Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI iv. oz ■í./.sáArd .'•4..ye-be..rii Könyvtár />* o» a p e s 3 y a. 3. s z. >'zT~ P SZOCIALISTA MUNKÁS;P;ÁR1 TŐIN A! Mt'G'YEI BIZOT TS A <S A’ ÉS A' h/i E'<3-Y EITA^G 5 LAÍJ rr. Csütörtök 1961. október 19. & évfolyam 247. szám Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa Hruscsov elvtárs előadói beszéde az SZKP új programtervezetéről Moszkva (MTI). A Kreml kongresszusi palotájának üléstermében moszkvai idő szerint pontban 10 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII, kongresszusának szérda délelőtti ülése, amelyen Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Az ülés elnöke javasolta, hogy az elfogadott napirend alapján Nyikita Szergejevics Hruscsov tartsa meg az SZKP új programtervezetéről szóló beszámolót, s ezt a küldöttek a Központi Bizottság kedden előterjesztett beszámolójával együtt vitassák, majd meg. A kongresszus elfogadta a javaslatot. Nyikita Szergejevics Hruscsov néhány perccel 10 óra után a szónoki emelvényre lépett, s megkezdte előadói beszédét a programtervezetről. Hruscsov elvtárs beszéde Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Központi’ Bizottságának első titkára kedden a Kremlben a párt XXII. kongresszusán beszámolt az SZKP új programjáról. Többek között ezeket mondotta: — Századunk első felében a földön megszilárdult a szöciáliz- mus, a század második felében meg fog szilárdulni a kommunizmus. — A Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységének fő- eredwénye a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjetunióban. — A társadalom fokozatos fej- . lődésének alapvető eredménye korúnkban: a szocialista világrendszer kialakulása. — A világfejlődés második történelmi jelentőségű eredménye: a- gyarmati rendszer csődje. — Harmadik eredménye: a kapitalista rendszer komoly meggyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése. — Az imperializmus pusztulása és a szocializmus diadala világméretekben, elkerülhetetlen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa, mint a kommunizmus építőinek kongresszusa kerül be a történelembe. A szocializmus a Szovjetunióban reális valósággá vált. — A Szovjetunióban végbement kolosszális átalakulások eredményeként — mutatott rá Hruscsov — gyökeresen megváltoztak az emberek életviszonyai. A munkanélküliség régóta megszűnt. A munkások reálbére a szovjethatalom éveiben 5,8-szoro- sára. a parasztok reáljövedelme pedig több, mint hatszorosára növekedett. A szocializmus meghozta a szovjet embereknek azt a nagyszerű érzést, hogy biztosak lehetnek, saját, és gyermekeik jövőjében, szilárdnak érezhetik az elért jólétet, a szocializmus felkeltette az emberekben a történelmi optimizmust. Az imperializmus visszavonhatatlanul elvesztette uralmát a népek nagy része fölött. Kialakult az a fő útvonal, amelyen az emberiség előrehalad: a szocializmus. „A társadalom rohamos fejlődésének alapvető eredménye korunkban: a szocialista világrendszer kialakulása” — jelentette ki Hruscsov. — Ma már nem egy ország, hanem egy nagy államcsoport tapasztalatai igazolják annak elkerülhetetlenségét, hogy a kapitalista rendszer helyébe a szocialista rendszer lép, bizonyítják a szocializmus döntő fölényét. — A nemzeti felszabadító forradalmak megsemmisítő csapást mértek a gyarmati rendszer börtönére — folytatta Hruscsov, a világtörténelmi fejlődés második nagy jelentőségű eredményét: a gyarmati rendszer csődjét jellemezve. A gyarmatbirodalmak romjain eddig 42 szuverén.állam keletkezett. — A világtörténelmi fejlődés harmadik eredménye a kapitalizmus komoly meggyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése — mutat rá Hruscsov. Az élet teljes mértékben igazolta azt az elemzést, amelyet Lenin adott pártunk második kongresszusán a kapitalizmusról és ennek legfelső szakaszáról, az imperializmusról. Hruscsov megállapította, hogy erősen fokozódott a kapitalizmus gazdaságának ingatagsága, valamint egyes országok más országokhoz viszonyított fejlődésének egyenlőtlensége. Rz amerikai imperializmus túlhaladt pályája tetőpontján A kapitalista rendszer gazdasági életének állandó elemévé vált a háborús célokra való termelés. A nemzeti jövedelem 15— 20 százalékát fegyverkezésre költik. A munkaerő jelentős részét nem anyagi javak előállítására használják fel. Észak-Amerika és Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban, továbbá Japánban és Ausztráliában a 85 milliós ipari proletariátusra 8—10 rnilljó teljes munkanélküli jut, vagyis átlag minden kilencedik ember munka- nélküli. Fokozódott a világkapitalizmus politikai helyzetének ingatagsága. Nem megy végbe a kapitalizmus semmiféle „átalakulása”, hanem folyamatban van a kapitalizmus egyre nagyobb elgyengülése: a tőkés rendszer ellentmondásai egyre jobban kiéleződnek, rothadása és élősdi jellege mindinkább fokozódik. Az imperializmus apostolai — mutatott rá Hruscsov — mindenekelőtt az állammonopolista kapitalizmusban bizakodnak, mint az imperializmus megmentésének eszközében, Ezek a számítások azonban minden komoly alapot nélkülöznek. Az Egyesült Államok, ahol az állammonopolista kapitalizmus magas fejlettségi fokot ért el, mindinkább a kapitalizmus gazdasági nehézségeinek góca lesz. Az amerikai imperializmus túlhaladt pályája tetőpontján, és most már alkonyatba hanyatlik. Az impei'ializmus táborában objektív' módon hat és összeszövődik két tendencia: az egyik az összes erők összefogása a szocializmus ellen, a másik az imperialista hatalmak egymás közötti, valamint az imperialista hatalmak és a kapitalista világ többi állama közötti ellentétek éleződése. Az Egyesült Államoknak nem sikerült, és nem sikerül le- küzdenie ezt a második tendenciát. Az Egyesült Államok fináncoligarchiája sem rendelkezik annyi erővel és anyagi eszközzel, hogy érvényesítse a kapitalizmus megmentőjének szerepére, méginkább a világuralom megvalósítására formált igényeit. Az imperializmus ez idő szerint arra kényszeríti az emberiséget, hogy évente legalább 100 milliárd dollárt fordítson katonai célokra. Ha 25 éven keresztül évente ennek az összegnek csupán húsz százalékát fordítanák a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére, akkor összesen 230 millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő telepeket lehetne építeni, évi 185 millió tonna acélt gyártó kohóipari üzemeket lehetne építeni, több mint 100 millió hektárt lehetne öntözni és rengeteg más nagyszerű dolgot lehetne megvalósítani a népek életének javítására. Mindez ismét megmutatja, mennyire időszerű a népiek szempontjából a leszerelésért vívott harc — hangsúlyozta Hruscsov'. Ha összegezzük a világfejlődés fő-credményeit., elmondhatjuk: a történelem úgy alakul, ahogy Marx és Lenin megjósolta. A szocializmus erői, a világhaladás összes erői gyarapodnak, a ncpék mind határozottabban szakítanak az imperializmussal. Az imperializmus pusztulása és a szocializmus világméretű diadala elkerülhetetlen. D program a kommunizmus építésének tudományosan megaiapozott programja Az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója „A kommunizmus á párt és a nép nagy célja” című második fejezetében meghatározta a program- tervezet főbb vonásait: A legfőbb az, hogy e program a kommunizmus építésének konkrét, tudományosan megalapozott programja. A programtervezet új szakaszt jelent Marx, Engels, Lenin forradalmi elméletének fejlesztésében. A tervezet egész szelleme, egész tartalma a marxizmus— leninizmus elméletének és a kommunista építés gyakorlatának egységét és elszakíthatatlanságát tükrözi. A párt harmadik programja az egész szovjet nép programja. - Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: "Mindent az ember nevében, az ember javára.« A programtervezet az új, nemzetközi adottságokból indul ki: a kommunizmus építése nem kapitalista környezetben bontakozik ki, hanem olyan helyzetben, amikor létezik a szocialista világ- rendszer, amikor a szocializmus erői egyre nagyqbb túlsúlyban vannak az imperializmus erőivel szemben, a béke erői a háború erőivel szemben. A programot a szocialista internacionalizmus szelleme hatja át. A’ programtervezet az igazi kommunista humanizmus okmánya, amelyet át meg át- , szőnek a népek közötti béke és testvériség eszmét A számítások azt mutatják, hogy húsz esztendő alatt a Szovjetunióban alapjában felépül a kommunista társadalom. Hruscsov három fokozatú rakétával hasonlította össze az SZKP programjait. Az első fokozat kiszakította az országot a kapitalista világból, a második elvitte a szocializmushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára vezetni. — Aki tudni akarja, hogy rp> az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annak büszkén mondhatjuk: "Olvassa el pártunk programját.« "Pártunk harmadik programja annak az időszaknak bekö- szöntét jelzi, amikor a szovjet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézségekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy ügyéért elviselt. Hruscsov kijelentette: amikor a Szovjetunió az első ipari hatalom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényezőjévé válik, amikor világszerte még jobban megsokasodnak a béke erői, akkor a mérleg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: "derűs idő. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt.« Szigorúan tudományos számi! ó sokból indulunk ki, mondot: a Hruscsov. S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta; A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja. A Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország életszínvonalánál. Az épülő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut majd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagitechnikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét, hogy megsemmisíthessünk bármilyen agresz- szort, ha kezet akar emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, — hangsúlyozta — hogy bár a következő évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat, körülbelü1 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez — ellentétben az iparosítás időszakával — nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaségfejlesz- tési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1930 között csunán 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintha földte- kénken még öt olyan ipari és még kőt olyan mezőgazdasági országot létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió. Húsz év múlva a Szovjetunió —jdnem kétszer annyi ipari ter(Folytatás a 2. oldalon.)
