Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-28 / 229. szám
Mealy. 3s ei- 5 z Írd Sfeveteiiä ; yvxár 7 U.3.S2. T " 4 MEG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök 1961. szeptember 28. XI. évfolyam A dombóvári járás is csatlakozik a gyomai és a szarvasi járás ver seny ffel hí vásához A dombóvári járás termelőszövetkezetei, állami gazdasága, gépállomása, a járási pártbizottság, a járási tanács és a járás tömeg- szervezetei megtárgyalták a gyomai és a szarvasi járás verseny- felhívását, amely az őszi munkák meggyorsítását tűzi ki célul. A megbeszélésen részt vett szervek megállapítják, hogy járásunk a terméshozamok növelésében, a termények időben és veszteség nélküli betakarításában, a vetési munkák időben és jó minőségben történő végrehajtásában nagy tartalékokkal rendelkezik. A lehetőségek jó kihasználása, minden külön költség-ráfordítás nélkül, több ezer mázsa többlettermést tud biztosítani. Mindezek alapján a dombóvári járás egyöntetűen csatlakozik a gyomai és a szarvasi járás által elindított országos versenymozgalomhoz 1. Vállaljuk, hogy a napraforgót szeptember 30-ig, a burgonyát október 10-ig, a kukoricát október 31-ig, a cukorrépát november 10-lg betakarítjuk. 2. A téli takarmányszükséglet biztosítása érdekében a napraforgótányért és a cukorrépáié jet teljes egészében, a kukoricaszárnak mintegy felét silózással tartósítjuk, és ezt a munkát október 25-ig elvégezzük. A kukoricaszár megmaradó részét a töréssel egyidejűleg levágjuk, kévékben tároljuk, s ezt a téli takarmányozásnál ugyancsak felhasználjuk. 3. Az őszi takarmánykeverék, az őszi árpa és a rozs vetését szeptember 30-ig, a búza vetését október 31-ig befejezzük. A kenyérgabona-vetésnél nagy gondot fordítunk arra, hogy a járás a tervét maradéktalanul teljesítse. 4. Biztosítjuk, hogy járásunk területén szántatlan terület ne maradjon. Az őszi mélyszántást legkésőbb november 30-ig elvégezzük. Újabb bérharcot kezdtek a francia dolgozók Párizs (MTI). A francia dolgozók őszi bérharca megkezdődött: szerdán mintegy 300 000 bányász hagyta abba a munkát 24 órára és bérkövetelési napot rendezett a vasutasság is. (A vasúttársaság alkalmazottainak száma meghaladja a 350 000-et). Bordeaux-ban és Avignonban a vasutasok sztrájkoltak is, egyebütt kisebb-nagyobb munkabeszüntetés volt, gyűléseket tartottak és a »-követelési füzetekkel« küldöttségeket menesztettek a vasúttársaság helyi vezetőihez. A bányászok is, a vasutasok is, béreik emelését követelik elsősorban. A bányászok 11, a vasutasok kilenc százalékos fizetésjavítást sürgetnek. Szakszervezeteik megállapították, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva ennyivel csökkent a bérek vásárlóereje. A vasutasok Bordeaux-i és Avignon-i sztrájkja fennakadásokat idézett elő a vonatok közlekedésében. Gromiko beszéde az ENSZ-közgyiílés ülésén a német kérdésről, a leszerelésről, a gyarmati felszabadító mozgalmakról, Kína ENSZ-lagságáról és más nemzetközi kérdésekről New York (TASZSZ). Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában megállapította, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka az előző ülésszakokénál sokkal zaklatottabb és feszültebb légkörben ült össze. Gromiko hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség fokozódásának okát a NATO-hatalmak agresszív politikájában kell keresni. A mai nemzetközi kapcsolatok legfontosabb és legégetőbb kérdései — az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rend szer teljes felszámolása, a második világháború nyomainak végleges eltüntetése — még megoldásra várnak. A német békesxerxődés kérdése A számos nemzetközi kérdés között, amellyel áz ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának foglalkoznia kell — folytatta — a német békeszerződés megkötésének problémája különleges helyet foglal el. Függetlenül attól, hogy szerepel-e formálisan a napirenden, vagy sem, pillanatnyilag ez a kérdés maga mögé utalja a többit. A szovjet képviselő tüzetesen foglalkozott az államok közötti ellentétek egyik legveszélyesebb gócpontjának kialakulásával. Ez Túlteljesítette kenyérgabona felvásárlási tervét, köti a jövő évi értékesítési szerződéseket a Termény forgalmi Vállalat bonyhádi járási kirendeltsége A Terményforgalmi Vállalat tervezett 6—7 mázsás járási át- kesítés mennyisége a jövő évben bonyhádi járási kirendeltsége 214 lagtermés helyett csak 5—6 má- is. Ez részben a nagyhozamú kül- vagon kenyérgabona szabad érté- zsa holdankénti hozamra számi- földi búzafajták termesztésének kesítésére kötött szerződést a já- tanak a szakemberek. és a vetésterület növelésének lesz rás termelőszövetkezeteivel. A terven felüli hozamokat majdA kirendeltség dolgozói készül- az eredménye, nek a kukorica-felvásárlásra, nem minden tsz értékesítette, így Most végzik a felméréseket, a termésbecsléseket: vajon a tsz-ek teljesíteni tudják-e szerződéses A termelőszövetkezetekben már mindenütt elkészültek a vetésa kirendeltség túlteljesítette felvásárlási tervét, a 214 vagon helyett 248 vagon kenyérgabonát vásárolt fel. Ez több mint kétszerese a múlt évi 122 vagonos felvásárlásnak. A kenyérgabona felvásárlását a kirendeltség be is fejezte. A raktározásban, a tárolásban nagy segítséget nyújtott az újonnan létesített bonyhádi 115 vagonos magtár, amelyet a régi olaj malom épületéből alakítottak át. kötelezettségeiket kukoricából? A majosi Aranykalász T3Z már bejelentette a kirendeltségnek, hogy a szerződött 15 vagon kukoricát teljes egészében leszállítja. Fontos feladata a kirendeltségnek az is, hogy a tsz-ekhez eljuttassa a vetőmagot Az ősziárpa- és búzavetőmag nagy részét már elszállították a tsz-ek. Újdonság, hogy a járás tsz-ei Előrelépést jelent a tervezésben, hogy a tsz-ek messzemenően figyelembe veszik gazdasági adottságaikat és ennek megfelelően alakítják ki a termelési szerkezetet. Például a kenyérgabona vetés- területének megtervezésénél figyelembe veszik a tsz munkaerő- helyzetét, a talaj és egyéb termelési adottságokat, az állattenyésztés fejlettségét és a helyi hagyományokat. Ezek figyelembevételével az aparhanti Búzavirág, a bonyhádi Petőfi Tsz szántóterületének csak 29—30 százalékát, viszont a cikói Uj Élet, a kakas- di Egyetértés szántóterületének Megkezdődött a jövő évi szer- 35—36 százalékát veti el kenyérgabonával A járási szervek ezeket a differenciákat összehangol-■ A nagy aszály miatt úgy néz korica, 35 vagon kenyérgabona ják, ügyelve arra, hogy járási ki, hogy a kirendeltség nem tud- jövő évi értékesítésére kötöttek szinten meglegyen a kívánt arány ja maradéktalanul teljesíteni fel- a tsz-ek szerződést. Kenvérgabo- és a kívánt terület meghatározott vásárlási tervét napraforgóból. A nából tovább emelkedik az érté- nagysága. Járásszerte csépelik a naprafor naevmennviséeű külföldi búza- gót. A kirendeltség a napraforgó bU“ egy részét a termelőszövetkeze- vetőmagot Kapta*. ugyanis a múlt évi 70 holdról 3000 holdra emelkedik a nagyhozamú külföldi, szovjet és olasz búzafajták vetésterülete. féktől egyenesen a felhasználási helyekre, főleg Győrbe, illetve Nagykanizsára irányítja. Másik részét a bonyhádi szárítóüzemben exportra készíti elő. A járásból 30 vagon napraforgót exportál- ződések kötése is a járás terüle- nak főleg Nyugat-Németországba. tén. Eddig mintegy 34 vagon ku a gócpont Közép-Európa ama részének rendezetlen helyzete folytán alakult ki, ahol előbb romba- dőlt a hitleri birodalom, majd létrejött a két német állam. A két államot — hangsúlyozta Gromiko — nem csak határsorompók, hanem mélyreható társadalmi és politikai különbségek választják el. Az NDK örökre szakított a náci németország szégyenteljes múltjával. Gyökeresen megváltoztatta gazdasági és társadalmi életét, megfosztotta politikai hatalmuktól és gazdasági befolyásuktól a német militariz- mus letéteményeseit, önként korlátozta hadseregének létszámát, eltekintett a hadkötelezettség bevezetésétől és kinyilvánította, hogy nem kívánja atomfegyverrel ellátni hadseregét. Az NDK szomszédaival szemben nem támaszt területi követeléseket. Az NSZK-ban viszont a parlamentarizmus kulisszái mögött megbújnak azok, akiket annak idején a fasizmus tenyésztett ki. Hitler politikai örökösei — miután az ország gazdasági és politikai életében elfoglalták a vezető helyeket — revansra készülődnek a vesztett háborúért. Az NSZK kormánya nyíltan követeli a második világháború nyomán megállapított határok felülvizsgálását. Az NSZK politikája mind komolyabban cs mind határozottabban tárja fel azokat a vonásokat, amelyek a második világháborút megelőzően jellemezték Németországot. Gromiko leleplezte a vezető nyugati politikusoknak a németek »önrendelkezéséről« hangoztatott frázisait. A német béke- szerződés megkötésének' ellenzői folytatják ezt a politikát, amely arra irányul, ho«v Nyu.gat-Né- metország bekebelezze az NDK-t. A németek már régen döntöttek sorsukról — jelentette ki a szovjet képviselő. — A németek már akkor döntöttek sorsukról, amikor 1949 őszén megalakították a két önálló államot. Lehetetlen nem észrevenni — hangsúlyozta Gromiko —, hogy a két német állam elhatárolása nem nemzeti, hanem társadalmi ismérvek alapján következett be. Ebből a helyzetből az egyetlen kivezető út — folytatta — a német békeszerződés megkötése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. Mi hajlandók vagyunk — mondotta Gromiko — közös békeszerződést aláírni a két német állammal, vagy kü- lön-külön az NDK-val, illetve az NSZK-val. Amikor a Szovjetunió azt ajánlja, hogy a békeszerződés alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet — fejtette ki a Szovjetunió külügyminisztere — akkor olyan megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió sem a nyugati hatalmak presztízsét. Azt akarják, a nyugati hatalmak — tette fel a kérdést — hogy biztosítva legyen a nyugatberlini lakosság szabadsága és boldogulása? Mi ezt akarjuk. Megismételjük, ki tudja hányadszor, — igen, mi ezt akarjuk. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország azt akarja, hogy Nyugat-Berlinben ne változzék a kialakult életforma? Ez megfelel a mi álláspontunknak is. Gromiko rámutatott, hogy a Szovjetunió ugyancsak síkraszáll Nyugat-Berlin és a külvilág szabad összeköttetése mellett. Hangsúlyozta: csak egy dolog van. amit e tekintetben meg kell követelni: feltétlenül tartsák tiszteletben annak az államnak a szuverenitását, amelynek területén vezetnek át a Nyugat-Berlint a külvilággal összekötő szárazföldi, légi, és víziutak, feltétlenül tartsák tiszteletben a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását, amellyel meg kell kötni a megfelelő egyezményeket ezeknek az útvonalaknak a használatáról. A szovjetunió külügyrninisztere emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányával együtt kész ünnepélyes kötelezettséget vállalni, hogy megvédi és tiszteletben tartja Nyugat-Berlin szabad város szabadságát, függetlenségét, és jogait. Mint a szovjet kormány és személy szerint N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormány vezetője, nem egyszer kijelentette, — mondotta Gromiko — az Egyesült Nemzetek Szervezete is szavatolhatná a szabad város státuszát. A szovjet kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy a szabad város státuszának szavatolására felhasználják a semleges országok, vagy az ENSZ fegyveres erőinek egységeit. A nyugati hatalmak azonban ahelyett, hoey leülnének a béke- konferencia asztalához és gyakorlatilag megvitatnák a szovjet javaslatokat, vagy előterjesztenék saját javaslataikat, a háborús előkészületek fokozásához folyamodlak és odáig jutottak, hogy a békeszerződés megkötésének esetére nyíltan, erőszak alkalmazásával fenyegetőznek. Gromiko emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő szavaira. aki hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a békére, a bé keszerződésre válaszul erőszakot alkalmaznak (vagyis agressziót követnek ed), a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni igazságos ügyét, biztonságát, szövetségeseinek biztonságát, akikkel együtt arra törekszik, hogy a német békeszerződés megkötése útján vé- getvessen a világháború maradványainak. E szerződés megkötése — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője — a béke sorsának kérdése, a háború, vagy béke kérdése. Ebben a kérdésben nem lehet semleges egyetlen állam sem. Az ENSZ összességében sem lehet semleges, közömbös szemlélő és nem is szabad, hogy az legyen. (Folytatás a 2. oldalonJ
