Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda 1961. szeptember 13. XI. évfolyam 216. szám * ARA: 50 FILLÉR Burgonyaszüret a bonyhádi Petőfi Tsz-ben A Bonyhádról Tabód felé vezető kövesútról nézve szép lát­vány a Petőfi Termelőszövetkezet határa. Közvetlen az út mellet­ti, 42 holdas burgonyatábla messziről nézve egy hatalmas pety- tyes labdához hasonlít. A gumókat ugyanis lófogatokkal kiszán­tották, mert így gyorsabban haladnak a szedéssel, mintha kézierö- vel forgatnák ki a földből a nagyra nőtt burgonyákat. Az eke után haladva 50 gyorskezű asszony szedi össze a burgonyát. Megtelt a vö­dör, előkerül a zsák, amely ba megtelt küldik a szövetkezet köz­pontjába. Az asszonyok valamennyien Vesztergombi Ádám brigádjába tartoznak, s — mint hallottuk — szorgalmukra még soha nem volt panasz. Egész nyáron át dolgoztak, s most az ősszel is, min­dig a mezőn szorgoskodnak, A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak szorgalma meglátszik mindenütt. A burgonyának minden holdja például — a nagy szárazság ellenére — 80 mázsa termést adott. Ez a burgonya nem jár messze a 20 dekától. Büszkék is va­gyunk rá, mert ilyen termést a környéken nem takarítottak be sehol — magyarázza Vesztergombi Ádám, az egyik szövetkezeti gazdának. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezetben általában jól sike­rült ez a gazdasági év. A tervezettnél többet takarítottak be ga­bonából, jól jövedelmez az állati enyésztés is, s előreláthatólag több mint 40 forint jut minden munkaegységre a közösből. A szövetkezetben érthetően jó a hangulat, szaporán haladnak az őszi munkákkal. Ma már például hiába keresnék a növényterme­lő brigád tagjait a burgonyaföldön, mert a napraforgót szedik. A burgonyaszüret ugyanis befejeződött, szántják a földet, mert őszi búzát vetnek a betakarított növény helyére. Az asszonyok most napraforgót szedriek. összesen 75 holdon termelte ezt az ipari növényt a Petőfi Termelőszövetkezet. A növénytermelőket most a napraforgó-szedésre összpontosították, mert 10 napon belül be akarják takarítani az idei napraforgó-termést. Sürgős a nap­raforgó betakarítása is, mert ennek a helyére is búzát vetnek. Ütánu aztán megkezdődik a kukoricatörés a Petőfi Tsz-ben. Molnár Lászlóné Hídépítés” két gyorsvonat között Három és fél óra alatt hatvanöt tonnás hidat emeltek helyére Dombóvár ott Ritka technikai bravúrnak voltak szemtanúi tegnap délelőtt a dombóvári vasútasok: A né­gyes számú Kapos-hidat emelte helyére két gőzdaru. A forgalmi szolgálat a 10 órai pécsi gyorsvonat elhaladásakor vágányzárt rendelt el. A Kapos felett ívelő huszonöt méter hosz- szú hídon még utoljára átment a gőzdarut vontató mozdony, s ezzel el is kezdődött a nagy mun­ka. Hídépítők, pályamunkások, forgalmi szolgálatosok készítet­ték elő a hidat leemelésre, hogy helyébe helyezzék az új, erősebb, gyorsabb forgalmat biztosító hi­dat. 1944-ben a visszavonuló fa­siszta csapatok robbantották fel a hidat. A kecsesen ívelő híd a Kapos zavaros vízébe hüllőit. 1946-ban, amikor országszerte a hidcsata folyt, ide is eljöttek a hídépítők. A viszonylag épség­ben maradt roncsot felemelték középen, megerősítették, össze­szegecselték és így sebességkor­látozással közlekedtek rajta a vo­natok még tegnap a reggeli órák­ban is. Tíz órakor megkezdődött a hídemelés — melyen részt vett Tóth József, a MÁV Pécsi Vas­úti Igazgatóság igazgatója is, sok szakember, érdeklődő —, amely látványosan folyt le. Pagonyi Béla hídépítő-brigád­jának tagjai előkészítették az emelést. A két gőzdaru — egyik 65, másik 45 tonna teherbírású — karvastagságú köteleivel átölelte a kiemelésre szánt hidat és cen­timéterenként emelte, talpfákkal, sínekkel, padlókkal együtt. A hu­szonöt méter hosszú hídszerkeze­tet először a levegőbe emelték, annyira, hogy a mellette felépített hidat csőrlővel, görgős kis kocsi­kon a régi helyére tudják von­tatni. Tíz percig tartott ez az igen nagy figyelmet, szaktudást kívánó munka. A csörlő egy-egy Repülőnapi előkészületek A vasárnapi, őcsényi honvé­delmi napra javában folynak az előkészületek. Minden eddigi honvédelmi napot meghaladó számú — 30—35 000 — nézőre számítanak. A honvédelmi nap megrende­zésében közreműködő szervek — az MHS, a BM, a tűzoltóság, a légoltalom, a KISZ, a megyei tanács, a nőtanács, a 25. AKÖV, a vendéglátó vállalat és a MÉ­SZÖV — vezetői megbeszélést tartottak az előkészületekkel kapcsolatban. A honvédelmi nap műsorában a látványos légiparádé mellett izgalmas gyakorlatokat mutatnak be a tűzoltók: rohampálya, létra­gyakorlatokat és tűzoltási gya­korlatot. Az utóbbin egy üzem­anyag-raktárnál keletkezett tűz oltását mutatják be. A vendéglátó és a földműves­szövetkezetek megfelelő mennyi­ségű ételről és italról gondosko­dik a nagyszámú nézősereg ré­szére. Szekszárdról az érdeklődőket az autóbuszon kívül különvonat is szállítja. A küiönvonat reggel nyolc után indul Szekszárdról öcsénybe, visszafelé pedig a dél­utáni órákban közlekedik. húzására másfél centimétert moz­dult az új hídszerkezet. Nyolc méternél hosszabb utat tett meg az új híd, míg helyére érkezett. Hidraulikus emelőkkel igazították helyre, majd a két gőzdaru, — melyek az új híd vontatása idején tartották a régi hídszerkezetet, — az új hídra visszaengedte a régi, már ki­mustrált szerkezetet. A pálya- fenntartási főnökség dolgozói a hídra szerelt vasúti síneket per­cek alatt kötötték össze a pályá- baépítettel, s ekkor egy 328-as típusú mozdony nagy teherbírá­sú vagonokat tolt az új hídra. Ismét a daruk léptek műkö­désbe. Megemelték a régi híd­szerkezetet, azt aláépítették, és a két. kocsin levontatták a hídról. A hatalmas teher egyben próbá­ja is volt az új hídnak. A híd­építők ezután az állomásra von­tatták a különleges rakományt: útközben két telefonoszlopot dön­tött ki a hídszerkezet, egy elő­jelzőt kellett leszerelni. A hidat ezután egy előre elkészített alap­ra helyezték, ahol majd — előre­láthatólag a jövő hónap közepén — teherbírási próbát hajtanak végre. Ennek célja az, hogy megállapítsák a szakemberek, hogy a hasonló módon kijavított hidak meddig bírják még a for­galmat, szükséges-e azok kicseré­lése. Tizenhárom óra harminc perc­kor feloldották a vágányzári. A kettes toronyban ekkor szólalt, meg a hangosbeszélő, mely fi­gyelmeztette a vágányok között dolgozókat: Vágány mellet vi­gyázzunk, Pécs felől gyors mo­torvonat érkezik a harmadik vá­gányra! — S tegyük hozzá, az első vonat volt, amel" menet- rendszerint haladt át az új, 26 méter hosszú, hatvanötlonnás, nagy teherbírású, korszerű hídon. Két gyorsvonat között »épült« fel az új híd, derekas munkával, három és fél óra alatt emelték helyére, tették szabaddá a pécsi vasútvonalat a hídépítő, a pálya- fenntartás, és a forgalom dolgo­zói. (Pálkovács) A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet, mint az országos galionabetakarítási verseny győztese televíziót kapott ajándékba Mint ismeretes, Tolna megye közös gazdaságainak többsége csatlakozott a csengeri és tisza- löki járás termelőszövetkezetei­nek gabonabetakarítási verseny- felhívásához. Ennek keretében legjobb eredményt a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet­ben értek el. A Földművelésügyi Miniszté­rium értékelte a tiszalöki és csengeri járás termelőszövetke­zeteinek kezdeményezésére indult országos gabonabetakarítási ver­senyt. Az értékelés szerint a Dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezet országosan az elsők között végzett a gabona betaka­rításával. A dombóvári szövet­kezet, mint az országos gabona­betakarítási verseny egyik győz­tese a Földművelésügyi Minisz­tériumtól televíziót kapott. Irodalmi vitákat rendez a Babits Mihály Irodalmi Társaság A Babits Mihály Irodalmi Tár­saság a jövőben rendszeresen tart irodalmi összejövetelt. Az irodalmi esteken általában a tár­saság alkotó tagjainak műveit vitatják meg, amelyeket írójuk olvas fel. Az első ilyen össze­jövetelre szeptember 13-án, ma este hét órai kezdettel kerül sor a TIT klubhelyiségében. Azösz- szejöveteleket továbbra is itt tartja a társaság, minden máso­dik hét szerdáján. A vitaestek programjában töb­bek között szerepel Csányi László és Németh Gábor versei­nek elemzése, a versek stílusá­nak, magyarságának, hasonlatai­nak tanulmányozása. A tervek szerint az összejöveteleken a jövőben könyvekről és irodalmi problémákról is rendeznek vitát. A ma esti összejövetelen Ke­lemen Zoltán számol be Tolna megyei népmesegyűjtésének ered­ményességéről Beszámolójának érdekessé tétele érdekében me­séket játszik vissza magnetofon­szalagról. A Tolnai Htsz látja el halivadékkal megyénk közös gazdaságait Megyénk termelőszövetkezetei­ben évek óta gondot okoz a mesterséges halastavak beivadé- kolása. A gyakorlat szerint ugyanis onnét vettek a szövet­kezetek halivadélcot, ahol éppen kaptak. A helyzet már jövőre megváltozik. A Tolnai Halászati Termelőszövetkezet ugyanis — a megyei tanács mezőgazdasagi osztályának javaslatára — Bo- gyiszló határában, egy holt Duna- ágban mesterségesen tenyészti a pontyivadékokat. A tavasszal 70 holdon elterülő vízbe egymillió zsenge pontyot raktak. Egész nyáron át etették az apróhalakat s a minap meg volt itt a próba- halászás. A szakemberek nagy megelégedésére — a becslések szerint — 250 mázsa pontyiva­dék lett az egymillió zsenge halból. A jó eredmény láttán a Tolnai Halászati Termelőszövetkezetben úgy döntöttek a tagok, hogy 150 holdra növelik bogyiszlói halas­tavukat, s itt mesterségesen te­nyésztik a halivadékokat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Tolnai Halászati Termelőszö­vetkezet már jövőre megyénk valamennyi közös gazdaságát el­látja pontyivadékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents