Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 20. Csehszlovákia egyik legfejlettehh mezőgazdasági nagyüzemében, Komárnótól tizenöt kilomé­terre jelzi az útmenti tábla. Bajcs. Utunk célja az állami gazdaság, amely tulajdonkép­pen egy a községgel, hiszen a község a gazdaságból fejlődött ki és a gazdaság a község te­rületét foglalja magában — a többi mellett —, és a gazda­ság dolgozói a község lakói. Négyszázhetven éves birtok, káptalani tulajdon volt egykor, 1958. október 1. óta azonban az állam, tehát az egész kö­zösség tulajdona. Bevezetőben még annyit: Bajcsra is ugyan­az jellemző, mint Szlovákia — a későbbiekben kiderül, hogy egész Csehszlovákia — területé­re. Egymást követik a vado­natúj házak és régi és új ház tetején egyaránt ott látható a televíziós antenna. Az új házak érdekesek, szinte kivétel nél­kül manzárd szobával épül­nek, máskülönben hasonlóak a mi új családi házainkhoz. Ha meg nem erősítenék a helybé­liek, el nem hinné a látogató, hogy közel öt évszázados te­lepülés utcáit járja, vadonat­új mihden, a házak, a műve­lődési otthon, a klub, a fürdő, a gazdaság központja, de még az emberek ruhája is újszerű­nek hat. Életük pedig ugyan­csak új, megújult. De erről a későbbiekben. El kell még mondani, hogy a bajcsi gazdaság Szlovákia leg-, Csehszlovákia egyik leg­fejlettebb, legjobb mezőgazda- sági nagyüzeme. Elsősorban a szociális és kul­turális létesítmények, helyzet érdekelt. Figyelemre méltó dolgokat mondott a gazdaság igazgatója, s az elmondottakat a későbbiekben láttuk is. Per­sze a gazdasági megalapozott­ság, erő adja magyarázatát a szociális, kulturális állapotok­nak, de ezek az eredmények- mind azt mutatják, hogy a bajcsi állami gazdaság egész irányítását, szervezését a dol­gozókról való legmesszebbmenő gondoskodás hatja át. Minden kommentár nélkül a tények: A hatezer hektáros állami gazdaság tiszta jövedelmének ötven százalékát szociális és kulturális célokra fordítják. Ebből aztán a következő ellá­tottság adódik. A lakásviszonyok teljesen rendezettek. A gazdaság vala­mennyi dolgozójának jól beren­dezett lakása van, a családok­nak családi házuk, a nőtlenek és gyermektelen házaspárok pedig a klub épületének eme­letén kapnak egy szobát. Ame­lyik házaspárnak gyereke szü­letik, az azonnal teljes lakást kap. A lakások 42 százaléka fürdőszobás, összesen 670, jö­vőre már valamennyi lakás­ban lesz fürdőszoba. Még az idén megkezdik négyemeletes, tizenhatlakásos bérházak épí­tését. Az építkezés költségei­nek harminc százalékát az ál­lam viseli, harminc százalékát a gazdaság fedezi, a visszalé- vő negyven százalékot pedig kölcsön kapja a gazdaság az államtól másfél százalékos ka­matra. A lakásokat a gazda­ság dolgozói kapják, de hiszen, mint már előbb mondtam, itt mindenki a gazdaság dolgozó­ja. Másfélmillió koronás költ­séggel épült a gazdaság műve­lődési otthona, amely valósá­gos kis színház. Hogy mennyi­re színház: színpadát zsinór­padlással látták el, nézőtere emelkedő. Háromszáz fő a te­rem befogadóképessége. Heten- kint háromszor tartanak mozi­előadást, hetenkint egyszer pe­dig színielőadást. Vagy a gaz­daság valamelyik színjátszó együttese szerepel, de még gyakrabban hivatásos művésze­ket látnak vendégül. A művelődési otthon mellett található a strand és az áru­ház (tényleg áruház, nemcsak annak kinevezett vegyeskeres­kedés). Mindegyiket a gazda­ság építtette. Még a könyvtár­a bajcsi állami gasdaságban ról is: háromezer kötet könyv­vel rendelkezik, 370 beiratko­zott olvasója van. Az természetes, hogy üzemi étkeztetésben részesülhetnek a dolgozók, naponta háromszor, napi 9,70 koronáért Ebből 1,10 korona a gazdaság hozzájárulá­sa. S az is természetes, hogy orvosa van a gazdaságnak, he­tenkint háromszor üzemi fog­orvos tart rendelést, s szerve­zett az anya- és csecsemővé­delem. A gazdaság mezőgazdasági tanulói, hetvennégyen, interná­tusbán laknak és ott kapnak ellátást. Több lakásban még nincs fürdőszoba, csak jövőre készül el, ezek a dolgozók a gazda­ság fürdőjét használhatják mi­nimális díj ellenében. Mindez természetesen nem önmagától van, hanem a gaz­daság ereje, szervezettsége ala­pozza meg. A gazdálkodás módjáról, a szervezeti felépí­tésről és a terméseredmények­ről nem akarok szólni, bonyo­lult probléma, s elsősorban úgyis a mezőgazdasági szak­embereket érdekelné. Viszont feltétlenül meg kell említeni, hogy ez az állami gazdaság évi 54 millió korona értéket ter­mel. Állattenyésztésére a többi között jellemző, hogy tizenhá­romezer sertést nevelnek egy­szerre. Egy kiló sertéshúst nyolc koronánál alig valamivel többért állítanak elő, amikor a sertéshús kiskereskedelmi ára 24—30 korona. Mindennél érdekesebb a gé­pesítés foka. Megint csak a tényeket, kommentár nélkül: A gazdaságnak van 74 trak­tora, 17 gabona-kombájnja, 11 kukorica-kombájnja, 5 cukor­répa-kombájnja (a cukorrépa szedését már teljesen gépesí­tették, 4 fő végzi 68 dolgozó munkáját), 18 silókombájnja, 16 teherautója, 5 személyautó­ja, 25 motorkerékpárja és két autóbusza. Ezenkívül van egy rövidhullámú rádió adójuk, ez­zel érintkeznek a különböző üzemegységek a központtal, és a brigádvezetők, mérnökök egymással és az igazgatóság­gal. Ezzel a gépesítéssel azon­ban még nincsenek megeléged­ve, jövőre 3 millió 200 ezer korona beruházást fordítanak még a gépesítés növelésére. Id? tartozik még a gazdaság javítóműhelye, ahol a javításét) kívül kisebb alkatrészeket is el tudnak készíteni, sőt kis ön­tődével is rendelkeznek. Sokat lehetne még mondani a bajcsi állami gazdaságról. Számadatokat csak néhányat még, ami szorosan hozzátarto­zik az elmondottakhoz: A dol­gozók havi átlagkeresete 1370 korona. Az állattenyésztők en­nél jóval többet keresnek. Nem akarok összehasonlításo­kat tenni, hiszen azok soha nem adnak pontos képet, egy bizonyos, magas a bajcsi ál­lami gazdaság dolgozóinak életszínvonala, amit a többi között az is mutat, hogy nincs ház rádió, és alig van ház te­levízió nélkül. A bajcsi állami gazdaság helyzete még nem jellemző a csehszlovák mezőgazdasági nagyüzemek helyzetére, példá­ja viszont vonzó, s így elérik, hogy 1965-re Szlovákiában va­lamennyi állami gazdaság ilyen színvonalon lesz, Csehszlovákia egyéb területein pedig 1965-ré már olyan színvonalra emel­kednek az állami mezőgazda- sági nagyüzemek, mint a baj­csi állami gazdaság jövőre lesz. Letenyei György Ismeretterjesztő előadások, baráti találkozók az MSZBT programjában A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Tolna megyei elnöksége a téli hónapokat kihasználva, elő­adássorozatok tartását tervezi. Az MSZBT sajátos eszközeinek fi­gyelembevételével a TIT-tel és a különböző társadalmi szervek­kel együttműködve, nagy gon­dot fordítanak a Szovjetunió po­litikai és gazdasági eredményei­nek széleskörű ismertetésére. ISMERETTERJESZTŐ előadá­sokon foglalkoznak többek kö­zött a Szovjetunió 7 éves tervé­vel, a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjával és a szovjet nép harcával, amelyet a béke megőrzése érdekében foly­tat. Irodalmi ankétokat és klubes­teket rendeznek, nagy szovjet írók és zeneszerzők életének és munkásságának ismertetésére. Ki lene előadást tartanak földrajzi témából, többek között »Az én szülővárosom« és a »Szovjet sarkkutatás múltja és jelene« cimmel. Az ipari és mezőgazdasági elő­adássorozatok a szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődését, pers­pektíváját mutatják be. Az MSZBT megyei elnöksége az 1961—62 évben gondot fordít arra is, hogy a falusi művelődé­si házak kultúrmunkájában az eddigieknél nagyobb helyet kap­jon a Szovjetunió ismertetései népszerűsítése. Ehhez a munká­hoz a szükséges anyagokat, szem­léltető eszközöket az elnökség biztosítja. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A közelgő szüretre való tekintettel a pénzügyőrség az alábbiakat közli: Tizenhárom kilométer vízvezeték elkészült már Pakson Nem Paks az első község, ahol vízmüvet építenek, hiszen számos kisebb község is megelőzte ebben a paksiakat. De amíg más köz­ségekben a lakosság rövid - időn belül döntött a nagyarányú léte­sítmény ügyében, itt húzódott éveken keresztül. Csak a paksiak okolhatók abban, hogy még nem rendelkeznek korszerű vízháló­zattal. Az idén már megválto­zott a helyzet, a község lakossá­ga szakított azzal a nézettel: »úgysem lesz belőle semmi« és úgy fogott a vízmű építéséhez: »ha összefogunk, meglesz.« Az év elején megalakult a vízműtár­sulás, amely azt a célt tűzhette k: maga elé, hogy az egész községben megépíti a vezetéket, 27 kilométer hosszúságban, 8.5" millió fo­rintos költséggel. A munkák most olyan lendü­lettel folynak, mint amilyen ne­hezen indultak meg. A háza előtt mindenki kiásta a csővezeték ár­kát, így május óta már 13 kilo­méternyi vezetéket lefektethetett az építő vállalat. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, még eb­ben az évben megépül több, mint 20 kilométernyi csővezeték. A lakosság részéről a társadal­mi munka iránti megnyilvánulás lelkesebb a vártnál. De nem csu­pán társadalmi munkával járul­nak hozzá a vízműépítéshez, ha­nem anyagiakkal is. .360 forint az évi hozzájáru­lás, az ebből, származó ősz- szegből fedezi a társulás a vállalat szakmunkáját. Ez a részletfizetés éppen olyan fontos feltétele a paksi vízmű­építkezésnek, mint a társadalmi Minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat na­pon belül — a területileg illeté­kes pénzügyőri szakaszon — a termett must mennyiségét beje­lenteni. A bejelentést erre a cél­ra készült bejelentő lap nyom­tatvány felhasználásával kell mag tenni, s azon a termett must mennyiségén kívül fel kell tün­tetni a bejelentés idejében kész­letben lévő óbor és a készített törkölybor mennyiségét is. A be­jelentés elküldése előtt eladott, elfogyasztott, elajándékozott, ál­lami pincegazdaságnak átadott, értékesített mustot (bort) szintén be kell' jelenteni. Törkölyön tör­ténő erjesztés esetén a kádakb-m elhelyezett szőlőcefre mennyisé­gét kell bejelenteni. BEJELENTÉSI kötelezettség terheli szőlőtulaj­donnal nem rendelkező azt a ter­mészetes vagy jogi személyt, aki vásárolt vagy egyéb éímen meg- szerz.ett szőlőből mustot, vala­mint azt, aki saját termésű, vagy vásárolt gyümölcsből gyümölcs­bort állít elő. A bejelentő lapon fel kell tün­tetni a bor (must) tárolási helyét is. A tárolóhely változását 24 órával előbb az illetékes pénz­ügyőri szakaszon szintén be kell jelenteni. A községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszokon a beje­lentő lap nyomtatvány minden termelő rendelkezésére áll. Ha a szűrt must illetve a bor tárolása nem a termő területen történik, akkor a bejelentést a tárolásra illetékes szakasznál kall megtenni. Részletekben történő sz.üretelés esetén az egyes rész­szüreti eredményeket külön-kü- lön bejelentő lapon kell a rész­munka. II Téglagyári Egyesülés fennállása éta az idén volt a gyári selejt a legkevesebb A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben az elmúlt években nagy gondot jelentett egy-egy esős időszak. Ilyenkor a nyerstéglák tízezrei mentek tönk­re. Nem volt ritka az olyan vi­haros nap. amikor félmillió tégla ment tönkre az egyesülés hat gyárában. A rengeteg elemi kár természetesen kihatással volt a gyárak önköltségének alakulásá­ra is. Ugyanis öt-tíz munkást kellett egy-egy vihar után a rend csinálással foglalkoztatni. Természetes, az elemi káron kívül is volt selejt a gyárakban. S az sem volt ritka eset, amikor a selejt magasan a tervezett fe­lett volt. Ezt különböző objektív és szubjektív tényezők okozták, így például oka volt a selejtnek az, hogy a gépesítés nem volt tö­kéletes, a dolgozók szakképzett­sége is hiányos,' nem volt megfe­lelő szárítszín, stb. E hibák foko­zatos megszüntetését két évvel ezelőtt kezdték meg, s eredmé­nye különösen az idén volt jelen­tős. Néhány hét múlva befejezik a téglagyárakban a gyártási sze­zonos ekkor készítik el az 1961. évi nyerstéglagyártási munka végleges mérlegét, de már most meg lehet állapítani azt, hogy a gyártási költségek igen kedvezően alakultak. Ezer tégla gyártási költsége mintegy kettőszáz forinttal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. Jelentős eredményt értek el a selejt csökkentésével is. Az idén például alig néhány tízezer tégla elemi kár volt, ki­vételt képez, amikor a szekszárdi árvíz mintegy százezer téglát tett tönkre Palánkon. Az elemi kár csökkentését jórészt úgy érték el, hogy az idén is mintegy húsz szárftószint építettek a gyárakban. A munkaközbeni selejt csökkentését pedig az tet­te lehetővé, hogy megoldották a dolgozók rendszeres szakmai képzését, hozzáértő munkásokat osztottak be a legfontosabb mun­kahelyekre. Az égető munkások a tavalyi eredményhez viszonyít­va mintegy másfél százalékkal csökkentették a selejtet. Az egye­sülés összesített eredménye is azt bizonyítja, hogy az utóbbi tíz esztendő legjobb évét zárják az idén; még soha nem volt ilyen kevés selejt-tégla, az összterme­lésre, a nyereségességre termé­szetesen ez jelentős hatással van. szüret befejezését követő 6 na­pon belül bejelenteni, A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezet és termelőszö­vetkezeti csoportok tagjaik szá­mára munkaegységenként legfel­jebb fél liter bort oszthatnak ki kedvezményes adótétel mellett. A kedvezményes adótételű bormeny nyiség azonban személyenként a 200 litert nem haladhatja mejf. A 200 literes felső határon belül kedvezményes adóval történő el­számolásnak van helye a mun­kán alapuló egyéb jövedelem- részesédés keretében (pl. pré miumkéni) a termelőszövetkezet által kiszolgáltatott bor (must) esetében ts. A termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok ház­táji szőlővel rendelkező tagjait a háztáji szőlőn termett botból kedvezmény-kiegészítés illeti meg abban az esetben, ha a termelő­szövetkezettől (csoporttól) mun­kaegységre, vagy munkán alapu­ló egyéb jövedelemrészesedés ke­retében kapott bor együttes meny nyisége nem éri el a 200 litert. A termelőszövetkezettől (csoport­tól) kapott és kedvezményesen elszámolt bor, valamint a ház­táji szőlőn termett borból igény­bevehető kedvezménykiegészítés összes mennyisége — családtago­kat is figyelembevéve — nem haladhatja meg egy termelőszö­vetkezeti (csoport) tag esetében családtagonként a 300 litert, két vagy több tag esetében a 400 li­tert. AZ EGYÉNILEG dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli, önálló keresettel nem ren­delkező családtagjait pedig egyen- kint 50 liter bor után illeti meg az adókedvezmény. A kedvezmé­nyesen elfogyasztható bor meny- nyisége azonban a 300 litert nem haladhatja meg. A kedvezmé­nyes adótétel literenként 80 fil­lér. A termésbejelentés elmulasztá­sa a kedvezmény megvonásával jár. Ezenkívül a mulasztó ter­melő ellen pénzügyi szabálysér­tés címén eljárást is kell indíta­ni. A mustot vagy újbort, függet­lenül attól, hogy a keverés kész­letfelvétel előtt, vagy után tör­ténik, csak előzetes bejelentés és pénzügyőri ellenőrzés mellett sza­bad óborral összekeverni. A készletfelvétel ellen a hely­színen előadható, vagy 24 órán belül az illetékes pénzügyőri sza­kaszon írásban benyújtható pa­nasznak van helye. Részletes felvilágosítást a szó­beli érdeklődőknek a pénzügyőri szakaszok szívesen adnak. Tolna megyei Pénzügyőri Parancsnokság

Next

/
Thumbnails
Contents