Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

2 1961. augusztus 9. TOLNA WECYFt VÉPÜJSAO Hruscsov elvtárs beszédének befejező része (Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszédének első ré­szét lapunk keddi számában közöltük. Az alábbiakban a beszéd befejező részét adjuk közre.) Hruscsov elvtárs beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy bármely állam, amelyet a szocialista tábor elleni támadás­hoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk megsemmisítő erejét. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább ha­lasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány év­vel elhalasztanánk a békeszerző­dést, ez azt jelentené, hogy be­hódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serken­tené a NATO-t s a bonni kor­mányt, csak bátorítaná őket ab­ban, hogy Nyugat-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervez­zenek, hogy Nyugat-Németorszá- got az új világháború kirobban­tásában a legfőbb erővé változ­tassák. A szovjet miniszterelnök meg­állapította, hogy a Szovjetunió semmiféle kü­lönleges haszonra nem törek­szik akkor, amikor a német békeszerződés azonnali meg­kötéséhez ragaszkodik. Ha a nyugati hatalmak felül­vizsgálják álláspontjukat, a jó­zan ész szavára hallgatnak és ki­fejezik azt a készségüket, hogy velünk együtt kössék meg a né­met békeszerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — Ha a nyugati hatalmak to­vábbra is makacskodni fognak és megtagadják a német békeszer­ződés aláírását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megolda­ni. Ebben az esetben a Német De­mokratikus Köztársaság megkap­ja a teljes szuverénitást, követ­kezésképpen a Nyugat-Berlinhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demok­ratikus Köztársaság korrnányával egyetértésben lehet majd megol­dani. Hruscsov ismét hangoztatta, hogy a szocialista országok, ami­kor békeszerződést kötnek az NDK-val, nem kívánják megsér­teni a nyugati hatalmak törvé­nyes érdekeit. Szó sem lehet ar­ról, hogy bárkinek is megtilta­nák Nyugat-Berlin megközelíté­sét, szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat-Berlint. A szovjet miniszterelnök han­goztatta, hogy a nyugati hatal­mak kizárólag ürügyként hasz­nálják fel Nyugat-Berlin közle­kedési útjainak kérdését és ál­talában a békeszerződést. A szo­cialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszerződés megkötéséről, a nyugati hatal­mak ezt úgy értékelnék, mintha stratégiai áttörést értek volna el és azonnal bővítenék követelé­seiket. Azt követelnék, hogy szá­moljuk fel az NDK szolialista rendjét, célul tűznék ki a potsda­mi szerződés alapján Lengyelor­szágnak és Csehszlovákiának visszaadott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt is elérnék, akkor legfőbb igé­nyükkel jönnének elő: azt köve­telnék, hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogat­ni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köz­társasággal megkötendő bé­keszerződés aláírása hatal­mas, pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi hely zet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszu­sán megvitatandó pragramra, amely a szovjet emberek előtt a kommunizmus nagyszerű távla­tait nyitja meg. E program meg­valósításához békére van szük­ség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a német békeszerződés megkötésének meg tárgyalását. German Tyitov visszatérése a Földre A Vosztok 2. leszállásának színhelye Romanov, a TASZSZ külön tu-1 dósítója jelenti: Augusztus 6-án reggel elbú­csúztunk German Tyitovtól, mi­előtt beült volna az űrhajó ka­binjába. Hétfőn, több mint 24 órára rá ismét találkoztunk vele. a köz­beeső idő alatt a népek elragad­tatással kísérték figyelemmel a szovjet űrhajós útját, aki a csoda- űrhajón nagyszerű honfitársa, Jurij Gagarin után másodikként tekintette meg bolygónkat koz­mikus magasságból. Az egész vi­lág hallotta a kontinensek népei­hez intézett üdzövleteit, és az emberek megértették, hogy békés és kizárólag tudományos célokat szolgáló repülés ez. German Tyi- tov a világűrről szerzett új ada­tokkal gazdagította a tudományt. Felindultan hallgattuk a rádió­nak a világűr megostromolásáról szóló közleményeit. örültünk, hogy minden jól, sikeresen megy végbe. Természetesen türelmetle­nül vártuk German Tyitov visz- szaérkezésének hírét. Lassan múlt az idő. Mintha csak megállt vol­na. És egyszercsak leereszkedett. Az újságírók, fotóriporterek, filmoperatőrök pillanatok alatt megrohanták a repülőgépen. Bi­zonyos idő múltán valamennyien megérkeztünk arra a helyre, ahol földet ért a Vosztok 2. pilótája Mint várható volt, nem mi vol­tunk az elsők Az emberek szá­zai gyűltek össze azon a helyen, ahol a hős űrhajós ismét hazai földre lépett. Az egybegyűlt tö­meg között ott volt Vorobjov munkás és még többen, akik elő­ször vették észre German Tyitov leszállását. Repülőgépünk csakhamar kis szigetnek tűnt az embertenger­ben. És amikor a gépkocsi Ger­man Tyitowal és a fogadására érkezettekkel közeledett ehhez a tengerhez, sok ezer torokból tört elő a kiáltás: »Dicsőség German Tyitovnak! Hurrá! German!« Egy basszus hang túlharsogta az üdvözlő kiáltásokat: — German Tyitov, mondjon nekem néhány szót. Az űrhajós, aki meghallotta a kérdést, fel­lépett a repülőgép lépcsőjére, hogy mindenki láthassa és széles mosollyal mondotta: — Nem tudom, mit mondjak. A rádióból mindent tudnak. — Aztán kis szünet után hozzáfűz­te; — Jól ment. a repülés. Kitűnő a közérzetem. Köszönöm a ked­ves fogadtatást. Ismét felharsant a taps. A nép hátrább vonult, hogy a repülő­gép felemelkedhessen. De ebben a pillanatban egy ziháló legény­ke futott a repülőgép lépcsőjéhez és kérte, engedjék, hogy üdvö­zölhesse az űrhajóst: — öt kilométert futottam, — mondotta mentegetőzve — és el­késtem. így nem láthattam, ami­kor ő itt beszédet mondott. Na­gyon kérem, engedjenek! És meg­engedték neki, hogy üdvözölhesse az űrhajóst. A fiatalember, Gu- merov komszomolista, az egyik helyi vállalat munkása bement a repülőgépbe, erősen megszorítot­ta German Tyitov kezét és fel­indultan, éppen ezért kissé össze­függéstelenül a következőket mondotta: — Üdvözlöm a siker alkalmá­ból. Büszke vagyok önre, a kotn­Nyugat-Európát hétfőn két nagy esemény hozta lázba. A nyugati világ a délelőtti órákban hatalmas örömmel fogadta Tyi­tov őrnagy sikeres űrrepülésé­nek hírét, este pedig feszült ér­deklődéssel hallgatta Hruscsov szovjet miniszterelnök nagyje­lentőségű beszédét. A nyugati kommentárok meg­állapítják, hogy Hruscsov beszé­dét talán Angliában fogadták a legpozitívabban. Washington egye lőre tartózkodó, Párizs és Bonn pedig többnyire ellenséges. LONDON Az angol főváros sajtója álta­lában megegyezik abban, itt az ideje, hogy a Nyugat megkeresse a reális alapot a tárgyalásokra. A Daily Express című lap meg­állapítja, hogy a kérdések meg­értek a sürgős megvitatásra, »ügy tudják, hogy az angolok és amerikaiak inkább mondha­tók a tárgyalás híveinek, mint a franciák és a nyugatnémetek. Ebben a kérdésben az angoloknak és amerikaiaknak keresztül kell vinniök saját akaratukat.« A Dai ly Mail szerint ideje, hogy a nyugati vezetők találkozzanak Hruscsovval. A Daily Telegraph is tárgyalásokat sürget. A Times elismerj, hovy a szov­jet népnek megvan minden oka munistára. Én is kommunista aka­rok lenni. — Ismét megszorította Tyitov kezét és elégedetten tá­vozott. Közvetlen ezután két félénk, nyolcéves kislány érkezett és nagy virágcsokrokat nyújtott át az űrhajósnak. Sokáig zavartan hallgattak. German Tyitov kö­szönetét mondott a gyerekeknek, megsimogatta a fejüket és a két kislány boldogan perdült ki a repülőgépből. A gép felemelkedett a leve­gőbe. German Tyitov barátai — a jö­vendő űrhajósok — és az orvos segítségével levetette az űrhajós ruhát és beöltözött szokásos nyá­ri egyenruhájába. A hangulata kitűnő, vidám, eleven. Nincs is ezen mit csodálkozni. Hisz »kitűnőre« vizsgázott a párt által rábízott feladatból. arra, hogy bízzék abban az em­berben, aki annyi jó alkalmat adott a nép önbizalmának meg­erősítésére. A Guardian figyelmeztet arra, szomorú lenne, ha a Nyugat elszalasztaná a tárgyalások lehetőségét. Lehetséges, — írja — hogy a kelet—nyugati megbeszélések za­varnák Adenauert. »A berlini válság azonban túl komoly ügy a Nyugat számára ahhoz, hogy megfontolásait ilyen meggondoló sok irányítsák.« Londoni diplomáciai megfigye­lők megállapítják, hogy a szov­jet vezető beszéde és a tárgyalá­sokra szólító felhívása még a nyugati külügyminiszteri értekez­let befejezése előtt hangzót el. a külügyminisztereknek tehát mód­juk van levonni a következteté­seiket. WASHINGTON A New York Times hangsú­lyozza: Hruscsov beszédének van­nak olyan momentumai, amelye­ket nem szabad figyelmen kívül hagyni és amelvek kiutat je1 önt­hetnek a válságból. A New York Herald Tribune a többi között bmeoztatia, örömmel kell üdvö­zölni a tárgyalásokra szólító fel- • hívást. Itt az ideje, hogy a Nyugat megkeresse a tárgyalások reális alapját Ez a kozmikus repülés dicsőséget hoz a szovjet népnek, az egész emberiségnek Tyitov őrnagy, az űrhajós pilóta Folytatás az 1. oldalról.) Mi, büszke amerikaiak talán nem tudjuk megérteni, hogy a kozmosz békés meghódításában elért eredmény a mindössze 40 évvel ezelőtt születet új életfor­mának természetes gyümölcse. Talán olyannyira elvakultak vagyunk, hogy képtelenek _ va­gyunk meglátni az igazságot? Talán annyira ostobák vagyunk és annyira ragaszkodunk saját életformánkhoz, hogy nem tud­juk felfogni a szovjet életrend magasabbrendűségét? Valóban — mint ahogy Gaga­rin őrnagy mondotta űrhajós ba­rátjának — e kozmikus repülés dicsőséget hoz a szovjet nép ha­zájának, dicsőséget hoz az em­beriségnek. Talán mi tehetségtelenek va­gyunk, hogy a testvériesség és a béke szellemében osztozzunk az eredmények végtelen lehető­ségeiben, amelyek a jövőben tárulnak ki az emberiség előtt? BELGRAD A jugoszláviai tudományos in­tézmények, így a Szerb Tudo­mányos Akadémia, s a belgrádi obszervatórium vezetői elragad­tatott hangú nyilatkozatokban üdvözlik Tyitov szovjet űrhajós őrnagyot és vállalkozásának tu- dományos jelentőségét méltatják; A Borba „Nappal és éjszaka a Föld fölött” című cikkében azt írja, hogy a Vosztok 2. útja rendkívüli siker a világűr továb­bi feltárásában. A cikkíró ki­emeli, hogy a szovjet tudósok már eddig is hatalmas eredmé­nyeket értek el a kozmikus re­pülések terén, azonban még na­gyobb feladatokra készülnek. Ga­garin és Tyitov űrrepülései — állapítja meg a cikk befejező ré­szében — nyilvánvalóan felül­múlják Shepard és Grissom út­jait, Gagarin és Tyitov Szovjet tudósok Tyitov Űrutazásának jelentőségéről Moszkva (TASZSZ): Szovjet tudósok a különböző tudomány­ágak kiemelkedő művelői méltat­ják Tyitov őrnagy űrutazásának jelentőségét. Ivan Majszkij, az orvostudo­mányok doktora, a Kísérleti Bio­lógiai Intézet igazgatója kijelen­tette, hogy a'szovjet szputnyikok és űrhajók első repülésének ered­ményeként a biológia gazdag anyag birtokába jutott arra vo­natkozólag, milyen körülmények között élnek az organizmusok a világűrben, és hogyan hatnak rá­juk a kozmikus sugarak, a vib­ráció, a súlytalanság és más tényezők. — Túlzás nélkül elmondhat­juk, — mondotta Majszkij pro­fesszor —, hogy a világ egyetlen országában sem áll a tudósok rendelkezésére olyan gazdag tu­dományos anyag a világűrre vo­natkozólag. mint a szovjet tudó­soknak. Most biológiai objektu­mok újabb csoportja volt több mint 25 órán át a világűrben, a Vosztok 2. fedélzetén. Ezeknek tanulmányozása lehetővé teszi, hofry lényegesen kibővítsük is­mereteinket a természet titkairól, tanulmányozhassuk azt a kérdést, van-e élet a Földön kívül más bolygókon is . Vlagyimir Tyimakov, a Szov­jet Orvostudományi Akadémia alelnöke, kiváló mikrobiológus a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában kifejtette, hogy Tyi­tov őrnagy űrrepülése nagy le­hetőségeket tárt fel annak a tu­dománynak előrehaladása szem­pontjából is, amely az élet ke­letkezésének titkait fürkészi. Az SZKP programtervezete — mondotta Tyimakov — széleskörű feladatokat tűz ki az élet jelensé­gek lényegének tisztázására is. E feladatok megoldását az újabb űrrepülések segítségével találhat­juk meg, mert van olyan felte­vés. hogy az élet más bolygóról került át a Földre. Ha sikerül eljutni valamely hozzánk közel keringő bolygóra, ez lehetővé te­szi, hogy tudósaink tisztázzák e hipotézis helyességét. Ilyenfor­mán az űrutazások megvilágítják majd azt a kérdést, hogyan ke­letkezett az élet a világminden­ségben, lehetővé teszik sok bo­nyolult biológiai és vegyi folya­mat megértését, sőt irányítását.

Next

/
Thumbnails
Contents