok alatt kiürült. Az emberek mindent kirámoltak, s becipelték a követség kapuján. Géza a sofőrhöz lépett: — Lenni jó munka, gyors munka. Ez van magáé! Egy százpengőst nyomott a sofőr markába. A sofőr nagyot köszönt és beletalpalt a gázpedálba, nehogy ez a derék úriember meggondolja magát a százpengős tekintetében... A teherkocsi eltűnt, s a nehéz tölgyfakapu becsukódott mögöttük. (Folytatjuk) csoport, prózai szerepeket feldolgozó csoport. A cél az, hogy az iskolai rendezvények alkalmával a műsorproblémák megszűnjenek, az iskolai előadások színvonala emelkedjék. Ezenkívül a környék falvaiba is ellátogat majd az irodalmi színpad. Ezentúl fejlesztjük a fiatalokban a szépérzéket, az osztólydekorá- ciók, faliújságok rendezésével, va lamint tisztasági verseny szervezésével. Tervünk, a tanári kar munkájának segítése, melyet a kísérletek előkészítésével, kísérleti eszközök készítésével és természetesen a fegyelem fokozottabb megszilárdításával akarjuk megoldani. Somogyi Károly levelező Ki a gazdája? Panaszos levéllel kereste fel szerkesztőségünket Matus Mihály Kisbödő utcai lakos, melyben egyúttal a népvagyon pazarlásáról is beszámol. Ez év augusztusában — írja — felszedték a Bartina és a Kisbödő utca közti útszakaszt, majd odaszállították az építőanya gokat, a sódert és a terméskövet, is. A munkát el is kezdték, azonban nem fejezték be, és az út mellett felhalmozott 30—40 köbméter kavicsot az arra járó autók és kocsik sárrá tapossák. Kié az itt kallódó anyag’ van-e gazdája? Ki felelős ezért? — teszi fel a kérdést levélírónk. Felkerestük a levél nyomán Matus Mihályék házát és megállapítottuk, hogy a leírt dolgok megfelelnek a valóságnak, sőt annál még szomorúbbak. Matusék portája körül van rakva sóde»- ral.úgy, hogy az udvarba kocsival beállni nem is lehet, s a felhalmozott anyagot valóban tönkreteszik az arra járó járművek. Az útépítést jelző tábla a sárban hever és az elterelt forrásvíz vidáman csörgedezik a kiásott alapozáson, iszapos sárt hagyva maga után. Még nincs veszve minden, de ahogy a lakók mondják, ha egy nagyobb eső jön, nyoma sem marad a sódernak. Valóban indokolt a kérdés feltevése az illetékesekhez, »ki a gazdája, ki a felelős érte?« A Gyönki Járási Tanács VB ülésén takarékosságról tárgyaltak
