Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Vasárnapi HUMOR NÁSZÜTON — Mit gondolsz Aladár, lak­nak a Holdon emberek? — Nem hiszem, de lehúzhatom a rollót... CIRKUSZIGAZGATÖNÁL teres óriásra? — És mit kér? — Kétszázat méterenként... CIPŐIPARI KONFERENCIA VOLT BUDAPESTEN VÁSÁRBAN \ \ 1 ^ \\ n — Olyan zaj van, hogy nem is hallani, mit furulyázik, — Az a jó, nem is tudok ját­szani. TÜSAROK A DIVAT rek! — Jó, majd jegenyefából esi- . nálom.., ELŐFORDULHAT... n i— Készítsünk kényelmesebb cipőket kartársak ... Keresztrejtvény 32 33 37 42 49 5Q| 36 46 164 f-J Mai keresztrejtvényünkben az SZKP programtervezetéből rej­tettünk el a következő sorrend­ben: függőleges 1., 43., vízszintes 2., függőleges 9„ 36., 22. Vízszintes: 2. Harmadik rész. 10. Képtartó. 11. össz'e-vissza int. 12. Tartó, névelővel 13. Olyan re­pedés valamely vulkán kráteré­nek alján, vagy lejtőjén, mely­ből kéngáz és sav ömlik ki 16. Okozat szülője. 18. Felesége van. 19. Gyilkolod. 20. Tompa Mi­hály névjele. 21. Tejtermék. 23. Lószerszám! 24. Jár szélei. 25. Há­ziszárnyas része. 28. Ruténium vegyjele. 30. Hibás járású. 32. Mózes öt könyvének elnevezése. 34. Torbággyal egyesült község. 35. Koiyanév. 37. Dyn. 38. Igen — oroszul. 39. Tantál vegyjele. 41. Testtartás. 42. Emer (!). 43. Mi­kit. 46. G. M. 47. Létezik. 48. Visszahúzd). 49. Betű kimondva. 51. Ismeretlen — latinul. 54. Ké­tes (!). 55. Vissza támaszték. Függőleges: 1. Első rész. 2. Ugyanaz, mint a 18. vízszintes. 3. Férfinév. 4. Betűk az ABC-ből. 5. Női név. 6. össze-vissza dönt. 7. Régi fegyver. 8. Azonos az 5. füg­gőlegessel. 9. Negyedik rész. 14. Taszítás. 15. Háziszárnyas, név­elővel. 17. Testrész. 20. Szélesre nyit. 22. Hatodik rész. 26. Test­részek. 27. Vályú. 29. Azonos a 37. vízszintessel. 31. Mértani test. 33. Fontos szerv. 36. Ötödik rész. 38. Kutyafajta. 40. Vissza: tudo­mány és művészet istennője. 43. Második rész. 44. Idegen férfinév. 45. Rajzeszköz. 50. Irányszó. 52. Nagy károly. 53. Tantál vegyjele. 54. Samarium vegyjele. Figyelem! A hosszú és a rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. (A megfejté­seket nem kell beküldeni.) (Mokos István) Tudomány és technika TERMÉSZETI KINCSEK FEL­KUTATÁSA REPÜLŐGÉPRŐL. Az NDK-ban kitűnő eredmény­nyel végzik természeti kincsek és a föld felső kérge biológiai struktúrájának felkutatását repü­lőgépről. A rádiómetrikus légi mérések, amelyeket az L—60 Bri­gadier típusú géppel végeznek, azt bizonyították, hogy ezzel a módszerrel jóval kevesebb üzem. anyagra és költségre van szük­ség, mint a hagyományos kuta­tási módszereknél. Egyúttal lé­nyegesen pontosabb méréseket is lehet végezni. Repülés közben nagy teljesítményű mérőműsze­rekkel regisztrálják a földből ki­sugárzó rendkívül gyenge rádió­aktív gamma-sugarakat. E suga­rak változó intenzitásából a szak­ember pontos következtetéseket tud levonni a földben található földgáz, vagy olaj mennyiségére vonatkozólag. BRIT EXPEDÍCIÓ ÉSZAK-NORVÉGIÁBAN Egy 30 tagú angol expedíció egy hónapot tölt sátorban Észak- Norvégia alig lakott vidékein, hogy földméréseket végezzen olyan területeken, amelyeket ed­dig csupán repülőgépről térké­peztek fel. A kutatók kiképzést kapnak a jéghegymászásban, ga- liciológiában és a nehéz terepen való síelésben. Az expedíció költ­ségeit az Angol Földrajzi Társa­ság fedezi. AZ IZLANDI GEJZÍREKRŐL Az izlandi gejzírek forró vizé­ben 21 féle ásványi anyagot és 27 féle biokémiai alapanyagot fe­deztek fel, amelyek természetes gyógyszerek készítésére felhasz­nálhatók. A több mint 2 ezer méter mélységből igen nagy nyo­mással a felszínre törő, 120—138 C fokos vizet Reykjavik négy fürdőintézetében jó eredménnyel alkalmazzák reumás, izületi és keringési megbetegedések ellen. A gejzírek vizének elpárolgása után olyan ásványtartalmú üle­dék marad vissza, amely minden forrás esetében más-más biológiai összetételű. Most elhatározták, hogy ezt az ásvány-bázist külön­böző természetes gyógyszerek ké­szítéséhez felhasználják. Az izlandi forróvíz források egyébként egy központi fűtőbe­rendezést is táplálnak, amely a főváros 72 ezer lakosának közel a felét látja el fűtéssel. A gejzírek­ből másodpercenként 75—82 liter víz tör elő. NAPONTA NÉGYMILLIÓ LITER VIZ. Nemrég kezdte meg működé­sét a texasi Freeportban egy ha­talmas, modern üzem, amely a Mexikói-öböl tengervízét édesvíz­zé alakítja át. Az üzem az u. n. többszakaszos desztillálás elve alapján 27 cent költséggel állít elő ezer liter édesvizet. Kapacitása naponta közel négymillió liter. Az eljárás lényege a sorozato­san végzett lepárlás változó nyo­más mellett, ami viszonylag elő­nyös energia kihasználást bizto­sít. A Mexikói-öböl vízét össze­sen 12-szer párolják le, miköz­ben 10 liter tengervízből hét és fél liter édesvíz készül. Noha ez a módszer eddig a legelőnyösebb hatásfokkal dol­gozik, a gyártási költségek még mindig aránylag magasak, úgy, hogy további kísérletek folynak a tengervíz gazdaságosabb mód­szerrel történő felhasználására. ÜSZŐ ALAGÚT. Egy olasz mérnök javasolta* hogy építsenek az olasz félszi­geten és Szicília között' víz alatti úszó alagutat. Az alagút a terve­ző szerint nagy átmérőjű acélcső lenne, amely bizonyos mélység­ben a tengervízben helyezkedne el. Az úszó alagútat különleges horgonyokkal erősítenék a tenger fenekéhez. Az alagút Messinát kötné össze Calabriávai.

Next

/
Thumbnails
Contents