Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. október 1. Szíria a tömbönkívüliség politikáját akarja folytatni Kuzberi miniszterelnök sajtóértekezlete — Jelentések Szíriából Damaszkusz (MTI). Hétfőn Li­banonból mintegy 20 újságírót beengedtek Szíriába és sajtóérte­kezletet tartott számukra Kuzberi miniszterelnök is. Az újságírók egybehangzóan jelentették, hogy Damaszkuszban az élet rendes mederben folyik. Szíriái forrás­ból ismét cáfolták a Kairóban ar­ról elterjedt híreket, hogy Aleppo kikötővárosban zavargások lenné­nek. Beiruti hírek szerint szünet nélkül folyik a Szíriában élő egyiptomiak hazaszállítása. Ezek számát 20—25 000-re becsülik. Va­lóságos légihíd létesült Beirut és Kairó között, a tengeren pedig már két hajó indult el Szíriából érkezett egyiptomiakkal. Más hí­rek szerint Hasszuna, az Arab Liga főtitkára elhalasztotta ku- waiti utazását, valamint New Yofk-i látogatását. Ugyanakkor Damaszkuszban élénk politikai tevékenység folyt. A hétfői nap egyik legnagyobb feltűnést keltő eseménye kétség­kívül azoknak a politikusoknak a nyilatkozata volt, akik annakide­jén előkészítették Szíria unióját Egyiptommal, az Egyesült Arab Köztársaság létrehozását. Tizen­hat volt miniszter írta alá a nyi­latkozatot,. amely elítéli »a Nasz- szer elnök által Szíriában és Egyiptomban létesített zsarnoki rendszert«. Nasszer uralma kö­vetkeztében — teszik hozzá — az egyesülés elvesztette magasz­tos értelmét. A volt miniszterek azzal vádolták Nasszert, hogy el­fojtotta a demokratikus politikai életet és a szabadságjogokat. Ez váltotta ki — hangzik a nyilat­kozatban — a forradalmat. A miniszterek hangsúlyozzák, hogy az átmeneti időszakban a törvényhozást legszükségesebbre kell korlátozni és meg kell tar­tani a semleges és szabad általá­nos választásokat, amint csak le­het. A nyilatkozat aláírói között sze­repelnek négy Szíriái nacionalista polgári párt vezetői, köztük olyan Maurice Thorez beszéde az FKP plénumán Párizs (MTI). A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága a múlt héten tartotta plénumát. Felszólalt Maurice Thorez, az FKP főtitkára is. Beszédében, amelyet most hoztak nyilvános­ságra, a német kérdéssel és a francia belpolitikai helyzettel foglalkozott. Belpolitikai kérdésekről szólva a főtitkár kijelentette, de Gaulle hároméves elnöki működése után sok francia állapítja meg, hogy a kormány nem oldott meg egyet len problémát sem, sőt a legtöb­bet elmélyítette. Thorez elítélte azokat, akik a kommunisták és a CGT kizárásá­val akarnak «demokratikus­rendszert létrehozni a mostani helyett. Csak a munkásosztály és valamennyi demokrata cselek­vési egysége változtathatja meg a jelenlegi helyzetet — hangsú­lyozta. — Elsősorban a kommu­nistáknak és a szocialistáknak kell megegyezniük. A főtitkár ismertette azokat az alapelveket, amelyekre a demok­rácia visszaállításáért és megújí­tásáért vívott harcnak épülnie kell. Kijelentette, hogy a kom­munista párt kész együttműköd­ni minden olyan személlyel, párt­tal és politikai csoportosulással, aki vagy amely célul tűzi ki a2 államapparátus demokratikus át­szervezését, a fasiszta összeeskü­vés meghiúsítását, az algériai bé­ke megvalósítását, az európai bé­ke megszilárdítását a német kér­dés békés rendezése útján, az ál­talános és teljes leszerelést. politikusok, mint Szabri Ászaii, akinek kormánya annakidején felkérte Nasszert a két ország egyesítésére Nasszer elnök volt hívei közé tartozik az aláírók leözül Szalah Bittar, volt Szíriái külügyminiszter, valamint Ak- ram Hurani, az EAK volt alelnö- ke. A nyilatkozat szerint minden­ki aláírta az okmányt, aki an­nakidején előkészítette az Egyip­tommal való uniót, kivéve azj- kat, akik meghaltak, vagy <'ii- ft-dön vannak. Az aláírók között nem szerepel a Szíriái Kommunista Párt kép­viselője — emeli ki az AP. Kuzberi miniszterelnök hétfőn este megtartott sajtóértekezletén újabb részleteket mondott el kor­mányának létrejöttéről és politi­kai céljairól. Azt mondotta, hogy személy szerint csupán a rádió­ból értesült a hadsereg akciójá­ról. Közölte, hogy kormányát csu­pán átmenetinek tekinti; feladata a7. lesz, hogy négy hónapon be­lül előkészítse az általános vá­lasztásokat. Az ország külpolitikájáról ás a kairói kormányhoz való viszo­nyáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szíria nem tartozik sem Kelethez, sem Nyu­gathoz, hanem a tömbön kívüliség politikáját folytatja és baráti kapcsolatot akar létesíteni min­den olyan országgal, amely ke­zét nyújtja Szíriának. Egyiptom számunkra egy az arab országok közül — jelentette ki Kuzberi. Közölte; több államosított vál­lalatot visszaadnak tulajdonosaik­nak. A földreform tovább folyik. -Ha azonban kiderül, hogy a volt tulajdonosok ellen önkényes intézkedéseket hoztak, jobb meg­oldást kell kidolgozni vagy a kormány, vagy a jövendő parla­ment útján.« A forradalom alatt csupán egy ember vesztette életét Damasz­kuszban — közölte Kuzberi -- és két ember sebesült meg Amer (Folytatás az 1. oldalról.) megkötésének parancsoló szüksé­gességét. David tényeket sorolt fel a nyugatnémet militarizmus fejlő­déséről és a revansista hangulat kialakulásáról Nyugat-Németor- szágban, amely mindinkább az agresszív NATO-tömb ütőerejévé válik. A kommunistaellenes ma­gatartástól elvakult militaristák fel szeretnék számolni a szocia­lista államokat, hogy ismét rabigába kényszerítsék az orszá­gok népeit, s a Német Demok­ratikus Köztársaság bekebelezésé­re és az európai határok meg­változtatására törekszenek. Ezek a tervek — hangsúlyozta David — a legteljesebb kudarcra van­nak kárhoztatva. David a továb­biakban ismertette Csehszlovákia eltökélt szándékát, hogy a többi szocialista országgal együtt alá­írja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal és ezen az alapon megoldják a nyu­gat-berlini kérdést. Rámutatott, hogy a béke és a népek közötti kölcsönös megértés szempontjá­ból igen hasznos lenne mindkét német állam széleskörű nemzet­közi de jure elismerése és az ENSZ tagállamai közé való felvé­tele. A csehszlovák külügyminiszter felhívta a közgyűlést, hogy já­ruljon hozzá az általános és tel­jes leszerelés rendkívül fontos kérdésének megoldásához, s le­leplezte az említett kérdéssel kapcsolatos nyugatj mesterkedé­marsall testőrgárdájának tagjai közül, akik szembeszálltak a for­radalmi mozgalommal. Kuzberi az újságírók kérdéseire válaszol­va kijelentette, hogy Szarradzsot, az EAK volt alelnökét azért tar­tóztatták le, hogy »megvédjék azoktól a veszélyektől, amelyek őt magát fenyegették, illetve amelyeket Szarradzs okozhatott volna.« Kuzberi kijelentette, hogy a forradalom előtt 3000 ember volt törvénytelen letartóztatás­ban, ezek nagy részét szabadon- bocsátották. A hadsereg akciója óta csupán néhány egyiptomit tartóztattak le »felforgató tevé­kenység miatt« — mondotta a miniszterelnök. Washingtonban és Londonban — hírügynökségi jelentések sze­rint — továbbra is óvatosan fo­gadják az új Szíriái kormány megalakulását. Az AP jelentess szerint Washingtonban a »lassan járj« politika mellett szállnak síkra, több okból is. »Először is nem tudják, milyen lesz az új kormány, pontosabban; hogyan fogja kezelni az amerikai és más külföldi érdekeltségeket, kik az igazi vezetők és elég szilárd lecz-e ahhoz, hogy fennmaradjon. Má­sodszor az Egyesült Államok jó viszonyt akar fenntartani az EAK elnökével, Nasszerral. aki Közép-Keleten még mindig jelen­tős tényező és belpolitikallag fel­lépett a kommunizmus ellen, har­madsorban pedig Washingtonban úgy vélik, hogy egyetlen nagy­hatalom sem avatkozhat be a Közép-Keleten anélkül, hogy nem zetközl vihart kavarjon fel.« Lényegében hasonló a hivatalos körökben hangoztatott álláspont Londonban is. Eszerint az angol kormány az óvatos várakozás álláspontjára helyezkedik az. új Szíriái rendszerrel szemben Ille­tékes körökben hangsúlyozzák, hogy ha Szíria diplomáciai elis­merését kéri, a kérést figyelme­sen és »mindenképpen huzamo­san« fogják tanulmányozni. seket. Elítélte az Egyesült Álla­moknak a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogai hely­reállítása ellen kifejtett mester­kedéseit és azt a reményéit fe­jezte ki, hogy a tagállamok többsége a jelen ülésszakon el­utasítja a világszervezet tekinté­lyét aláaknázó mahinációkat. Da­vid kiemelte annak fontosságát is, hogy mielőbb felvegyék az ENSZ tagállamai sorába a Mon­gol Népköztársaságot. Követelte az ENSZ szerveinek, közöttük az ENSZ titkárságának átszervezé­sét, szem előtt tartva a világon kialakult három államcsoportot, a szocialista országokat, a sem­leges államokat, valamint a nyu­gati tömb országait. Befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a jelen ülésszak előmozdítja majd a pemzi.tkc.'.i feszül ség el­oszlását és a tiltás béke, vala­mint a nemzetközt együttműkö­dés szilárd alapjainak megterem­tését. Az ülést ezután berekesztették. A közgyűlés kedden délelőtt, ma­gyar idő szerint 15.30 órakor foly tatta munkáját. Az általános vi­ta keretében Kanada és Szaud- Arábia képviselője jelentkezett felszólalásra. A délutáni, magyar idő szerint esti ülés szónoki lis­táján Albánia és Paraguay kül­döttsége szerepel. UPI-jelentés szerint az ENSZ- közeyűlés költségvetési bizottsá­ga hétfőn munkához látott, hogy megoldja a vbágszervezet kiadá­sainak fedezését, Az ENSZ-közgyűlés folytatja az általános politikai vitát A szabadságáról visszatért Kennedy tanácskozásai Washington (MTI): Kennedy el nölc hatnapos úgynevezett mun­kaszabadságáról hétfőn visszatért New Port-ból a Fehér Házba. Megérkezése után , hétfőn este megbeszélést folytatott Rusk kül­ügyminiszterrel a berlini helyzet­ről és más nemzetközi problé­mákról. A Fehér Házból szár­mazó hírek szerint a megbeszé­lésekről közleményt nem adtak ki. Kedden az elnök a tanácsko­zások sorozatát kezdte az ame­rikai katonai vezetőkkel. Előbb McNamnra hadügyminiszterrel, majd Lemnitzer tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnökével találkozott. Később Norstad tábornok is be­kapcsolódik a tanácskozásokba. Fulbright szenátor Londonból visszatérve újságíróknak nyilat­kozott Baltimore-ban. Azzal ege szftette ki múltheti londoni nyi­latkozatát, hogy amikor a Ber­linnel kapcsolatban elkövetett nyugati hibákról beszélt, akkor nem a jelenlegi tárgyalásokra gondolt, hanem 1944-ben és 1945- ben kötött megállapodásokra, amelyekben leszögezték Berlin háború utáni helyzetét. ,,1944-ben és 1945-ben alkalmazott halogató taktikánk hozzájárult a Berlin­nel kapcsolatos jelenlegi prob­lémákhoz" -- mondotta. Végül ki­fejezte azt a véleményét, hogy van mód a jelenlegi válság meg­oldására és egyetértett azzal a feltételezéssel, hogy hasznos lesz Gromiko és Rusk tárgyalása. Johnson alelnök Las Vegasban egy demokrata pártgyűlésen Ber­linnel kapcsolatban ismét a szo­kásos kardcsörtető kijelentéseket tette, hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok „nem tér el szilárd álláspontjától a kommunista fér nyegetőzések ellenére sem." Willy Brandt nyugat-berlini polgármester csütörtökön New Yorkba érkezik és pénteken te­levíziós interjút ad a berlini helyzetrőí. Ezen kívül tervbe vet­ték azt is, hogy találkozik né­hány vezető ENSZ-megbízottal is. A Német Szociáldemokrata Párt berlini szervezete nyilatko­zatot adott ki, amelyben felszó­lítja a nyugati hatalmakat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a berlini övezethatár elzárásának megszüntetésére. Ghana kormánya határidőre kér döntést Washingtoniéi a Volta-erőmő kérdésében Ghánában állami terv kezdi meg Washington (MTI). Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke le­vélben felkérte Kennedy ameri­kai elnököt, október 13-ig nyilat­kozzék, szándékában áll-e az Egyesült Államoknak segítséget nyújtani Ghánának a térvézeít Volta-erőmű építéséhez, — mon­dotta a Reuter jelentése szerint Ghana washingtoni nagykövetsé­gének szóvivője. A szóvivő még megjegyezte, Nkrumah azért kér választ levelére október 13-ig, mert a ghanai kormánynak ok­tóber 17-ig áll módjában megerő­síteni vagy felbontani az épí­tési vállalkozókkal kötött előze­tes szerződéseket. Az Egyesült Államok halogató taktikával válaszolt azokra a ghanai javaslatokra, hogy a washingtoni kormány ígéretének eleget téve, hozza meg döntését a Volta-erőmű építéséhez nyúj-1 i- és ellenőrző bizottság működését tandó kölcsön ügyében. Az ame­rikai kormány elutasító válaszá­ban arra hivatkozott, hogy még tanulmányoznia kell az erőmű létesítésének már több éve kidol­gozott tervét. A ghanai kormány hétfőn be­jelentette, hogy állami tervbi­zottságot és állami ellenőrző bi­zottságot létesített. Mindkét bi­zottságban az elnöki tisztet Nkru­mah miniszterelnök tölti be. A két bizottságra hárul az a feladat, hogy biztosítsa a jövőben a kormány minden feladatköré­ben a helyes tervezést, összehan­golást és ellenőrzést. Nkrumah ghanai miniszterel­nök hétfőn délután fogadta Dun­can Sandyst, a brit nemzetközös­ségi ügyek miniszterét, akivel két órán át tanácskozott. Jól értesült körök szerint a megbeszélés ked­den folytatódott. A párizsi sajtó de Gaulle rádióbeszédéről Párizs (MTI). De Gaulle tá- I bornok hétfő esti rádióbeszéde újból vegyes érzelmeket keltett a francia közvéleményben, a po­litikai életben és a sajtóban. Míg a francia—algériai tárgyalások újrakezdéséről mondottakat elég­tétellel üdvözli a francia dolgo­zók nagy többsége — s az Hu- manité is megjegyzi, hogy a köz- társasági elnök beszédének ez az egy mondata örömmel töltheti el a franciákat, addig a szélső- jobboldal éppen emiatt berzen­kedik, s például a Parisien-Libé- re azon sopánkodik, hogy de Gaulle ezzel valójában elismerj »az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányának szuvereni­tását Algéria fölött.« Ezzel párhuzamosan az elnök »átmeneti kormány« és az annak rendelkezésére álló »helyi erői- kialakításáról beszélt. A baloldali sajtó megállapítja: »Ezért nem lehet még arról beszélni, hogy de Gaulle elszánta magát a gyar­matosító követelések feladására amelyek az eviani és a lugrini tárgyalások kudarcát vonták ma I guk után.« Az »átmeneti kor­mány« gondolatát a szélsőjobbol­dal is elveti. A Parisien-Libéró például elutasítja ezt az »előre­gyártón megoldást.« Georges Bi- dault és az ultrák más hangadói heves nyilatkozatokban tiltakoz­tak az »újabb de Gaulle-terv« ellen. A párizsi rádió algíri tudósító­ja szerint a muzulmán lakosság reménykedve, az európai elkese­redetten fogadta de Gaulle kije­lentéseit... Az államfő megnyilatkozása »kemény beszéd« volt a parla­ment pártjainak megítélése sze­rint. A legkülönbözőbb politikai körökben emelnek szót az ellen, hogy de Gaulle beszédéből újra kiérzett a parlamenti demokrácia semmibevevése. De Gaulle beszédében megis­mételte a kelet—nyugati tárgya­lásokat továbbra is ellenző állás- foglalását. Ez nincs ínyére még az »atlanti szolidaritás« híveinek sem, legyenek a jobboldalon, vagy Guy Mollet szocialistáinak soraiban.

Next

/
Thumbnails
Contents