Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI iv. oz ■í./.sáArd .'•4..ye-be..rii Könyvtár />* o» a p e s 3 y a. 3. s z. >'zT~ P SZOCIALISTA MUNKÁS;P;ÁR1 TŐIN A! Mt'G'YEI BIZOT TS A <S A’ ÉS A' h/i E'<3-Y EITA^G 5 LAÍJ rr. Csütörtök 1961. október 19. & évfolyam 247. szám Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa Hruscsov elvtárs előadói beszéde az SZKP új programtervezetéről Moszkva (MTI). A Kreml kongresszusi pa­lotájának üléstermében moszkvai idő szerint pontban 10 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII, kongresszusának szérda délelőtti ülése, amelyen Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Az ülés elnöke javasolta, hogy az elfoga­dott napirend alapján Nyikita Szergejevics Hruscsov tartsa meg az SZKP új programterve­zetéről szóló beszámolót, s ezt a küldöttek a Központi Bizottság kedden előterjesztett beszá­molójával együtt vitassák, majd meg. A kongresszus elfogadta a javaslatot. Nyiki­ta Szergejevics Hruscsov néhány perccel 10 óra után a szónoki emelvényre lépett, s megkezdte előadói beszédét a programtervezetről. Hruscsov elvtárs beszéde Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Központi’ Bizottságának első titkára kedden a Kremlben a párt XXII. kong­resszusán beszámolt az SZKP új programjáról. Többek között eze­ket mondotta: — Századunk első felében a földön megszilárdult a szöciáliz- mus, a század második felében meg fog szilárdulni a kommuniz­mus. — A Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységének fő- eredwénye a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjet­unióban. — A társadalom fokozatos fej- . lődésének alapvető eredménye korúnkban: a szocialista világ­rendszer kialakulása. — A világfejlődés második tör­ténelmi jelentőségű eredménye: a- gyarmati rendszer csődje. — Harmadik eredménye: a ka­pitalista rendszer komoly meg­gyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése. — Az imperializmus pusztulá­sa és a szocializmus diadala vi­lágméretekben, elkerülhetetlen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa, mint a kommunizmus építőinek kongresszusa kerül be a történe­lembe. A szocializmus a Szovjet­unióban reális valósággá vált. — A Szovjetunióban végbe­ment kolosszális átalakulások eredményeként — mutatott rá Hruscsov — gyökeresen megvál­toztak az emberek életviszonyai. A munkanélküliség régóta meg­szűnt. A munkások reálbére a szovjethatalom éveiben 5,8-szoro- sára. a parasztok reáljövedelme pedig több, mint hatszorosára nö­vekedett. A szocializmus meghozta a szovjet embereknek azt a nagy­szerű érzést, hogy biztosak le­hetnek, saját, és gyermekeik jö­vőjében, szilárdnak érezhetik az elért jólétet, a szocializmus fel­keltette az emberekben a törté­nelmi optimizmust. Az imperializmus visszavonha­tatlanul elvesztette uralmát a népek nagy része fölött. Kiala­kult az a fő útvonal, amelyen az emberiség előrehalad: a szo­cializmus. „A társadalom rohamos fej­lődésének alapvető eredmé­nye korunkban: a szocialista világrendszer kialakulása” — jelentette ki Hruscsov. — Ma már nem egy or­szág, hanem egy nagy államcso­port tapasztalatai igazolják annak elkerülhetetlenségét, hogy a ka­pitalista rendszer helyébe a szo­cialista rendszer lép, bizonyítják a szocializmus döntő fölényét. — A nemzeti felszabadító for­radalmak megsemmisítő csapást mértek a gyarmati rendszer bör­tönére — folytatta Hruscsov, a világtörténelmi fejlődés második nagy jelentőségű eredményét: a gyarmati rendszer csődjét jelle­mezve. A gyarmatbirodalmak romjain eddig 42 szuverén.ál­lam keletkezett. — A világtörténelmi fejlődés harmadik eredménye a kapitaliz­mus komoly meggyengülése min­den vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb ki­éleződése — mutat rá Hruscsov. Az élet teljes mértékben igazol­ta azt az elemzést, amelyet Le­nin adott pártunk második kong­resszusán a kapitalizmusról és ennek legfelső szakaszáról, az im­perializmusról. Hruscsov megállapította, hogy erősen fokozódott a kapitalizmus gazdaságának ingatagsága, vala­mint egyes országok más orszá­gokhoz viszonyított fejlődésének egyenlőtlensége. Rz amerikai imperializmus túlhaladt pályája tetőpontján A kapitalista rendszer gazda­sági életének állandó elemévé vált a háborús célokra való ter­melés. A nemzeti jövedelem 15— 20 százalékát fegyverkezésre köl­tik. A munkaerő jelentős részét nem anyagi javak előállítására használják fel. Észak-Amerika és Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban, továbbá Japánban és Ausztráliában a 85 milliós ipari proletariátusra 8—10 rnilljó teljes munkanélküli jut, vagyis átlag minden kilencedik ember munka- nélküli. Fokozódott a világkapitalizmus politikai helyzetének ingatagsá­ga. Nem megy végbe a kapita­lizmus semmiféle „átalakulása”, hanem folyamatban van a kapi­talizmus egyre nagyobb elgyen­gülése: a tőkés rendszer ellentmon­dásai egyre jobban kiéleződ­nek, rothadása és élősdi jel­lege mindinkább fokozódik. Az imperializmus apostolai — mutatott rá Hruscsov — minde­nekelőtt az állammonopolista ka­pitalizmusban bizakodnak, mint az imperializmus megmentésének eszközében, Ezek a számítások azonban minden komoly alapot nélkülöznek. Az Egyesült Álla­mok, ahol az állammonopolista kapitalizmus magas fejlettségi fokot ért el, mindinkább a ka­pitalizmus gazdasági nehézségei­nek góca lesz. Az amerikai imperializmus túlhaladt pályája tetőpontján, és most már alkonyatba ha­nyatlik. Az impei'ializmus táborában objektív' módon hat és összeszö­vődik két tendencia: az egyik az összes erők összefogása a szoci­alizmus ellen, a másik az impe­rialista hatalmak egymás közötti, valamint az imperialista hatal­mak és a kapitalista világ többi állama közötti ellentétek élező­dése. Az Egyesült Államoknak nem sikerült, és nem sikerül le- küzdenie ezt a második tenden­ciát. Az Egyesült Államok fi­náncoligarchiája sem rendelke­zik annyi erővel és anyagi esz­közzel, hogy érvényesítse a kapi­talizmus megmentőjének szerepé­re, méginkább a világuralom megvalósítására formált igényeit. Az imperializmus ez idő sze­rint arra kényszeríti az embe­riséget, hogy évente legalább 100 milliárd dollárt fordítson kato­nai célokra. Ha 25 éven keresztül évente ennek az összegnek csupán húsz százalékát fordítanák a gazdasá­gilag elmaradott országok megse­gítésére, akkor összesen 230 mil­lió kilowatt kapacitású áramfej­lesztő telepeket lehetne építeni, évi 185 millió tonna acélt gyár­tó kohóipari üzemeket lehetne építeni, több mint 100 millió hek­tárt lehetne öntözni és rengeteg más nagyszerű dolgot lehetne megvalósítani a népek életének javítására. Mindez ismét megmutatja, mennyire időszerű a népiek szem­pontjából a leszerelésért vívott harc — hangsúlyozta Hruscsov'. Ha összegezzük a világfejlődés fő-credményeit., elmondhatjuk: a történelem úgy alakul, ahogy Marx és Lenin megjósolta. A szocializmus erői, a világ­haladás összes erői gyarapod­nak, a ncpék mind határo­zottabban szakítanak az im­perializmussal. Az imperia­lizmus pusztulása és a szo­cializmus világméretű diadala elkerülhetetlen. D program a kommunizmus építésének tudományosan megaiapozott programja Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára beszámolója „A kommunizmus á párt és a nép nagy célja” című második feje­zetében meghatározta a program- tervezet főbb vonásait: A legfőbb az, hogy e program a kommunizmus építésének konk­rét, tudományosan megalapozott programja. A programtervezet új szakaszt jelent Marx, Engels, Lenin for­radalmi elméletének fejlesztésé­ben. A tervezet egész szelleme, egész tartalma a marxizmus— leninizmus elméletének és a kom­munista építés gyakorlatának egységét és elszakíthatatlanságát tükrözi. A párt harmadik programja az egész szovjet nép programja. - Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: "Min­dent az ember nevében, az em­ber javára.« A programtervezet az új, nem­zetközi adottságokból indul ki: a kommunizmus építése nem ka­pitalista környezetben bontakozik ki, hanem olyan helyzetben, ami­kor létezik a szocialista világ- rendszer, amikor a szocializmus erői egyre nagyqbb túlsúlyban vannak az imperializmus erőivel szemben, a béke erői a háború erőivel szemben. A programot a szocialista in­ternacionalizmus szelleme hatja át. A’ programtervezet az igazi kommunista humanizmus ok­mánya, amelyet át meg át- , szőnek a népek közötti béke és testvériség eszmét A számítások azt mutatják, hogy húsz esztendő alatt a Szov­jetunióban alapjában felépül a kommunista társadalom. Hruscsov három fokozatú ra­kétával hasonlította össze az SZKP programjait. Az első foko­zat kiszakította az országot a ka­pitalista világból, a második el­vitte a szocializmushoz, a harma­dik hivatott a kommunizmus pá­lyájára vezetni. — Aki tudni akarja, hogy rp> az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annak büszkén mondhatjuk: "Olvassa el pártunk programját.« "Pártunk harmadik program­ja annak az időszaknak bekö- szöntét jelzi, amikor a szov­jet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézsé­gekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy ügyéért el­viselt. Hruscsov kijelentette: amikor a Szovjetunió az első ipari hata­lom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényezőjévé válik, amikor világszerte még jobban megsoka­sodnak a béke erői, akkor a mér­leg nyelve végleg a béke erői felé billen és a nemzetközi idő­járás barométere ezt fogja mu­tatni: "derűs idő. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt.« Szigorúan tudományos számi! ó sokból indulunk ki, mondot: a Hruscsov. S a számítások azt mu­tatják, hogy húsz év alatt alap­jában véve felépítjük a kommu­nista társadalmat. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való át­menetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta; A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommuniz­mus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja. A Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bár­mely tőkés ország életszínvona­lánál. Az épülő kommunizmus orszá­gában lesz a világ legrövidebb munkanapja. Már egy évtizeden belül eltű­nik a kiskeresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes el­tartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut majd hozzá az alapvető közszol­gáltatásokhoz. Csak a kommunizmus anyagi­technikai bázisát felépítve nyer­hetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt, s tarthatjuk olyan színvonalon or­szágunk védelmét, hogy megsem­misíthessünk bármilyen agresz- szort, ha kezet akar emelni a Szovjetunióra és a szocialista vi­lágra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, — hangsúlyozta — hogy bár a kö­vetkező évtizedre óriási népgaz­dasági beruházásokat, körülbelü1 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez — ellentétben az iparosítás időszakával — nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldo­zatokat. A húszéves népgazdaségfejlesz- tési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelen­tősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és a fogyasz­tási cikkek termelésének fejlődé­si üteme. Míg 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fo­gyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1930 kö­zött csunán 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hat­szorosára, a mezőgazdaság ter­melése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintha földte- kénken még öt olyan ipari és még kőt olyan mezőgazdasági országot létesítenének, ami­lyen ma a Szovjetunió. Húsz év múlva a Szovjetunió —jdnem kétszer annyi ipari ter­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents