Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-12 / 189. szám
2 VOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. augusztus 12. Tyitov őrnagy sajtóértekezlete A nyugati külügyminiszterek párizsi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) szervezetére, ha ez még tovább tart? Tyitov ismét kijelentette, hogy erről már bevezető beszédében szólt. Semmi rendellenességet nem tapasztalt. A repülés 24 óránál kicsit hosszabbra ^volt tervezve s a megadott idő alatt be is fejezte. A Pionyerszkaja Pravdának, a szovjet úttörők lapjának tudósítója megkérdezte: gyakran nyitotta ki és csukta be repülés közben a védősisakját, vagy csak evéskor nyitotta ki a sisak nyílását? Tyitov válaszában nevetve kijelentette, hogy a sisakot egyáltalában be sem csukta. A levegő ugyanis az űrhajó fedélzetén sokkal jobb volt, mint a földön, a földi városokban. A légkondicionáló berendezés tökéletesen működött. Az úttörők lapjának másik kér dése így hangzott: tudjuk, hogy ébredése után tornagyakorlatokat végzett. Miből álltak ezek? Általában hogyan segített az űrrepülésben a sportolás? Tyitov válaszában elmondotta: a sajtó már sokszor megírta, hogy az űrhajósnak fizikailag sokoldalúan fejlett embernek kell lennie. Ez természetes, mert az űrrepülés igen nagy fizikai felkészültséget igényel, ebbe pedig a sport is beletartozik. A Vosztok—2. fedélzetén orvosokkal és tornatanárokkal megbeszélt előre összeállított gyakorlatokat végzett. Természetes, hogy ezeket a gyakorlatokat az űrhajó kabinjának sajátos feltételeire alkalmazták. A következő kérdés így hangzott: milyen tanácsokat tudna adni az amerikai űrhajósoknak, egyáltalán mit üzen nekik? Tyitov finom humorral jelentette ki: Nekünk, szovjet űrhajósoknak igen nehéz feladat tanácsot adni az amerikai kollégáknak. mert egészen mások az ő repüléseik. Kívánni azonban tudok valamit: sok sikert a világűr békés meghódításához. Valaki megkérdezte, képes-e a Vosztok—2. távoli űrrepülésre. Tyitov őrnagy válaszában elmondotta, hogy a Vosztak—2. több mint 700 000 kilométert tett meg, ez pedig elég nagy távolságnak számít. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, akkor természetesen képes a Vosztok—2. a nagy távolságú űrrepülésre. Ha viszont a kérdést úgy vizsgáljuk, képes-e a Vosztok—2. más bolygókra repülni, a válasz ez lesz: a Vosztok—2. orbítális repülésre, tehát a Földkörüli repülésre készült. Egy újságíró megkérdezte, elfért volna-e két űrhajós a Vosztok—2-n. A válasz így hangzott: Elvben természetesen ketten is utazhattak volna. Kérdés: A 25 órás súlytalanság után nem volt-e nehéz visszatérni a rendes földi állapothoz, a nehézkedési erőt nem volt-c nehéz megszokni? Váíasz: Erről már beszéltem. Miért gondolják, hogy nehéz dolog ismét megszokni a földi állapotokat? Hiszen a földön sokat élünk, a súlytalanság állapotában viszont összesen csak 25 órát tartózkodtam. Igen kellemes dolog visszatérni a földre a megszokott állapothoz. Általános megrökönyödés fogadta a New York Herald Tribune tudósítójának kérdését: ön elmondotta, hogy az űrhajóval a Föld bármely pontján le tudott volna szállni. Vaion bombát is vihetett volna a Vosztok—2. fedélzetén a Föld bármely pontjára? Tyitov a következőket mondotta: — A szovjet kormány többször hangsúlyozta, hogy az űrhajózása"! csak h-k"s célokat óhajt elérni, ^zt mindenki tudja. Nincs értelme ismételni. Egy titkot azonban megsúghatok: a Vosztok—2. nincs bombák szállítására felszerelve. Ezután hangzott el a Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság, a Magyar Rádió és Televízió moszkvai tudósítóinak három kérdése: Az első kérdés így hangzott: Ismeretes, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára augusztus 6-i nyilatkozatában elsőként hívta meg önt Magyarországra. Mit tud mondani ezzel kapcsolatban? Válasz: Nagyon hálás vagyok Kádár János elvtársnak meghívásáért. Még sohasem jártam Magyarországon, de nagyon sokat hallottam erről a csodaszép országról és nagyszerű embereiről. Azt hiszem, hogy a közeljövőben erre a látogatásra még nem kerülhet sor, mivel most szigorú orvosi felügyelet alatt állok. A magyar újságírók harmadik kérdése így szólt: Tudjuk, hogy az űrutazásra önt igen gondosan felkészítették. Mégis a több mint 25 órás űrrepülés alatt tapasztalt-e valami váratlan, kellemes, vagy kellemetlen meglepetést? Tyitov így válaszolt: Már említettem, hogy az űrhajózás közben nem ért kellemetlen meglepetés, csak kellemes, szép élmények értek. A magyar újságír.k harmadik kérdése ez volt: Gagarin, miután visszatért a világűrből, részletesen beszélt barátjáról, a 2-es számú űrhajósról. Most az egész világ tudja, hogy ez ön volt. Mit tudna mondani nekünk a harmadik, negyedik és a többi űrhaiósjelölt egyéni tulajdonságairól? Tyitov így válaszolt: Önök ismerik az eddigi űrhajósokat és már maguk is levonhatnak bizonyos következtetéseket az űrhajósok jellemvonásairól. Kijelentem, hogy az űrhajós-jelöltek mindnyájan remek fiúk! (Taps.) Valamennyien gondosan felkészültek az űrhajózásra és meg vagyok győződve, hogy feladatukat nem rosszabbul, hanem talán még jobban is teljesítik, mint ahogyan mi hajtottuk végre. Egy kubai újságíró megkérdezte ezután, szívesen ellátogatna-e a Kubai Köztársaságba, mint nemrég Jurij Gagarin. Tyitov válaszában kijelentette, hogy mint Magyarországra, a Ku bai Köztársaságba is nagy örömmel látogatna el. A közeljövőben azonban ez valószínűleg nem sikerülhet, mivel szigorú orvosi felügyelet alatt áll. A következő kérdés így hangzott: a legutóbbi időben megélénkült a naptevékenység, több napfáklyáról, protuberanciáról adott hírt a sajtó. Augusztusban Földünk általában meteor-áramlatba szokott kerülni. Vajon nem nehezítette-e ez a körülmény az ön űrrepülését, nem fokozta-e az űrhajózással járó veszélyeket? — Tyitov válaszában utalt Jazdovszkij professzor felszólalására, aki erről már beszélt. Jazdovszkij elmondotta, hogy a hely zet a felbocsátás napján igen kedvező volt, a naptevékenységet gondosan megfigyelték és tisz tázták a helyzetet. Ha valami közbe jött volna, le tudtam volna szállni a Föld bármely pontján. Ezenkívül az űrhajó a sugárzástól és a meteortól is védve van. Ha önök űrrepülésre vállalkoznak, minden jól fog menni, — mondotta a közönség tapsa és derültsége közepette. Valaki megkérdezte, fényképe- zett-e a Vosztok 2. fedélzetéről? Tyitov így válaszolt: Magammal vittem egy közönséges filmfelvevő gépet, amilyenből önök közül is sokuknak birtokában van egy-kettő. Riporter elvtársak, pár felvételt készítettem az űrhajóról. Ezt azért tettem, hogy ne csak Gagarin és én beszélhessünk a Földet körül vevő gyönyörű kék fénykörről, a csodaszép látványról, hanem mindenki megláthassa, legalább a mozivásznon. A filmet most hívják elő, most dolgozzák ki. Nem tudom, hogyan fog sikerülni. Erre a feladatra valóban egy riportert kellett volna felküldeni a világűrbe. (Derültség.) Miután Tyitov minden kérdésre válaszolt, Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöké bezárta a nagysikerű sajtóértekezletet. Hruscsov elvtárs nagyieiesitiségíí beszédet mondott a szovjet—román barátsági nagygyűlésen Moszkva (TASZSZ) Péntekén a kora délutáni órákban á nagy Kreml palotában szovjet—román barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Pjotr Gyenicsev, az SZKP moszkvai bizottságának első ti Urára nyitotta meg. A két ország himnuszának elhangzása után Jevgenyij Afanaszenko az OSZSZSZK oktatásügyi minisztere, a Szovjet—Román Baráti Társaság elnöke, majd a moszkvai dolgozók és az ifjúság képviselői köszöntötték a román párt- és kormányküldöttséget. Ezután Hruscsov elvtárs emelkedett szólásra. Nagyjelentőségű beszédét a hallgatóság többször szakította félbe viharos, hosszantartó tapssal. Hruscsov beszéde után Gheor- Ghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke mondott beszédet. A nagygyűlés az Intemacionálé eléneklésével ért véget. befejeződött, az értekezletről azonban semmit nem hoztak nyilvánosságra, jóllehet, különböző határozatokat hoztak. A külügyminiszteri értekezlet célja elsősorban a berlini kérdés megvitatása volt, s az értekezletre rányomta bélyegét Hruscsov elvtárs legutóbbi beszéde, amelyről Kennedy elnök sajtó- értekezletén kijelentette, »a szovjet miniszterelnök kifejezte azt az óhaját, hogy tárgyaljon a Nyugattal.-« Kennedy azt is hozzátette, »-határozott meggyőződése, hogy minden diplomáciai eszközt igénybe kell venni a békés megoldások céljából.« A korábbi nyugati megnyilatkozások, beleértve Kennedi rádióbeszédét is, rendkívül harciasak voltak azonban a Vosztok—2. útja lehűtötte a kedélyeket, bizonyítva, hogy a Szovjetunió olyan messze jutott ma már a rakéta-technikában, amivel a Nyugat egyáltalán nem versenyezhet. Ugyanakkor Hruscsov elvtárs beszéde ékes bizonyítéka volt annak, hogy a Szovjetunió katonai fölényét nem háborús célokra akarja felhasználni, hanem épp ellenkezőleg, változatlanul kitart a béke ügye mellett. Két ellentétes megnyilatkozás hangzott el ezekben a napokban nyugati politikusok szájából. Lord Home angol külügyminiszter alsóházi beszédében kétségbe vonta a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások célszerűségét, Kennedy elnök viszont kénytelen volt elismerni, hogy a szovjet kormány kész tárgyalások útján megoldani a világ fölött tornyosuló és megoldásra váró kérdéseket. Lord Home alsóházi beszéde rendkívül nagy visszatetszést váltott ki a szigetországban, mert az angol nép bízik abban, hogy a Nyugat elfogadja a Szovjetunió tárgyalásokra szólító felhívását. Erről ír az Evening News, amikor szóváteszi, hogy Lord Home külügyminiszter »megdöbbenéssel« vette tudomásul azt a bírálatot, amelylyel az angol közvélemény beszédét fogadta. Érdemes ezzel kapcsolatban még az Evening Standard cikkét idézni, amely azt írja: »Lehetséges, hogy Home nagyon szeretne lépést tartani Adenauerral, ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy nem tud majd lépést tartani az angol közvéleménnyel. Teljes titkolózás fedi a nyugati külügyminiszterek párizsi értekezletének határozatait, az azonban nem kétséges, hogy a világ közvéleménye a nyugati külügyminiszterektől függetlenül már régen a békét biztosító tárgyalások mellett döntött. Számos súlyos kérdés nyugtalanítja ma a világot. A Szovjetunió azonban ismételten kijelentette, hogy minden nemzetközi vitát tárgyalások útján akar rendezni. Ez a békés szándék nem marad hatástalan, mert a világ minden részén, a béke- szerető emberek milliói követelik azokat a tárgyalásokat, amelyek eloszlatják az emberiség feje fölül a háború fenyegető rémét. Kennedy, bár megszavaztatta a minden eddiginél na gyobb hadikiadásokat, maga is kénytelen volt nemcsak elismerni a Szovjetunió következetes tárgyalási készségét, hanem utat hagyni a tárgyalásoknak is. A Vosztok—2. éppen akkor re pülte körül tizenhétszer a földgolyót, amikor Párizsban a nyugati külügyminiszterek tanácskoztak. A Vosztok 2-t a béke hírnökeként üdvözölték szerte a világban, s a Szovjetunió is úgy jellemezte ezt a világtörténelmi jelentőségű űrrepülést, hogy az az emberiség tudományos előrehaladását szol gálja . Bármit határoztak is Párizsban a nyugati külügyminiszterek, számolniok kell azzal a kézenfekvő ténnyel, hogy az emberek a világ minden táján a vitás nemzetközi kérdések mielőbbi békés megoldását követelik. Tunéziai tiltakozás Franciaország agresszív cselekedetei ellen Monzsi Szlim, Tunézia állandó tódnak, a tunéziai kormány arra ENSZ-küldötte augusztus 9-én levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, a francia Armand Berardhoz. A levél rámutat, hogy a francia légierő több ízben megsértette Tunézia légiterét, legutóbb augusztus 6-án és 7-én. A francia megszállók olyan intézkedéseket hoznak, amelyeknek célja a tunéziai polgári lakosság megfélemlítése Az okmány rámutat, hogy ezek a cselekedetek Szöges ellentétben állnak a Biztonsági Tanács július 23-i határozatával. A tunéziai küldött levelében végül felhívja a figyelmet arra, ha ezek a provokációk folytakényszerülhet, hogy az ENSZ 51. cikkelye értelmében védelmi intézkedéseket tegyen. * Finnország képviselője bejelentette, hogy országa szintén aláírja az ENSZ rendkívüli összehívását követelő afro-ázsiai kérelmet. Ezzel a rendkívüli közgyűlés mellett állást foglaló országok száma 52-re emelkedett. f Az ENSZ afro-ázsiai csoportjának elnöke csütörtökön közölte, pénteken fogják benyújtani azt a kérést, hogy az algériai kérdést tűzzék az ENSZ szeptemberben megnyíló közgyűlésének napirendjére. Az amerikai kongresszus rekord katonai költségvetést hagyott jóvá A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata Prága (CTK): A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága megvitatta a varsói szer ződés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak moszkvai értekezletén létrejött eredményeket. A párt központi bizottságának erről kiadott nyilatkozata kijelenti, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt teljes mértékben egyetért a német békeszerződés megkötésére vonatkozóing a fenti értekezleten kialakult következtetésekkel. — A Csehszlovák Kommunista Párt és az ország egész dolgozó: népe teljes mértékben egyetért | a Szovjetuniónak a német kérdés I ben tett békés kezdeményezésével és tevékenyen támogatja a szovjet kormány szilárd állás-! pontját, amely Hruscsovnak, az! SZKP Központi Bizottsága első! titkárának, a szovjet Minisztcrta-1 nács elnökének augusztus 7-i beszédében jutott kifejezésre — mondja a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata. I Washington (MTI): Az amerikai képviselőház és a szenátus csütörtökön este rekord katonai költségvetést hagyott jóvá. A törvényjavaslat felhatalmazza a Kennedy-kormányt, hogy 46 662 556 000 dollárt fordítson az Egyesült Államok katonai erejének növelésére. Ez az összeg, mint t-rí-1 r n—" "-t a 3450 millió dolláros emelést is, amelyet Kennedy kért július 26- án az Egyesült Államok hagyományos fegyveres erőinek foko zása céljából. A kongresszus által jóváhagyott teljes összeg 265 m'llió dollárral több, mint amit Kennedy követelt. Rusk, am"’-'1-"' külügyminiszter csütörtökön visszaérkezett Párizsból, ahol részt vett a nyugati külügyminiszterek csúcsértekezlc' ;n. A wa-kio"toni repülőtéren elhangzót rövid nyilatkozatában eredményesnek igyekezett feltüntetni a párizsi tanácskozásokat, majd kijelentette: »Megvan a remény arra, hogy a berlini válságot tárgyalások útján rendezzék. Ehhez azonban egység és szilárdság szükséges.« Kennedy elnök felruházta magát azzal a joggal, hogy szükség esetén megvétózza az Egyesült Államok atom-titkainak külföldre juttatását. Az amerikai hadünym'ni'zté- rium és az atemerő-bizottság eddig az r'nök 1'v:j,'""vása nélkül :s juttathatott ’''yen •-('"tokát kül földi államok tudomására.