Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

TOLNA MEGVET MEpfljsAG lsei. szeptember 7. Goulart megérkezett Brazília fővárosába megkezdte politikai tárgyalásait es Brasilia (MTI) Brasíliából ér­kezett jelentések szerint kedden a késő esti órákban megérkezett a brazil fővárosba Joao Goulart alelnök. Goulart fogadására a katona­ságtól körülvett repülőtéren meg­jelent Mazzili ideiglenes elnök, Andrade, a kongressszus elnöke, Carvalho,, a legfelső bíróság el­nöke és Kubitschek, Brazília volt elnöke, valamint a politikai élet sok képviselője. Hírügynökségi jelentések sze­rint a jelenlévők szívélyesen fo­gadták az alelnököt. A három fegyvernem minisztere, akik ko­rábban ellenezték, hogy Goulart átvegye az elnöki teendőket, tá­volmaradt a fogadásról. Goulart alelnök a repülőtérről Tortoba hajtatott, ahol haladék­talanul megkezdte tanácskozá­sait a pártok vezetőivel az új kormány megalakításáról. Később az alelnök fogadta a sajtó képviselőit. Kérdésekre vá­laszolva közölte, hogy elnöki be­iktatásának időpontját még nem tűzték ki, mert az új kormány megalakítására irányuló tárgya­lások bizonyos időt követelnek.. Reuter-jelentés szerint Briz- zola, Rio Grande do Sul állam kormányzója kedden este rádió­beszédet mondott, amelyben be­jelentette, hogy továbbra is har­col az elnök hatalmát megcsor­bító alkotmánymódosítás ellen. »»* A Német Demokratikus Köztársaság népe teljes egységben, bizalomteljesen áll a kormány mögött” Szakasits Árpád nyilatkozata a berlini béketalálkozáról Berlin (MTI). A német béke­tanács meghívására a szeptem­ber elsejei világbékenap alkal­mából, 13 ország békeharcosainak küldöttségei érkeztek az NDK fővárosába. A magyar küldöttsé­get Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke vezette. A Magyar Távirati Iroda ber­lini tudósítója a magyar küldött­ség elutazása előtt beszélgetést folytatott (Szakasits Árpáddal, aki elmondotta, hogy az augusz­tus 13-i kormányintézkedések nemcsak a nyugat-berlini provo­kációs uszító, revansista politikai manővereknek vetettek véget, nemcsak az áru- és embercsem­pészetnek, az ipari és politikai kémkedésnek, diverziónak, s a szennyes propagandának, hanem a# európai, sőt a világbéke ügyét is szolgálják. Arra a kérdésre, hogy mi történt az európai bé­kedelegátusok augusztus 31-1 konferenciáján — kifejtette: — Tulajdonképpen nem volt ez konferencia; inkább barátsá­gos béketalálkozó, amelyen kife­jezésre jutott nemcsak a szocia­lista országok delegátusainak teljes, testvéri egyetértése és szolidaritása az NDK kormánya és népe iránt, hanem a kapita­lista országok békeharcosainak a miénkhez teljesen hasonló állás- foglalása is. Tizenhárom ország delegátusai voltak együtt, s a tanácskozást teljes összhang jel­lemezte. A Német Béketanács vezetősége teljes részletességgel tárta fel a helyzetet, az augusz­tus 13-át megelőző állapotokat. A küldöttek nem egyszer a leg­mélyebb megrendülés érzésével hallgatták a referátumokat. Anv- nyira indokoltnak és jogosnak tartották a végrehajtott intézke­déseket, hogy néhány nyugati delegátus felvetette a kérdést: miért nem előbb került sor ezekre az intézkedésekre? Arra a kérdésre, hogy miben állt a magyar delegáció további tevékenysége? — Szakasits Ár­pád elmondotta, hogy mielőtt még Tyitov szovjet őrnagy, a vi­lág második űrhajós pilótája Berlinbe érkezett Volna, a déle- gátusok az NDK különböző vi­dékeire utaztak. Thüringia né­hány városában jártunk. Részt vettünk a szeptember elsejei vi­lágbékenap ünnepségein, gyűlé­sein. Ezek közül különösen ki­emelkedett a gerai, a stadtrodai és a greizi ünnepség. Mindenhol testvéri barátsággal üdvözöltek bennünket, s nagy lelkesedéssel fogadták a magyar békeharcosok szolidaritási üdvözletét és beszá­molónkat. Ezekben a városokban éppen úgy, mint Stalinsiadtben és Weimarban, meggyőződtünk róla, hogy az NDK népe teljesen egységben, bizalomteljesen áll a kormány mögött Mindenütt élénkséget, derűs hangulatot, nyugodt önbizalmat találtunk, s nagyszerű munkalelkesedést. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világ- tanács irodájának tagja, aki dr. Fóti Ivánnal, az Országos Béke­tanács munkatársával a Német Béketanács meghívására egy he­tet töltött a Német Demokrati­kus Köztársaságban, hazaérke­zett. A Csendes-óceáni szigetek vietnami lakossága vissza akar térni Észak- Vietnamba Uj-Kaledonián és az Uj-Heb- ridákon a vietnami lakosság kö­vetelte a francia kormánytól, hogy ne akadályozza meg a szi­getek vietnami lakosságának re­patriálását a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságba. A francia kormány és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság között 1960 júniusában megkötött egyezmény értelmében 6500 vietnaminak kell hazatérnie Észak-Vietnamba. A francia fél azonban a repat­riálok utolsó, 550 főből álló cso­portját szándékosan visszatartot­ta. A szigetek vietnami lakói a francia kormányhoz és a dél­vietnami hatóságokhoz írott le­velükben rámutattak, hogy a francia kormányzat a dél-viet­nami hatóságok nyomására igyek szik megakadályozni a vietnami lakosság hazatérését. A világ legnagyobb vízrendszere A Szovjetunió európai részének hagy folyóit mind egységes víz­rendszerben egyesítik. Ez lesz a világ legnagyobb vízrendszere, amelyen még sok tengeri hajó is áthaladhat. Amikor majd elkészül minden csatorna, zsilip, gát és egyéb létesítmény, a Fekete- és Kaspi-tengerből könnyen el lehet majd jutni hajón az Északi Jeges tengerbe és a Balti tengerbe. Most korszerűsitik a Volga—Bal­ti tengeri víziutat. 360 km hosszú útvonalon folyik a munka. A ré­gi és elavult 38 zsilip helyett 7 korszerű zsilip készült. Ezen a víziúton már egy év múlva meg­kezdődik a hajózás. A jelentések szerint a Goulart elnöki beiktatása ellen forduló katonai vezetők parancsnoksága alatt álló 1. és 2. hadsereg egy­ségei folytatják útjukat a Gou­lart alelnököt támogató Rio Grande do Sul állam felé, ahol a 3. hadsereg áll fegyverben. Értesülések szerint azonban mind gyakrabban fordul elő, hogy az 1. és a 2. hadsereg egyes egységei nem hajlandók teljesí­teni a kapott parancsot, így pél­dául a légierők egyik ezredesét 105 katonájával letartóztatták, mert nem voltak hajlandók a 3. hadsereg ellen vonulni. Események SOROKBAN Párizs (MTI). Massu tábornokot Metz katonai kormányzójává és a hatodik katonai körzet főpa­rancsnokává nevezték ki Mint ismeretes, Massu tábor­nokot 1960 január 22-én egy de Gaulle ellenes sajtónyilatkozata miatt váltották le az algériai had­sereg főparancsnoki tisztéről. A tábornok — írja az AFP — 19 hó­napig volt »munka nélkül". * Peking (Uj Kína). Montgomery brit tábornagy szerdán Kantonból Pekingbc érkezett. Csen Ji, a Kínai Népköztársa­ság miniszterelnök-helyettese fo­gadta az angol vendéget és barát­ságos beszélgetést folytatott vele. A fogadáson megjelent a népi Kí­na számos vezető személyisége. * Moszkva (TASZSZ). Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Nehru indiai miniszterelnök. * Moszkva (TASZSZ). Megérke­zett Moszkvába dr. Kwame Nkru mah ghanai elnök. Nkrumah-t a vnukovól repülőtéren Leonyid Brczsnvev, Nyiklta Hruscsov és más hivatalos személyiségek fo­gadták. A ghanai elnök a Krim-félszi- getre utazik, ahol folytatja a belgrádi értekezlet Idejére meg­szakított üdülését. * Szerdán délelőtt a Technika Házában megkezdődött a Magyar Geofizikusok Egyesületének hete­dik szimpoziona. A tanácskozáson mely a legújabb geofizikai kuta­tásokról számol be. körülbelül kétszáz hazai és negyven külföl­di -- szovjet, lengyel, csehszlo­vák, bolgár, német, francia, olasz és osztrák — szakember vesz részt. A szimpozion résztvevői három nap alatt 36 előadást hallgatnak meg, amelyek közül tizenhetet hazai, tizenkilencet külföldi szak­emberek tartanak, majd a negye­dik napon a demjéni olajmezőt és a piszkéstetői obszervatóriu­mot tekintik meg. • Moszkva (TASZSZ): Szerdán a moszkvai Vörös-téren sokezer résztvevővel gyászgyűlést tartot­tak William Z. Fosternek, az amerikai és nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemel­kedő képviselőjének az Egyesült Államok Kommunista Pártja tisz­teletbeli elnökének emlékére. A mauzóleum erkélyén, amely előtt felállították az elhunyt Foster hamvait tartalmazó urnát, megjelentek az SZKP és a szovjet kormány vezetői, valamint az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége. Befejeződött az el nem kötelezett országok belgrádi értekezlete Belgrad (MTI). Az el nem kö­telezett országok értekezlete szerdán hajnalban befejezte munkáját. Kedden este az érte­kezlet részvevői többórás, zárt ülésen tárgyalták meg a találko­zóról kibocsátandó felhívást és nyilatkozatot. Az ülés délután négy órától szerdán éjjel két óráig tartott, majd két órakor az elnöklő Hasszán, marokkói ki­rály felkérésére Burma képvise­lője felolvasta az értekezlet fel­hívását és nyilatkozatát. Hailé Szelasszié, etiópiai csá­szár, nyugati hírügynökségek je­lentése szerint nem várta meg az ülés befejezését. Az AP értesülése szerint szer­da délelőtt utazott el a Jugoszláv fővárosból Guinea, Ghana, Irak, Nepal, Algéria és Burma kül­döttsége. Nehru indiai miniszter- elnök hivatalos látogatásra Moszkvába utazott. Csütörtökön Szomáliföld, Ma­rokkó, Tunézia, Ciprus és Szudán küldöttei hagyják el Jugoszlá­viát. Dorticos kubai köztársasági elnök Belgrádból Prágába, majd onnan a Kínai Népköztársaságba utazik. Néhány küldöttség az értekez­let után is Jugoszláviában ma­rad látogatóban. így Kongó kül­döttsége több napot szándéko­zik még Jugoszláviában tölteni. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata Belgrád (MTI). Az ötnapos belgrádi értekezlet utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvános­ságra. Az egyik a háborús ve­szély és a béke kérdéséről szól, s felhívás a Szovjetunióhoz, va­lamint az Egyesült Államokhoz, a másik okmány pedig az állam- és kormányfők közös nyilatkoza­ta. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a »világot fenyegető súlyos és kritikus hely­zetből" indul ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés el­hárítása végett az értekezlet résztvevői parancsoló szükséges­ségnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék min­dentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az ér­tekezlet abban látja, hogy a két nagyhatalom újból bocsátkozzék tárgyalásba és békésen rendezze a vitás kérdéseket. Addig tár­gyaljanak — hangzik a felhívás —, amíg ők maguk, és a világ többi része is el nem jut a teljes leszereléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet felhívja az Egyesült Államok elnökét és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, a fenyegető veszély elhárítása végett és a béke bizto­sítása céljából lépjenek azonnal, közvetlen kapcsolatba egymással. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek nyilat­kozata leszögezi, hogy tartós bé ke csak úgy érhető el, ha gyöke­resen felszámolják a gyarmatost tás és az imperializmus minden formáját, s világszerte megvaló­sítják az államok és a népek bé­kés együttélésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbökön kívüli koncepciónak megfelelően — elítéli a katonai blokkokat és azt az álláspontot képviseli, hogy azok a szükségszerű előidézői a nemzetközi kapcsolatok rosszab­bodásának. Külön fejezetben foglalkozik a nyilatkozat a békés együttéléssel. Megállapítja, hogy különféle tár­sadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jellegzetessége. Ilyen körülmények között — mutat rá a nyilatkozat — a bé­kés együttélés a »hidegháború«, vagy egy esetleges atomháború egyetlen alternatívája. Ezért a békés együttélés elvei kell, hogy alkossák mindenfajta nemzetközi kapcsolatok alapját — hangsú­lyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiakban pontokba szedve kimondja, hogy Az Egyesült Államok felújítja nukleáris kísérleteit Washington (TASZSZ): Az l leteknek. Ez az állítás azonban el­Egyesült Államok kormánya ked­den este hivatalosan bejelentette, hogy felújítja a nukleáris kísér­leteket. Az amerikai kormány e dön­tését bejelentve Kennedy elnök azt állítja, kormánya mindent meg tett annak érdekében, hogy „véget vessen’’ a nukleáris kísér­lentmond a közismert tényeknek. A nemzetközi feszültség kiélezé­sére irányuló politikájukkal ép­pen a nyugati hatalmak — és el­sősorban az Egyesült Államok — akadályozták meg az összes nuk­leáris kísérleteknek, valamint e fegyverek alkalmazásának betil­tását. az el nem kötelezett országok követelik az ENSZ 15. közgyűlé­sén hozott és a gyarmatosítás felszámolásáról szóló határozat valóraváltását, valamint a gyar­mati népek ellen folytatott fegy­veres akciók azonnali megszün­tetését. Állást foglalnak a sza­badságért és függetlenségért har­coló Algéria, Angola és Tunézia mellett, s elítélik a Dél-Afriká- ban megnyilvánuló faji politikát. Felemelik tiltakozó szavukat a külföldön lévő támaszpontok el­len, s követelik minden idegen katonai támaszpont felszámolá­sát, beleértve a Kuba területén lévő guantanamói támaszpontot is. Kubára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes leszere­lés az emberiség legsürgősebb feladata — hangsúlyozza a nyi­latkozat, és kimondja, hogy az értekezlet résztvevői felszólítják a nagyhatalmakat, minden to­vábbi késedelem nélkül írják alá az általános és teljes leszerelés­ről szóló egyezmén«* Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorától. A nyilatkozat ugyanakkor ki­mondja, az el nem kötelezett or­szágok igényt formálnak arra, hogy képviselve legyenek min­den elkövetkezendő leszerelési világértekezleten. Másrészt sür­geti a nukleáris kísérletek betil­tásáról szóló nemzetközi egyez­mény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli felfüggesztését. A nyilatkozat ki­mondja, az erre irányuló tárgya­lásokat azonnal folytatni kell, akár külön, akár az általános le­szerelésről szóló tárgyalások ke­retében. A belgrádi értekezlet nyilatko­zata ezután részletesen foglalko­zik a gazdasági fejlődés kérdé­seivel és megállapítja, hogy fel kell számolni a gyarmatosítás és az imperializmus által örökül hagyott gazdasági egyenlőtlensé­get. A nyilatkozat végül állást fog­lal az ENSZ átszervezése mel­lett és ezzel összefüggésben han­goztatja, a konferencia ama rész­vevői, akik elismerik a Kínai Népköztársaságot, javasolják, hogy az ENSZ soronkövetkező közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság, a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. A nyilatkozat utolsó helyen és a konferencián elhangzott beszédeket nem tükrözve — csu­pán általános síkon foglalkozik a német kérdéssel. Felhívja az illetékes feleket, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini prob­léma megoldásánál tartózkodja­nak az erővel való fenyegetőzés­től, vegyék figyelembe az el nem kötelezett országoknak a háború és béke kérdéséről szóló felhívá­sát. A belgrádi értekezlet felhívá­sának és nyilatkozatának szöve­gét valamennyi állam kormányá­hoz eljuttatják.

Next

/
Thumbnails
Contents