Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember Egy délután a sötétvölgyi üzemegységben A Szekszárdi Állami Gazdaság sötétvölgyi üzemegységének irodájában vállas fiatalember fogadott, Kelemen József, a szőlészet brigádvezetője. Akit kerestem, Kedves Bélát, az üzemegység vezetőjét, nem találtam otthon. — Kedves kartárs a területen van — kapom a felvilágosítást. Hiába, a jó gazda szeme hizlalja a jószágot. Motorra ültünk hogy a „birtokon” találjuk a „gazdát” és elbeszélgessünk. Szemet gyönyörködtető, katonás rendben sorakozó fiatal telepítések között kapaszkodtunk felfelé, a gazdaság legmagasabb pontjára. Itt találkoztam Kedves Bélával. — Az üzemegység jelenleg hétszáz holdon gazdálkodik — mondja. — Persze, nem ilyen nagy területtel kezdtük. 1958- ban létesítettük az első hatholdas anyatelepet. 1959-ben már húsz hold oltványunk volt. A következő évben. 1960-ban új telepítést ötvennyolc holdon végeztünk. Ehhez még hét hold anyatelepet rendeztünk be. Jelenleg hatvan hold anyatelepünk van. hetvennyolc hold oltványunk és harminc hold forgatott területünk. — Ide is szőlő kerül? — kérdezem. — Nem. Ide őszibarack-csemetéket ültetünk. — És hogyan történt a forgatás? — Gépi erővel — válaszol Kedves elvtárs —, a terület 85 százalékán. Ez körülbelül 40 000 köbméter föld megmozgatását jelentette. Természetesen az erdős területen és a nagyon meredek oldalakon kézi erővel forgattunk. — Szüretre számítanak-e az idén? — kérdezem. — Idén — mondja Kedves elvtárs — kimondott szüretre nem számítunk. Bár a legöregebb telepítésünk már terem. Igazi szüret csak jövőre lesz. A szőlőt a kombinátba szállítjuk. Hiszen az a feladatunk, hogy szőlővel és vadvesszővel lássuk el. így biztosítani tudjuk a szekszárdi bor régi hírnevét. Odébb sétálunk. Vízlevezető árok mellett állunk meg. Arra a kérdésemre, hogyan védekeznek az erózió ellen, a következő felvilágosítást kaptam: — Hát bizony ez kényes kérdés. A vízlevezető árkok megvannak ugyan, de a kövezés bizony még nincs meg. Csupán vállalat kellene, meg szakember. aki elvállalná. Pedig már nagyon a körmünkre égett a dolog. Ha jönne egy kiadós zivatar, nagyon sok földet lehordana. — Persze munkásszállás is kellene — mondja Kedves elvtárs. — A munkáslétszám a jövőben állandóan emelkedni fog. Remélem, jövőre már az új munkásszálláson tudjuk elhelyezni dolgozóinkat. — Üzemi épületek is kellenének még. A jövőben szűkén leszünk, ha így marad. Meg persze villany, víz, televízió ... — mosolyog. Még egy kérdés Kedves Bélához: — Hogy érzi magát, mint fiatalember és fiatal házas itt? Messze a várostól? — Pesten születtem, a főiskolát is ott végeztem — mondja. — Jól érzem itt magam! Szeretem a munkámat, az embereket, a természetet. És ha színházba, moziba kívánkozunk a feleségemmel, felülünk a motorra és máris ott vagyunk Pécsett, vagy Szekszárdon. Szabadidőben olvasgatok, gyönyörködöm az új telepítésekben. Lefelé ereszkedünk a kanyargós domboldalon. Visszanézünk még eeyszer. Aztán termékenyítő esőt és jó egészséget kívánva elbúcsúzom. — Viszontlátásra jövőre, az első igazi szüreten! Kelemen Zoltán Megyei Filmés Szemléltetőeszköz Tár létesült Nemzetközi együttműködést javasolnak a szovjet tudósok egy magyar geofizikai elmélet igazolására Miért „biceg” a Föld ? ügy látszik sikerül megteremteni a nemzetközi tudományos világ együttműködését egy új magyar geofizikai elmélet igazolására. Amikor ugyanis dr. Barta György, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa, a műszaki tudományok doktora körülbelül két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta új geofizikai elméletét, a hazai és a külföldi szakkörök általános meglepetését, sőt megdöbbenését váltotta ki. Az addigi tudományos állásponttal szemben azt állította, hogy a föld mágneses középpontjával együtt az egész, körülbelül 2500 kilométer átmérőjű, nagy sűrűségű belső mag is a mértani középponttól mintegy 300—400 kilométerre eltávolodva, évenként nem egészen egy kilométeres sebességgel, szabálytalan elliptikus pályán mozog a Föld belsejében keletről nyugat felé. Ennek a következménye, hogy földünk keresztmetszete az egyenlítőnél nem köralakú, hanem olyan ellipszis, amelynek hosszabb tengelye éppen arra a pontra mutat, amely felé a mágneses középpont eltávolodott a mértani középponttól. Ez a mintegy 200—300 méteres kidu- dorodás a Föld felszínén évi 20— 30 kilométeres sebességgel vándorol keletről nyugatra. A körülbelül egy évvel ezelőtt Helsinkiben tartott nemzetközi geofizikai kongresszuson dr. Barta György javasolta, hogy létesítsenek az egyenlítő mentén 20—40 gravitációs mérési pontot és ezeken ellenőrizzék az általa előre kiszámított változásokat, amelyek nek jelentkezniük kell e kidudo- rodás vándorlásában. Javaslatát azonban — talán a gondolat újszerűsége miatt — akkor még csak erősen korlátozott formában fogadták el. Most viszont J. D. Boulanger professzor, a Nemzetközi Geofizikai Bizottság szovjet csoportjáHazai búzáink közül a Fertödi 293., a külföldiek közül az olasz Leonardo adta a legtöbb termést JYegyven búzafajta összehasonlító vizsgálata nak alelnöke magáévá tette az elméletet és indítványozta egy különleges mérési hálózat kiépítését, amely többek között a Bar- ta-féle elmélet ellenőrzésére is hivatott lenne. Az idő azonban így sem telt el haszontalanul, mert közben az elmélet e mérések nélkül is újabb bizonyítékokat kapott. Az egyik a szputnyikok észleléseinek köszönhető, amelyek pontosan olyan ellipszisnek mutatják a Föld egyenlítői keresztmetszetét, mint amilyen az elméletből kiszámítható. A másikat pedig egy most megjelent angol kiadvány szolgáltatta. A Föld sarkai ugyanis körülbelül 400 nap alatt mind a két féltekén egy-egy kis, 10—20 méter átmérőjű, de időközönként változó körpályát írnak le: „biceg” a Föld. Ez a szabálytalanság csak a tömegeloszlás valamilyen változásaira vezethető visz- sza. mint ahogyan a lendkerekek egyenetlen mozgását is általában kiegyensúlyozatlanság okozza. A kiadvány az utóbbi évtizedekre vonatkozólag közli többek között a sarkoknak ezt a spirális jellegű mozgását, s ezek az adatok is pontosan egyeznek azokkal az értékekkel, amelyek a dr. Barta György által leírt földmagmoz- gásból következtethetők. A hazánk felszabadulásával megkezdődött művelődési forradalom eredményei ilyenkor, szeptember elején, még szembetűnőbbek. A gyerekek mindig népesebb és népesebb raja indul az általános és középiskolákba — de a felnőttek, nem ritkán idősek is tömegesen jelentkeznek, hogy a legtöbbször önhibájukon kívüli műveltségi fogyatékosságaikat pótolják. Az egyetemek ellen meg valóságos roham indul, a jelentkezők fele sem juthat be az áhított falak közé. És benépesednek ott is az esti tanfolyamok, a dolgozók ezrei szerzik meg a magasabb műveltséget s az azt igazoló oklevelet. Hogy ez így van, hogy a »tanuló emberek« országa lettünk, abban nem kis része van a tudományos ismeretterjesztésnek. A sok-sok ezer felnőtt, dolgozó, a napi munkától fáradt ember figyelmét először az ismeretterjesztő előadások, akadémiák hívták fel, mennyi olyan dolog van a világon, amit ismerni jó, szükséges is. Ignoti nulla Cupido — ha nem ismerünk valamit, nem is kívánkozunk utána — ezt az igazságot évezredekkel ezelőtt tudták már. Az ismeretek bősége gyújtotta fel az emberekben a megismerés vágyát. Ezt elégítik ki az iskolában. Akármilyen sokan vannak is, akik rendszeres tanulásban vesznek részt — számuk 170 000 körül mozog — mégsem lehetünk elégedettek, hiszen milliók vannak, akik távoltartják magukat még az alkalomszerű ismeret- szerzéstől is. Miben kell ennek az okát keresnünk? Legfőképpen abban, hogy az ismeretterjesztő rendezvények hatásfoka elég alacsony. De nem azért távozik csalódottan a hallgatóság, mert az előadó készületlen, vagy tárgyi tévedések tették volna elfogadhatatlanná az elmondottakat A módszerben van a hiba: nem törekszenek az előadók érdekes, lebilincselő előadásra — tisztelet a kivételnek —, gyakran még a közérthetőség követelményeit is figyelmen kívül hagyják, nem illusztrálják tételeiket a helyi viszonyokat tükröző, éppen ezért különös érdeklődésre igényt tartó példákkal. És — ami a legnagyobb baj — minimális szemléltetésre sem gondolnak. Ez utóbbin kíván segíteni a Művelődésügyi Minisztérium 131/ 1961. sz. rendeletével, mellyel minden megyében Film- és Szemléltetőeszköz Tár létesítését rendeli el. A már Szekszárdon is megalakult és működő intézmény fel van szerelve filmekkel, diapozi- tívekkel, vetítőkkel, hanglemezekkel, szemléltető modellekkel, stb. Ezeket minimális kölcsön- díjért a kívánt időpontban az előadó rendelkezésére bocsájtja. Az előadónak és az előadásokat rendező szerveknek nem kell mást tenniük, mint levélben, vagy személyesen fel kell keresniük a megyei Népművelési Tanácsadó keretében működő Szemléltető Tár munkatársait, (Szek- szárd, Hunyadi u. 5.) s a szükséges szemléltető eszközt kiválasz- taniok. Az új létesítmény nagymértékben megkönnyíti az előadók munkáját, emeli az előadások színvonalát, érdekességét és hatását. Az ismeretterjesztés és az általános művelődés hatalmas fellendülését várjuk és reméljük tőle — csak éljenek is vele azok, akiknek a kedvéért létesült. Létay Menyhért, Megyei Film-, és Szemléltetőeszköz Tár vezetője Jogtalanul akart lottó-nyereményhez jutni — ISégyhónapi börtönre ítélték — Az utóbbi hónapokban különösen sok alaptalan lottó-óvás érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. A kecskeméti járásbíróság nemrégiben tárgyalta N. E. lajosmizsei fogadó bűnügyét. A 17 éves, tehát fiatalkorú leány társadalmi tulajdon ellen elkövetett csalás kísérletével vá- doltan állott a bíróság előtt, mert fondorlattal, csalással akart négy- találatos lottónyereményhez jutni. Ez évben a 7. játékhéten az 5. 10. 15, 28 és 39 számokat húzták ki. A húzást követő szerdán N. E. vádlott nővérével együtt bement a lajosmizsei OTP-fiók- hoz, hogy az újságban közzétett nyeremény jegyzéken nem szerepel a 3 181 885 számú négytalá- latos lottószelvénye. Az OTP-fiók- ban közölték, hogy valóban nincs a szám a nyereménylistán. N. E óvást nyújtott be. Az óvás alapjául szolgáló szelvények a foga- , dónál maradt igazoló szelvényrészen az 5, 10, 28 és 39 számok voltak olvashatók és ennekalapján N. E. a faluban már el is híresz- telte. hogy négyes találata van, de azt az OTP nem fizeti ki. A körzeti iroda kivizsgálta az óvást, N.E. szelvénye határidőben beérkezett és az részt is vett a játékban. A beküldött két szelvényrészen azonban N. E. egyformán a 7, 25, 53, 64 és 86 számokat játszotta meg és az igazoló szelvényét nyilván utólag, a húzás után töltötte ki a négy nyerőszámmal. Ezt állapította meg a kecskeméti járásbíróság is. N. E. fogadó a tárgyaláson már megbánást tanúsított, Ígérte, hogy a jövőben hasonló visszaélésektől távoltartja magát. A bíróság alkalmazta a törvényt, s a leányt négy hónapi börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A járás- bíróság ítélete jogerős. A kölcsönzőasztal Kenyérgabona-termesztésünk tervszerű fejlesztése érdekében és a nemesítők munkájának segítésére az Országos Növényfajta Minősítő Tanács minden évben összehasonlítja 'a hazai köztermesztésben lévő és a legismertebb külföldi búzafajtákat. Az idei kísérleteket 23 kísérleti állomáson, 75 állami gazdaságban és termelőszövetkezetben folytatták, s negyven különböző búzafajta termését, tenyészidejét, szalmaszilárdságát, s az intenzív nagyüzemi termesztés számára fontos egyéb tulajdonságait vizsgálták meg. A köztermesztésben szereplő nyolc hazai őszi búzafajta közül az ország mind a hat termesztési táján a legfiatalabb, a Fertődi 293. vitte el a pálmát. Termése csaknem húsz százalékkal volt magasabb a többi fajta átlagánál, s ezt elsősorban a betegségekkel szembeni ellenállóképességének és aránylag szilárd szalmájának köszönheti. Érdekes, hogy a Fertődi 293. adta a legtöbb termést a nagy termőképességű, intenzív külföldi fajták között is — abban a kísérletben, ahol a növények csak a nálunk szokásos mennyiségű műtrágyát kapták. Ott viszont, ahol hat mázsa műtrágyával növelték a talaj tápanyagát, több olasz, francia és szovjet fajta hagyta el a jelenlegi legjobb magyar búzát. A műtrágya termésfokozó hatása egyébként — a kora tavaszi szárazság és a nyári esők okozta megdőlés miatt — az idén nem érvényesült maradéktalanul az intenzív fajtáknál sem. A külföldi búzák közül három szovjet fajta: a Szkoroszpelka 3/b, a Bezosztája 1. és 4. vált be a legjobban: ezek tavaly már igazolták télállóságukat, s az idei kísérletek alapján is alkalmasak a nagyüzemi hazai termesztésre. Az olasz búzák közül az idén két új, és sokat ígérő fajtával ismerkedtünk meg. Egyikük, a Leonardo adta az idei kísérletek legmagasabb eredményét: 27,2 mázsát. Bölcsföldi Klára, a gyönki járási könyvtár kölcsönzője. Naponta sokan megfordulnak nála, ki ilyen, ki olyan kívánsággal, s ezek a kívánságok mind a könyvekre vonatkoznak. A könyvtárnak négyszáz- hatvan olvasója van, s közülük legtöbben szinte hetenkint cserélik ki olvasmányaikat. A könyvtárosnak módjában van megfigyelni azokat az embereket, akikkel kapcsolata van, lemérheti igényeik, Ízlésük változását, még az olvasott könyv, vagy könyvek hatását is. — Kiket, milyen könyv érdekel? — Majdnem minden olvasónak más és más az igénye — válaszol. — Általános jelenség talán, hogy a mai magyar írók. könyveit sokan olvassák, s ezeknek a könyveknek a többsége a mai élettel, az alakuló, formálódó jelennel foglalkozik. Érdekli az embereket ez a probléma, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert benne élnek... Szilvást Lajos, Mesterházi Lajos, Palotai Boris, Fehér Klára könyvei alig találhatók meg a polcon, valamennyi az olvasóknál van. — És a klasszikusok? — Irántuk a megszokott az érdeklődés, állandó. Jókai, Mikszáth, Móricz könyveinket keresik, és viszik sokan. — Téma szerint, milyen könyvek a legkeresettebbek? — A fiatalok a kalandos útleírásokat viszik, sok női olvasónk visz életrajzregényt. Puccini életrajzregénye például 1958 óta állandóan kézben van. Előjegyzést is veszünk fel rá. Ha behozzák, akkor értesítjük azt, aki legkorábban előjegyeztette... A diákok az ifjúsági és a kötelező irodalom mellett szak m m b a m mogul könyveket, sporttémájú könyveket visznek. A termelőszövetkezetek tagjai pedig egyre többen jönnek hozzánk mező- gazdasági szakkönyvért. — Mi a legérdekesebb tapasztalata az olvasókkal kapcsolatban? — Soha nem mondtam még senkinek, és éreztetni soha nem fogom a szóbanforgó egyénnel sem: van egy beiratkozott tagunk, aki nem tud olvasni. Látszik, érződik minden mozdulatán, hogy nagyon szereti a könyvet, válogat a képes könyvek között, hosszú ideig nézegeti, forgatja őket, míg kiválaszt végül egyet, amit otthon a férje és a gyerekei olvasnak el neki... Öt is úgy szolgáljuk ki — vagy talán még több tapintattal — mint a többi olvasót. b. g. j
