Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
TOLNA WFrtYFT NWOJSÄO 1961. augusztus fi „Ezennel magamat és birtokomat önként adó alá vetem“ Bezerédj István, ax első önként adózó magyar nemes levele a Tekintetes Karokhoz és Rendekhez Az 1844. esztendő december havának 16. napján Szekszárdon ülésezett a vármegye közgyűlése. Valamennyi Tolna megyei potentát, nemes urak, földbirtokosok, egyházi hatalmasságok összegyűltek, hogy igent, vagy nemet mondjanak a megye sorsát meghatározó nagy kérdésekre. így tudósít az egykori jegyzőkönyv bevezetője: „1844. évi December 16-án Tekintetes Nemes Tolna Vármegyében fekvő Szegzárd Mező Város- sában tartott a fenn tisztelt Megye köz Gyűlése.” Ezen a gyűlésen Tekintetes Nemes Nemzetes és Vitézlő Ta- baházy Dőry Gábor Első Alispán Ur elnökölt, jelen volt Augusz Antal másod Alispán és a többi között Ujváry József szegzárdi Plébánus — a jegyzőkönyv tanúsága szerint. Sok mindenről, fontos kérdésekről tanácskoztak a megye urai. Érdekessége az ülésnek, hogy a legfontosabb — mai szóhasználattal — központi kérdés az ipar és az iparfejlesztés támogatása volt. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy Tolna Vármegye közgyűlése az iparfejlesztést és az ipari védegylet létrehozását helyesli, sőt dicsekszik, hogy országosan elsőnek a mi megyénk karolta fel ezt az ügyet. Persze nem kell itt valamiféle forradalmi hangulatra gondolni, ahhoz azonban nem fér kétség, ez a lépés haladó tett volt, a nemzeti célkitűzések támogatását jelentette. Ezen a gyűlésen azonban egy ennél is fontosabb eseményre került sor. Bezerédj István szedresi földbirtokos emelkedett szólásra, s ez a felszólalás örökre beírta nevét a magyar történelembe, s örökké viselheti „az első önként adózó magyar nemes” címet (a .jobbágyfelszabadító cím még ennél is magasztosabb, de arról majd egy más alkalommal). Egy cikk keretében nincs mód arra, hogy részletes társadalom- rajzot adjunk, ahhoz azonban, hogy Bezerédj István tetteinek rugóit közelebbről megismerhessük, elmulaszthatatlan némi kor- rajz felvázolása. A koreszme, a korszellem a felvilágosodás nyomán kiteljesedett reformkor, amelyben a polgárosodás eszméje immáron nemcsak vágy, hanem gyakorlati tennivalóvá lett. A koreszme tehát megköveteli azt. hogy a többi között Tolna megye közgyűlése is támogassa az iparfejlesztést és megköveteli azt is, hogy a nemesség legjava a polgári egyenjogúság talajára helyezkedjék. Ez természetesen mit sem von le Bezerédj István nagyságából, emberi tisztességéből. viszont megmagyarázza, miért ebben a korban lépett fel egy Bezerédj István, akit ma is a reformkor jeles alakjának, megyénk történelme haladó személyiségének ismerünk és könyvelünk el. De az eszmefuttatásnál meggyőzőbben beszél a tett. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint: „Bezerédj István volt követ Ur ... a lefolyt Ország gyűlésére távozott és onnét vissza tért — híven ragaszkodván és polgári szabadságával élvén, magát adó alá veti, s a’ b;bbi nemes és nem nemes adózó honfitársainak sorába lépvén, kéri magát mind a’ hadi. mind a’ házi adóra nézve a megyei rovatos összeírásba felvétetni ...” A jegyzőkönyvben lerögzítte- tett. hogy Bezerédj példáján felbuzdulva hasonló álláspontra helyezkedett Augusz Antal és Tiszteletben! Főjegyző Bartal György Ur úgyszintén. A történelmi esemény és megyénk történetének alaposabb megismerésére való szándék megérdemli, hogy Bezerédj István levelét, amelyben adóztatás alá veti magát, teljes terjedelemben közöljük. Szintén az 1844. december 16-i jegyzőkönyv szerint, amely a levelet teljes terjedelemben megőrizte az utókor számára. A levél eredetije egyébként — amely nemrégiben került elő a szekszárdi levéltárban — a 900 éves Szekszárd kiállításon látható lesz. A jegyzőkönyv: Felolvastatott Bezerédj István Táblabíró Urnák következendő nyilatkozata: »Alulírott fájdalommal szemlélvén: miszerint a legközelebb befejezett Ország gyűlése sem bírt az adó állásponttya eránt bármelly formában is orvosló törvényt hozni; nem hallaszt- hatom tovább, hogy meggyőződésemnek, mely szerint adózói rendszerünk megváltoztatását mind a haza érdeke, mind az igazság a legsürgősben követeli, — ne csak szóban, hanem mennyire tőlem függ cselekvésben is, az az adómentességemnek megszüntetésével következést adjak, mit egyszerű vagyonbéli jogommal élve tehetni vélek, a’ nélkül, hogy törvénysértéssel, vagy törvény- eránti tiszteletlenséggel távolról is vádoltathatnám. Ezennel tudni-illlk magamat és birtokomat önként adó alá vetem, az úgy mondott hadi adó alá, úgy, mint házi adó-alá, esedezvén a Tekintetes Nemes Vármegye előtt, hogy e’ béli,, a következő ^pontokba foglalt in- nepélyes és visszavonhatatlan kötelezésemet elfogadni, s annak értelmében engemet éltem fogytáig Tolna Vármegye adti- zóinak sorába iktatni mélt áztassák, oly módon tudni-illiít, hogy: 1-ször. Azon rész arányt vervén fel, melly léteznék, ha Tolna Vármegyének 1844/5 évi hadi adóját 89 633 ft-ot és as honnit 75 288 ft-ot, összvesen- 164 951 ft-ot Tolna Vármegyében lévő minden személy, birtok és vagyon viselné — pontos számolást azonban a dolog mivolta szerént nem tehetvén — a’ folyó évi adózásom háromszáz pengő forintban határozódjék; mely sommára lehete t. i. hozzá vetve felszámolnom, a’ mit mind a két pénztárra nézve, a közmunkának pénzbeli megváltását is ebben foglalva, az érintett arány szerént HlfimflH ■ ■ I II ■ M 1 HTTTTT igazságosan magamra veendőnek tartok, tekintettel vévén, hogy Nemes Tolna Vármegyének rendszeréhez képest a’ köz munkát tellyesítők a’ honni pénztárból bért nyernek, melynek számára és fejében nevezetes somma vetteték ki; miáltal így minden adózó már pénzbeli fizetésével a’ köz munkák terhét az érintett részben viseli. 2- szor. Adózásom a jelen 1844/5 évre kezdődvén a hadi és honni pénztárt aránylag illesse. 3- szor. A jelen évre határozott 300 ft. évenként aránylag a’ szerint fellyebb, vagy alább változzék a’ mint N^mes Tolna Vármegyének jelen összes adója 164 951 ft., több vagy kevesebb lenne. 4- szer. Ha a hazában az átal- jányos egy arányú köz adózás fog bekövetkezni, ezen személyes külön kötelezésem önként megszűnik, ha pedig mielőtt ez történnék törvény, vagy megyei végzés után reám és birtokomra a’ féle úgy mondott nemesi teher, vagy fizetés esnék, melyben Tolna megyének többi adózói is aránylag nem részesülnek, az ily teher, vagy fizetés a jelenleg kötelezett adómból levonandó légyen. 5- szőr. Ha Tolna Vármegyében lévő birtokom fogyna, vagy öregbednék, adóm is azon arányban változzék. Én ezeket kívántam a’ Tekintetes Nemes Vármegyének elébe terjeszteni — adóbéli kötelezettségemben lelki köny- nyebbülésre találok; mellyhez igen jótékony érzés fog járulni, ha a Tekintetes Nemes Vármegye e nyilatkozatomat kegyessen helyeselni és abban talán azon elveknek követelményét is szemlélni méltózta- tik, mellyeket bennem a’ Nemes Vármegyének szolgálata érlelt meg. Ha pedig azon szebb időkig, midőn hazánkban az adó állapotját i azságos törvény átalján orvosolandja — ezen önkéntes adózói helyzetemben több és minél több hazafi társakkal állhatok egyesülve. Istennek buzgó hálát adandók. Bezerédj István sk«. LETENYEI GYÖRGY i ........................ rnrmin nmn G HANA 1961. július 28-án rövid látogatásra Magyarországra érkezett K. Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke. Magyarország magasrangú vendégének hazája Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partján fekszik. A 238 000 négyzetkilométer nagyságú, 6,7 millió lakosú afrikai állam évenkénti 220—250 000 tonnás kakaó-termésével — mely a világ termelésének mintegy egyharmada — valamennyi kakaó termelő országot megelőzi. A kakaó jellegzetes trópusi növény, rendszerint európai telepesek, vagy birtokosok kezén lévő ültetvényeken termelik. A ghanai kakaótermelés érdekessége, hogy itt zömében kisparaszti gazdaságok szolgáltatják Ghana nemzetgazdaságának legfontosabb terményét. Az országban egyébként világ- gazdasági jelentőségű gyémántbányászatot folytatnak, valamint fontos a mangánérc, a bauxit és az arany termelése is. Az arany- bányászat jelentőségére mutat az a tény is, hogy az ország neve a brit gyarmati időszak alatt /„Aranypart" volt. Ghana 1957-ben vívta Ki függetlenségét, s azóta a rohamos fejlődés útjára lépett. Iparának felépítésében nagy szerepet játszanak a szocialista tábor országai — közöttük hazánk is. — Magyarország több jelentős ipari létesítményt, többek között gyógyszergyárat és villamostechnikai üzemet épít Ghánában. Prokofjev: Kővirág című balettje a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán Szegeden, Prokofjev Kővirág című 3 felvonásos balettjét a július 29-i és 30-i előadás után, augusztus 1-én és 2-án mutatja be a Moszkvai Állami Akadé- TTnirin ................. B orsókaszálás Jóska még ki se pihente az iskolai fáradalmakat, amikor indulnia kellett borsót kaszálni. Nagyapja nem volt hajlandó szigeti földjével a közösbe állni, szülei meg a tsz-ben vannak elfoglalva, így ez a munka rá maradt. Az öreg az este a kaszát is vele kalapáltatta meg, bár arról most sincs meggyőződve. hogy sikerült, Ö sem szólt semmit, amikor szakértő szemekkel végigmustrálta. A harmat jól felszáradt, mire kiért a határba. A takarmányborsó csúnyán nézett ki. A szára össze-vissza dőlt. hüvelye már nyiladozott, sok szem a földön hevert. Az első lendületeknél vidáman suhant a frissen fent szerszám, csak nagyon hullott a szem. Próbaképpen megfordult és kezdte visszavágni. Azonnal látta, hogy nem lesz jó. A kasza hegye átszaladt a levágott rendbe és még jobban bitan- golta a szemet. Elkezdte hát a másik oldalon. Inkább legyen vékony a rend, mint fele a földre hulljon. Igen ám. de így meg a barázdába kerül az első sor. Ha jön egy váratlan eső. az egészet elviszi. Vagy szánt a traktor és ráfordítja a földet. Töprengett, hogyan csinálja. Nagyapja igazán eljöhetett volna megmutatni. Igaz. kaszált már borsót, de az nem volt így megdőlve. Ezzel mit kezdhet az ember? És milyen rettenetesen nehéz! Úgy emelgeti a kaszát. mintha vendégoldal volna. S minduntalan fölegyenesedik köszörülni, amitől csupa csipke lesz a kaszaél. Megáll. Elhatározza, hogy keresztben próbálkozik. Feküdjék akárhogyan, csak már feküdjék! ... Tett néhány tétova lépést: Csak a karjai... Alig bírja tartani a szerszámot. A hegye minduntalan beleakad a földbe. Még a végén eltörik. És a Nap! Hogy tud sütni ilyen pokolian?! Tíz órára annyira kimerült, hegy nem bírta tovább. Ezek azok a híres karok?! — nézegette a kezeit. Szégyen ide, szégyen oda, hazamegy. Inkább, mint valami kárt csináljon. De előbb pihen, mert elindulni se tud. Legalább valami jó ismerős jönne!... Alig ült le, a hajlásban észrevett egy közeledőt. Bizonytalan mozdulattal felállt volna, de a szúrás kegyetlenül kínozta a derekát. Mindegy most már, jótanácsot csak adnak neki. Képtelen volt visszaemlékezni, hogyan történt, de elbólintott, mire odaért a „segítség”. Hegedűs Edit volt. a tsz-elnök húga. — Szervusz. Jóska! — köszönt rá jó hangosan. — Talán elfogyott? ! — Befejeztem mára! — próbált kínlódva felegyenesedni. — Hogyhogy? — nézett a lány ártatlan képpel. — Nem akar magától dolgozni a kasza — válaszolt sötét humorral. — Talán tőled nem akar! Elszokott a cigány a szántástól, ugye? — Majd belejön — szólt mogorván, s még mindig a szemeit dörzsölgette. — De ilyen keveset nem hagynék itt. Megállj, küldök ide valakit, vagy . .. magam mutatom meg, ha jövök visszafelé! A fiú csak áll, amíg a lány el nem tűnik előle, aztán visszakullog a borzas rendekhez. Mikor újra kezébe veszi a kaszát, valami addig nem érzett erőt kapnak a karjai. Vágja a borsót, s bármennyire is a lányra gondol, most azt szeretné, ha Edit minél később érkezne csak vissza. Pesti János niiai Nagyszínház. A Kővirágot Magyarországon csak Szegeden adják elő. A koreográfiát Lav- rovszkij és Mengyelszon Prokof- jeva készítette. A librettót P. Ba- zsov hazánkban filmről is jól ismert meséjének motívumaiból M. Prokofjeva és L. Lavrovszkij írta. A balettmester-rendező: .1. Grigorovics. az OSZSZK érdemes művésze. A balettmester kifejező, élénk színeket talált a meséhez, amely Danyilóról, a kőfaragó népművészről, menyasszonyáról Katyerináról és a Rézhegy Asszonyáról szól, akj rávezette Danyilót mestersége titkaira. A Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház teljes balettegyüttese most első ízben szerepel Magyarországon. Az együttes több szólistája már korábban is fellépett hazánkban, de a teljes együttesnek ez az első magyarországi útja. Az elmúlt években szinte világkörüli úton vendégszerepeitek: fergeteges sikerrel léptek fel Párizsban, Londonban, majd ismét Párizsban, aztán a Német Szövetségi Köztársaságban, Belgiumban, az Észak-Amerikai Egye sült Államokban, a Kínai Nép- köztársaságban, Japánban és az Egyesült Arab Köztársaságban. — Európai madártani szakértó'k már régóta me°figyelik, hogy egyre kevesebb gólya érkezik tavasszal Afrikából Európába. Kutatásaik során megállapították, hogy a gólyák vándorló kedve úgy ié+ezík csökkenőbe-i van: egyrd több gólyamama költi ki fiókáit Afrikában,
