Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-02 / 180. szám
\9fl. ntwtlto *. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 Az SZKP programjának tervezete Az SZKP feladatai a kommunista társadalom építésében Lapunk tegnapi számúban közöltük az SZKP programtervezetének első részét. Mai számunkban a befejező részt közöljük: A tervezet második része, miután leszögezi, hogy a kommunista társadalom felépítése a szovjet nép közvetlen gyakorlati feladatává vált, röviden összefoglalja a kommunista társadalmi rendszer lényegét. A kommunizmusban teljesen megszűnnek az osztályok, a város és a falu közötti társadalmigazdasági és kulturális-életmódbeli különbségek. Az emberek termelő tevékenységében a szellemi és fizikai munka szervesen összefonódik. A kitünően szervezett termelésen és a fejlett technikán alapuló kommunista társadalom megváltoztatja a munka jellegét, de nem mentesíti a társadalom tagjait a munkától. Egyáltalán nem lesz az anarchia, a tétlenség és a henyélés társadalma. A társadalmi munkában mindenki részt vesz, s biztosítja a társadalom anyagi és szellemi javainak szakadatlan növelését. A munka és a fegyelem nem lesz teher az ember számára; a munkatevékenység nem lesz többé az élet eszköze csupán, s igazi alkotássá, öröm forrásává válik. * A kommunizmus a társadalmi élet szervezetének legmagasabb formája. Minden termelési sejt. minden önkormányzati társulás harmonikusan kaposolódik egy- máshaz a tervszerűen megszervezett közös gazdaságban, a társadalmi munka egységes ritmu- sák'm. A Szovjetunióban les/ a legrövidebb a munkanap A kommunizmusban végbemegy a nemieteknek mind nagyobb arányú, minden oldalú közeledése a gazdasági, politikai és szellemi érdekek teljes közössége, a testvéri barátság, az együttműködés alapján. Az SZKP programtervezete a továbbiakban a kommunista építés gyakorlati feladataival foglalkozik. Az 1961—1970-es legközelebbi évtizedben a Szovjetunió a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésével az egy főre jutó termékek termelése tekintetében túlszárnyalja a leghatalmasabb és leggazdagabb kapitalista országot, az Egyesült Államokat; jelentősen emeli a dolgozók anyagi Jólétét és kulturális, technikai színvonalát, mindenki számára biztosítja az anyagi bőséget, minden kolhoz és szovhoz magas termelékenységű és nagyjövedelmű gazdasággá válik; lényegében kielégülnek a S7oviet emberek a minden kényelemmel ellátott lakások tdkintetében; megszűnik a nehéz fizikai munka, a Szovjetunió lesz az az ország, amelyben legrövidebb a munkanap. Túlszárnyalják az amerikai ipar termelését Az 1971—19b0-as második évtizedben megteremtjük a kommunizmus anyagi, technikai bázisát s az egész lakosság számára biztosítjuk az anyagi és művelődési javak bőségét; a szovjet társadalom szórásán megközelíti a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósítását, s megtörténik az egységes köztulajdonra való fokozatos átmenet. A Szovjetunióban tehát lényegében felépül a kommunista társadalom. A kommunista társadalom teljes felépítése az ezután következő időszakban fejeződik be. Az SZKP célul tűzi ki az ipari termelés egész mennyiségének növelését úgy, hogy ez a legközelebbi tíz esztendő folyamén körülbelül két és félszeres lesz, s túlszárnyalja az Egyesült Államok mai ioari termelési színvonalát; 20 esztendő alatt legalább hatszorosra növekszik, s ezzel messze maga mögött hagyja az Egyesült Államok jelenlegi egész ipari termelését Ehhez 10 év alatt több mint kétszeresen, 20 év alatt pedig négy-négy és félszeresen növelni kell a imink'1' t érméiékor ''r" "rót az iparban. Húsz év múlva a munka termelékenysége a szovjet iparban kétszeresen tiilszár- nyalja majd az Egyesült Államok mai termelékenységi színvonalát, az egy órára jutó termelékenység tekintetében pedig — minthogy a Szovjetunióban megrövidül a munkanap — ez a fölény sokkal nagyobb arányú lesz. A második évtizedben lényegében befejeződik az egész ország villamosítása. Az évenkénti vil- lamosenergla-termelésnek az évtized végére 900—1000 milliárd, a második évtized végére pedig 2700—300o milliárd kilowattórára kell növekednie. Húsz esztendő alatt a vaskohászat eléri azt a színvonalat, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntsünk. A gépgyártás fejlesztése alapján az első évtizedben megvalósul az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a közlekedésben, a rakodó-munkálatokban, a kommunális gazdaságban a komplex gépesítés. Húsz év alatt tömeges mértékben valóra- vállk a termelés komplex automatizálása, s ezzel egyidejűén mind általánosabb lesz. az. automata üzemekre és vállalatokra va'ó áttérés. További gyors fejlődést ért cl a legújabb reaktív technika, legelsősorban a légi közlekedésben, valamint a világűr meghódítása céljából is. Az SZKP minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a köz- fogyasztási cikkek termelésének gyors növelését A mezőgazdaság megközelíti az ipar színvonalát A n>rt njaff— gazdaság termelőerőinek hatalmas íclimüítOsét, amely lehetővé teszi két, egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat megvalósítását: a) nagy értékű tápanyagok bőségének mno'r’—n*—t. - kosság, s a nyersanyagok bőségének megteremtését az ipar számára; b) biztosítja a szovjet falunak a kommunista társadalmi kapcsolatokra való fokozatos át- I érését. A mezőgazdaság a műszaki felszerelés és a termelés szervezettsége tekintetében megközelíti az ipar színvonalát; a mezőgazda- sági munka az ipari munka vál- íniává lesz- n rpeT**»"-'*—••••*"''’- a természeti erőktől való függősége jelentősen csökken, majd egészen minimálissá válik. A kolhozrendszer gazdasági fel virágzása megteremti a feltételeit annak, hogy a kolhoztulajdon közeledjék az egységes köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele, egységes kommunista tulajdonná. Az egész lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékek iránti igényeinek teljes kielégítése végett a mezőgazdasági termelés egész hozamát tíz év alatt mintegy két és félszeresére keli emelni, húsz. esztendő alatt pedig három és félszeresére. A mező- gazdasági termelés növekedésének felül kell múlnia a mezőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet. A világ legmagasabb életszínvonala A Szovjetunió az első 10 esztendőben túl fogja szárnyalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mezőgazdasági termékek egy főre jutó mennyiségének termelésében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége 10 év alatt legalább két és fé’ '—vcf^re, i ’ év alatt pedig öt-hatszorosára emelkedik. A tervezet nagy figyelmet szén tel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. A kommunista építés feltételezi az irányítás demokratikus alapjainak általános fejlesztését, a népgazdaság központosított állami irányításának megerősítésével és tökéletesítésével egyidejűén. Az egységes népgazdasági terv keretein belül tovább bővül a helyi szervele és vállalatok gazdasági önálló-’'és j—»vp-e a tervezésben, mind nagyobb szdre- pet kell játszaniuk az alulról — a vállalatoktól — kiinduló terveknek és javaslatoknak. A nép anyagi jólétének emelését illetően az SZKP azt a világ- történelmi jelentőségű feladatot tűzi ki, hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat.. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogy a kommunizmus építésében az anyagi érdekeltség elvére kell támaszkodni. A munkáért fizetett bér a következő 20 esztendőben a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alapvető forrása marad. A kommunizmus felé haladva azonban a személyi igények kielégítése mindinkább a társadalmi fogyasztási alapból történik, s ennek növekedési üteme meg fogja haladni az egyéni munkabér növekedésének ütemét. A kommunista elosztásra való áttérés azután történik meg, hogy a munka szerinti elosztás elve teljesen érvényét veszti, vagyis ami kor bekövetkezik az anyagi és a kulturális javak bősége, s a mun ka a társadalom minden tagja számára létszükségletté válik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő 10 esztendőben két és félszeresére növekszik, 20 év alatt pedig c=aknem megötszöröződik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 20 év alatt több mint három és félszeresére nő. Nem lesi; többé kisfizetésű munkás és alkalmazott A következő 10 évben a munkások és az alkalmazottak reál- jövedelme (a társadalmi alapok beszámításával) egy dolgozóra számított átlagban csaknem megkétszereződik, 20 év alatt pedig három-, három és félszeresére emelkedik. Már az első 10 esztendőben megtörténik a viszonylag kisebb fizetésű munkások és alkalmazottak reáljövedelmének felemelése olyan színvonalra, hogv az országban nem lesz többé kisfizetésű munkás és alkal- ma7x>tt. A kolhozparasztok átlagos reál jövedelme a munkatermelékenység növekedésének gyorsabb üteme alapján gyorsabban növekszik majd, mint a munkásoké és egy dolgozóra számítva az első tíz esztendőben több mint megkétszereződik. húsz év alatt pedig több, mint megnégyszereződik. Jelentősön emelkedik a szovjet értelmiség széles rétegeinek —: mérnököknek és technikusoknak. agronómusoknak és állattenyésztőknek. pedagógusoknak és orvosoknak, a népművelés dolgozóinak — fizetése. A második 10 esztendőben megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége az egész lakosság számára. megteremtődnek az anyagi feltételek arra, hogy a rákövetkező időszakban áttérjünk a javak szükségletek szerint történő elosztásának kommunista elvére. Az SZKP feladatul tűzi ki a lakáskérdésnek — a szovjet nép jóléte emelése szempontjából a legégetőbb problémának — a megoldását. A második 10 esztendő végén minden egyes családnak. a fiatal házasokat is beleértve, a higiénia és a kulturált élet követelményeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A második 10 esztendő folyamán a lakóházak használata fokozatosan ingyenessé válik minden állampolgár számára. A közlekedési eszközök (villamos, autóbusz, trolibusz, metro) használata a második 10 eszten- már ingyenes lesz és a második 10 esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások, mint a víz-, a gázellá- , tás, s fűtés. Az első 10 esztendő folyamán megvalósul az áttérés a 6 órás munkanapra — úgy. hogy hetenként egy pihenőnap lesz —. illetve a 34—36 órás munkahétre, heti két pihenőnáppal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben 5 órás lesz a munkanap, illetve 30 órás az ötnapos munkahét. A második 10 esztendőben a munka termelékenységének megfelelő növekedése alapján megkezdődik az áttérés a még rövi- debb munkahétre. Ingyen laka«, közlekedés, oktatás, orvosi ellátás, közétkeztetés Ily módon a Szovjetunióban lösz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legtermékenyebb js legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűén növekedni ,og a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. E két évtized eredményeképpen a társadalmi fogyasztási alap ősz- szege a lakosság reáljövedelme 'gesz összegének hozzávetőlege- gen a felét fogja alkotni. Ez lehetővé teszi a társadalom terhére a következő szoláltatásokat: a gyermekek ingyenes ellátása a •M nrmekintézményekben és bentlakásos iskolákban (a szülők kívánsága szerint); a munkaképtelenek anyagi ellátása: ingyenes oktatás minden tanintézetben; minden állampolgár ingyenes orvosi ellátása, beleértve a gyógyszerellátást és a betegek kórházi kezelését; ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igénybevétele; ingyenes közlekedés; a mindennapi élettel összefüggő bizonvos közérdekű szolgáltatások ingyenes igénybevétele: az üdülők, penziók, turistaszállások díjának fokozatos csökkentése, illetve részben ingyenes használatuk. a lakosság mind szélesebb körű ellátása segélyekkel, ked- vezménvekkel és ösztöndíjakkal íegyedülálló anyák megsegítése, ösztöndíjak a diákoknak); fokozatos áttérés az ingyenes közétkeztetésbe (ebédeltetésre) a vállalatoknál. az intézményeknél és a termelőmunkában elfoglalt kolhozparasztoknál. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok között. A nemzetközi helyzet bo- nyolódása és ennek követkéz! '- ben a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése késleltetheti a népjólét emelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok for’ós rendezése, a katonai kiadások —ökbenté-e. különösen pedig az általános és teljes V-----’"'és —gv alósitása megfelelő államközi egyezmény alapján. lehetővé tenné a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A proletárdiktatúra betöltötte történelmi küldetését A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az állámépítés és a szocialista demokrácia továbbfej lesztésében. A szocialista forradalomból megszületett proletárdiktatúra világtörténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus építésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történő- lemben az egyetlen osztály, amely nem tűzi célul, hogy hatalma örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza — teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletariátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szükségszerűsége megszűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a proletár- diktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat. hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg. mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia további fejlődésének folyamatában az államhatalom szervei fokozatosan átalakulnak a társadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építésben fokozódni fog a tanácsok szerepe, amelyek a nép mindent átfogó szén'' " ! '' ’• n r. ’ i egységének megtestesítőjévé válnak. A választási rend-zer demokratikus elveiuek fejlesztése A párt szükségesnek tartja a népi képviselet formáinak tökéletesítését és a szovjet választási rendszer demokratikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájúnak megjavítása érdekébon. továbbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgo ók újabb százezrei és milliói járják ki az. államvezetés iskoláját, minden választásnál célszerű a tanácsi képviselők legalább egy- harmadát megújítani, azért, hogy minél több megfelelő ember kapcsolódjék be a vezető .szer rk munkájába, továbbá, hogy az államigazgatás egyes dolgozói - nk ne legyen lehetőségük a hatalommal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szervek személyi állományénrk rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni azt az elvet, hogy a szövetségi. a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendszerint legfel icbb csak háromszor válasszák meg egymás u'íln tisztségükre. A tervezet kimondja: rendszeresíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvény tervezeteket és más állami vagy helyi jelentőségű döntéseket. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra kell bocsátani. A társadalmi szervezetek öntevékenységének fejlesztése végett a párt szükségesnek ta.-tia ezek fizetett apparátusénak további csökkentését alulról feliéig, továbbá a soron következő választásokon minplen égve.’, társadalmi szerv szrm*k’i állománya mintegy felének f-lúj1'!Célszerűnek tartja. l-.-gy e 'évse dalmi szervereink vezető mind-ak'iT-tt egymás ulán rend—g-dot ’-..gfeV'bh l-H mkalnrnmal vállSSr-'-’T ---(Folytatás ci 4. oldalon)
