Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-29 / 230. szám
1961. szeptember 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A Tolna megyei asszonyok készülnek a nemzetközi nőkongresszusra Október 4-én kezdi meg tanácskozásait Budapesten a nemzetközi nőkongresszus, amelyre a világnak jóformán minden részéből érkeznek küldöttségek. A Tolna megyei Nőtanács a nemzetközi nőkongresszusra való előkészületeit egybekapcsolta a nőtanácsok téli munkájára való felkészüléssel. A nőtanácsok ezekben a napokban mindenütt vezetőségi üléseken ismertetik a kongresszus jelentőségét, a járási székhelyeken pedig a szülői munkaközösségek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan tudják a nevelést az eddigieknél is hatékonyabban a béke szolgálatába állítani. I A nemzetközi nőkongresszussal kapcsolatban érdekes kiállításra kerül sor Szekszárdon. A Medina-szőlőhegyi asszonyok értékes kézimunka-gyűjteményt készítettek, amely a megye valamennyi jellegzetes néprajzi vidékének kézimunkáját bemutatja. A nemzetközi nőkongresszus után Tolna megyébe is várják a külföldi delegátusok látogatását. A részletes program még nem készült el, a megye asszonyai azonban úgy tervezik, hogy saját készítésű kézimunkával kedveskednek külföldi vendégüknek. (MM) Több konzerv a negyedik évnegyedben A budapesti, a nagykőrösi cs a kecskeméti konzervgyárban készülő, tizenháromféle készételből 110 vagonnal kap a kereskedelem az év utolsó három hónapjában. Tapasztalat szerint a sertéspörköltet, valamint a belsőség-ételeket, a szalontüdőt és a pacalt kedvelik leginkább a fogyasztók. A budapesti ipari vásáron mutatta be először a konzervipar a kisadagolású, egyszemélyes, úgynevezett »agglegénykonzerv~-et, s a kedvező próba-árusítási tapasztalatok alapján az utolsó évnegyedre a kereskedelem tíz vagonnal rendelt, ötféle egyszemélyes konzerv készül: babfőzelék kolbásszal, babgulyás füstölt hússal, sárgaborsó-főzelék füstölt hússal, lecsó kolbásszal és székelykáposzta. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a kereskedelem részéről a különböző gyümölcslevek iránt. A negyedik negyedévre 200 va* gonnal rendeltek. Az almuska, a Hírős, a meggylé és az őszibaracklé után kidolgozta az ipar a birslé gyártástechnológiáját is és a brisalma-terméstől függően most már ezt is készítik. Az eddig lezajlói! nyolc őszi nemzetközi vásáron egymillió külföldi tekintette meg a magyar árukat A Magyar Kereskedelmi Kamara az ősszel Bariban, Bécsben, Brnóban, Damaszkuszban, Izmirben, Lipcsében, Szalonikiben és Zágrábban rendezte meg vállalataink kollektiv kiállítását. Ezen a nyolc helyen árubemutatóinkat egymillió külföldi vásárlátogató tekintette meg. A kiállításokra 98 vagonnyi árut küldtünk és ennek körülbelül a fele ott is maradt, azonnal megvásárolták a kiállított mintadarabokat, az üzletkötések azonban nemcsak ezekre szorítkoztak, a vásárokon megjelent tőkés cégekkel vállalataink mintegy másfélmillió dollár értékben kötöttek üzleteket, s ennél az összegnél jóval nagyobb arányúak a baráti országokkal létrehozott szerződések. Az üzleti tárgyalások egyébként sohasem fejeződnek be akkor, amikor a vásárok kapui bezárulnak, s így az üzleti eredményekről még nem lehet véglegesen teljes számot adni. Az érdeklődések és üzletkötések középpontjában a magyar áruk közül a szerszámgépek, főleg az esztergák és fúrógépek, a motorkerékpárok, a kerékpárok, a kompresszorok, az elektromos mérőműszerek, az orvosi műszerek, a garázsfelszerelések, a rádió- és televíziókészülékek, a rádióalkatrészek, a filmvetítők, a konzervipari és húsipari gépek, a textiliák, a cipők, a bútorok, a kézműipari cikkek és a vegyipari termékek álltak. Kiállításainkról sok elismerő cikk jelent meg a külföldi sajtóban. Az idén még részt veszünk az e hónap 23-án megnyílt kölni élelmiszeripari-kiállításon. A jövő hónapban sorra kerülő brüsz- szeli éleimiszerkiállításon, az Uj- Delhi-i vásáron. Elkészült a tavaszi kiállításaink programja is. A jövő év első felében a külföldi nemzetközi vásárok közül a hagyományokhoz híven Lipcsében, Utrecht- ben, Casablancában, Milánóban, Párizsban, Poznanban, Páduában, ezenkívül Grazban és Göteborgban lesz magyar kiállítás, és első alkalommal veszünk részt az osakai nemzetközi vásáron is. GAZDASÁGI JEGYZETEI VWVWWWS^AA^ Kiskapu A szólás-mondás azt tartja, hogy minden rendeletnek van egy olyan része, mely könnyítéseket ad, ezek a -kiskapuk*', melyeken keresztül a szigorításokat enyhíteni lehet. így lehet valahogy a szerződésekkel is. Mert például vegyük csak alapul az építkezések esetét: Egy vállalat megbízást kap lakások építésére. Elkészítik a lakásokat, s azokat átadják... Igen ám! De az átadás az mindig körülményes. Méginkább az építés. Mert olyan szerencsétlenségek is előfordulnak, hogy a vállalat nem kap, mondjuk tetőgerendát, vagy éppen válaszfaltéglát, vagy éppen az egyik építkezést a nagy sár miatt nem lehet megközelíteni, s ilyenkor késik az építkezés. Hogy a kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon, kinyitják a kiskaput. Ezen aztán minden befér. Mert az történik, hogy tegyük fel az ötös épületet kellene átadni, a terv is sorrendiségben azt a bizonyos épületet jelöli ötösnek, de a körülmények miatt nem készült el, viszont a hatos elkészült; — átadják a hatost ötösnek, még így is jól járt a vállalat, mert kapott prémiumot, határidő előtt adta át az épületet. Csak azok a lakók fogják fejüket, akik a hatosba kapták a kiutalást... Mintha e kis történet ismerős lenne Szekszárdon! {, Bérit ás és bolt Senki sem vitatja, az építők érdemét senki nem vonja kétségbe, hogy az elmúlt évben milyen dicséretes munkát végeztek Szekszárdon. Valóságos kis várost építettek a városban szép emeletes I lakóépületekből. Több-kevesebb hibával, de az épületek hivatásuknak megfelelnek. A lakók elégedettek Mi kell még a boldogsághoz? Hát egy bolt. Mert számoljunk egy kicsit. Kö rülbelül kettőszáz család lakik bérházakban az emlékmű környékén. Családonként négy főt számolva is nyolcszáz személy ellátását hivatott ellátni egy önki- szolgáló élelmiszerbolt és egy kamrányi kis tejivó. Csúcsforgalom idején fél órába telik egy kiló kenyér vásárlása. S mindez fokozódik azzal, hogy a kertvárosbeliek is jórészt e két kis boltban szerzik be napi szükségleteiket. Szó van arról, hogy újabb bérház épül majd, talán az AKÖV helyén, vagy a Mészáros Lázár utcában. Még van idő arra, hogy a tervezők és a kiviteleztetők gondoljanak arra is, hogy lakótelephez arányosan boltot is illő építeni, nem is szólva vendéglátóipari üzemegységről. (pj) zászló ... ha-ha kezemben vagy, nem mehetsz lejjebb... de nem ám... Rakéta villant a levegőben, Ede bárgyúan röhögött — Még- hogy hagyjuk abba a kutatást, mert megvan... tévedtek!.. .itt van... itt fogom... itt van a madárka ... lóg, elkaptam ... Telkes őrvezető lentről látta meg őket, elakadt a lélegzete. Felordított — Hahó, tarts ki... jövünk. Sorozatot adott le a levegőbe. Tíz perc múlva megmentették őket. Amikor Edéről leszedték a j kötelet, elájult... Vasárnap délelőtt egy szakasz katona ülte körül a két kórházi ágyat. Ede és Pista szülei nemrég utaztak vissza és most a barátok csomagürítéssel foglalkoztak. A két előléptetett hős kissé sápadt arccal mosolyog. Hogy ízlik nekik. Pista átnyújtotta kezét a másik ágyhoz: — Ede, két hét múlva szüretelünk,... ugye eljössz? Ede örömmel intett: — Kösz, szépen, eljövök, szeretem a szüretet. Kihúzódtak egymás felé az ágyuk szélére, hogy nagyon melegen, hosszan kezet foghassanak ... Monigl János történi „ kilométerkő. Két méternyire alatta ott lógott Sági, hónaljáig felcsúszott kötélen, előrebillent fejéből keskeny vércsík folyt tarkóján végig. — Te atyaúristen! Pista,... Pityu. — Sági ájult volt. Ede csak most értette meg igazán lehetetlen helyzetüket. Pista talán már haldoklik és 5 nem kiabálhat segítségért. Ha most előbukkanna valahonnan, akit üldöznek, lelövöldözhetné őket, mint valami vásári babákat. Ha Telkes nem találja őket a völgyben, biztosan elindult eléjük. De mikor? Borzalmasan fájt a farcsontja és a gyomra. A kötél is kegyetlenül szorította a gyomrát. Ügy érezte, mintha gerince lassan kiszakadna a testéből. A völgy felett a túlsó láthatáron most oldódott bele a nagy kékségbe az első bíborcsepp, hajnalodon. A köd lassan eltűnt a völgy óriási torkában. Ede úgy érezte, nem bírja tovább. A kötél szorítása mintha az összes vérét a fejébe préselte volna. Az agya dobolt, az alsó teste egyetlen nagy égő kín volt. A súly, ami húzta, teljesen odapréselte a bordáit a sziklához és még így is kapaszkodnia kellett, hogy jobbra le ne zuhanjon. — Nem bírom tovább — nyögte — ordítok, üvöltök, mert különben itt döglünk a sziklák alatt... ez a kötél... Nem ordított. Lassan úgy érezte, mintha ez az átkozott kenderpolip már a torkára kúszna. Valami veszedelmesen dagad a koponyájában, harsogó, rikoltó hangok döngették halántékát. — Elvágom a kötelet — villant az agyán, szemében eszelős öröm fénylett a kitűnő ötlet miatt. Lenézett Pistára. Nem, nem vágom, neemü! Hogy zuhanna. Hömpölyögne lefelé ... szép finom véres pép lenne belőle, még nem láttam ilyet,... Milyen szép lehet... hehe ... mint ez a zene. — Megrándult — Nem, nem, nem — motyogta — de nem ám, ... nem Pityukám,... Pi- tyulikám ... Arca a sziklához ütődött, kidülledt szemmel nézte társát. Felhasadt álláról térdére csöpögött a vér. — Vásári babák vagyunk,... piff-páff ... olyan vagy, mint a simllabda ... ha-ha ... similabda .. . egy forint az életed. — Vérrel keveredett nyála lassan folyt a kövön. — Cseréljünk helvet .. ko .. komám .., csak lógsz, mint egy A katolikus papok megyei békebizottsága a német kérdéssel foglalkozott Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szekszárdon a Tolna megyei katolikus papok békebizottsága. Az elnökségben dr. Bagó István, kecskeméti esperes, az Országos Béketanács katolikus bizottságának és az Opuss Pacissnak a képviselője, Kővári Bálint, esperes, a tolna megyei katolikus papok békebizottságának elnöke és Pataki István, a békebizottság titkára foglalt helyet. Kővári Bálint köszöntötte a jelenlévőket, s hangoztatta: — Minden újság közli Gromikonak az ENSZ-ben elhangzott beszédét. Ebből is láthatjuk, hogy milyen fontos a német kérdés. Napjainkban tehát, ha a béke ügyével foglalkozunk, ezt a kérdést kell a középpontba állítani. Ezután felkérte Nagy Károlyt, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, hogy tartsa meg ismertető előadását a német kérdésről. AZ előadó részletes tájékoztatást adott a háború óta Németországban lezajlott eseményekről, az imperialisták cselszövéséiről, Németország kettészakításáról, s a német militarizmus úi’áélesz- téséről. Ezután ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a berlini intézkedéseket. Ugyancsak ismertette az előadó a Szovjetunió erőfeszítéseit is, amelyeket a német problémák békés rendezése érdekében kifejtett. Egyebek között ezeket mondotta: — Kétségtelen, hogy válságossá vált a nemzetközi helyzet, de mégsincs okunk a pesszimizmusra. Ezt pedig éppen a Szovjetunió következetes politikájának köszönhetjük. Az előadás után sok kérdést intéztek az előadóhoz. Volt,, aki Franciaország álláspontja, és Algéria közti kapcsolata után érdeklődött, mások az ENSZ-titkár halálával kialakult helyzetről, az ENSZ átszervezésével kapcsolatos szovjet javaslatokról és különböző, más problémákról érdeklődtek. A békegyűlésen felszólalt dr. Bagó István esperes és tolmácsolta az Országos Béketanács katolikus bizottságának, valamint az Opuss Pacissnak a véleményét a jelenleg kialakult nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a magyar katolikus egyházi személyiségek töretlenül kiállnak a béke ügye mellett és támogatják a szovjet álláspontot a vitás nemzetközi kérdésekben. Kőszegi István bátaszéki lelkész elmondotta, hogy a közelmúltban találkozott az iskolában egy togói négerrel, aki miután megismerkedett a magyar viszonyokkal, örömmel mondotta: »Most látom, hogy rágalom volt az, amit sok helyen hallottam a magyarországi katolikus egyház elnyomásáról.« A megye katolikus papsága ezúttal is hitet tett a béke ügye mellett. Száznál több termelőszövetkezet a közös vállalkozásokban Néhány hónappal ezelőtt rendelet jelent meg arról, hogy a termelőszövetkezetek bizonyos mezőgazdasági, vagy annak kiegészítéséül szolgáló egyéb üzemágakat , közösen, úgynevezett szövetkezetközi vállalkozás keretében is létesíthetnek. A Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályán most megvizsgálták ennek a gazdálkodási formának a kezdeti tapasztalatait. Tavasz óta csaknem 30 közös vállalkozás alakult az országban, száznál több termelőszövetkezet részvételével. A szövetkezetközi vállalkozások száma legnagyobb a baromfitenyésztésben. Baranya megyében a téglatársulások terjedtek el, 28 szövetkezet fogott össze négy közös vállalkozásban, s ezek a környék többi szövetkezetét is ellátják építőanyaggal. Türke vén három szövetkezet fűz- feldolgozó üzemet létesített, s már S70bakerült termékeik exportja is. A kezdeti tapasztalatok szerint a közös vállalkozások megkönnyítik a nagyobb méretű termelést azoknak a szövetkezeteknek a számára is, amelyeknek önállóan nem volna erre erejük* Lehetővé teszik továbbá az erők nagyfokú koncentrálását. Ezt mutatja egy Heves megyei kezdeményezés is: itt több mint száz szövetkezet szándékozik közös baromfikombinátot szervezni, s a közös keltető építését már az idén megkezdik. Általában országszerte sok az új kezdeményezés; az első sikeres példák nyomón mind több szövetkezet foglalkozik a közös vállalkozás gondolatával. Bács megyében újabb szövetkezetek csatlakozásával bővülnek a meglévő társulások, Szolnok és Békés megyében közös sertéshizlaldák létrehozását tervezik. A szövetkezetközi vállalkozások, mint a mezőgazdasági nagyüzemek együttműködésének és későbbi specializálódásának egyik fontos eszköze, segítséget kapnak a szakemberektől, kutatóktól is. A mezőgazdasági üzemszervezési kutató intézet tudományosan elemzi a közös vállalkozások tapasztalatait, s javaslatokat dolgoz ki továbbfejlesztésükre. Kedves vendége volt a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Elnökségének az elmúlt héten, B T. Dovi úr, a togói Vöröskereszt főtitkára. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg. amikor a szekszárdi általános iskola úttörői köszöntötték a távoli földrész küldöttét.
