Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
TOLNA MEGVET NÉPÜJSÍO 1961 október 23. Lengyelországi útijegyzetek A szövetkezés ereje Alig egy évtizede, hogy Lysa I ken hagyományos az agyagból Gora parasztjai, az agyagos, ne hezen művelhető földekkel egy egy népművészeti szövetkezetét alakítottak, vagy ha úgy tetszik, egy kerámia gyárat. A kömyékészült edénygyártás. Ez párosul ma a művészet elemeivel és csodás dolgok kerülnek ki az ott dolgozó nők, férfiak kezei alól. KEVESEBB BERUHÁZÁSSAL A szövetkezeti falu népművészeti iskolájában sajátítják el a fiatalok a festés művészetét. De nem egy fiatal lány végezte el ma már a népművészeti akadémiát is. Képünk a kézi festés egy pillanatát örökíti meg. Az alig egy évtizede működő szövetkezeti üzem termelvényei ma már világhíresek, hiszen bejárják csaknem az egész világot. Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Franciaországban éppúgy ismeretesek a Lysa Gorában készült figurák, edények, kerámiai remekművek, mint Dél-Afrikában és Ausztráliában^ Az üzem teljesen modem és a megerőltető lábhajtás helyett ma már gép forgatja a kőkorongokat. Ezrével készülnek naponta a vázák és a különböző remekművek A népművészeti munka tovább- szélesítése érdekében fontos kutató munka folyik a szakemberek részéről. Ksiazek Boleslaw művészeti vezető munkája az egész országban, de külföldön is •ismert. A régi hagyományok összegyűjtése éppúgy munkájához tartozik, mint az új művészeti. elemek tervezése, rajzolása. Számos kiállítás ismerteti a szövetkezeti gyár művészeinek gyönyörű alkotásait Lengyelországban és külföldön. Az új szövetkezeti falu pedig' napról-nap- ra képzi a művészeket, az utánpótlást. Saját iskolájukban tanulnak a fiatalok festeni, komponálni. A közel kétszáz dolgozót foglalkoztató szövetkezeti üzem az összefogás erejét bizonyítja és híre ma már bejárja az egész világot. Petrits Ferenc Szép cukrászda — kis hibával Egy hete, hogy megnyitották a város központjában, a dicstelen ríiúltú »topogó« helyén az új, korszérű kiscukrászdát. A közel 120 ezer forintos költséggel megépített új vendéglátóipari egységét a szekszárdiak észrevehető örömmel vették birtokukba és máris jelentős forgalmat bonyolít le. Az új presso felépítése csak egy része a Szabadság Szálló nagyszabású rekonstrukciós munkálatainak, amelynek folytán a következő év végére megoldódik a város igen szomorú szálloda- és étterem-problémája. Ugyancsak a cukrászda üzemeltetése könnyíti meg a novemberben megnyíló büfé munkáját, hiszen így a büfé teljes egészében a korszerű étkeztetéssel foglalkozhat. A cukrászda kora reggeli, hat órai megnyitása lehetővé teszi, hogy az autóbusz-utasok kulturált helyen várakozhatnak, s ugyancsak előszeretettel látogatják a gépkocsik vezetői is, akik egy-egy duplával frissítik fel magukat, mielőtt újra a volán mellé ülnének. A kiszolgálás gyorsaságával azonban nincs megelégedve a közönség, és mindjárt előrebocsátjuk, nem a személyzet a hibás benne hanem a felszolgálás rendszere. Törvényerőre emelkedett a második ötéves népgazdaságfejlesztési terv. Az országgyűlés által elfogadott, 1961. évi II. törvény kimondja, hogy hazánkban a második ötéves terv időszaka alatt be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását, át kell térni a fejlett szocialista társadalom építésére. Mielőtt az országgyűlés elé terjesztették a törvényjavaslatot, született meg pártunk Központi Bizottságának szeptember 12-i ha tározata a második ötéves tervről. A Központi Bizottság nagyvonalakban határozta meg a feladatokat, az előirányzott fejlődés legfontosabb mutatóit. Ha egv bevetjük ezeket a hetedik kongresszuson elfogadott irányelvekkel, illetve az ott szereplő fő mutatókkal, lényeges eltérést nem találunk. A kongresszus óta végbement fejlődést elemezve azonban szükség volt némi változtatást eszközölni. Szembetűnő azonban, hogy amíg a legfontosabb mutatók vagy emelkedtek az eredeti előirányzathoz képest, vagy változatlanok maradtak, mindössze egynél irányoz elő a terv csökkentést. Az ipar termelését 65—70 százalék helyett 83— 87 százalékkal kell emelni 1958- hoz képest, a termelékenységet 37—40 százalékkal szemben 40— 45 százalékkal, a nemzeti jövedelmet ennek megfelelően 55—60 százalékkal kell emelni, az öt év alatt beruházásra előirányzott összeg azonban 20—25 milliárd forinttal alacsonyabb az eredetileg tervezettnél. A határozat kimondja: »A beruházási előirányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét né- mile" alacsonyabban irányozza elő, mint a kongresszusi irányelvek«. — A Központi Bizottság határozata lehetőnek tartja a tervezett beruházásokkal is a többi tervmutatók teljesítését. Jobban kihasználni a meglevő berendezéseket A párthatározat és a tervtörvény utal a meglévő berendezések jobb kihasználásának feladataira. E téren még igen sok a tennivaló. Ha egy-egy üzemben megvizsgáljuk a meglévő géppark ki használását, rendszerint kiderü! hogy azok a gépek sokkal többéi termelhetnének. Jó munkaszervezés kérdése csupán, hogy például az építőiparban a betonkeverők, a daruk, szállítóeszközök ne csak néhány órát dolgozzanak naponta, hanem esetleg két teljes műszakban üzemeljenek. A Bony hádi Zománcgyárban nemrég felülvizsgálták a TMK-műhely esztergapadjainak kihasználását Kiderült, hogy három gép közül egyet minden különösebb nehézség nélkül le lehet adni. Csaknem teljesen új, modern gépekből áll a szerszámműhely gépparkja. E modem gépek azonban csak egy rrtűszakban dolgoznak Pedig ha két műszakban üzemeltetnék — amelyiknél erre lehetőség van — esetleg egy géptípusból, amiből most kettő van, elé? lenne egy is, a másik jó szolgálatokat tenne más gyárban. A kevesebb gép kevesebb helyet foglal (üzemek általában épület-, helyhiánnyal küszködnek) termékegységre vonatkoztatva kevesebb az üzemeltetési, fenntartási költség, hamarabb megtérül a gép ára, előbb ki lehet cserélni újabb, módemebb gépre. A technika fejlődése egyre gyorsabb. Ha egy — ma még modern — gép, termelőberendezés nincs kellően kihasználva, később »fizeti ki« árát, üzemeltetni kell még akkor is. amikor — ha már elhasználódott volna — modernebbre, termelékenyebbre lehetne kicserélni. A régi, elavult gén konzerválja az elavult technológiát. Még olyan üzemekben is, ahol két-, esetleg háromműszakos termelés folyik, ritka az olyan karbantartó üzem, amelynek gépei még az egy műszakban is, ki lennének használva. Pedig legtöbb helyen lehetne még eev műszakot indítani, csökkentve ezzel a gépek számát, vagy esetleg bérmunka vállalásával leterhelni az álló gépeket. az Nagy a lehetőség az idény-jellegű iparágakban a termelőberendezések jobb kihasználására. Érdekes példát találhatunk erre a paprikaiparban. A Kalocsavi- déki Fűszerpaprikaipari Vállalat faddi telepén maximálisan 4—5 hónapig tartott a feldolgozási idény. De ha ehhez számítjuk a másfél-kéthónapos évi karbantartást, javítást, akkor is közel fél esztendeig állt kihasználatlanul a telep. Épületek, gépek „pihentek” feleslegesen, pedig termelhetnének. A létszámot is a törzsgárdára kell évről évre csökkenteni. Most eredményesen keresik a megoldást a szezon megnyújtására. Amíg nem jön a fűszer- paprika, étkezési paprikát konzer válnak, szilvát aszalnak, uborkát tesznek el. A jövő évi termelési szerződéseket már úgy kötik, hogy nemcsak fűszerpaprikára szerződnek, hanem a „kiegészítő” termékek nyersanyagára is. A Paksi Konzervgyárban az utóbbi években sikerült meghosszabbítani a gyártási idényt, azonban még így is „üres” néhány hónap évente. Nem dolgozik a kazán (pedig most építenek újat, nagyobb kapacitásút), állnak a gépek, a főző, sterilizáló, szállító berendezések, dobozzáró gépek. Ha a gyárban bevezetnék a húskonzerv-gyártást is, minden különösebb beruházás nélkül a „holtszezonban” is dolgozhatnának. Stabilizálni lehetne a munka erőt, nem jelentene évről évre nagy gondot az idénymunkások biztosítása. Népgazdasági szinten százmilliókat lehetne megtakarítani a beruházásoknál, hiszen új gyárak építése válhat így feleslegessé. Több példát találhatunk máris megyénkben arra, hogy hogyan biztosítják — minimális beruházással — a meglévő termelőberendezések jobb kihasználását. Az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igazgatósága sertéshizlaldát létesít Tolna-szigeten. Az ottani telep jelenleg nincs megfelelően — és főleg nincs rendeltetésszerűen — kihasználva. Most kis átalakítással létrehozzák ott a megye legkorszerűbb hizlaldáját, egy időben háromezer sertést tudnak majd hizlalni. Magasszínvonalú termelékenység, kedvező takarmányértékesítés jellemzi majd ezt az üzemet. A meglevő berendezések korszerűsítése is jelentős forrása a beruházásokkal való takarékosságnak. A Tolnai Pamutszövőgyárban az idén kísérleteket folytattak egy — másik gyártól átvett — újítással. Könnyűfémből és műanyagból készített bordadorongot szereltek fel néhány szövőgépre, kuplungszerkezettel látták el a gépeket, ezzel sikerült mintegy 20 százalékkal növelni a gépek fordulatszámát. Könnyebb a munka az átalakított gépekkel, mégis többet termelnek. Ha el is tekintünk a termelékenység-növekedés gazdasági eredményeitől (pedig ez ugyancsak 20 százalékos), a gyártási önköltség csökkentésétől, ez a műszaki intézkedés jelentős beruházás-megtakarítással jár. A gyárban jövőre száz gépet alakítanak át, de átalakítható a gépparknak mintegy fele. Annyit jelent ez, mintha harminc új szövőgépet állítanának be. ezek részére új csarnokot építenének. Ha ennek feltételezett beruházási költségeiből levonjuk azt a gépenkénti háromezer forintot, amibe az átalakítás kerül, több mint egymillió forintot tesz ki a megtakarítás. A Nagymányoki Brikettgyárnál nemrég új présegységet helyeztek üzembe, most szerelik a másodikat. Közben a meglévő egyéb szűk keresztmetszeteket is felszámolták, több újítást, ésszerűsítést vezettek be, a létszám alig emelkedik, emellett kétszeresére nő a gyár termelése. Mintha egy ugyanolyan új gyárat építettek volna, mint a régi. A Bonyhádi Zománcgyár jövőre mintegy ötszáz tonna zománcedénnyel termel többet, mint amennyire a pár évvel ezelőtt épített zománcozó-csarnokot tervezték. Kisebb-nagyobb újításokkal, műszaki intézkedésekkel sikerült ezt elérni. A belső anyagmozgatás megjavítása Jelentős tartalékok vannak csaknem mindenütt a belső anyag mozgatás, jobb megszel vezése, gépesítése terén. Egyes üzemekben, valamint az építő- és építő- anyagiparban a foglalkoztatott munkaerő igen nagy hányadát köti le a belső anyagmozgatás. Nem ritka az olyan üzem, ahol a munkások fele ezzel foglalkozik. Pedig hiába van korszerű termelőberendezés, termelékeny gép, ezek kapacitásának kihasználását gyakran az elavult módszerű anyagmozgatás akádályoz- za. Emellett ez az állapot fékezi a termelékenység növelését Iía ésszerűtlen a termelőberendeze- sek elhelyezése, ha túl hosszú utat kell megtennie a gyártmánynak az egyes — egyébként modern — feldolgozó gépek, berendezések közt, a termelés igen jelentős olyan munkavégzést igényel, ami ténylegesen nem növeli a termék értékét. Pedig a belső anyagmozgatás ésszerű megszervezése, gépesítése, többnyire alacsonyabb beruházással valósítható meg, mintha új termelő gépeket szereznek be. Azpj utóbbi években erre is súlyt helyeztek a Paksi Konzervgyárban. A gyár egyes üzemeiben nemrég még ládahegyek tornyosultak, zsúfoltság jellemezte az üzemeket Most már legtöbb helyen »vonalba állítva« dolgoznak a gépek, az anya gok továbbítása pedig vagy" gravitációs úton, vagy görgőspályán, másutt szállítószalagokkal történik, egyes gyártmányoknál vízsugárral, vagy úsztatással jut cl az anyag egyik feldolgozó géptől a másikig. Az uborka-feldolgozásnál azelőtt egy munkás »szolgált ki« négy közvetlen termelő munkást. Ma — az anyag- mozgatás gépesítése után — 30— 40 főhöz elég két kiszolgáló. Nem véletlen, hogy az utóbbi években évi 20—25 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége a gyárban. Olcsóbb épületeket Az új beruházásoknál, üzem- bővítéseknél nagy jelentősége van az olcsóbb, egyszerűbb, de a célnak éppúgy megfelelő épületek alkalmazásának. Nehezen terjednek el ezek az új szerkezetek. Pedig igen kifizetődő — és viszonylag kis beruházással valósítható meg — az új, csővázas épületek felállítása. A MEZÖSZÖV Tolna megyében például egyelőre képtelen értékesíteni készletét ezekből a szerkezetekből. Igaz, hogy a Népbolt is megrendelt belőlük bútorraktárnak, az épülő műszergyár tanműhelyét is ilyen bői készítik, de ezek a szerkezetek nagyszerűen hasznosíthatók a mezőgazdaságban is. Sok új üzem is épül a második ötéves tervben De az eddiginél sokkal nagyobb szerep jut a meglévő üzemek, berendezések jobb kihasználásának, korszerűsítésének, valamint a rekonstrukciónak. A vállalatok készítettek terveket a fejlesztésre, beruházásokra, ezek jelentős része ebben az ötéves tervben azonban nem valósulhat meg. A feladat: Gazdálkodni a meglevő lehetőségeknek megfelelően, takarékoskodni a beruházásokkal, biztosítani így is a termelés, a termelékenység növelését. Ezernvi lehetőség van »vre, csak élni kell vele. Jantner János
