Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
vtár u.* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁR.t TOLNA MEGYEI .BT Z OT.TS Á G A;- É S' 'A: ME G Y ET. TAN A GSM0)^s TOLNA MEGYEI Vasárnap 1961. augusztus 27. XI. .évfolyam 202. szám * ARA: 70 FILLÉR Paprikaszüret Pincehelyen Harmadszor szedik a paprikát a pincehelyi Vörösmarty Tsz- ben, Jő termést hozott — minőségre és mennyiségre is — a tizenöt holdas tábla. A Keszthelyi fajta paprikából 700 mázsát szerződött a MÉK-kel a szövetkezet, de előreláthatólag még a kilencszáz mázsát is meghaladja a termés. A tábla szélén exportra válogatják a paprikát. A harmadik szállítmányt küldik Nyugat-Németországba. Áz öntözéses gazdálkodás helyzetéről tárgyalt a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport szombaton Várdombon, az Állami Gazdaság művelődési házában tartott ülést, amelyen a megye öntözéses gazdálkodásának helyzetéről tárgyalt. Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy évről évre emelkedik az öntözéses terület, s a közös gazdaságok az idén már 2800 holdat öntöztek a tavalyi 892 holddal szemben. Az állami gazdaságok öntözött területe 1635 hold volt, amelynek legnagyobb részét csőkútakból öntözték. Szűcs Lajos ezután számadatokkal mutatta be, hogy az öntözés segítségével hogyan emelkednek a terméshozamok, s az egyes növényféleségek menynyi idő alatt térítik meg az öntözési berendezésre fordított költséget. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekben eddig 25 cső- kútat fúrtak, s a tervek szerint még az idén 30 új csőkút készül el. Beszélt arról, hogy kívánatos lenne az öntözőberendezések gyártásánál típusterveket kidolgozni. A beszámolót élénk vita követte. Borbás István, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke érdekes javaslatot tett. Elmondotta, hogy vegyvizsgálatáik megállapítása szerint a kendergyárak szennyvize megfelelő hígítással értékes műtrágyát jelent. Ezt az öntözéssel együtt hasznosítani lehetne. Nagy János, az Állami Gazdaságok igazgatója a esőkútas öntözés hasznosságáról beszélt, és sürgette az öntözéses gazdálkodás ki- terjesztését. Mohácsi Károly, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a esőkútas öntözésnél a holdanként befektetés 2500 forintot tesz ki, s számítása szerint a megyében 80 000 holdat lehetne így öntözni. Ezzel biztos takar-1 mánybázist tudnának teremteni az öntözőberendezések javításával pedig a gépállomásokat kell megbízni. Ribánszky Róbert, a Központi Bizottság megyei instruktora javasolta, hogy a képviselők behatóan foglalkozzanak az öntözéses gazdálkodás kérdésével, amit országos üggyé kell tenni. A cső- kútas öntözés gyorsan kivitelezhető, kis beruházást igényel, s éppen ezért, ahol mód van rá, nem szabad évekig halogatni a megvalósítását. Szeleczky József, a bölcskei Rákóczi Tsz főagronómusa és Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke azokról a nehézségekről beszélt, amelyek az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését akadályozzák. Elmondották, hogy feleslegesek és drágák a tervezési költségek, magas a vízdíj, s rendszerint hosszú időt vesz igénybe az öntözési engedélyek megszerzése. A lebonyolítást meg kell gyorsítani, hogy az adott lehetőségeket minél előbb ki lehessen használni. Suba János erdőmérnök, a tervezésről beszélt, maid Prantner József, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, jogos kívánság, hogy a csőkutas öntözésben rejlő lehetőségeket az eddiginél gyorsabban hasznosíthassuk. Éppen ezért el kell hárítani a bürokratikus akadályokat, s minden szervnek segítenie kell a megvalósításban. Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyen nem használják ki kellőképpen az öntözőberendezéseket, s éppen ezért nagyobb tervszerűségre van szükség. A tanácskozás után a képviselők megtekintették az állami gazdaság öntözőberendezéseit. 11 megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Húrom járásban és Szekszárdon befejeződött a cséplés — Néhány tsz már megkezdte az ősziek vetését A gabonafélék cséplését megyénk 159 termelőszövetkezetéből a hét végére 132 fejezte be teljesen. Ezzel a cséplésnek kész 97,5 százaléka. Teljesen befejezték a cséplést a dombóvári, paksi, szekszárdi járásban, és Szek- szárd városában. Jól haladnak a tsz-ek a szántással is. A nyári szántásnak 74,8 százalékát fejezték be eddig, és több tsz-ben megkezdték az őszi vetések alá a talajelőkészítést. Eddig mintegy 20 ezer hold őszi vetéshez készítették elő a talajt. Az elmúlt napokban néhány tsz-ben megkezdték az őszi vetéseket. Főleg takarmánykeveréket és repcét vetettek. A tengelici Petőfi Tsz-ből rozs vetését is jelentették. Vetnek a decsi Alkotmány, a sárpilisi Uj Március, a pálfai Egyetértés és más tsz-ek- ben. A jövő héten befejezik a tsz-ek a kender aratását. A kendertermés jó, és kiváló a kender minősége. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt héten meggyorsult a siló- zási munka. A tervezett 200 ezer köbméterből több mint 23 ezer köbmétert silóztak be eddig a tsz-ek. A Fácánkerti Növényvédő Állomás négy nagyüzemi csávázógéppel dolgozik a termelőszövetkezetekben. Eddig 48 vagon vetőmagot csáváztak. A jövő héten várható ennek a munkának is a megpvorsítása. ■ ■immiii» i i ■ ■ 11 b b ff'i'si ■' »'i > syyyi biibbíiíbbiibb bb^bb bibibbbbbiwbb itw Pótolják az aszály okozta siló kiesést a Hőgyészi Állami Gazdaságban Amilyen jó volt a gabonatermés, annyira rosszul fizet a silónak való a Hőgyészi Állami Gazdaságban. Az aszály miatt I a silónak való kukorica a felét j adja a tervezettnek. Ezzel a ténnyel kell szembenézni Tolna megye legnagyobb állattenyésztő gazdasága vezetőinek. Tenni csak egyet tudnak, megkeresni a módját, hogy valamilyen formában pótolják az aszály okozta kiesést. A terv erre vonatkozólag megvan, a receptet is összeállították, s csak örülnek annak, ha más üzemekben is felhasználják ... Az a módszer, amellyel pótolják a silónak való takarmányt, nem újszerű. Alkalmazták már más években is több mezőgazdasági üzemben. Arról van szó, hogy a kukoricáról letörik a csö- ; veket, a szárát pedig lesilózzák. A változás annyi, hogy az idén nem várják meg míg a kukorica beérik és az eddigieknél ésszerűbben használják kj a gépeket. A szóbanforgö állami gazdaságban 2000 holdról törik le a félig érett kukoricát, A számítások szerint szeptember 15-én kezdik a törést. A tárolásra még nem alkalmas 36 százalékos nedvességet tartalmazó kukoricát komlószárítókban és gabonaszárítóval megszárítják. Ezt követően átalakított gabonacséplőgéppel lemorzsolják a kukoricát és így raktározzák. Nem kétséges, hogy ezen a módon növekszik a kukorica betakarítási költsége. De amit elvesztenek a réven, az többszörösen megtérül a vámon. Tudniillik mindezt azért teszik, hogy a kukorica szárát zölden le- silózhassák. A tapasztalatok szerint 90 mázsa zöld tömegtakarmányt nyernek minden hold kukorica szárából és ha ezt szakszerűen lesilózzák, van olyan tápértékű, mint a fővetésként silónak termelt kukorica. A hangsúly a szakszerűségen van. mert ha netán nem tudják a silózást a kukoricatörés után gyorsan elvégezni, akkor nem sok értelme van a költséges szárításnak, A Hőgyészi Állami Gazdaság szakemberei ezt sem hagyták ki a számításból, amikor a silózást megszervezték. Az üzemben 954 holdon termeltek fővetésű, silónak való takarmányt, ennek a betakarítását maholnap befejezik. Az öt speciális silózó brigád nyolc silókombájnnal és öt úgynevezett Lundcllal éjjelnappal dolgozott, s két műszakban dolgoznak a silózó brigádok mindaddig, amíg meg nem lesz a betervezett silótakarmány. Az előzetes számítások szerint a Hőgyészi Állami Gazdaságban 600 vagon kukoricát szárítanak meg az üzem nagytormási termelési kerületében lévő két komlószárítóban és a magtisztító üzem Farmer szárító gépével. Ezzel egy időben mintegy 1800 va- gonnyi silótakarmányt tudnak készíteni a 2000 hold kukorica szárából. Ilymódon pótolják az aszály okozta silókukorica-terméskiesést. biztosítják az állatok átteleltetése szempontjából nagyon fontos silótakarmánytj
