Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-24 / 199. szám
4 TOLNA WFGYÜT NEPÜJSÁO 1961. augusztus 2'#< 'ttlegyénk nagy meóétöi Sok gondunk közepette nem érünk rá sokszor arra, hogy elgondolkozzunk, hány nagy embert adott már Tolna megye a hazának, sőt a világnak is. Igaz, nem bővelkedünk, de akik voltak és vannak, azokról illő tudnunk és számontartarű őket. A bukovinai székelyek betelepítésével ismét gazdagodott megyénk tehetségekkel. Mégpedig mesélő és énekes tehetségekkel. Közülük a nagyközönség csupán három nevet ismerhet — ha ismer —, özv. Palkó Józsefné, özv. Mezei Mátyásné és Andrásfalvi György. özv. Palkónét azért, mert meséinek legtöbbjét Dégh Linda összegyűjtötte és kiadatta »Kakasdi népmesék« címen. Kevésbé ismerik azonban özv. Mezeinét, pedig Kodály Zoltán már az első világháború előtt (1912.) felkereste őt Bukovinában, olyan tehetséges énekes. A felszabadulás után — de előtte is már — Kiss Lajos vett fel tőle dalokat és balladákat. Hangját a rádióban is hallhatták több esetben. Andrásfalvi György neve is ismert, hiszen a fent említett könyvben az ő mese-repertoárjából is közöl a gyűjtő. Legkevésbé ismerik Szentes Menyhértet, ezt a kedves parasztembert, aki egyáltalán nincs tisztában tehetségével. Most jöjjenek velem mesét gyűjteni, elviszem önöket — persze, csak gondolatban — és elmondom első találkozásomat a fent említett mesélőkkel. Először özv. Mezei Mátyás- néhoz mentem, hogy meséket gyűjtsék tőle. Amikor megmondtam jövetelem célját, kedvesen hellyel kínált. — Üljön le, tessék. De »n mesélni nem nagyon tudok ám, inkább énekelni. De most már azt se. Mert öreg vagyok. Már hetvenegy éves. De valamikor, fiatalasszony koromban!... — és megszínesedik az arca, az emlékek, és kedvesen mosolyogva meséli: — Egyszer éppen a kisfiámat ringattam, amikor jön a bíró, hogy menjek a községházára, mert itt van egy pesti úr. Énekelni keU neki. Nohát, voltunk ott többen. És ennek az úrnak, Kodály Zoltánnak, nagyon megtetszett a hangom. Nagyon sokat énekeltem neki. Aztán még többször felkeresett. Legutóbb Kiss Lajos volt itt nálam Bá- taszéken. Pestre is meghívott. Fönt voltam négy napig. — És milyen érzés az Anna néni, ha az ember a saját hangját hallja a rádióban? — kérdezem. — Hát.... Istenem Én nem is tudom — válaszol szerényen. És rögtön folytatja: — Vanegv szép balladám! Ezt hallgassa meg! De tudja, ennek törtéA Szekszárd—Palánki Mező- gazdasági Technikum igazgatósága tárgyalásokat folytatott az illetékes minisztériummal annak érdekében, hogy engedélyezzenek egy növénytermelés-szakú felsőfokú mezőgazdasági képzést a technikumban. Mint értesültünk róla, a tárgyalások eredménnyel zárultak, s a felsőfokú képzés az új tanévben már megkezdődik. A felsőfokú mezőgazdasági technikum tanulmányi ideje 2 év, és szaktechnikusi oklevelet ad, amely a földművelésügyi miniszter által meghatározott munkakörök betöltésére képesít. A felsőfokú mezőgazdasági technikumba felvehetők azok a jelentkezők, akik középiskolai végzettséggel, legalább 1 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek és kémiából, biológiából (növénytan, állattan) eredményes felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga anyaga azonos az ált, nete van. Ezt úgy tanultam meg, hogy amikor még kislány voltam, egyszer csak hivat ám a falu legnagyobb énekese. Mert halódott. Én olyan fiatal kislány voltam. Azt mondja: »Gyere Anna lányom, tanuld meg ezt, mert én meghalok«. És elkezdte énekelni, de tudja, nem tudta befejezni, mert meghalt közben szegény. És itt megszakad az emlékezés. Hallgatunk. A márciusi napfény beszivárgott az ablakon. Idehallatszott a harang mély búgása. — Hát akkor mondom a mesét — töri meg a csendet Anna néni. — Ezt is ettől az embertől tanultam. És Anna néni, ez a kedves székely parasztasszony mesél, mesél és mi hallgatjuk. Éljük és élvezzük a mesét. Mert Anna néni nemcsak kiváló énekes, hanem tehetséges mesélő is. A másik nagy mesélő, a legnagyobb tehetség, özv. Palkó Józsefné. Kakasdon lakik. Nevét már az egész ország ismeri, de nagyon szerény és egyszerű, kedves asszony. írni, olvasni nem tud. Nyolcvanegy éves. De agya még most :s friss. Még azokra a mesékre is emlékszik, amelyeket 10—12 éves korában tanult a szintén tehetségesen mesélő apjától. Amikor odaértem, éppen kukoricát morzsolt. Aztán, amikor megmondtam, miért jöttem, betessékelt a szobába. És arra kért. hogy kicsit hangosan beszéljek, mert: — ..; az apró szót nemigen értem ám! — Aztán, hogy szolgál az egészsó"». 7suzsa nén;? — Köszönöm.... már nem olvan jól. Hiába, már idős vagyok. A hangom se olyan, mint valamikor. Megörppszik az ember — sóhajt. — Maaa is könvvet o««nál a mpsájmb«1? — és oda"l a míVrofon pH. Az ünnon'ő kendőjét köti fel, s meni'érdezi: — Mondhatom? — Igen, Zsuzsa néni, tessék mondani. És mesél. És Zsuzsa néni nem nyolcvanegy éves öregasszony már, hanem élénk- mozdulatú, mosolygós, pergő- beszédű fiatalasszony, sok mesehős mozgatója, életek, sorsok irányítója, sárkányok ellensége. Lendülettel, sok tűzzel, lírai átéléssel mesél. Aztán a végén hozzámfordul: — Hiába, na. Érzem, hogy nagyon öreg vagyok már. Nem tudok úgy mesélni, mint régen. Becsületszavamra. őszintén elcsodálkoztam. Hát, ha most így mesél, hogy tudott akkor!.. Nem hiába állapítja meg róla Dégh Linda: »Tehetsége gimnáziumok kémia, biológia (növénytan, állattan) tananyagával. Azok a jelentkezők, akik egyetemen, vagy főiskolán (akadémián) a fent említett tárgyakból eredményes felvételi vizsgát tettek, a felvételi vizsga alól mentesülnek. Az előzetes egyéves szakmai gyakorlat alól a földművelésügyi miniszter indokolt esetben az igazgató javaslatára felmentést adhat. A felvételi felső korhatár a betöltött 40. életév. A szekszárdi felsőfokú mező- gazdasági technikum távollakó hallgatói Palánkon kollégiumi | elhelyezést és ellátást kaphatnak. A felvételre jelentkezők felvételi kérelmüket a Szekszárd—Palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum igazgatójához nyújt hatják be. A felvételi kérelemhez szükséges jelentkezési lapok a technikumban igényelhetők, ahol minden egyéb felvilágosítást is megadnak. a nagy orosz és ír mesélőkhöz mérhető«. 1954-ben a »Népművészet mestere« kitüntetést kapta. Következő állomásunk Zomba. Itt lakik Szentes Menyhért. Menyhért bácsi nem híres ember, még nem mesélt senkinek. Bizalmatlanul fogad. — Tud-e mesélni, Menyhért bátyám? — Tudok, tudok! — hunyorog rám. — Mert szeretném, ha mesélne nekem. Hallottam, szép meséket tud. — Szépek, szépek, de hosz- szúak ám! Van olyan, amelyiket egy fél délután tudnám mondani. Olyan hosszú. A magnetofont felteszem az asztalra. Nézi. Nem szól. Pislog. — Hát, mondjon akkor egy szépet, Menyhért bácsi! Ül. Nem szól. Aztán rábök: — Mi ez? — Magnetofon — mondom. — Ebbe gyűjtöm a meséket. Erre megnyugszik. — Nahát, egyszer volt, hol nem volt,... — kezdi mosolyogva, de a szeme sarkából figyel, hogy hallgatom-e? Aztán, amikor elmondta, rámnéz. — Na, szép volt? — Nagyon szép mese volt! — köszönöm meg. — Hát, most mit csinál? — Most, meghallgatjuk, hogy sikerült-e a felvétel és visszapörgetem a tekercset. És most a magnetofon »mesél«. Egy darabig figyel. Szinte belesápad az izgalomba. — Megismeri a hangját, Menyhért, bácsi? — Meg! Megismerem! Csakugyan! Ez az én hangom?! Ej, de csodálatos a tudomány! Aztán beszélgetünk egy kicsit. Elmondja, hogy a meséket románul tanulta. És, hogy ő azokat a meséket kedveli, amelyekben főleg férfiak szerepelnek. Higgadt, epikus mesélő. Meséi szélessodrásúak, változatosak, melyek most már újabb kincsei a köznek. Szentes Menyhért neve pedig új név a mesélő tehetségek névsorában. Kelemen Zoltán Szálloda a halaknak »Halszálloda« nyílt Szegeden, a Tiszán. A pontyok, harcsák, ke- csegék, márnák és süllők új lakosztálya egy most elkészült, száz mázsás nagy bárka. A hatalmas haltárolót azért készítették, hogy halbőség, gazdag fogások idején itt helyezzék el a szegedi halászok zsákmányát. Ezáltal egyenletesen tudják ellátni Szegedet, s ugyanakkor folyamatosan szállíthatnak a tartalékolt, friss balkészletből más városokba is. SZÁRNYAS TEHERHAJÓ A Szovjetunióbein most tervezik a világ első szárnyas teher- hajóját. A hajó 80—100 tonna terheléssel óránként legalább 80 km sebességgel halad majd. Fő hajtóműve egy 8000 lóerős gázturbina lesz. A hajótest és a fedélzet alumínium-magnézium ötvözétből készül. Építésénél nagymértékben használnak fel majd műanyagokat is. MAGASFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS TÁVVEZETÉK Örményországban, a Zangezura hegységben üzembe helyezték a Kadzsaran—Garak közötti 37 kilométer hosszúságú új, magas- feszültségű elektromos távvezetéket. Az új távvezeték elő fogja segíteni Dél-örményország bányaiparának és mezőgazdaságának továbbfejlődését Felsőfokú mezőgazdasági technikum nyílik Szekszárdon Erről is beszélni kells Egyenruha az iskolákban Nemrégiben látott napvilágot a művelődésügyi miniszter rendeleté, amely kötelezővé teszi az általános és középiskolákban az egyenruha viselését, sőt még azt is szabályozza, hogy milyen ruhát viseljenek iskolán kívül és munkaszüneti és ünnepnapokon az általános és középiskolák tanulói. A rendelkezés, amelynek bevezetésére feltehetőleg még ebben a tanévben sor kerül, a szülők és a diákok többségének egyetértésével találkozott. Vannak azonban ellenvélemények is, különböző oldalról próbálják egyesek a rendelkezés helytelenségét bizonygatni és az eddigi állapotokat védeni. Először nézzük csak meg. mi a jelenlegi helyzet? Amennyire örülni lehet és örülünk is annak, ha diákjaink csinosan, szépen öltözködnek — mert ez is az egyre emelkedő életszínvonal kézzelfogható jele —, annyira nem lehet egyetérteni az előforduló túlzásokkal. És a túlzások nem is nagyon ritkák. A tanítási idő alatt még hagyján. de azon kívül számos tollhegyre kívánkozó példát is tudnánk említeni. Azokat a rendelkezéseket, amelyek tanítási időre a lányoknak a középiskolákban a fekete egyenköpeny viselését tették kötelezővé, sok helyen csak tessék-lássék tartották be, de ahol betartották, ott is nem egy növendék ebben sem ismert mértéket. Ahol meg nem volt egyenköpeny, ott dühöngött a di- vat-majmolás. Az iskolán kívül pedig — tévedés ne essék, még egyszer hangsúlyozom, örülünk annak, ha lányaink, fiaink csinosak, jólöltözöttek — alig lehetett ráismerni á nylonkölteményben eszpresszóba libegő lányban a délelőtti diákra. Egynémely cső- nadrágos, fekete, sőt újabban égőpiros ingű ifjú pedig csak sejtetni engedte, hogy ugyanazzal a diákkal van dolgunk, aki délelőtt matematikából „bezúgott”. Ma már szinte elképzelhetetlen középiskolás diáklány estélyi ruha nélkül, s a ruha mindig a legújabb divat szerinti. Az örömbe üröm is vegyül. Mégpedig több okból. Először: valóságos verseny alakult ki elsősorban a lányok között, ki tud divatosabban, drágábban öltözködni. A figyelmet túlságosan is az öltözködés kötötte le, s elvonta arról, ami tulajdonképpeni feladatuk, a tanulásról. A „verseny” folyt, függetlenül az egyes szülők között ténylegesen meglévő jövedelmi különbségektől, s nem egy szülő erején felül volt kénytelen — s de sokszor szívesen tette — költekezni, csak hogy lánya le ne maradjon ebben a furcsa versengésben. Dámát csináltak nem p"v fiatal lányból, aki még ugyancsak ráért volna nagylány- nyá változni. S még egy veszélyt rejt magában a régi helyzet. Most még bírja a fiatal, pontosabban bírják a szülők, de ha egyszer kiröppen a szülői házból, a maga kenyerén kell megélnie, s a saját jövedelem meg sem közelíti a szülőkét, mi történik az ifjúval, legyen az leány vagy fiú? Elégedetlen lesz, nem találja helyét a világban, mert lemondani nem akar, viszont folytatni nem tudja a régit. A rendelkezés, mint mondtuk; a szülők, sőt a diákok többségének egyetértésével találkozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bevezetése nem kerül harcba. Meg kell küzdeni a szülői önzéssel, a majomszeretettel, egynémely fiatal követelőzésével, s bizony még néhány pedagógus ellenérzésével is. Harc lesz, de megéri, mert a rendelet sikerre vitele nemcsak külsőségekben jelent változást* hanem feltétlenül hozzá fog járulni a fiatalok életszemléletének nemesedéséhez is. (-ei) Hét operatőr készítette, ma bemutatták a Gagarin Magyarországon című riportfilmet A világűr hősének, Jurij Alek- szejevics Gagarinnak néhányna- pos magyarországi látogatása különleges feladatot jelentett a Magyar Filmhíradó munkatársainak. A világ minden részéből értesítették a filmhíradót, hogy igényt tartanak a kimagasló eseményről szóló tudósításokra. A megrendelők között ott találhatjuk a nagy nyugati, köztük amerikai, angol, francia filmforgalmazó cégeket is. Bokor László, az események tudósításával megbízott rendező és munkatársai gondosan összeállított program alapján fogtak a felvételekhez, s felkészültek a váratlan eshetőségekre is. Számítottak arra, hogy mind a repülőtéri fogadtatáson, mind pedig a bevonulási útvonalon tízes tízezrek várják az első űrhajóst, s a nagy tömeg akadályozza majd az operatőrök munkáját, különleges »segédeszközöket« vettek igénybe. A felvételek egy részét például a Gagarin gépkocsija fölött »repkedő« helikopterről készítették. A Magyar Filmhíradó munkatársai megörökítették a kedves vendég látogatásának valamennyi epizódját, elkísérték Komlóra, a sétahajózásra, s beszámolnak a sajtókonferencia eseményeiről is. A Gagarin Magyarországon című riportfilm, amelyet hét operatőr forgatott, már csütörtökön a közönség elé kerül. Ezenkívül bemutatja a látogatás néhány eseményét a heti filmhíradó is. Módszertani központtá fejlesztik megyénk egy járási művelődési házát Megyénk egy — a közeljövőben kijelölendő — járási művelődési házát módszertani központtá fejlesztik. Olyan művelődési házat választanak ki erre a célra, amely eddig is kiemelkedő munkát végzett, ahol bátor kezdeményezést tapasztaltak az új, korszerű munkamódszerek bevezetése terén. A módszertani központtá kijelölt művelődési házban rendezik meg a jövőben a különböző továbbképzéseket, mert itt olyan művészeti csoportok, szakkörök állnak rendelkezésre, amelyele tapasztalatait értékesíteni lehet a többi népművelési intézményekben is. Itt kísérletezik ki a különböző új módszereket, s amennyiben beválnak, úgy elterjesztik a többi művelődési házakban is. A művelődésügyi osztály felhívása megyénk képzőművészeihez A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya felhívással fordult megyénk képzőművészeihez, készítsenek Szekszárdot bemutató, vagy szekszárdi tárgyú alkotásokat. A városalapítás 900. évfordulójának tiszteletére a művelődésügyi osztály kiállítást kíván rendezni a Szekszárdot bemutató; vagy Szekszárddal foglalkozó, a Tolna megyei képzőművészek által készített alkotásokból. A kiállítást csak abban az esetben rendezik meg, amennyiben megfelelő számú és megfelelő művészi értékű alkotás érkezik be.
