Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG 1961. augusztus 2C. Közös sajtóközlemény dr. Hünnich Ferenc a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének az Indonéz Köztársaságban tett látogatásáról Dr. Sukarno az Indonéz Köz­társaság elnökének meghívására dr. Münnich Ferenc a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke 1961. augusztus 15— 23 között látogatást tett az In­donéz Köztársaságban. A magyar miniszterelnököt út­jára elkísérte felesége és több magyar vezető személyiség. Az indonéz nép mindenütt me­leg fogadtatásban részesítette a magyar vendégeket a barátság és rokonszenv ama érzésének megnyilvánulásaként, amellyel az indonéz nép viseltetik a ma­gyar nép iránt. Az Indonéz Köztársaság elnöke, továbbá megbízott első minisz­tere és más vezető indonéz sze­mélyiségek, másrészről a ma­gyar miniszterelnök és a magyar vezető személyiségek őszinte és baráti légkörben véleménycserét és tárgyalásokat folytattak a fon­tosabb nemzetközi problémákról, valamint a magyar—indonéz kap­csolatok kérdéséről. A tárgyalások során a magyar kormány elnöke kifejezte kor­mánya elismerését az Indonéz Köztársaság független és aktív külpolitikája iránt. Mindkét kormány elítéli a gyarmatosítást és az impe­rializmust annak minden megnyilatkozásában és vállalja, hogy erőfeszítéseket tesz az ENSZ-közgyűlés 1960. de­cember 14-i határozatának gyors és hatásos végrehajtása érdeké­ben, hogy a béke és a bizton­ság céljából a gyarmatosítást mindenütt számolják fel. A Nyugat-Iriánban jelenleg fennálló helyzettel kapcsolatban a magyar kormány elnöke újólag leszögezte, hogy kormánya támogatja Indoné­zia jogos követelését területé­nek a szerves részére, amely még mindig holland megszál­lás alatt áll. A Bizertában kialakult súlyos helyzettel kapcsolatban mindkét kormány támogatja Tunisz kor­mányának jogos követelését, hogy a francia katonai erőket azon­nal vonják ki Bizertából, amely tuniszi terület. A magyar miniszterelnök rész­letesen kifejtette kormányának álláspontját a német békeszerző­dés és Nyugat-Berlin kérdésében, hangsúlyozva a második világhá­borúból származó kiemelkedő fontosságú problémák felszámolá­sának fontosságát, tekintettel a vilá.gbéke fenntartására és a ma­gyar nép közvetlen érdekeire. Az Indonéz Köztársaság kormánya egyetértését fejezte ki, hogy mindezeket a problémákat tár­gyalások útján kell rendezni. Az Indonéz Köztársaság kormánya azon a nézeten van, hogy a prob­lémák megoldásánál tekintetbe kell venni a Németországban és különösen Nyugat-Berlinben ki­alakult tényleges viszonyokat. A leszerelés megvalósítása tovább­ra is a tartós világbéke kulcsa és mindkét kormány kinyilvání­totta, hogy teljes mértékben támogatja mindazokat a további erőfe­szítéseket, amelyek hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő általános és teljes le­szerelésre — ezen belül a nukleáris fegyverek betiltásá­ra — vonatkozó nemzetközi egyezmény aláírására irá­nyulnak. A két kormány emlékezteti a vi­lágot azokra a hatalmas gazda­sági és pénzügyi forrásokra, amelyek a leszerelés végrehajtá­sával a nagyarányú társadalmi­gazdasági fejlődés céljára sza­ÜOOErofXXXXXXXXXXXXXMC A lottó g heti nyerőszámai! 4, 5, 42, 52, 64 cxxxxxxxxxiooocoooaouus. badulnának fel a világ minden részében. A két kormány elítéli azokat a sorozatos francia atomrobban­tási kísérleteket, amelyek Afri­ka és a világ más részein élő népek millióinak életét és biz­tonságát veszélyeztetik. A nemzetközi helyzet elemzé­se során az indonéz kormány ve­zetői kifejezésre juttatták néze­teiket a közelgő belgrádi konfe­renciával kapcsolatban és arról, hogy az el nem kötelezett or­szágok milyen fontos szerepet játszanak a világbéke előmozdí­tása terén. A magyar kormány elnöke reméli, hogy a belgrádi konferencia abban a kollektív törekvésben, hogy csökkentse a nemzetközi feszültséget és szi­lárd alapot teremtsen a világ­béke számára, tovább fogja erő­síteni a gyarmatosítás és az im­perializmus felszámolásának fo­lyamatát, a békés egymás mel­lett élés elveinek megvalósítá­sát és a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő általá­nos és teljes leszerelésre vönat- kozó nemzetközi egyezmény mi­előbbi lehetséges megkötésének előmozdítását. Mindkét kormány azon az ál­lásponton van, hogy jelenlegi formájában az Egye­sült Nemzetek Szervezete nem felel meg a világ jelen­legi politikai helyzetének és térképének, és ezért ennek megfelelően át kell szervezni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét. Teljes egyetértés áll fenn a két kormány között a tekintetben, hogy a Kínai Népköztársaságnak és a Mongol Népköztársa­ságnak haladéktalanul el kell foglalnia jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A két kormány örömmel álla­pítja meg, hogy a Magyar Nép­köztársaság és az Indonéz Köz­társaság közötti kapcsolatok ked­vezően fejlődnek. A látogatás során a két or­szág közötti gazdasági kapcsola­tok kérdéseit is megvitatták. Megelégedéssel állapították meg, hogy a gazdasági kapcsolatok bővülnek és fejlődnek. Úgy ítél­ték meg, hogy az Indonéz Köz­társaság 3 éves általános gazda­ságfejlesztési terve számos terü­leten olyan célkitűzéseket tartal­maz, amelyek megvalósításához Magyarország beruházási javak és iparj termékek szállításával, valamint technikai és tudomá­nyos tapasztalatainak átadásával hozzá tud járulni. A két ország kormányküldött­sége 1961. augusztus 25-én tár­gyalásokat kezd. hogy a gazda­sági együttműködés további ered­ményes fejlesztésének biztosítá­sa céljából megfelelő megállapo­dásokat kössenek. A két ország fejlődő kulturális kapcsolatai elősegítik, hogy a magyar és az indonéz nép köl­csönösen jobban megismerje egy­más gazdag kultúráját. A kul­turális kapcsolatok fejlesztésének jó alapja az 1960. április 18-án aláírt kulturális egyezmény. A két kormány kifejezte óhaját, hogy a kulturális kapcsolatok to­vábbi fejlesztését ennek alapján valósítsák meg. Attól az óhajtól vezérelve, hogy széleskörűen továbbfejlesszék a baráti kapcsolatokat, az Indonéz Köztársaság elnöke és a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke barátsági és együtt­működési szerződést írtak alá. A magyar kormány nyilatkozata amelyet a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban tett, a magyar nép egységes akaratat fejezi ki, s joggal hangsúlyozza, hogy a béke érdekében fel kell számolni a második világháború maradványait. Tizenhat évvel a háború befejezése után még mindig nem került sor a béke­szerződés megkötésére a két Németországgal, ugyanakkor pe­dig Nyugat-Berlinben olyan ab­normális helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy a hi­degháborús politika számára te­remtsenek támaszpontot. Nyu- gat-Berlint a nyugatnémet re- vansiszták és a NATO-hatalmak a Német Demokratikus Köztár­saság és a többi szocialista or­szág elleni bűnös aknamunkára használják fel, s ennek a tűr­hetetlen állapotnak véget kell vetni. A kormány-nyilatkozat emlé­keztet arra, hogy egy emberöltő alatt két világháború zúdított mérhetetlen szenvedést az em­beriségre. Mindkét háború köz­vetlen előidézője a német im­perializmus volt. A kormány- nyilatkozat ezután megállapít­ja: Népünk a német fasizmus és hazai szövetségesei ellen küzdve, tizenhat évvel ezelőtt a maga kezébe vette a nemzet sorsát. Másfél évtized alatt, ha­zánk, testvéri szövetségben a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal, kimagasló eredményeket ért el a szocialis­ta építésben, a nép anyagi és kulturális felemelkedésében, Vívmányainkat a kéke védelmé­ért folyó állhatatos harc körül­ményei között értük el. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata megálla­pítja, hogy a nyugati hatalmak a háború befejezése után dur­ván megszegték a potsdami szerződésben vállalt kötelezett­ségeiket Bár ez a szerződés a német fasizmus és militarizmus maradéktalan felszámolását ír­ta elő, a nyugati hatalmak hoz­zájárultak és segítik Nyugat- Németország felfegyverzését, sőt a nyugat-berlini megszállási rendszert a Német Demokrati­kus Köztársaság és a szocialista országok elleni aknamunkára használják fel. Minden nép érdekei azt kö­vetelik, hogy mindkét német ál­lammal létrejöjjön a békeszer­ződés, megfékezzék a nyugat­német revansisztákat, Nyugat- Berlint pedig a jelenlegi meg­szállási rendszer helyett, demi- litarizált, szabad státussal ren­delkező békevárossá változtas­sák. A Magyar Népköztársaság kormánya fenntatás nélkül tá­mogatja a testvéri Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyát, s ezzel kapcsolatban a kormány-nyilatkozat ezt mondja: A magyar kormány átérezve azt a nagy felelősséget, amely a német kérdés békés rendezésé­ben minden békeszerető kor­mányra hárul, kijelenti, hogy kész részt venni a német béke- szerződés megkötésének tárgyá­ban összehívandó békekonferen­cián, és eltökélt szándéka más békeszerető államokkal együtt aláírni mindkét német állam­mal a békeszerződést. Az európai béke és biztonság eme alapvető kérdésének békés rendezése nem tűr halasztást. Ezért emlékeztet a kormány-nyi­latkozat arra, hogy a békét nem elég óhajtani, hanem cseleked­ni kell a béke biztosításáért A magyar kormány éppen ezért a néptől kapott megbízatása kö­vetkezetes teljesítésének tekinti a német békeszerződés megkö­tésére, és a nyugat-berlini hely­zet rendezésére a Szovjetunió kormánya és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya által előterjesztett javaslatok támogatását. Carapkin nyilatkozata a munkatársának Genf (TASZSZ). Sz. K. Carap­kin, aki a Szovjetuniót képviseli az atomfegyverkísérletek beszün­tetéséről tárgyaló genfi három­hatalmi értekezleten, nyilatkoza­tot adott a BBC munkatársának az értekezlet jelenlegi helyzeté­ről és munkájának kilátásairól. A genfi háromhatalmi értekez­let — jelentette ki Carapkin — komoly zsákutcába jutott. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nem hajlandó ezt a kérdést kölcsönösen elfo­gadható alapon rendezni. Az Egyesült Államok minden eiőfeszítésével arra akarja rá­bírni a Szovjetuniót, hogy járul­jon hozzá egy olyan szerződés aláírásához, amely az atomfegy­ver-kísérletek felújítása vonat­kozásában cselekvési szabadsá­got biztosítana az Egyesült Ál­lamoknak a moratórium határ­idejének lejártával, vagyis a szerződés megkötését követő há­rom év múlva. A Szovjetunió természetesen nem járulhat hoz­zá ilyen szerződéshez. Az Egyesült Államok — foly­tatta a Szovjetunió képviselője — a nemzetközi ellenőrző szerv olyan megszervezésére törekszik, amely az amerikai uralmat biz­tosítaná e szervben, s lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok az ellenőrzési mechanizmus ré­vén egyoldalú katonai előnyök­höz jusson. Csakis olyan ellen­őrzés lehet hatékony — mutatott rá Carapkin —, amely a felek kölcsönös megegyezésén, nem pe­dig valamelyik félnek azon a tö­rekvésén alapul, hogy az ellen­őrzési mechanizmuson keresztül az egyik államcsoport akaratát rákényszerítse a másik csoport­ra. A hatékony ellenőrzés csak akkor biztosítható, ha az el­lenőrző szervek személyzeti összeállítás» felülről lefelé, minden szinten a felek egyenlő képviseletének elve alapján történik. A Szovjetunió éppen ezért ja­vasolta az egyszemélyi admi­nisztrátor helyett kollektív vég­rehajtó szerv létrehozását, admi­nisztratív tanács formájában. E tanácsnak a jelenleg létező há­rom fő államcsoport mindegyi­kének egyenlő jogú képviselőiből kell összetevődnie. Ez a szovjet javaslat biztosítja a felek nem formai, hanem tényleges egyen­lőségét az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló szerződés végrehajtásánál. A Szovjetunió szilárdan kitart e javaslata mel­lett, amely tekintetbe vesz; a je­lenlegi tényleges nemzetközi helyzetet. A nyugat-berlini helyzetről tárgyalnak a nyugati fővárosokban Washington (MTI): Mint hír- ügynökségi jelentésekből kitűnik, a Nyugat-Berlinbe vezető légi fo­lyosók kérdésével foglalkozó leg­újabb szovjet jegyzéket Nyuga­ton arra igyekeznek felhasználni, hogy válsághangulatot teremtse­nek. Hivatalos washingtoni körök például arról beszélnek, hogy a második világháború után, most van kialakulóban a legveszélye­sebb helyzet. Csütörtökön ismét ülést tartott az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, vala­mint Nyugat-Németország diplo­matáiból álló úgynevezett mun­kabizottság, és a német kérdés­ről tárgyalt. A Reuter szerint Herve Alp- hand, Franciaország washingtoni nagykövete a Fehéz Házban fel­kereste Kennedy elnököt és hosz- szas megbeszélést folytatott vele, valószínűleg szintén a nyugat­berlini kérdésről. BERLIN Felbérelt nyugat-berlini provo­kátorok a közelmúltban megkí­sérelték, hogy két helyen lerom­bolják az NDK hatóságai által létesített határvédelmi berende­zéseket. A Német Demokratikus Köztársaság Belügyminisztériuma ezzel összefüggően csütörtökön ismét felszólította Nyugat-Berlin polgárait, saját biztonságuk érde­kében tartózkodjanak attól, hogy részt vegyenek az övezet közelé­ben szervezendő bármilyen pro­vokációs jellegű megmozdulás­ban. Az NDK belügyminisztériuma hangoztatja, hogy az övezethatár ellen intézett provokációk a nyu­gatberlini szenátus nyilvánvaló buzdítására történtek. Eközben suhancok és huligá­nok tovább folytatják szabotázs cselekményeiket az NDK ható­ságainak ellenőrzése alatt álló nyugatberlini magasvasút ellen. A legutóbbi szabotázscselekmé­nyek következtében például csü­törtök este több helyen is meg­bénult a magasvasút forgalma. AP-jelentés szerint a szabotőrök csütörtökön hatalmas acélgeren­dákat fektettek a sínpárokra. Az akadályokat sikerült idejében el­távolítani és így elkerülték a sú­lyosabb szerencsétlenségeket. A Nyugat-Berlinben felbérelt huligánok más kihívó lépésektől sem riadnak vissza. Mint a Reuter írja, üvöltöző suhancok igyekeztek feltartani azokat a szovjet katonákat, akik őrségvál­tásra a Nyugat-Berlinben lévő szovjet emlékmű felé siettek. LONDON Nagy Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy Nyugat-Bor­iin bői veszély fenyegeti a világ békéjét. A párt felszólítja vala­mennyi tagját és Nagy-Britannia békeszerető polgárait, indítsanak kiterjedt mozgalmat azért, hogy haladéktalanul tárgyalások in­duljanak meg a nyugatberlini kérdés békés rendezéséről. Tár­gyalási alapul annak kellene szol­gálnia — hangsúlyozza a nyilat­kozat —, hogy elengedhetetlenül szükséges a békeszerződés alá­írása mindkét Németországgal... Albert Schweitzer Nobel-béke- díjas tudós üzenetet intézett Walter Ulbrichthoz, az NDK ál­lamtanácsának elnökéhez. Az üzenet állást foglal a béketerv és ennek megvalósítása mellett, majd kifejezi reményét, hogy a világon még nagyobb teret hódít a béke gondolata és mind töb­ben ismerik fel, hogy a tartós Kéke biztosításának hiánya fe­nyeget; az emberiség létét. Gerard Danelius, a Német Szo­cialista Egységpárt nyugat-ber­lini vezetőségének titkára nyilat­kozott arról, hogy a nyugat-ber­lini hatóságok önkényesen betil­tották a párt nyugat-berlin; iro­dáit. Danelius hangsúlyozta, a Willy Brandt vezette szenátus ezzel a kihívó lépésével végered­ményben takarja azt. hogy ku­darcot vallott az erőpolitikának a meghirdetése A Német Szocia­lista Egységpárt nyugat-berlini irodáinak bezárása egyáltalán nem az erő kifejezése, hanem a szenátus tehetetlenségét tükrözi — mutatott rá Danelius.

Next

/
Thumbnails
Contents