Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 19RT. október 19. Az aparhanti tanácsházán már­ványtáblába vésett betűk hirde­tik: APARHANT szocialista község lett 1959 március 4-én A tábla megkapja a szemet, s kíváncsivá tesz mindenkit, hát még mennyire kíváncsivá válto­zó életünk krónikását, az újság­írót. Túlzás az, amit a tábla ki­mond? Feltétlenül. De ha már ki ..lerték írfii a község házának fa­lára, a kiírt szöveg mögött min­den bizonnyal van tartalom is. S ezt a tartalmat kerestem. Meg­találtam? Nyugodt lelkiismeret­tel írhatom: igen. Mert ugyan Aparhant még nem szocialista község, még egy ideig nem is lesz, de megindult az úton, hogy azzá legyen. S ez a fontos. — A tábla története az, — me­sélj a tanácselnök —, hogy ami­kor termelőszövetkezetivé lett a falu, meg akartuk örkíteni a változást. De akkor még csak a keze írását adta mindenki. Most már adja a szívét is. Ha kíván­csi rá az elvtárs, beszélgessünk, vagy járja végig a falut, meg­láthatja, a szívük is a közösé már a mi parasztjainknak. S mindig inkább azé lesz. S most lássunk néhány példát: Járva a falut, a két kezünkön meg tudnánk számolni, hány há­zat nem tataroztak az elmúlt években. A túlnyomó többséget úgyanis igen. Tisztákba házak, tiszták az udvarok, s nem múlik el vasárnap, hogy fel ne söpör­nék még az utcát is a házak előtt. Ha csak a közgazdasági kategóriák szerint akarunk beso­rolni dolgokat, akkor mindez ta­lán nem sokat mond, de ha azt nézzük, milyen az életérzésük az aparhantiaknak, akkor már lé­nyegesén többet. A legutóbbi szülői értekezleten — most az iskola igazgatója is­mertet falujával — félrevonva azt mondja valaki (nem szövet­kezeti tag az illető), mi lenne, igazgató úr, ha visszaadnák az embereknek a tízholdjaikat, amit bevittek a közösbe? Nos, mi lenne? Nem voltam rest másnap fl bonyhádi művelődési ház novemberi programja A bonyhádi járási művelődési ház november hónapban is válto­zatos programmal várja a község dolgozóit. A többi között előadási tart a közgazdasági technikum irodalmi színpada „Békét a világ­nak!” címmel. Husek Rezső zon­gorahangversenye emelkedik ki a november havi műsornaptárból. A Déryné Színház egyszer tart előadást a hónap folyamán, mű­sort rendeznek a helybeli műked­velők a nyugdíjas-klub tagjai ré­szére, novemberben nyílik meg a „Tolna megyei tájak — emberek” című fotókiállítás, és az Országos Filharmónia rendez egy ízben előadást. A hónap folyamán ter­mészetesen ismeretterjesztő elő­adásokat is tartanak. Befejezés előtt a fürgedi művelődési ház Szép, járási viszonylatban is fi* gyelemreméltó művelődési házat alakítottak át egy régi urasági épületből a fürgediek. A műve­lési ház belső termeiben most végzik az iparosok az utolsó si­mításokat, és hamarosan átadják rendeltetésének a mozi és szín­háztermet, a báltermet, cukrász­dát, ifjúsági klubot és könyvtárat. A művelődési ház építéséhez a Dózsa Tsz mintegy 140 000, a ta­nács 130 000 forinttal járult hoz­zá a társadalmi munkákkal együtt, amelynek értéke megha­ladja az 50 000 forintot, és ami mögötte van végigsétálni a falun, s megkér­dezni néhány embert. A véle­mény egységes volt, de álljon itt László Antalé, aki tizenkét és fél holddal lépett annakidején a szövetkezetbe. Azt mondta:' „Szó sem lehet róla, ha hiszi, ha nem, nekem nem kellene.” Hozzáteszem: Persze az az egy­kori nyolc-kilencezer forint évi adó is meggondolásra készteti az embereket. A tanácselnök, meg az igazgató rögtön közbevág, s meg­toldja ezt a jelenlévő egyik ne­velő, meg a tanácstitkár is: „Nemcsak az adó. Szeretik ezek az emberek a szövetkezetét. S többségük el sem hagyná semmi pénzért.” A múltkor — folytatják — bú­csúban itt járt egy cikói asszony, Bogos Józsefné. Azt mondja: „Ja könnyű az apariaknak, azok gaz­dagok.” Igaz, ami igaz, nem sze­gények. De meg is dolgoznak ér­te. Egyszer kihirdeti a tsz-elnök, csak negyven asszony jöjjön. Megjelentek ötvenheten. Reggel hat órakor találkozik az igazgató valakivel,, s megkérdi, hova ilyen korán. A legtermészetesebben jön a válasz: munkára, ha elkések az elosztásról, esetleg nem jut mun­ka. Azt pedig nem szeretném. Az elmondottakból lehet, sőt kell is messzemenő következte­téseket levonni. Magabiztosak az apariak. Negyven forinton felül lesz egy munkaegység értéke — ott is rossz esztendő volt —, de nincsenek megelégedve vele. A válasz (nem a miénk, hanem amit saját maguknak adnak): Lesz jobb is, osztunk mi még het­ven forintot újra. Mit kellene még elmondani? Az emberek alapjában véve megelé­gedettek. Tanulnak is. Most fel­nőttoktatás nem folyik az ál­talános iskolában, aki akarta el­végezte. Ellenben rövidesen meg­kezdődik a termelőszövetkezeti akadémia. A tizenegy tagú tan­testület egy emberként vesz részt a lakosság nevelésében, a kul- túrházban és azon kívül. Egy hét leforgása alatt százhúsz úttörő ruhát vásároltak a község lakói. S a legnagyobb panasz, hogy va­sárnaponként gyenge a villany, halkan szól a rádió, s rossz a televíziós vétel. Ez a legnagyobb panasz. Szocialista község tehát Apar­hant? Nem. De mindinkább meg­erősödnek annak a fejlődésnek a csirái, amely betetőzéseképpen majd tényleg jogossá válik a fel­irat: Aparhant szocialista köz­ség. Letenyei György Kitűnő minőségű, egészséges az ezerjó, a rizling és a szürkebarát — Szüreti jelentései^ az országból Szüretelnek szerte az alföldi és a hegyvidéki szőlőkben. Borbás Lajos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium szőlő- és gyümölcs­termesztési igazgatóságának veze­tője tájékoztatójában elmondot­ta, hogy az őszeleji termésbecs­lésekhez képest a szüret jobbnak mutatkozik. Különösen a cseme­geszőlő-fajták sikerültek az idén. A szakemberek szerint a saszla éVtizedenkint egyszer-kétszer ad az ideihez hasonló bő és minősé­gileg is kitűnő termést. Igen jók a télálló csiriszőlő-ültefvények terméseredményei is. A borszőlő-fajták elsősorban az átlagosnál jobb minőségükkel, egészséges bogyójukkal tűnnek ki. Csapadékosabb években pél­dául az ezerjó október közepén már erősen rothadt, az idén szin te veszteség nélkül érte meg a szüretet. Az ezerjó cukortartal­ma országos átlagban húsz fok körül van, ami legalább -három fokkal jobb az átlagosnál. A hegyvidéki borszőlők a szárazsá­got jól tűrték, s a hozamuk is a legtöbb helyen kielégítő. A sík­vidéki szőlők, elsősorban Kecs- kemét-környék sivóhomokos ta­lajain a kelleténél korábban vesz tették el lombjukat, s így a ter­mésük — mennyiségileg — gyen­gébb a szokottnál. Az ezerjó és a kadarka az alföldi tájakon is 18—20 mázsát ad holdanként, a cukortartalom pedig a húsz fo­kot is meghaladja. Badacsony vidékén szép, egészséges a riz­ling, a tramini és a szürkebarát. A mennyiség kielégítő, a cukor­tartalom 22—23 fok körül van. Tokajhegyalján ugyancsak jómi­nőségű és egészséges a szőlő, a termés közepes, az aszusodás- hoz azonban csapadékra lenne szüksége. Hz élelmiszeripar háromnegyed év alatt magdiiem tíz százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában Az Élelmezésügyi Minisztérium tervgazdasági főosztályán kapott tájékoztatás szerint a miniszté­riumi élelmiszeripar harmadik negyedévi tervét 103,7 százalékra teljesítette. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a har­madik negyedévben 10.9, az első háromnegyedévben 9,8 százalék­kal növekedett a termelés. Az első háromnegyedévben az ipar körülbelül 10 százalékkal több konzervárut, mintegy 8 szá­zalékkal több mélyhűtött árut, 9 százalékkal több tésztaárut és. körülbelül 6 százalékkal több sört termelt, mint amennyit a terv előírt. A baromfiipar 25 száza1 lékkal teljesítette túl háromne­gyed évi tervét. A túlteljesítést az tette lehetővé, hogy egyre jobban érezteti hatását a nagy­üzemi baromfitenyésztés, növek­szik a közfogyasztásra átadott baromfi mennyisége. Az előző év első háromnegyed­évéhez viszonyítva a konzervter- melés 24 százalékkal, a baromfi- és a tojástermelés 33 százalékkal, a mélyhűtött áruk termelése pe­dig 22 százalékkal növekedett. Megbénult a forgalom Párizsban Párizs (MTI). Szerdán reggel a ben indultak. Hasonló hír érice- csúcsforgalmi órákban az elek- zett több vidéki városból, tromos ipari dolgozók sztrájkja A sztrájk sikere túlhaladta a következtében négy órára csak- szakszervezeti vezetők reményeit, nem teljesen megbénult a fran- akik csupán csak kisebb, illetve cia főváros közlekedése. Nem jelképes munkabeszüntetésekre járt a párizsi földalatti villamos, adtak ki felhívást. A megmozdu- leálltak a liftek és a külvárosi lás célja a bérek emelésének kö- helyiérdekű vasutak is csak rész- vetelése volt. A londoni konferencia elmaradása lényegesen kisebb feltűnést kel­tet az SZKP XXII. kongresszu­sa miatt, mint keltett volna egyébként. A világ figyelme ezekben a napokban Moszkvá­ra irányul, ahol a kommuniz­mus építői a világtörténelem leggigászibb tervét vitatják meg. Ilyen körülmények között nem csoda, ha viszonylag ke­vés figyelem maradt a londoni értekezlet számára, amelynek szerdán kellett volna meg­nyílnia. A nyugati külügymi­niszterek tanácskozását — mint ismeretes — még a múlt hét elején bejelentették, néhány nappal később azonban újabo közleményt adtak ki, amely sze­rint bizonytalan időre elhalasz­tották. Bonnban kifejezetten örülnek a londoni konferencia elhalasztásának, s általában úgy tudják, hogy de Gaulle el­nök miatt nem jöhetett létre,­Mint ismeretes, Bonn állás­pontja változatlanul a teljes elutasítás a német kérdésben, s ezen az sem változtatott, hogy Kennedy több mint hat- száz szóból álló levelet kül­dött Adenauernek. A levél rész­letei nem váltak ismeretessé, a hamburgi Die Welt azonban tudni véli, hogy az Egyesült Államokba rövidesen visszatérő Grewe nagykövet milyen uta­sításokkal indul Amerikába. A hamburgi lap szerint a nyugat­német álláspont a következő: Bonn és Kelet-Berlin között csak akkor lehet szó szorosabb kapcsolatokról, ha ezek nem kü lönböznek a jelenlegiektől, vagyis nem jelentik a Német Demokratikus Köztársaság el­ismerését. A bonni kormány mereven elutasít minden olyan elgondolást, amely ritkított fegyverzetű övezetekre, illetve csak Németországra korlátozó­dó biztonsági övezetekre vonat­koznék. És végül: Bonn csak akkor hajlandó belemenni egy kelet-nyugati értekezlet meg­tartásába, ha a tárgyalásokat a nyugatnémet álláspont alap­ján szabják meg. A bonni magatartás tehát nem változott, sőt Adenauer a jelek szerint hajthatatlannak mutatkozik olyan kérdésekben is, amelyeket az idő már régen túlhaladott. A Frankfurter Rundschau kommentárja joggal veti szemére a bonni vezetők­nek «-katonai monomániájukat", megállapítva, hogy Bonn hal­lani sem akar egy közép euró­pai biztonsági övezetről, vog.v a Rapacki-.terv bármilyen vál­tozatáról. Ugyanakkor Hruscsov beszá­molója az SZKP XXII. kong­resszusán részletesen foglalko­zott a nemzetközi életet meg­nehezítő kérdésekkel, elsősor­ban a német kérdéssel. A szov­jet kormány álláspontja a vi­lág valamennyi nppepek leg­természetesebb érdekét képvi­seli, amikor sürgeti a német kérdés megoldását. amellyel olyan háborús tűzfészek szűnne meg Európa szívében, amely újabb és újabb konfliktusok hordozója. A megoldás most már kizárólag a nyugati hatal­makon múlik, mert a Szovjet­unió nemcsak konstruktív ja­vaslatokkal lépett fel a 16 éve húzódó német kérdés rendezé­sére. hanem roppant türelmet is tanúsított. Ugyanakkor azon­ban nem szabad elfelejteni, hogy elsősorban a Német Szö­vetségi Köztársaság állandóan újabb és újabb nehézségeket gördít a megegyezés útjába. A szeptemberben megválasztott új német szövetségi gyűléssel a legreakciósabb parlament ült össze Bonnban, s Pferdmenges, a volt náci bankár, a szövetségi ülés korelnöke. Adenauer véle­ményének adott hangot, ami­kor a tárgyalásokra hajlandó amerikai és angol politikusok­hoz intézve szavait kijelen­tette: „A velünk szövetséges világnak nem szabad segédke­zet nyújtani ahhoz, hogy vé­delmi erőnket megcsonkítják”. Azonban az, amit a nyugatné­met szövetségi gyűlés „védelmi erőnek” nevez a legsötétebb agresszió eszköze és az új há­ború kirobbantásának legfőbb veszélyét hordja magában. Ép­pen ezért van sürgős szükség a német kérdés békés rende­zésére. összeült az ElVSZ-közgyűlés New York (MTI). Szerdán dél­előtt — magyar idő szerint 16,09 órakor — ismét összeült az ENSZ- közgyűlés plénuma, hogy befe­jezze a nemzetközi helyzet álta­lános vitáját. Az ülés megnyitása után a közgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta a gyámsági bizottságnak azt a döntését, amely szerint 1962. január l-ével megszűnik az újzélandi gyómsági igazgatás, Nyugat-Samoan és ez a terület elnyeri függetlenségét. A közgyűlés ezután rátért az általános politikai vitára. Felszó­lalásra jelentkezett Sierra Leone és a Ciprusi Köztársaság képvi­selője. Nigéria ENSZ-küldöttsége szer­dán határozati javaslatot terjesz­tett elő, amely indítványozza. hogy 1970. december 1-ig adja­nak függetlenséget minden, ez idő szerint még függő helyzetben lévő afrikai területnek. Az észak-rhodésiai kormány szerdán a brit ENSZ-küldöttsé- gen keresztül jelentést terjesz­tett a világszervezet elé. A je­lentés megállapítja, hogy a Ham­marskjöld főtitkárt ért repülő­szerencsétlenség ügyében az észak-rhodésiai kormány által le­folytatott vizsgálat „nem tudott kideríteni semmi olyan mozza­natot. amelyből szabotázs-cselek­ményre lehetne következtetni”. Az ENSZ-közgyűlés plénuma rövidesen foglalkozik azzal az öthatalmi határozati javaslattal, amely sürgeti hogy az ENSZ in­dítson vizsgálatot a szerencsét­lenség körülményeinek kideríté­sére. Az ENSZ tovább alkudozik Csombéval Elisabethville (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ-hatóságok ismét alkuba bocsátkoztak Csombéval. Khiari, az ENSZ kongói főmegbízottja az eredeti tervektől eltérően kedden este nem utazott el és szerdán újból megbeszélést folytatott Csombéval. Mint ismeretes, a kongói hatóságok nem adták át az ENSZ-erőknek a kezükön lé­vő 185 ir hadifoglyot. Csőmbe ki­jelentette, erre addig nem kerü1 sor, míg az ENSZ-titkárság nem ratifikálja a fegyverszüneti egyez ményt, Khiari viszont a hírek szerint ígéretet tett arra, hogy az aláírásra még a héten sor ke­rül. Az ír hadifoglyokat különben kedden elszállították Elisabeth- ville-ből, valószínűleg Jadotville- be. Belgium ideiglenesen megszün­tette hozzájárulását az ENSZ kongói költségeihez. — jelentei- tét- be hivatalosan a belga fővá­rosban. A belga kormány ugyan­is arcátlan «■kártérítési igényt- jelentett be az ENSZ-szel szem­ben: követelik, hogy az ENSZ fizesse meg egyes béig- állampol­gároknak az ENSZ-erő’: fellépé­se nyomán keletkezett kárait.

Next

/
Thumbnails
Contents