Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
Heh iv. °zeks2árd Egyetemi jCödv*-4- Péc s« Szépé* ' IAI EGYESÜLJETEK'! TOw ty-i*“ _ , m * # ftenűi44M Megnyíltak az iskolák kapui v.< ,t»• * A* f a' ma.oia.^ sróc .AiisrÁ. v UNV.Í Sf At >J .TOLNA mEG.YC ..BIZOTTSÁGA t.S A .TaÚAGÍ' laM/'ÍJ XI. évfolyam. 206. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1961. szeptemberi. A háború évfordulója Huszonkét évvel ezelőtt, 1939 szeptember elsején indult meg a hitlerista hadigépezet Lengyelország ellen, s a danzigi kikötőben horgonyzó Schleswig- Holstein nevű gőzös ágyúlövései, amelyekkel a Westerplattet vették célba, a második világháború kezdetét jelezték. A Schleswig-Holstein ágyúlövései végeredményben nem érték váratlanul a világot, mert a német imperializmus terjeszkedése már évekkel előbb megkezdődött, s nyilvánvaló volt, hogy Hitleri fegyveres erővel kell megsemmisíteni. A hitleri politika egyenes folytatása volt annak a német imperializmusnak, amely Bismarckkal kezdődött, s amely nek célja; a német »-élettér-« megteremtése volt. A német imperializmus azonban az első világháborúban elbukott, s éppen a vesztes háború segítette hatalomra Hitlert, aki a német birodalom helyreállításának anakronisztikus tervével jelent meg a politikai életben. Ezt természetesen csak egyetlen eszközzel lehetett elérni, s ez az eszköz a háború volt. Ezért dördültek el 22 esztendővel ezelőtt a danzigi kikötőben a Schleswig-Holstein ágyúi, amelyek megadták a jelet a második világháború elkezdésére. Mindaz, ami 1939 szeptember 1-én elkezdődött, immár a világtörténelemé, s mindenki nagyon jól tudja, hogy milyen mérhetetlen szenvedést és pusztítást zúdított Európára és az egész emberiségre a második világháború, amelynek egyetlen létrehozója a német imperializmus volt. Amikor 16 évvel ezelőtt a szövetségesek megsemmisítették Hitlert és fasiszta rendszerét, az emberiség joggal remélte, hogy hosszú időre eltűnt a háború veszélye, és a világ népei a pusztító háború után megindulhattak a felemelkedés, a fejlődés útján. Ezt az útat egész sor gyarmati rabságban sínylődő állam felszabadulása, a félgyarmati országok kitartó és szívós szabadságmozgalma jellemezte. A második világháború után jelentős mértekben megváltozott a Föld térképe: százmilliók váltak szabaddá, s ma már nem kétséges, hogy a kapitalizmus gyarmati uralmának napjai meg vannak számlálva. Az emberiség a békés fejlődést akarja, azonban hiába múlt el 16 esztendő a második világháború befejezése óta, a háború nyomai még mindig nem tűntek el, sőt amikor 1949-ben létrehozták a NATO-t, ezzel együtt megteremtették az új háború veszélyét is. A NATO megalakulásával nemcsak a Hitler-el- lenes koalíció bomlott fel, hanem a Német Szövetségi Köztársaság mesterséges megalakításával a nyugati hatalmak feltámasztották a német imperializmust is. Németország két részre szakadt. Keleti részében létrejött Németország történelmében az első munkás-paraszt demokratikus állam, amely következetes békepolitikát folytat, s amelynek célja kezdettől fogva az volt, hogy leszerelje a német nrilitarizmust, s ezzel a béke szilárd bázisát teremtse meg Európában. Ugyanakkor azonban a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos politikája kezdettől fogva a militarizmust írta zászlajára, s mindent elkövet, hogy a revansvágyat táplálja. Ilyen körülmények között új háborús góc keletkezett Európa központjában, amit súlyosbit az a körülmény is, hogy a nyugati hatalmak, felrúgva a potsdami megállapodásokat, kém és diverzáns központtá változtatták Nyugat-Berlint. Az elmúlt hetekben a nyugatberlini kérdés a nemzetközi politika középpontjába került. A Szovjetunió, mint az elmúlt 16 esztendőben annyiszor, ismételt javaslatot tett a nyugat-berlini háborús góc felszámolására, s indítványozta, hogy végérvényesen tegyenek pontot a második világháború végére. Ennek egyetlen járható útja van, éspedig az, hogy kössék meg a békeszerződést, mind a két német állammal, Nyugat-Berlint pedig változtassák demilitari- zált szabad várossá. A Szovjetunió javaslatai, amelyeket valamennyi szocialista és békeszerető ország támogatott, hosszú ideig az agresszív nyugati körök makacs ellenállásába ütköztek. A történelem azonban ismételten bebizonyította, hogy a népek nem háborút, hanem békét, nem fegyverkezést, hanem békés fejlődést akarnak. A nyugati hatalmak kardcsörtető kijelentéseik ellenére kénytelenek voltak elfogadni a Szovjetunió békés javaslatait, és saját népeik kényszerítik őket arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. 22 esztendő múlt el a második világháború kitörése óta, s ezen a napon a világ minden részén azokra a szörnyűségekre emlékeznek, amit a német imperializmus a háború kiváltásával okozott. Azonban ezen a napon nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy milyen újabb háborús veszély fenyegeti az emberiséget akkor, amikor egyes nyugati militarista körök újabb háború kirobbantásán munkálkodnak, s amikor igyekeznek meggátolni minden olyan lehetőséget, amely a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben biztosíthatja a békét. A háborús uszítok terveit azonban keresztülhúzza a népek akarata. Az emberiség békét, és megegyezést akar, s ma már nem kétséges, hogy egyedül a Szovjetunió konstruktív javaslatai jelölik meg azt az útat, amely a békés fejlődést biztosíthatja. A népek akaratával szemben az imperialisták is tehetetlenek, s ma már nincs más választásuk, mint tárgyalóasztalhoz ülni. és békés úton rendezni azokat a vitás nemzetközi kérdéseket, amelyek egy új háború veszélyét rejtegetik magukban. A második világháború után a világ népei levonták a nagy tanulságot: Soha többé háborút! Most, a világ békeszerető erői azon munkálkodnak, hogy ez valóra váljék, és visszaszorítsák azokat az erőket, amelyek ma is, a második világháború kitörésének évfordulóján, ismét lángba szeretnék borítani az emberiséget. Nemzetközi tájékoztató Szekszárdon Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Ágit. Prop. Osztályának szervezésében csütörtökön délelőtt tájékoztatót tartottak Szekszárdon a pártszékház nagytermében. Az egybegyűlt politikai és gazdasági vezetők előtt Tóth József elvtárs, a Központi Bizottság Ágit. Prop. Osztályának munkatársa ismertette a nemzetközi helyzet néhány problémáját. A tájékoztató alapján Tolna megye pártalapszervezeteiben pártnapokat tartanak. Á faddi Lenin Tsz verseny-kezdeményezése az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében termelőszövetkezetünk vezetősége, majd a szövetkezet közgyűlése megtárgyalta a tennivalókat. Felmértük erőnket, lehetőségeinket, számbavettük feladatainkat, és ennek alapján a közgyűlés úgy határozott, hogy versenyfelhívással fordulunk a járás összes termelőszövetkezetéhez, és külön párosversenyre hívjuk ki a tenge- lici Petőfi Termelőszövetkezetet az alábbi versenyfeltételek szerint: Iz őszi betakarítási munkákat a következő ütemterv szerint végezzük el: A 300 hold silókukoricánkat összevont gépegységekkel, jóminőségben, minimális veszteség mellett szeptember 20-ra besilóz- zuk. Célul tűzzük ki azt, hogy számosállatonként. ..tíz köbméter silót készítünk. A hatvan hold vetőburgonya felszedését szeptember 5-re befejezzük. A vetőmag minőségi válogatását szeptember 25-re végezzük el. A MÉK-nek a szerződött étkezési burgonyát szeptember 25-ig teljes egészében átadjuk. A tárolandó burgonyamennyiséget szakszerűen priz- mázzuk, az előírásnak megfelelően A 240 hold napraforgónk betakarítását szeptember 20-ra, ebből 40 hold vetőmag-napraforgó tisztítását és fémzárolását szeptember 30-ra befejezzük. A 170 holdon termelt pillangósnövények elcséplését szeptember 30-ra fejezzük be. A 250 hold fűszerpaprikát október 1-ig leszedjük és elszállítjuk. Dohányunkat 123 holdról szeptember 20-ig betakarítjuk. Betakarításra vár 700 hold kukorica. Ezt a munkát úgy szervezzük meg, hogy azon a területen indítjuk a szedést, amely területre őszi kalászosokat akarunk vetni. A kukorica törését, valamint a szár levágását egy ütemben végezzük és október 20-ra teljesen befejezzük. A kukoricaszárat a területről időben összehordjuk», bekazalozzuk, hogy közepes minőségű rétiszéna értékként használhassuk fel. Az őszi betakarítási munkákkal egyidejűleg elvégezzük a 130 holdas öntözéses kertészetünk terményeinek a leszedését, mintegy 100 vagon terményt készítünk elő szállításra. Október 31-ig befejezzük az ősziek vetését Termelőszövetkezetünknek az idei őszön el kell vetni 1750 hold kenyérgabonát, 818 hold őszi árpát, 50 hold őszi repcét, 110 hold őszi takarmánykeveréket, 100 hold fűmagot legelőtelepítésre cs 25 hold fűmagot megtermelésre. Ennek érdekében a vetési munkákat, valamint a talajmunkák folyamatos végzését úgy szervezzük meg, hogy optimális vetőmagágy biztosítása mellett a rozs vetését szeptember 25-re, az őszi árpa vetését szeptember 30-ra, a repce, fűmagvak és az őszi takarmánykeverék vetését szeptember 15-re, a búza vetését október 31-re befejezzük. A termésátlagok fokozása érdekében különböző feladatokat valósítunk meg. így 350 holdon végzünk istállótrágyázást, kiszórunk 70 vagon műtrágyát, minden vetőmag-gabonánkat szeptember 1-re kitisztítjuk és csávázzuk. Ötszáz holdon nagyhozamú külföldi búzát termelünk. Az őszi mélyszántást 2750 holdon november 30-ra befejezzük. A takarmánybázis biztosítása érdekében az őszi takarmánykeverék vetése mellett igénybevesszük az állati és növényi melléktermékeket. (Fölözött tej* savó, kertészeti hulladék, répalevél, stb). Ezenkívül vetünk 300 hold rozsosrepcét és ezt juh- legelőnek használjuk. A felsorolt feladatok komoly üzemszervezést követelnek, mivel a kézi és fogaterő jó felhasználása mellett az erőgépek kihasználása is maximálisan szükséges. Ezért minden erőgépen* saját 18 erőgépünkön is két műszakot szervezünk. Az a célunk, hogy a termelékenység fokozásán keresztül termelőszövetkezetünk tagsága minél magasabb jövedelmet érjen el és ezzel egyidőben népgazdaságunknak minél több és jobbminőségű árut adjunk. Felhívjuk a termelőszövetkezeteket. c«°t' •- kozzanak kezdeményezésünkhöz! A faddi Lenin Tsz tagsága és vezetősége A munkaverseny eredményeként több mint kétmilliót takarítottak meg a Tolna-Baranya megyei Malomipari Vállalat üzemeiben A Tolna-Baranya megyei Malomipari Vállalat üzemeiben is sokéves hagyománya van a szocialista munkaversenynek. Az idén, az év elején folytatták a dolgozók a múlt évben kiemelkedő eredményekkel zárult munkaversenyt. A vállalat malomüzemei az idén összesen több mint félmillió forintot takarítanak meg a munkaverseny segítségével — határozták el az év elején. A két megyében működő malomipari üzemek versenyének eredményeit csak így ösz- szességében lehet kimutatni, de alkalom nyílik arra is. hogy külön értékeljék a Tolna megyei malmok dolgozóinak munkáját. A napokban értékelték a mal- nok dolgozóinak versenyét. S ebből megállapítható, hogy a dolgozók négyszeresét takarították meg az év elején vállalt összegnek. Különösen kiemelkedő eredményt értek el a költségszint, az energiafel használás csökkentésével. A Tolna megyei malmok különösen kiváló termelési eredményeket értek el, melyek főként a dolgozók versenyének köszönhetők. A vállalat nagy malmai közötti versenyben a duna- földvári első lett, a dombóvári harmadik, s így 1800 illetve 1200 forint jutalmat osztottak ki a legjobb dolgozóknak. A középmalmok versenyét a tamási malom dolgozói nyerték, a szekszárdi malom dolgozói is az elsők között végeztek, s 1800, illetve 1400 forint jutalmat kaptak. A Tolna megyei malmokban az év elején hat brigád tagjai határozták el. hogy a szocialista munkabrigád címért folyó versenyben részt vesznek. A dombóvári malom lisztcsomagoló brigádja, a dunaföldvári malom két őrlő brigádja, a szekszárdi malom két őrlő és a tamási malom egy őrlő brigádja vesz részt és ér el kimagasló termelési eredményeket a Szocialista Brigád címért folyó versenyben. A dolgozók közül különösen Sitkéi Lajos, Rapp Antal a dunaföldvári malom dolgozói, Wéber Péter a szekszárdi, Pozsgai Lajos, a tamási, Kovács István, a simontornyai, Pig- ler József, a hőgyészi malom dolgozói érnek el már hónapok óta kimagasló eredményeket a vállalások teljesítésében. A Tolna-Baranya megyei Malomipari Vállalat az első félévi kiváló munka eredményeként elnyerte az élüzem címet és az ÉDOSZ KV vándorzászlaját. A vállalat malmaiban a napokban tartották a termelési tanácskozásokat, amelyeken elhatározták, hogy az év végéig újabb félmillió forintnyi megtakarítást érnek el a munkaverseny segítségével.
