Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

\ 19GJ. szeptember 17. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG Vásárlóink érdekében Napjainkban még elég gyak­ran találkozunk azzal, hogy ke­reskedelmi dolgozóink »sajnos, nem szolgálhatok vele« ■— »saj­nos, nincs« — »tessék talán egy hét múlva befáradni«, stb sza­vakkal »elégítik ki« a vásárlók egy részét. Az ilyen »kielégítés« még a legudvariasabb formában is nem kis mérvű elégedetlensé­get, bosszúságot okoz a vásárlók­nak. Járásunkban naponta körül­belül 200—250 fő kénytelen úgy távozni az üzletből, hogy igénye nincs kielégítve. Ez a vásárlók napi számához viszonyítva 7—8 százaléknak felel meg. Talán a kínálat és kereslet összhangjá­ban van a hiba? Nem! Az össz­hang »egvan, mert készleteink jelentősen meghaladják a keres­letet, vagy talán az iparunk ter­melésében keressük az okot? Két ségtelen, hogy van átmenetileg hiány, vagy szűk keresztmetsze­tű cikk, főként a tartós fogyasz­tási cikkekből, mint például a bútor, villamos hűtőszekrény, centrifuga, de folyamatosan, fo­kozatosan ezekből a cikkfélesé­gekből is évről, évre iparunk töb­bet termel és az ellátás javul. A hiba fő forrása általában a készletek helytelen kialakításában keresendő. Falusi kereskedőink jelentős része a régi, megszokott módszerekkel végzi munkáját »hagyományos« alapon,' s nem veszi észre, hogy körülötte meg­változott az élet, a falu arcula­ta. Ezt a változást nem tükrözi egyes boltegységünk árukészlete. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével jelentős átrétege- ződés ment végbe, ami maga után vonta parasztságunk élet­módjának, szókásának, ízlésének, igényének megváltozását. Ennek a megváltozott igénynek, keres­letnek megfelelően kell minden egyes kereskedelmi dolgozónak készletét kialakítani, hogy az árukínálat a megváltozott keres­letet kielégítse.' Az áruforgalom az első félév­ben mintegy. 5 százalékkal volt alacsonyabb a tervezettnél, ez visszavezethető ugyancsak arra, hogy az árukínálat választék­ban, minőségben nem mindenben felelt még a keresletnek. A he­lyes készlet kialakításánál keres­kedelmi dolgozóinknak arra fi­gyelemmel kell lenniök, hogy a jövedelmi megtakarítások éven belüli megosztásában ugyancsak jelentős változások történtek. Amíg az egyéni parasztgazdasá­gok jövedelme éven bélül egyen­lőtlenül mutatkozott meg, amely a mezőgazdaság idényszerű ter­melésének következménye, addig a jövedelem az ősz—téli hóna­pokra koncentrálódott. Az át­szervezés után' az előlegfizetési rendszer egyenletesebbé tette a jövedelem éven belüli megosz­tását. A zárszámadást követőén az első félévben nagyobb pénzbevé: telekhez jut a tsz-tagság, így az első negyedévre megfelelő kész­letet kell kialakítani, hogy a zár­számadás után jelentkező vásár­ló erőket leköthessük. A IÍ. fél­évben viszont számolnunk kell azzal, hogy a természetbeni jut­tatásokból származó felesleget az év utolsó hónapjában kismér­tékben a következő negyedévre Terv készült a dombóvári vasútállomás várótermének otthonossá tételére — Éjjel-nappal működő cukrász-büfé, fehér abroszos asztalok a mostani vaspadokkal zsúfolt váróteremben ­A MÁV illetékesei az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a hazai vasúti közlekedést kor­szerűsítsék, kényelmesebbé, ott­honosabbá tegyék a vasútállo­mások várótermét; hasznos idő­vel tudják tölteni a vonatra váró utasok idejüket. Számos vasútállomáson már működnek azok a kedvéit kultúr- várótérmek, melyekben tiszta, kényelmes környezetben tölthetik az utasok várakozási idejüket Igen népszerű a már több nagy vasútállomáson bevezetett éjjel­nappal nyitvatartó cukrász-büfé szolgálat. Az Utasellátó Vállalat dombó­vári egységének vezetője is ha­sonló tervet készített. Elképze­lései szerint a mostani nehéz, or­mótlan vaspadokkal zsúfolt vá­róteremben cukrász-büfét állíta­nak fel. A helyiségben fehév- abroszos asztalok mellett tölthe­tik a várakozási időt az utasok — fogyasztási kényszer nélkül. Az éjjel-nappal nyitvatartó bü­fében kávé-, kakaó-, tejeskávé- automatákat szervírozó gépeket üzemeltetnek, friss süteményt árusítanak majd. Tervezik azt is, hogy az újrendszerű váróterem­ben különösen a vonatok töme­ges érkezésének idején — olcsó és ízletes frissensülteket, gyors­ételeket is forgalomba hoznak. A terv — melyet felsőbb szer­vek is elismeréssel vettek tudo­másul — valószínű még az idén megvalósul Ha sor kerül az ál­lomásépület felújítására, akkor majd a jövő évben valósul csak meg a terv. A terv kétségkívül hasznos lenne, ha megvalósulna. Naponta ugyanis több ezer utas érkezik az állomásra, s ezek kulturált módon való kielégítése fontos feladat. S reméljük, hamarosan valóság lesz a tervből — ottho­nossá változtatják a dombóvári állomáson a várótermet. — P — értékesíti a tagság. A helyes készletgazdálkodás szükségessé teszi a készletek forgásának gyorsítását is. Erre azért is szük­ség van, hogy a nagytömegű készlet ne gyakoroljon nyomást a választékra és ne merevítse meg a kínálat jelenlegi szerke­zetét, mert ez további nehézsé­geket okozhat az áruk értékesí­tésében. Ezért igyekezni kell a kereskedelmi dolgozóknak, hogy a keresletnek jobban megfelelő készletekkel bővítsék választéku­kat. Ennek elengedhetetlen feltéte­le az eladók és vevők kapcsola­tának erősítése, javítása, hogy figyelemmel lehessen kísérni az igényeket, tehát rendszeres piac­kutatást kell végezni. Ez meg­könnyíti a, helyes készlet kiala­kítását és azok forgásának gyor­sítását. Ezt a célt szolgálja, hogy nagyobb szaküzleteinkben rend­szeresen tartsanak vevőankéto- kat, ahol a vevők elmondják ész­revételeiket, igényeiket, egyes áruféleségekkel kapcsolatban. Az ízléseknek és igényeknek alaku­lását befolyásolhatjuk különböző bemutatókon, kiállításokon ke­resztül, s ezzel is elősegítjük a kereslet maximális kielégítését. Az egységvezetőknek körülte­kintő gondossággal arra kell tö­rekedniük, hogy . a vevők számá­ra szükséges mindennemű cikk­féleséget beszerezzék. A kisérté- kű cikkeket éppúgy mint a na­gyobb értékűeket, és ne legyenek türelmetlenek, vagy elutasító ma- gatartásúak azokkal szemben, akik csak filléres árut keresnek, mint. például függönykarika, fa­kanál, stb., mert ezeknek a_ ki­elégítése is hozzájárul vevőink megelégedettségéhez. Kereskedelmi dolgozóink ver­sennyel készülnek a Földműves­szövetkezetek V. Kongresszusára. Törekedjenek arjrg, hogy ne csak a forgalmi, ,tervék teljesítése le­gyen a fő cél', haném, a helyes készletek kialakítása is,, hogy napról napra kevesebb legyen azoknak a száma, akiknek igé­nyeit. nem tudják kielégíteni. Cyőrffy László FJK ig. elnöke Százforintos mozgalom a malomiparban A malomipari vállalatok dol­gozói ellenterveket készítettek az üzemi tervekkel szemben, ame­lyekben az iparág előtt álló leg­fontosabb feladatok teljesítését, illetve túlteljesítését tűzték célul. Á malmokban új kezdeménye­zés született: megkezdődött az úgynevezett százforintos mozga­lom, amelynek az a lényege, hogy minden dolgozó a maga munkaterületén minden hónap­ban 100 forinttal csökkenti az Önköltséget. Á mozgalom máris nagy visszhangra talált. A felajánlások teljesítéséért fo­lyó versenyben mind több bri­gád határozza el, hogy teljesíti a szocialista brigád cím elnyeré­sének feltételeit. Az egész ma­lomiparban 38 brigád már el­nyerte a kitüntető címet, 178 pe­dig versenyez érte. Ebben a ver­senyben kiemelkedik a Békés me­gyei Malomipari Vállalat, ahol 30 és a Pest megyei Malomipari Vállalat, ahol 26 brigád verse­nyez a szocialista címért. A malomipar dolgozói végered­ményben arra vállalkoztak, hogy az idén 4,6 százalékkal javítják a termelékenységet és terven felül 19 millió forintot takaríta­nak meg önköltségcsökkentéssel; A kertészlá \ X ben az év 9 hónapját a szövet­ül kezeiben, gyakorlati munkával töltik el, minden ledolgozott II munkanapra 0,8 munkaegységet kapnak. Három hónapig pedig !! Baján a kertészeti szakiskolában tanulnak. Amikor az iskolán H vannak, a teljes ellátáson kívül, lH havonta 120 forint ösztöndíjat || utalnak ki részükre, a szövetke- tf zct közös kasszájából; A három kertészlány 1961. évi II gyakorlati munkája szeptember || 30-án jár le, október 1-én be- J| ülnek az iskolapadba, ott folytai­ul iák a munkát. M — Tanulni, vagy dolgozni sze­gj rétnek jobban — kérdeztem. A J» lányok összenevettek és a legszó­kimondóbb — Galambos Erzsi — két társa legnagyobb egyetértő- H sere kijelentette: — A kertészetben sokkal jobb, mint az iskolán; — De hát majd csak letelnek A Véletlen hozott össze a mi- az iskolaévek is, és megkapjuk nap három csinos kislánnyal, a szakmunkás-bizonyítványt, az- Paprikát és paradicsomot szed- tán jövünk vissza a tsz-be, így tek a teveli Kossuth Tsz kerté- Bordi Teri. szetében. — S mi lesz akkor? A szövetkezet kertészetében ők Dolgozunk tovább, rriunka­hárman- Bordi Teréz Illés Irén egységre. Szükség van a tsz-ben ős Csuka Erzsi — fényképfelvé- szakmunkásokra, nem gondolja? es CSUKa r.rzsi ienyKepieive __ Illés Irén válaszolt a kérdés­t elünk ót ábrázolja — ipari ta- m^d-^n k^7de“tt is d nulók. Szüleikkel együtt Tevelen kérdezett is. laknak, s miután elvégezték az ™!SZ°™ aZ ZX IZ ‘K* általános iskola 8 osztályát, le- ™ teszik’ hog> szak* szerződtek a kertészetbe, tanú- 11131 tanumaK' lónak. Á megállapodás érteimé- Molnár Lászlóné .Fodor Aurél fűszer- és cseme­geboltja a kisváros legforgalma­sabb üzletei közé tartozott. A Horthy Miklós út és az Erzsébet királyné utca sarki, kétportálos kereskedés kora reggeltől késő estig tele volt vásárlókkal. Há­rom segéd, meg egy tanonc tüs­ténkedett a hosszú pultok mögött. Fodor Aurél, az ötvenhárom éves korára megvénült. kopaszodó, görbedt hátú kereskedő a pénz­/JJETTENTŐ TKodriguez •IRTA: HORVÁTH JÖZSEF fia meg a csendet Bélteky —, amint tudja, két esztendő óta minden lehetséges alkalommal minden tő­lem telhetőt megtettem ebben az ü°vben. Talán szükségtelen vá­zolnom a tényállást. Háború van; véres, kegyetlen háború, és — mit szépítsük — odakint a keleti fron­ton hullik a magyar, mint ősszel a légy. Immár 1944 tavaszát ír­juk. Az ön fia. Fodor úr ... hogy veszélyben is mondjam... még nem látott közelről lövészárkot. — Örökké hálás leszek önnek én is, és a fiam is — rebegte meg­rendültén Fodor Aurél, és Bél­teky láthatta, hoígy a kereskedő e néhány perc alatt is szemláto­— Komáromi úr! — szólt ki gyén: Nehogy a boltba. — Legyen szíves... — forögjon. tárfülkében ült. egy hosszú Olló- Az idős segéd szolgálatkészen fő- • A segédtiszt kurta fejbólintás- val az élelmiszerjegyeket szabdal- nőkéhez sietett. sál üdvözölte Fodor Aurélt, és ta és a nacionálkassza fogantyú- — Segéd úr, most el " kell Bélteky alezredes ajtajára muta- ját tekergette. Az öreg minden mennem. Kérem, üljön be a kasz- tott. Tehát az alezredes már na­vevőjét személyesen ismerte, és szába: Közben szóljon a felesé- gyón várja őt. Benyitott. nyájasan köszöntötte. Nem hiába gemnek, hogy minél hamarabb , Bélteky alezredes most nem mást öregedett. — Szerényen bár. díszlett a patinás felirat a bolt jöjjön le. Talán másfél óra múlva hosszú íróasztala mögött ült. ha- de amint tőlem telett. igyekeztem cégtábláján: „Alapíttatott 1888- én is itt leszek. nem fel s alá járkált a szőnye- hálámat kifejezésre juttatni, al­bán.” Fodor a bolttal együtt a ve- — Kérem — bólintott az idős gekktl borított parancsnoki szó- ezredes uram... vőkört is apjától örökölte. A kis- segéd, aki maga is épp oly régi bábán. Amint Fodor belépett, — Erről ne is beszéljünk — városban mindenki tudta, hogy portéka volt ebben az üzletben, megtorpant, és a kereskedő elé szakította félbe Bélteky alezre- Fodor gazdag ember. Egyszer- mint a töredezett ‘ szegélyű, fé- sietelt. A kezét nyújtotta, és hely- des. — Az idő halad, kedves Fo­smind páratlan szorgalmát és nyesre kopott pult. ‘ lyel kínálta Fodort. A kereskedő dór uram, s ami tavaly, tavaly­munkabírását is tisztelettel emle- A kereskedő kapkodva rendbe megpróbált valamit leolvasni a előtt még lehetséges volt. most gették. Reggel hatkor személye- szedte öltözékét, és elindult a ka- törzstiszt arcáról, de ez az arc már lehetetlen, vagy legalábbis sen megjelent a nyitásnál, és es- tonai kiegészítő parancsnokság szinte derűs volt és nyugodt. roppant nehéz. Amióta mi elő- te tíz óra tájban még ott göfnye- felé. Vajon mit akar tőle Bélteky. — Eljöttem, alezredes uram — szőr találkoztunk, talán még em- dezett a pénztárfülkében a lehú- ez az uniformisba búit ördög? motyogta Fodor és kérdőn bá- lékszik rá, körülbelül tizenkétszer zott redőnyök mögött, számadá- Persze, megint nyakára hágott a múlt Béltekyre. került sor nagyarányú behívá­sait tisztázta és megrendeléseket pénzének. Fodor is hallott arról. — Nagyon helyes. Fodor úr! — sokra. Az ön fiának valamennyi körmölt. A bolt megszokott zsi- hogy vasárnap éjjel óriási kár- telepedett asztala mögé a kiegé- évfolyamtársa kint van a fronton, bongásába kellemetlenül éles tyacsata zajlott le a kaszinóban, szítőparáncsnok. — Rendkívül vagy legalábbis megjárta a fron- csengetés hasított. Fodor felemel- és az urak közül többen megko- fontos ügyben kértem önt ide. tot. Márpedig ezekben a zord te a kagylót, s mikor a vonal túl- pasztva tántorogtak haza hajnal — A fiamról van szó? — sza- időkben — s az alezredes itt kü­só végén a hívó bemutatkozott, a tájban. Nyilván Bélteky alezre- ladt ki a kereskedő száján. Ionosképp megnyomta a szót — kereskedő szinte gépiesen fel- des úr is otthagyta a fogait... De Bélteky alezredes mélyen bó- így, vagy amúgy, mindenkinek emelkedett ültéből. Megremegett hiszen megígérte, hogy... Eh. lintott. áldozatot keli hoznia, a szája széle, és alázatos készség- amit ezek az urak ígérnek! —csa- — Igen. a fiáról. Fodor úr. S gél beszélt. pott dühösen a levegőbe a keres- hogy még kedvezőbb atmoszférát A kereskedő reménykedve kap­Alázatos szolgája, van szeren- kedő. teremtsen ehhez a sokat ígérő be- ta fel a fejét: esem... Ö. hogyne, alezredes Tudta, hogy Bélteky megint szélgetéshez. Bélteky alezredes — Alezredes uram. talán nem uram... Hát.... amikor párán- megpumpoljá. Talán ezer pengőt felemelt asztaláról egy iratrende- veszi tiszteletlenségnek, ha kije- csolni méltóztatik ... Most? kér. talán kétezret, vagy ötez- zőt. felnyitotta, kivett belőle egy lentem, hogy ebben a pillanatban Hm ... lehet, természetesen. Ugv. rét... Most mégsem ez izgatta az kartotékot, s úgy tartotta ujjai is minden áldozatra készen állok! hát negyedóra múlva ott leszek, idős embert, amint rogyadozó közt. hogy a kereskedő is jól ol- — Ó. hát igazán olyan sokat ér Görcsösen szorította a telefon- inakkal "a parancsnokság felé vashátta a nyomtatott betűkkel önnek a fia mentesítése. Fodor kagylót, s riadtan maga elé me- iparkodott. Hanem Géza ... Ha rárótt nevet: ..FODOR GÉZA tart. úr? — mosolyodon el az alezre­redt. Csak néhány pillanat múlva Bélteky megint csak pénzt kér. az hadábródőrmester”. des. tette a kagylót a helyére. hagyján, Ám nehogy más baj hí- — Kérem. Fodor úr — törte (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents