Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-16 / 219. szám

1961. szeptember 16. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG Hogyan szilárdult meg a bátai November 7 Tsz? Nem akarjuk a múltat felhány- torgatni, de ahhoz, hogy a fel­tett kérdésre válaszoljunk — ha ma még fáj is — el kell mon­danunk, a bátai November 7 Tsz-ről, hogy tavaly Tolna me­gye egyik leggyengébb közös gaz­dasága volt. S ez egyáltalán nem abból következett, hogy Bátán rosszabbak az adottságok, mint bármelyik sárközi tsz-ben, ha­nem hanyagság, nemtörődömség és lazaság jellemezte a tagok je­lentős hányadának munkáját. Év végén aztán — képletesen szól­va — amit megfőztek, le kellett nyelni. A hatezer holdas nagy­üzem két és félmillió forint mér­leghiánnyal zárta az évet. S emellett az osztalékkal is elége­detlen volt mindenki, de kit hi­báztathattak ezért? Senkit! Nem kapálták meg a kukoricát, a kender egy része kint rohadt, az állatokat csak azért tartották az istállóban, hogy ne álljon az épü­let üresen. A hibákat, azok okát a zárszámadás után már csaknem valamennyi szövetkezeti gazda látta, rögtön el is hangzott a kérdés: hogyan tovább? A vá­lasz egyértelmű lehetett és volt: Az elkövetett hibákból LEVONNI A TANULSÁGOT, éberen őrködni azon, hogy ami volt, ne ismétlődjék meg. Eb­ben segített a bátai szövetkezeti gazdáknak az MSZMP Tolna megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága is. A végrehajtó bi­zottság a tél végén egy alkalom­mal ugyanis a November 7-e Tsz-ben tartotta ülését. A falu kommunistáinak, a szövetkezet vezetőségének javaslatokat tet­tek az elvtársak, a gazdálkodás megjavítására. A javaslatok lé­nyegét így lehetne összefoglalni: 1. Meg kell javítani a gazdasági vezetés színvonalát; 2. Változtatni kell a munkaszer­vezésen; 3. Meg kell szilárdítani a fegyel­met; 4. Fokozni kell a gépesítést. A végrehajtó bizottság javas­latát Bátán elfogadták és mind­máig ennek szellemében dolgoz­nak a November 7 Tsz-ben. Az eredmény: Előzetes felmérések szerint. 200 000 forinttal többet jövedelmez a gazdaság, mint tervezték. A tavalyi két és fél­millió mérleghiányból 000 000 fo­rintot törlesztőnek. s a tervezett munkaegység értékét — kész­pénzben, vagy termékben — minden szövetkezeti gazda meg­kapja. (Bátán az egy munkaegy­ség tervezett értéke a megyei átlag felett van.) De amíg elju­tottak addig, hogy ezt kijelent­hessék, sok minden történt. VÁLTOZÁSOK A VEZETŐSÉGBEN A hatezer holdas gazdaság el­nöke tavaly Holczman József volt, akit akkor választottak meg, amikor a szövetkezetbe lé­pett. Holczman József kisparaszt volt, s jóllehet ő a világ legbe­csületesebb embere, a hatezer holdas gazdaságot nem tudta el- irányitani, és gyengének bizo­nyult ahhoz, hogy fegyelmet tart­son. Az év elején a tagság ké­résére átengedte az elnöki asz­talt Felföldi Józsefnek, ő maga pedig továbbrá is becsületesen dolgozik a szövetkezetben. Ez idő szerint növénytermelési bri­gádvezető. Az új elnök. Felföldi József, egy budapesti vállalatnak mondott búcsút három éve. Fia­talember. Közgazdász, jelenleg is egyetemen tanul. Csaknem vele egyidőben érkezett a párt köz­ponti bizottságának megbízásából Bátéra, gyakorlati pártmunkára Fütty Tivadar, a Belkereskedel­mi Minisztérium főosztályvezető­je is. Mindkettőjüknek része van abban, hogy megszilárdult a bá­tai szövetkezet. Az új elnökön kívül bekerültek a vezetőségbe a legjobb szövetkezeti gazdák is. Ebben az évben már rendszere­sen megtartják a vezetőségi ülé­seket, a közgyűléseket, s ami nem lényegtelen, ma már nem sze­mélyi ügyekkel foglalkoznak a vezetőségi üléseken és közgyűlé­seken — tavaly elég gyakran ez volt a helyzet. A MUNKASZERVEZÉS MEGJAVÍTÁSÁT közvélemény-kutatással kezdték el a November 7 Tsz-ben. A tagság kérésére részes művelésre adták ki a kukoricát. Ennek voltak ugyan ellenzői, de lám azokrlak lett igazuk, akik a többség mellé álltak, s átmenetileg hozzájárul­tak a részesműveléshez. Ennek az eredménye ugyanis az, hogy gyomlál an a bátai határ, a rossz időjárás ellenére jobban fizetnek a kapásnövények, mint az elmúlt évben. A kimért területet ugyan­is mindenki megművelte, a 785 szövetkezeti tag közül 600-an rendszeresen dolgoztak, míg ta­valy csak 320-an vették ki ré­szüket a közös munkából. Az említett munkaszervezés mellett, kivették részüket a családtagok is a közös munkából, mert nem volt kikötve, hogy legkésőbb 7 órakor mindenkinek indulni kell a határba. S bár idestova tíz éve van Bátán szövetkezet, az idén első alkalommal végeztek a ga­bona betakarításával, a falu kö­zös gazdaságában augusztus 19-re. Az országos gabonabetakarítási versenyben is jó helyezést ért el a November 7 Tsz, aminek elis­meréseként a minap kézbesítette a postás Losonczy Pál földmű­velésügyi miniszter oklevelét. Tavaly más vonatkozásban is sok baj volt a fegyelemmel Bá­tán. Herdálták a közös vagyont. A kaszáló például tavaly is any- nyi volt, mint az idén, a ter­més jobb volt, mégis csak negy­ven vagon szálastakarmány gyűlt össze a közösben. Pedig egy szál széna sem maradt kint De ré­sziből vágták le a tagok, s min­denki úgy részelt, hogy neki mi­nél több, a közösnek minél ke­vesebb jusson. AZ IDÉN7... Szintén részéből takarították be a szénát, de csak annyi részt vi­hetett el mindenki, amennyi meg­illette, és így a közösben 120 vagon (!) maradt. Ebben az év­ben nem kellett a munka elha­nyagolása miatt senkit kártérítés­re kötelezni, míg tavaly ilyen címen 50 000 forint folyt be a szövetkezet kasszájába. De ebből a kárt okozók is, meg az ő pél­dájukból mások is, megtanulhat­ták: a szövetkezeten belül mun­kájáért mindenki felelősséggel, sőt anyagi felelősséggel tartozik. Röviden még, a negyedik javas­latról, a gépesítésről. Többé-ke­vésbé ezt is megvalósították. Ta­valy még nem volt géppark a szövetkezetben, az idén viszont már kilenc traktorral, pótkocsik­kal és többféle munkagéppel ren­delkezik a gazdaság. A közeljö­vőben érkezik meg két nagytel­jesítményű lánctalpas traktor is, mert Báta határában sok a he­gyes terület, s ahhoz, hogy jó talajmunkát végezhessenek a lánctalpas traktorok nélkülözhe­tetlenek. A gépeket ki is hasz­nálták. Ami látszik abból is, hogy a nyári mélyszántást Tolna megyében elsőnek a bátai No­vember 7 Tsz-ben végezték el. Kazalban van az összes szalma, a széna, ü*emtervszerűen folyik a silózás, az őszi szántás-vetés. A bátai szövetkezeti gazdák egészen más szemüvegen keresz­tül nézik ma, egy év múltán szö­vetkezetüket. Beleszólnak a ve­zetésbe, ésszerű javaslatokat tesz­nek, minden érdekli őket, ami a közösben történt. így. s csakis így szilárdult meg a bátai No­vember 7 Tsz. S ha továbbra is úgy dolgoznak, mint ebben az évben, akkor rövidesen Tolna megye legjobb közös gazdaságai között emlegetjük majd a bátai termelőszövetkezetet. BRIGÁDNAPLÓ Sokat forgathatták a brigád­naplót. Olajtól csillogó a kék bo­rítólap, belül a lapokon is meg­látszik, hogy gyakran veszik kéz­be. S erről tanúskodnak a be­jegyzések is ... A műszerész brigád, amikor ezelőtt három éve elhatározta, hogy versenyeznek a szocialista címért, határozott úgy is, hog> a vállalásoknak nyitnak egy fü­zetet. S a füzetbe jegyzik majd a teljesítést, ebben igazoltatják a művezetővel a szakmai előadá­sokon való részvételt, és ide ír­hatja majd be a pártbizalmi is, hogy rendszeresen járnak-e poli­tikai oktatásra. Kezembe veszem, s forgatom gyűrött lapjait a brigád történe­tét elmondó füzetnek. Az első oldalon tintaceruzával írott nevek sorakoznak. Három név időközben töröltetett a fü­zetből: kettő katonának vonult a tényleges időt tölteni, egyet pe- j dig másik munkahelyre helyez- > tek a fűtőház érdekében. De új j r.eVek is vannak a füzetben: egy j fiú, aki most, nemrég szerelt le a katonaságtól, és egy ipari ta- | nulóé, aki augusztusban vált szakmunkássá, miután a vizsga- bizottság előtt kitűnőre felelt. A füzet többi lapjain vonala- j zott statisztikai táblák. Itt már! sok érdekesség fedezhető fel. Az I újításoknál például az, hogy át- J építették az egész szerelőcsarnok levegőhálózatát, s most ha javí­tani kell egy gépet, csak rákap­csolják a gumicsövet, bármelyik szerelő-akna fölé áll. Nagy idő- és anyagmegtakarítás ez. Az újítások mellett a művezető igazolása arról, hogy nemcsak bevezették például egy új szer­számmal való dolgozást, hanem azt rendszeresen használják Is. Mert az újítás értéke csak akkor jelentős, ha azt használják a na­pi munka során. A selejtcsökkentési grafikon is a vállalt, s a vonallal jelzett fe­lett áll. A szakmai és politikai tanulást igazoló lapokon az elő­adók aláírása tanúskodik arról, hogy a brigád tagjai minden má­sodik héten rendszeresen részt vettek az előadásokon és jó ered­ménnyel vizsgáztak... A brigádnapló, amelyet forga­tok, nem régi. Alig fél éves. De itt van a többi napló is, melyből a brigád három éves története, munkája elevenedik meg. Gon­dosan őrzik valamennyi naplót. S mindegyik egy-egy győzelem­ről tanúskodik. Az első napló végén a következő bejegyzés ál): -Teljesítettük a vállalást. Az üze­mi termelési tanácskozás elfo­gadta, jóváhagyta, hogy a szo­cialista munkabrigád címet vi­seljük.« Sokáig tartott az érté­kelés. Lassan a második félév végén járunk, eredményt még nem tudunk, viselhetjük-e a címet vagy sem. Nem tudják eldönteni, hogy a szakszervezet, vagy a gaz­daságvezetés adja-e a címet . A második könyvben is bejegy­zés, ez már rövidebb: Teljesítet­tük a vállalást. Viselhetjük a szocialista címet. A harmadik könyvben ez áll: -Oklevelet kaptunk.« A negyedik könyv még -mun­kában van«, bejegyzés csak az év végén lesz S bizonyára ak­kor is ez: Teljesítettük, másod­szor kaptunk oklevelet.., A négy könyv épp elfér az em­ber kezében. Olajos mindegyik brigádnapló, hisz munkások for­gatják naponta. Csak a címke fe­hérük egy kissé, ennek színe üt el a borítólaptól, de csak annyira, hogy el lehet olvasni. Lenin szo­cialista munkabrigád naplója. S alatta a pecsét, mely már elmo- sódottabb: Dombóvár, MÁV Fű­tőház. —pj— Elgondolkoztató számok Dorogi Erzsébet A% ifjúság számlájára Mindig történik valami, ami megváltoztatja, módosítja, vagy éppen megerősíti az ember véle­ményét valamivel, vagy valaki­vel kapcsolatban. A múlt hét egy kis epizódja azt bizonyítja, hogy nem elég a felnőttek részé­ről csak a bírálat és az ítélet a fiatalok viselkedésével kapcsolat­ban. A kifogásolható viselkedés forrása legtöbb esetben nem a rosszindulat, nagyképűség, ha­nem az útmutató, nevelő szó hiá­nyából fakadó tapasztalatlanság, vagy tapintatlanság. Bizonyíték, hogy a jóindulat szó nem tévesz­ti el teljesen a célját... Egy üzemi konyhán történt: Egy óra után néhány perccel az ebédlőben már »telt ház« van. Egyes asztaloknál törzstagok ül­nek, állandó az -összetétel«, a többi asztal érkezési sorrend sze­rint telik meg. A leves elfogyasz­tása után, míg a második fogást várják, megindul a halk beszél­getés, a tányér-összerakás. A terem végén, az egyik asz­talnál ülők közöl csak két kö­zépkorú férfi beszélget, az asz­taltársaság többi tagja csendben várja a második fogást, nem tar­toznak össze. Az asztal egyik vé­gén 18 év körüli fiatalember ül. a terítő szélét pödörgeti, látszik rajta, hogy talán először ebédel itt. Ebédjegyét kiteszi az asztal sarkára, leplezetlen kíváncsiság­gal néz körül a teremben, azután újra a terítő és a vizeskancsó mintáit mustrálgatja. Unatkozik. A beszélgető férfiak egyike, anélkül, hogy mondanivalóját félbeszakította volna, szórakozot­tan talpára fordított két poha­rat, iHzet töltött mindkettőjük­nek és kedélyesen mesélt volna tovább. A fiatalember, — akinek úgy látszik, eszébe jutott, hogy ö is szomjas — gyorsan fogott egy poharat és a kancsót visszatéve férfi felé nyújtotta. — Nekem is. — mondta a világ legtermészete­sebb hangján, mindenféle »lesz szíves«-!, vagy »kérek szépen~-t elhagyva. A beszélgető ránézett egy pillanatig, talán kissé fur- csállva az esetet, aztán töltött, sőt, túljutva előbbi szórakozott­ságán, mindenkinek megtöltötte poharát. Csönd volt, a beszélge­tés megakadt, aztán a fiatalem­ber felé fordulva, csendesen megszólalt a másik férfi: — Nézd, fiam! Az én véleményem szerint ennek talán fordítva kel­lett volna történnie. Indulat nél­kül beszélt, mintha ő sajnálná, hon ti egyáltalán így esett a dolog. — Legalábbis, a mi időnkben a fiatalok voltak előzékenyek — folytatta, miközben a fiatalem­ber piros arcát vizsgálgatta. Szin­te kínos volt nézni annak szé­gyenkezését, zavarát. A férfi megsajnálta, hiszen nem akarta bántani. Kissé közelebb hajolt hozzá; — Ne sértődj meg ezen fiam, hisz nem ezt akartam elér­ni, de mondott szóból ért az em­ber. Parasztok á szüleim, és ilyen korban még villa sem volt a ke­zemben. Nem egyszer kinevettek akkoriban, tapintatlanul, sérte­getve vágták a fejemhez. Gon­doltam szólok Neked, mielőtt máshol, keményebben mondanák meg. Megérkezett a második fogás, napirendre tértek a dolog felett, ettek. A fiatalember tányérja fö­lé hajolt, némán evett. Néha-né­ha, evés közben felpillantott, nem nézett senkire, de amikor kiürültek a poharak, gyorsan fogta a kancsót és újra töltötte azokat. Másnap délben a két férfi már a levest kanalazta, amikor a fia­talember megáll az asztaluknál. — Szabad, kérem? — kérdezi, majd látva barátságos, felismerő mosolyukat, helyet foglal a két férfi mellett, akiktől lehet tanul­ni. MONIGL JÁNOS Manapság már szinte magától értetődőnek tartjuk azt, hogy a gyermekek óvodákban, napközi otthonokban vannak elhelyezve. Természetesnek tűnik az is, hogy az iskolák, a tantermek száma év ről évre szaporodik. Egyszerűen csak tudomásul vesszük,ha arról hallunk, hogy egyik vagy másik községben új iskola épül, vagy óvoda létesül. Valóban magától értetődő az hogy a szocializmust építő orszá­gokban az állam sokat áldoz a közoktatási intézmények fejlesz­tésére, de nem árt néha a szá­mok mögé tekinteni és a statisz­tikai adatok tükrében vizsgálni a fejlődést összehasonlítás vé­gett nem megyünk vissza a fel- szabadulás előtti évekre, és nem is az egész megye, hanem csak egy járás, a dombóvári járás ok­tatási intézményeinek fejlődését nézzük, s azt látjuk, hogy az el­múlt tíz év alatt nagyot léptünk előre. A dombóvári járásban 1950 előtt öt községben volt óvoda, s ezekben öt óvónő foglalkozott 150—180 óvodás gyermekkel. Az­óta az óvodák száma 12-re, az óvónők létszáma 28-ra, az óvo­dába járó gyermekek száma 781- re emelkedett. Az óvodák leltári értéke túlhaladja a 2 millió fo­rintot, s évi költségvetésük is ki­— Uj építőanyag. Prágában, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia elméleti és alkalmazott me­chanikai intézetében most pró­bálnak ki egy új építőanyagot, a berolt, amely furol-gyantával megkötött zúzott kőből és homok­ból áll. A béről a közönséges betonhoz hasonlítva négyszer job­ban ellenáll a nyomásnak, hat­szor tartósabb nyújtás esetén és tízszer jobban kötődik a vasváz­hoz. tesz legalább ennyit. A dombó­vári járásban egy óvodás gyer­mek évi nevelési költségére 2063 forintot fordít államunk Általános iskola tíz évvel ez­előtt 18 volt a járásban. Jelenleg 29 általános iskola van. Vagy néz­zük a tantermek számát; tekint­sünk vissza a tíz évvel ezelőtti adatokra. Tanterem 54 volt, je­lenleg 133 van. A 18 iskolában 50 pedagógus tanított, jelenleg 192 nevelő foglalkozik a több mint 4500 általános iskolással. Az iskolák leltári értéke közel 20 millió forintra becsülhető, évi költségvetésük pedig az 5 millió forint fölött van. Iskolai napközi otthon egyet­len egy sem veit a járásban. Je­lenleg három iskolai napközi ott­hont tart fenn államunk, 280 ta­nulóval. Egy-egy napközis gyer­mek nevelése és étkeztetése évi 2230 forintba kerül Középiskolai, illetve felsőfokú oktatás Dombővárott folyt a gim­náziumban és a zárdában, mér­sékelt létszámmal. Jelenleg két középiskolája van Dombóvárnak, de a tanulók száma összehason­líthatatlanul megnövekedett. A középiskolába járók száma ezerre tehető. Elgondolkoztató számok, ame­lyek sokat mondanak. Nefn árt néha a számok mögé tekinteni és a statisztikai adatok tükrében vizsgálni a fejlődést. P-né. — A tervek szerint a tél folya­mán képzőművészeti kiállítást is rendez a faddi Béri Balogh Adám Művelődési Ház. A kiállítás anya­gát előreláthatólag a Tolha me­gyei képzőművészek munkacso­portja bocsátja vándorkiállítás­ként a művelődési otthon ren­delkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents