Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

1961. szeptember 17. TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 1 ~ GYERMEKEKNEK ** A sxoígalegény álma aszturiai népmese V olt egyszer egy legény, akinek szülei annyira szegények voltak, hogy betevő falatjuk sem volt. így szólt hát a legény: — Elmegyek világgá, s kere­sek egy gazdaembert, akinél szolgálhatok. Sokáig járt faluról falura, míg aztán egy olyan gazdához szegődött el, akinek nagyon szép lánya volt. Megtetszett a legénynek a gazda lánya, azon kezdte hát törni a fejét, hogyan kérhetné meg a kezét. És egy este, ami­kor lefeküdt, így beszélt ma­gában: — Úgy csinálok mintha alud­nék — hangosan pedig ezt mondta: — Ó jaj szép szülőházam, Te híres ház, Százötven ablak Tündököl rajta, S mennyi kecskénk van. És amikor társai ezt meg­hallották, így szóltak: — Álmodik; semmi kétség, gazdag szülők fia, csak nyil­ván valamiért összezördült ve­lük, és ezért jött el hazulról. Ezt elmondjuk a gazda lányá­nak. Amikor elmesélték, a lány megörült a hírnek. Maga is odament a szolgalegény ajtajá­Törd a fejed ! Az állatok királyának feje POSTA y A legutóbbi Törd a fejed rejt­vényünk megfejtései: 1. Fércmű, 2. Leopárd. hoz, hogy meghallgassa szavát: — Ö jaj szép szülőházam, Te híres ház, Százötven ablak Tündököl rajta, S mennyi kecskénk van. A gazda lánya ugrált és tap­solt örömében. A szolgalegé­nyeknek meg ezt mondta: — Nemes fiú, nemes és gaz­dag, feleségül is megyek hoz­zá. A cselédlányokhoz pedig így szólt: — Igen, gazdag, hisz a szü­leinek olyan háza van, amely­nek százötven az ablaka! Is­ten tudja csak, hogy hány tu­cat kecskét tartanak az ólban! És megismételte: — Bizony hozzámegyek fele­ségül, cl is mondok mindent rögtön apámnak. El is mesélt mindent sorra. A gazda, maga is kihallgatta a szolgalegény álmát, s aztán így szólt: — Mit hallok! Ez a legény nemes családból származik, le­gyen hát a lányom férje. Nem sokkal később a szol­galegény feleségül vette a gaz­da lányát. Az asszony így szólt a férjéhez: — Menjünk el néhány napra a szüléidhez, nagyon szeret­ném megismerni őket. — Nagyon messze laknak, majd máskor. De az asszony tele volt kí­Tudjátok-e ? 1. Egy tucatban hány darab van? 2. Melyik állat csíkos? 3. Anglia fővárosa? A legutóbbi Tudjátok-e? kérdé­sek megfejtései: 1. Nem (Edison). 2. I. (Szent) Ist­ván. 3. Balaton. váncsisággal, ezért nem tágí­tott: — Nem, menjünk csak most! Útnak eredtek hát, s napok múltával egy hegyhez értek, ahol a férj így szólt a ^felesé­géhez: — Ott' van a szüleim háza. — Hol? Nem látom. Milyen ház? — Az a kunyhó. A tetején százötven lyuk van, ott ra­gyognak be a csillagok, ott lent pedig nézd azt a diófát, hány kecskét lehetne hozzáköt­ni. Ez az én szüleim összes vagyona. A felesége, amikor ezt meg- halotta, maid meghalt a ne­vetéstől. És mivel szerelmes is volt a férjébe, és jó is volt, megszabadította apósát a sze­génységtől és mindnyájan bol­dogan éltek. Spanyolból fordította: Cs. L. Úttörő sarok A% első óra Első nap az iskolában... Nagy a zsongás, zaj, kacaj, Forgolódnak a padokban. Ismerkednek, — s van ricsajl Első óra: meghitt, kedves. Élményekről mesélnek, Minden gyermek szeme fényes: Ismét a nyárban élnek. — Pécsett voltam — szól az egyik. — Én Bonyhádon nyaraltam... — Pesten jártam — mond a másik, — S a Körúton sétáltam! A Balaton hús vizében Márkus Hugi mulatott, Marika az állatkerlben Látott sok-sok állatot Lali volt a Vidámparkban... — A körhinta, hogy repült! — , És a forgó, nagy hordóban Átmennie sikerült. Zsuzsikáék Moszkvicsukkal Romániát bejárták, Komáztak a havasokkal És Kolozsvárt csodálták. Égy se akar lemaradni, A szó egyre hevesebb. Mind azt hiszi, mind azt érzi: — Mit én láttam, az a szebb! Radics Feri — eddig szótlan, Most feláll és csak legyint: — Ez semmi, én Komlón voltam És ott láttam Gagarint! SZA.BADOS ÉVA —, MÁRIA TARKABARKA Családi kör-egyveleg Rikoltoz a bagoly, létévé a gazda, Az utast behíván, a szegre akasztja: Homlokát letörli por lepett ingével, Kínálják erősen, ká posztalevéllel. Kenyeret kér, s majszol, nekimegy a latnak. Félrebillent lejjel. Azután elhallgat Tőle. Testvérbátyját a tűzbe meríti... Jaj! valami ördög mosolyra deríti. Hátra—artáh Hosszabb, vagy rövidebb gya­korlattal megtanulhattok vissza­felé beszólni. Minden szót fordít­va kell kimondani. Például: Város — soráv Szép — Vész Aludni — indula Eleonóra — arónoelE Hasonló eredményt értek el ve­le, mint a titkos beszéddel. Sen­ki sem érti meg, hogy mit be­szélgettek egymással. (Előfordul, hogy ti magatok sem...) Aki nem vigyáz, kitöri a nyel­vét: Kos téesneresz ázzoh! Szótagismétlés Barátom Tomi, minek nekem Fáj a rája szája tája hája. emlegetned Nedbál Bálint inté­sét? Ni, a Garai niagarai agarai. ZSUZSI BABA A haját varázsló fonta, ő fésülte meg naponta. Szemefénye csupa élet, napsugár tüzétől éled. Ruhájának röpköd fodra, kötője megkötve, bogra. Habkönnyű a cipellője, vígan futkos benne föl-le. Jókedvében táncra perdül, suhog rajta selyem, és tüll... Eszemadta, csöpp babája, nincs ezen a földön párja. Falánk kutyus • •• Figyelj ide, Jutka lányom! Valóság ez, nemcsak álom: ha vigyázol rája nagyon, s jól viselkedsz, néked adom. MISZLAI GYÖRGY A kis egér Egyszer volt egy kisegér kergette a macska. Sánta volt biz a szegény, nem ért be a lyukba. Ijedtében futkosott, a macska nyomába. Végül is csak elkapta, nem volt maradása. Játszott vele, pofozta, jól meg is kínozta, és aztán hamm, bekapta. ANDRÁSFY ANDRÁS Á csillogok világa Őseink a csillagokat apró fény­lő pontoknak tekintették, melyek az égbolton örökös mozdulatlan­ságban lebegnek. A tudomány fejlődésével azonban a csillagok­ról alkotott elképzelések is vál­toztak. A távcső alkalmazásával, valamint a színképelemzés segít­ségével megismerték a csillagok 'rejtélyét. Ma tudjuk, hogy a csil­lagok hatalmas kiterjedésű és ma­gas hőmérsékletű gázgömbök, melyeken több ezer fokos hőmér-, séklet uralkodik. Ilyen magas hő­mérsékleten minden anyag gáz­nemű állapotba kerül. E tekintet­ben nem képeznek kivételt a leg­magasabb hőmérsékleten olvadó anyagok sem. A csillagok titkai­nak kifürkészésében nagy segít­ségünkre volt a Nap. Ezért a csil­lagászok a Nap által szolgáltatott adatokat fel tudták használni a többi csillag vizsgálatánál. Mit tudunk jelenleg a Napról? A Nap a hozzánk legközelebb lévő csillag. Mindössze 149,5 mil­lió kilométer távolságra van. Át­mérője 1.4 millió kilométer, a Föld átmérőjénél 109-szer na­gyobb. A Nap azonban nemcsak a Földet múlja felül, hanem a Nap­rendszerbe tartozó valamennyi bolygót. Térfogata kereken 600- szor annyi, mint az összes boly­góé együttvéve. A Naprendszer tömegének több mint 99 százalé­kát teszi ki. E számadatokon ke­resztül világosan látható a Nap hatalmas mérete.. Ez a hatalmas méretű égitest fény-, hő-, elektro­mágneses és egyéb sugarakat bo­csát ki. Már az első megfigyelé­seknél szembeötlő a Nap fényes­sége a többi, csillagokhoz viszo­nyítva, hiszen amikor a Nap le­megy, és a Hold nem látható, sö­tét éjszaka borul ránk. Érdekes adatokat kapunk, ha a Nap fé­nyességét valamilyen földi fény­forráshoz hasonlítjuk. Az olvadt acél fényét például 5300-szor múl­ja felül, pedig aki már látott ol­vadt acélt, az tudja, milyen vakí­tó fénye van. ha szabadszemmel figyeljük meg. Az ember szeme egy gyertya fényét még 9.5 km távolságról észre tudja venni. Az ilyen távolságról szemünkre érke­ző fényerősség az. amit még ér­zékelni tudunk. Ha ezt a fény­erősséget egységnek vesszük, és összehasonlítjuk a Nap fényével, azt tapasztaljuk, hogy a Nap 12 billiószor erősebb fényű. Bizonyá­ra mindenki látott már elektro­mos ívfényt, nos ennél az ívfény­nél tízszer fényesebb a Nap. Erős fénye miatt a Napot nem tartot­ták csillagnak, hiszen azok csak parányi fénylő pontok a Nap mellett. A csillagok gyenge fé­nyén nincs mit csodálkozni. Köz­ismert ugyanis, hogy a fény erős­sége a távolság négyzetével ará­nyosan csökken. Ezek szerint egy olyan bolygóról, amelyik negy­venszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, a Nap fénye 40 x 40 = 1600-ször gyengébbnek látszik. Ilyen távolságra van pél­dául a Plutp bolygó. Elképzelhe­tő tehát olyan nagy távolság is, amelyből a Nap is mint egy hal­vány csillag látható. Milyen hőmérséklet uralkodik a Napon? Nem áll módunkban közvetlen mérésekkel megállapítani a Nap hőmérsékletét. Azonban vannak olyan módszerek, melyek segítsé­gével pontosan meghatározhatjuk valamely csillag hőmérsékletét. Ma több módszer ismeretes. Az egyik ilyen eljárás, amikor színe alapján következtetünk a hőmér­sékletre. Ilyen módszerrel a Nap felületi hőmérsékletét 6000 fok­nak találták. Közismert ugyanis, hogy valamely hevített világító- test színe hőmérsékletétől függ. Ha egy vasdarabot melegítünk, kezdetben sötétvörös, később sár­gás, majd a hőmérséklet fokozá­sával fehéren izzóvá válik. A ta­pasztalt öntők színéről ítélik meg a vas hőmérsékletét. A villanyégő izzószála 2000 fo­kos. ezért tűnik nappal a nap­fénynél jóval vörösebbnek. Természetesen a színösszeha­sonlításon kívül más módszerek alapján is megállapíthatjuk a Nap felületének hőmérsékletét. Ilyen módszer például a színképelem­zés. amikor egy prizmával a Nap összetett fényét különálló színek­re bontják. Most mér csak azt kell megállapítani, hogy a sugár­zás maximuma milyen színre esik. Ez a Napnál a sárga szín bi­zonyos hullámhosszára, pontosab­ban a 0,5 ezredmilli méteresre* esik. Ha a fény hullámhosszút megszorozzuk az abszolút hőmér­séklettel. egy állandó számot: 2880-at kapunk. Ezt a számot el­osztva 0.5-del. 5760 lesz a vég­eredmény. Ennyi tehát a Nap fel­színének hőmérséklete. A külön­böző eljárásokkal végzett számí­tások és becslések között nagy el­térések nem mutatkoznak. A bel­ső hőmérsékletet csak számítás­sal tudták meghatározni. Megálla­pították ugyanis, hogy a Nap fel­színe milyen nyomást gyakorol a belső részekre. Most már könnyű volt kiszámítani, hogy milyen hő­mérséklettel járó nyomás képes ezzel a külső erővel egyensúlyt tartani. E számítások kb. 20 millió fokot adtak. Ennyi tehát a Nap belső hőmérséklete. Érdekes, hogy ez a hőmérséklet nem éri el azt a nagyságot, amit mi a Földön elő tudunk állítani. A hidrogénbom­ba robbanásakor ugyanis 100 mil­lió fok keletkezik. Ennek az a magyarázata, hpgy a Napban vég­bemenő négy protonnak hélium­má való egyesülése (fúziója) sok­kal nehezebben történik meg. mint a hidrogénbombában lévő nehéz hidrogéneké. Ez a folyamat a Napban igen lassan megy vég­be. Ma már azt is tudjuk, hogy a Nap belső hőmérséklete nem ele­gendő ahhoz, hogy nehezebb ele­mek képződjenek. Ismerünk azon­ban olyan csillagokat Tejút­rendszerünkben. melyeknek belső hőmérséklete többszöröse a Na­pénak. Ezekben a csillagokban már nem hidrogén-, hanem hé­liumatomok egyesülnek, aminek következtében nehezebb elemek képződnek, így például: szén, oxigén, neon stb. Ez azért van így, mert e csillagok évezredek folyamán felhasználták hidrogén­készletüket. és így annak szere­pét. vagyis hogy atomjainak egyesülésével magasabb rendszá­mú elepiek képződjenek, a hé­lium vette át. A csillagok világa titokzatos és érdekes. A legközelebbi csillag 4.3 fényévre van tőlünk. Érthe­tő. tehát, hogy egyetlen csillagnál sem tudunk olyan megfigyelése­ket végezni, mint a Napnál, ezért értékesek a Nap megfigyelésével szerzett adatok, mert azok birto­kában válik lehetővé a többi csil­lagok tulajdonságainak pontosabb megfigyelése.' Veszclovszky Gyula a TIT csillagászati szakosztály tagja. Az év leghevesebb szélvihara pusztít Dél-Japánban Tokió (MTI). Reuter-tudósítás szerint egész Japánban riadóké­szültséget rendeltek el, mert a Nancy nevű tájfun elérte az or­szág déli partvidékét. A vihar útját felhőszakadásszerű esőzé­sek, forgószelek, és szökőárak kö­vetik. Kyushu szigetén a tájfun­nak már egy halálos és hat se­besült áldozata is van. Mint AP- jelentés közli, csaknem három­száz épület víz alá került. A fel­hőszakadásszerű esőzések külö­nösen Nagoja térségében, árvize­ket okoztak, Tokióban és környé­kén péntek reggel kisebb föld­rengést észleltek. Károkról nem érkezett jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents