Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

1901. augusztus S. TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG „Minden lehetőség megvan, hogy augusztus 20-ig az egész megyében befejezik a cséplést“ A járások mezőgazdasági vezetői és a gépállomási igazgatók munkaértekezletet tartottak A mezőgazdasági termelés me­gyei irányítószerveinek a gya­korlatban jól bevált munkamód­szere, hogy egy-egy idényjellegű nagy feladat elvégzése előtt munkaértekezletre hívja össze a járások mezőgazdasági vezetőit és a gépállomások igazgatóit. Amikor a nyári mezőgazdasági munkák elvégzése volt napiren­den, a járási ímezőgazdasági ve­zetők és a gépállomási igazgatók részvételével Tamásiban volt me­gyei értekezlet. A megbeszélés fő témája akkor az aratás meg­szervezése volt. Megállapodtak megyénk mezőgazdasági terme­lésének irányítói a részletekben. Hasznos munkát végeztek akkor, amit legjobban igazol, hogy az aratás az idén megyénkben szer­vezetten folyt és lényegében jú­lius 25-re Tolna megyében be­fejeződött az aratás. A gépek kihasználása a vártnál is jobb volt. A gépállomások gabonabe­takarító gépeivel, a termelőszövet kezetek aratógépeivel és az ál­lami gazdaságoktól kapott gépi segítséggel együtt a közös gazdaságokban 86 000 holdról takarították be gé­pekkel a kalászos gabonát. Mindössze 22 000 holdat arattak az idén megyénkben kézzel, ami­re még nem volt példa. AZ AKATÄST SIKERESEN BEFEJEZTÉK Ennek értékelése és a soron- léyö feladatok elvégzésének meg­szervezése végett tartottak au­gusztus 3-án ismét munkaérte­kezletet megyénk mezőgazdasági irányítói és a gépállomási igaz­gatók. A szedresi gépállomáson meg­tartott megbeszélésen fő feladat­ként a cséplés augusztus 20-ig történő elvégzését jelölték meg a résztvevők. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőinek és a gépállomások igazgatóinak beszámolója alapján kiderült, hogy ez nem lesz könnyű. Külö- sen a szekszárdi járásban nem, ahol ez idő szerint kevés a csép­lőgép. Ugyanakkor minden lehető­ség adva van ahhoz, hogy Alkotmányunk ünnepén a ga­bonabetakarítás teljes befe­jezését jelenthessük. Adva vannak a lehetőségek, hi­szen a gépek jók, ez idő szerint 281 cséplőgép dolgozik a közös gazdaságokban. A borsó, a len­cse, a mák és a mustár csáplését lényegében az egész megyében befejezték. A lófogatokat át le­het csoportosítani a gabonabe- hordásra. De ahol ez nem lát­szik elégnek ahhoz, hogy a csép­lést meggyorsítsák, ott a gépál­lomások segítenek. Csak szólni kell a termelőszövetkezet veze­tőjének. hogy szükség van gépre, a gépállomás ad, még akkor is, ha gépátcsoportosítást kell vég­rehajtani ennek érdekében. A gépállomásoknak is fő fel­adatként jelölték meg ugyan­is a közeli napokra a gabo- nacséplés meggyorsításának segítését. A CSÉPLÉS MEGGYORSÍTÁSÁNAK egyik módja — jobban mondva feltétele — tehát a gabonabehor- dás meggyorsítása. A másik a cséplőgépek napi teljesítésének növelése. Az idei tapasztalatok szerint ugvanis a cséplőgépek napi teljesítménye — megyei vi­szonylatban — alig érte eddig el a száz mázsát. Pedig az idei ter­méseredmények mellett könnyen lehetne egv-egy géppel 130 má­zsát csépelni minden nap. En­nek érdekében ésszerűnek látszik az a javaslat, melvet dr. V'"’-’ Dezső, a megyei tanács vb elnök­helyettese mondott el az egybe­gyűlteknek. Azt javasolta, hogy a cséplőgépeknél — ahol ar­ra lehetőség van és indokolt — szervezzék meg a kettős műszakot. Reggel 5 órától délig dolgozzon az egyik munkacsapat, ekkor váltsák le és a másik munka­csapat este 9-ig dolgozzon a gép­pel. Egy másik módja a cséplés meggyorsításának a gabonakom­bájnok további üzemeltetése. Kü­lönösen árpát lehet keresztből, kombájnnal csépelni. Nem fizet rá a termelőszövetkezet, mert nem kerül többe a cséplés így sem, mint hagyományos (módon, ugyanakkor munkaerő-megtakarí­tást eredményez. A cséplést a paksi, a bonyhá­di és a gyönki járás több köz­ségében befejezik ezen a héten. A mezőgazdasági vezetők — a tények ismerete után — abban állapodtak meg, hogy a gépeket átcsoportosítják. Amíg egy szem gabona lesz asztagban, illetve keresztben, nem állhat meg egyet len cséplőgép sem. Továbbá olyan elhatározás is született, hogy a járási pártbizottságok és járási tanácsok most elsősorban azoknak a közös gazdaságok­nak segítenek a munkaszer­vezésben, ahol legtöbb még a csépelnivaló. így — de csakis így — be tudiuk fejezni augusztus 20-ig a cséplést. A cséplés befejezése mellett AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK technikai és szervezési előkészí­tését is megbeszélték a munka­értekezleten. Mint elmondották, legnehezebbnek a napraforgó és silótakarmányok betakarítása lát­szik. A megyei és járási mező- j gazdasági vezetők ennek kapcsán felhívták a gépállomást igazgatók figyelmét, hogy a silókombájnok zavartalan üzemeltetésének a fel­tételét már most biztosítsák. Emellett kérték, hogy a gépállo­mások, mihelyt arra mód nyílik, alakítsák át a gabonakombájno­kat napraforgó-aratásra és csép- lésre. Javítsák ki a vetőgépeket, a burgonyaszedőgépeket, a cu- korrépa-kiemelőket és így tovább. Szinte természetes, hogy a ka­pásnövények betakarítása és az őszi kalászosok elvetése is csak gondosan előkészített szervező munkával oldható meg idejében. Arról van szó ugyanis, hogy a termelőszövetkezetekben több mint 80 000 holdon kell elvetni ősszel a kenyérgabo­nát. Emellett idejében földbe kell tenni az ősziárpa-, az őszirep­ce-. és a lucerna-vetőmagot is. A kenyérgabona időben történő el­vetését nehezíti, hogy a kenyér- gabona vetésterület jelentős há­nyadán ősszel lekerülő kapásnö­vény az elővetemény. Indokolt tehát, hogy az üres területek fel­szántását, valamint az istállótrá­gya kihordását már most szor­galmazzák. Ez idő szerint ugyan­is a gépállomásokon állnak szán­tótraktorok és a mostaninál jóval több gé­pet tudnának két műszakban üzemeltetni, ha a termelőszö­vetkezetek ezt kérnék. Végezetül a munkaértekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy a közeli napokban vala­mennyi termelőszövetkezetben el­készítik a munkaerő-mérleget, amelyben felmérik, milyen erők állnak rendelkezésre az ősz; me­zőgazdasági munkák elvégzéséhez. Megállapodtak abban is, hogy a termelőszövetkezetek és a gép­állomások közösen készítik el az őszi munkák ütemtervét, a gé­pek menetiránytsrvét. Ezzel is elejét akarják venni annak, hogy a késő őszre összetorlódja­nak a munkák. Dorogi Erzsébet Ketten a százh A kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezet tizenöt holdon termelt mákot, gondolván, nemcsak az emberek karácsonyi beigli-szükséglctére, hanem a gyógyszeripar ellátására is. A má­kot a napokban szedték le. Százhúsz asszony és lány, öreg és fiatal szedte, gyűjtötte zsákokba, hogy utána cséplőgéppel elcsé­peljék. Négy új magyar film utolsó felvételeit forgatják a Hunniában A nyári hónapokban is «-teljes üzemmel« dolgozik a Hunnia filmstúdió. Négy film külső és belső felvételein munkálkodnak. A «Nem ér a nevem« című vígjáték külső felvételeit befe­jezték már, s az utolsó műtermi munkák is rövidesen elkészülnek Keleti Márton rendező és Illés György operatőr irányításával. Fábri Zoltán rendezésében a budakeszi lőtéren a «Két félidő a pokolban« című film külső fel­vételeim dolgoznak «koncentrá­ciós táborban« a német tisztek labdarúgó meccsét a lágerlakók­kal most fényképezik. A forgatás végén járnak a mai témájú »Pesti háztetők«-kel. Az i Ikarus gyár életéből hat témát dolgoz fel a »Jó utat, autóbusz« című film, amelynek külső fel­vételeit ezekben a napokban ké­szítik. Néhány hét múlva a műter­mekbe új díszletek kerülnek és megkezdik a »Századik száza­dunk« című, paraszti tárgyú film előkészületeit. Mai témát dolgoz fel az »Út­ban magunk felé« című film is* amelynek külső felvételeit Hers- kó János rendező irányításával* Debrecenben kezdik majd meg. Megkezdték az előkészületeket Palásthy György, »Egy autóbusz nem áll meg« című bűnügyi já­tékának forgatásához is. 13. Schellenberg abbahagyja a malmozást. örült — gondolja, de esküszöm, figyelemre méltó őrült. Lange már valósággal transz­ban van. Üvölt. — És újabb hangok uram, hall­gassa csak őket. »Mi lesz ebből, | Mary? A Cityben már tömegve- ; rekedés van. A sorbanállók át­törték a rendőrkordont és meg­rohanták a pénztárakat. A Bob- byk nem bírnak velük. Leállt a tőzsde. A részvények már egy pennyt sem érnek. Mi lesz ebből Mary?« — Újabb óra telik el. A járó­kelők megostromolják a nyom- daszagú újságokkal rohanó rik­kancsokat: »Különkiadás! Meg­jelent a Daily Mirror! Hamis fon tokkal árasztották el Angliát a németek!« — Egy overallos szerelő a meg­szokott hat pennyt nyújtja lap­jáért. A rikkancs visszahúzza az újságot: »Megőrült? Tíz schilling az ára.« A szerelő visszahúzza a pénzt: »Maga őrült meg.« »Az is ajándék, ha ennyiért adom — ordít a rikkancs. — Lehet, hogy a mai keresetemből már egy do­boz gyufát sem vehetek.« ... A másik most már könyö­kére támasztja a fejét és ... fi­gyel, feszülten figyel. Asztalán azóta újabb három piros lámpa gyulladt ki. A pontos idő már háromnegyed tizenkettő, de Schellenberg nem szakítja félbe Langet. A tanárnak közben min­den vér kiszökött az arcából. Most halálsápadt. Elvitte erejét a látomás. A lába remeg, a szék­be roskad. Halkan, sziszegve fe­jezi be: — Igen! Káoszt nekik! Az én bankjegy-katonáim drága német HARMATH—RÉTI: TITKA vér nélkül Toppantják meg a brit oroszlán gerincét. A tanár elkínzottan, de dia­dalmasan mered Schellenbergre. Érzi, látja: győzött. Megkérdezi: — Nos, érdemes volt önhöz utaznom, Herr Obersturmbann­führer? És most Schellenberg áll fel, hogy fel-alá sétáljon. Aztán szembefordul a tanárral: — Meglátjuk, kérem, meglát­juk. Holnapután ilyenkor vá­rom ... Nem is Ilyenkor, jöhet már reggel... Mondjuk nyolcra. A két férfi kezet fogott, halk berregés, az ajtó már kinyilt, de a tanár hirtelen visszafordult. — Bocsánat, apróbb, külföldi természetű bejelentésekkel hol foglalkoznak? — Forduljon a titkámőmhöz. ♦ Aznap este megzörgették az ajtót Vaclav Nősek plseni laká­sán. Bőrkabátos férfiak vették körül az ajtót nyitó gépkocsive­zetőt. Egyikük jelvényt villantott meg a gallérja alatt és közölte: — Gestapo. Öltözzék. • Ahogy Lange távozott, Schcl- lenberg becsöngette titkárnőjét. — Küldjön el mindenkit és je­lentsen be Kaltenbrunnernél. Igen, azonnalra. Az asztalon kialudtak a piros lámpácskák. • Kaltenbrunner tábornok, — ahogy már akkor nevezték: a Mé­száros — a Birodalmi Titkos Szolgálat vezetője kedélyesen fo­gadta a külföldi osztály vezető­jét. — Udvözlégy Walter, malaszt- tal teljes ... — Heil Hitler, Főnök — kö­szönt Schellenberg. — Érdekes ügyben zavarlak. * Ahogy Sehellenberg mögött be­csukódott az ajtó, Kaltenbrunner a kocsiját kérette. — SS-központ — mondta a soffőmek. ... Hinder, az SS birodalmi vezetője így búcsúzott a Mészá­rostól: — Pontosan ez az a szellem, amire nagy szükségünk van. Az új eszközök széles skálája, ötle­tek ezrei... Fantázia! És ebben az ügyben van fantázia. A Mészáros könnyedén meg­hajolt: — Magam is így gondoltam, Herr Reichsführer. — A miniszterelnököt. A sür­gős vonalon — utasította Himm­ler a belépő feketeegyenruhás szárnysegédet. Félóra múlva Hermann Gőring marsall, birodalmi kormányfő azt mondta a vonal túlsó végén: — Azonnal továbbítom Berch- tesgadenbe. Azt hiszem, a Führer elismerése nem marad el... • — Walter Sehellenberg vagyok nyújtotta kezét a különleges al­kalmakra fenntartott elsőosztályú mosolyával Lángénak a külföldi osztály vezetője. — Igen, most már nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen is a viszont-be- mutatközás. Hiszen együtt kell dolgoznunk, professzor úr. A tanár arca felragyogott. — Igazán — hebegte — na­gyon ... — Közlöm az első feladatait — szakította félbe Sehellenberg és nagyon komoly volt az arca. Először: a bécsi egyetemet írás­ban értesíti, hogy a berlini Hum- boldt-egyetem nagyszabású filo­zófiai munka megírásával bízta meg. ön elvállalta és legalább egy esztendőre Németországban marad. Parancsoljon, itt a Hum­boldt egyetem rektorának ezzel kapcsolatos hivatalos igazolása* ezt szíveskedjék mellékelni. — Másodszor: lemegy a II. emelet 11-es számú szobába, meg­mondja a nevét és felvesz egy összeget, amelyet tetszés szerint személyi kiadásaira fordít. Pél­dául arra, hogy sürgősen ott­hagyja azt az utálatos kültelki garniszállót és beköltözik a Reichstag mellé, a Hotel Adlon- ba. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents