Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

4 TOLNA MTOTP1 VCTtJJSÄÖ 1961. augusztus 23. Gyónás fiamnak Világi tós rekamié, vagy varia-bútor — R lakószoba már új, a konyha és a hálószoba még régi — Több modern bútort gyárt az ipar Fiam! Valamit el kell mondanom. Bírámul kérlek, ítélj tetteim, szándékaim fölött. Lehet, hogy mindezt ma még nem érted meg, de el kell hogy mond­jam, mert szeretném, ha em­lékeznél szavaimra akkor is, ha többet nem lesz alkalmam magamról beszélni veled. Sok éve nem gyóntam már papnak, akkor sem leltem meg­nyugvást. A vigaszt én rég nem az Istentől vártam, mert meg- éreztem, hogy azt valahol csak itt lelhetem jó, vagy rossz tet­teim, szándékaim után. Ma sem az Istennek gyónok. Ne­ked fiam! Neked, aki a lelki- ismeretem vagy, s akiben én továbbítódom az élet végtelen­jében. Belőlem lettél, gondo­lataimnak is Te légy a foly­tatója. Figyelj: A fecske hosszú nyá­ron át készül arra, hogy ősz­szel elrepül. Az én készülődé­sem ez a vallomás. Érzem, hogy mielőtt elmegyek, beszél­nem kell veled, hogy mindent pontosan megérts. Magamról, elmúlt hatvan évemről akarok beszélni neked, az én. látszó­lag szürke, eseménytelen éle­temről. Talán valóban az volt. De hidd el, ebben az életben is voltak olyan események, amelyek a nagy egész megfor­málásában is szerepet játszot­tak. Hogy Te ma este itthon hangos nevetéssel tártad felém a karod, ehhez a történelem­nek kellett, hogy így alakul­jon, és úgy érzem, fordulását az én erőlködésem is segítet­te. Egymás mellé írt gondola­taim, még az áthúzott, hibás sorok is beleszövődtek a ma valóságának egészébe . . . Hol kezdjem? Talán a legszebb emlékeim­nél ... Várj csak.;. Mit is mondjak el. Felnőtt emberként beszélek veled, s hiszem, hogy megér­tesz. Szeretném, ha nemcsak a szavak nyers zengése jutna el hozzád, hanem az érzés: öröm, vagy fájdalom, amit a szó ta­kar: — benned, érzéseidben rezdülne tovább. Voltam-e boldog? Igen ... Sokszor ... Hittem, hogy a boldogság titka, máso­kat boldognak látni. Küzdeni mások boldogságáért. Mások szemében látni az öröm palás- tolatlan meg villanását, az örö­mét, melyet én okozok. És fel­oldódni mások boldogságában. Akkor Te még nem voltál. Számodra még nem sütött a nap. Nagyapád gondokban őszült fejjel állt otthon a ház előtt. Bajuszán — tudod, ami csiklandozta mindig a Te ar­codat — dér ült, s ruháját be­lepte a hó. Úgy állt ott, mint­ha őrizné a csendet, amit a sűrű hóhullás okozott. És mo­solygott. A fagy nem fogta, a hó nem tudta betemetni. A kezében balta volt, mellette cövekek. Rólam tudomást sem vett, pedig mellette őgyeleg- tem, s amikor ismeretlen em­berek jöttek a másik utcából — ugyancsak baltával és cö- vekekkel — ő is közibük állt, és nagy léptekkel ment velük a falu szélére, ahol egy vég­telenbe nyúló táblát szétosz­tottak. Nagyapád sirt a boldog­ságtól, meg a többi felnőtt, gör nyedthátú ember is. Ezek a mezsgyét jelölő karók még egy epizódot juttatnak az eszem­be Újra csak nagyapádról be­szélek. Néhány éve, amikor otthon voltam, künn a mezőn találtam meg. A fagyos föld rögeit bontogatta a sok évvel azelőtt levert cövekek körül. Azon fáradozott, hogy eltávo­lítsa, megsemmisítse a határt jelzőket a szomszéd és az ő földje között. Segítenem kel­lett neki, és amikor végez­tünk, megnyugodva pihentette könnytől nedves szemét a domboldalra kapaszkodó földe­ken és boldogan suttogta ma­ga elé: — Szép, nagy tábla lesz. Amikor először láttam a téli hófúvásban még nem ér­tettem meg az örömét, de most, most már igen. Azután láttam anyádat is boldognak, amikor Te megszü­lettél és visítva szívtad magad­ba a levegő ismeretlen ízét. Nem tudom Neked elmondani, hogy mi volt az arcára írva. O is sírt. Fia lett, erős, nagy kövér gyerek. És ez a boldog­ság odafagyott az arcára hal­vány csontszínűre merevedve. Mert boldog volt akkor is, amikor a Te életedért a saját­ját adta. Boldogtalanság ? Ebből egy kicsit sok jutott a mi századunk emberének. A háborúval kezdődött. Te ne tudd meg soha, hogy milyen rettegett homályként fedték el az ég kékjét, őrjítő­en visítva zuhant a bomba az egyik ház udvarába. Két gye­rek játszott ott a kút mellett, a homokban ... Csak egy kis cipőt találtunk másnap, benne egy véres zok­nicafattal. Láttam megőrülni az anyát, aki bomlott hajjal, megtépett ruhával, mezítelenségét sem szégyelve csókolta a kopott ci­pőt és beszélt neki. Simogatta, vacsorázni hívta ... Ott ült mindig a hatalmas bombatöl­csér mellett, ahonnét a homo­kot messze elfújta a légnyomás és játszott a gyerekeivel. Szór­ta nekik a földet. így. .. Őröl a malom, őröl a malom szép fehér lisztet, puha kalácsnak. Mit süssek nektek? Mákosat? Diósat? Finom, puha kenyér­két. Hintát kötött a fa ágára és hintáztatta halkan, dúdolva két gyerekét. Ott ült a fűben, tétova mozdulatokkal virágot szedett nekik. És mesélt: Ezek a kis virágok nektek nyíltak. Ez a pipi tér a tiéd. Úgy tűzd a hajadba. Ez a pitypang meg, ah, csúnya. Ni, hogy folyik a teje. El kell dobni, mert meg­fogja a szép ruhádat. Azután elvitték. Láttam asszonyt, aki a fér­jét siratta, s aki minden ét­kezésnél terítéket tett a csa­ládfő részére is, de étkezés után ezt nem kellett elmos­nia. Agya soha nem melege­dett fel a szerelem tüzétől. Es­ténként úgy ölelte mellére a hideg párnát, mintha egy fér­fi fejet szorítana magához, s a takaró puha ölelésében a férfi test hozzásimulását érez­te. . í És láttam embereket egy­mást ölni, mintha megtébo- lyodott volna a világ. Néha amikor elfogott a két­ségbeesés azt hittem, az em­beriség elveszítette józan esét, hogy megtébolvodott a világ. S mit tettem én? Voltak pillanatok, amikor gyáván meghúzódtam a hát­térben. s védekezésként csak a szememet húnytam le, hogy ne kelljen látnom a gonoszsá­got. Most már tudom, csak azért, mert féltem, hogy a rossz győz. De végül mégis volt bátorságom a jóért küzde­ni: — Becsülettel, erőmhöz mérten. Nem voltam én hős, gyávább voltam, mint azok, akiket hősnek neveznek. Csu­pán azt tettem, amit a lelkiis­meretem diktált. Magamért nem sokat, vagy ha igen, ér­ted és másokért is mindent, amire erőmből, képességemből futotta. S a harcot fiam, ami még rám várna, fejezd be Te. Egy­re vigyázz! Mindig becsülettel, lelkiismereted szerint! Lesz­nek majd pilanatok. amikor a könnyű siker reménye meg­környékez, s úgy érzed, hogy múló dicsőséget szerezhetnél olyan tettel, ami ellen a lel- kiismcreled tiltakozik. Ne hó­dítson el a siker látszata. Ha hálátlan is a tett, amit el kell hogy végezz, a becsületed ön­magad és mások előtt meg­marad. Ha valaha életcélt tű­zöl magad elé, ez legyen az, mert ebben minden benne fog­laltatik. S ha ez vezényel majd utadon, megnyugodva bízom rád mindannak a megkezdett munkának, vagy tervnek a be­fejezését, amire az én erőmből már nem futja. Pedig nagyon sokat szerettem volna még tenni becsülettel, nem maga- mért, mindannyionkért, akik emelt fővel járunk, és ember­nek nevezzük magunkat. Ne nézz rám így!... Hogy mondod? Csodálsz? Nem, fiam! Ezt nem érdem­iem. Nem voltam én mindig jó és egyenes. Megértem, hogy abból, amit eddig elmondtam csak jónak látsz. De ismerd meg azt is, amit szégyenlenem kell, s amit talán lehajtott fej­jel kellene elmondanom. No, de miért hajtsak fejet?! Szere­tek utánanézni mindennek, amit megtettem, még akkor is, ha megbántam tettemet, s tu­dom, hogy mégegvszer nem tenném ugyanazt. Fiam! Jól figyelj! Bűnöm is volt. Ne ítélj szi­gorúan érte... Elnéző se légy! Mérlegeld okosan a tetteimet. Ne szánj, mert az apád vagyok és ne gyűlölj engem a bűneid he­lyett. .. . Csendes, magamba néző ember vagyok, sokat vizsgál- gattam önmagamat, tetteimet. Többet, mint kellett volna, s akkor is, amikor fontosabbat is tehettem volna. Hallgattam olyankor, amikor fel kellett volna, hogy emeljem a szava­mat. Tegnapelőtt atombombát rob­bantottak a Szaharában. Oly sokan kiálltottak ellene nemet, anyák, gyermekek, gondokban őszült fejű férfiak, tudósok és sötét butaságban nyomorgók, de ebből a kiáltásból hiányzott az én hangom. Kiáltanom kel­lett volna, szólni, hogy ne! de néma maradtam. Reszketve a gondolattól, hogy egy vihar fertőzött port sodorhat ide, amely belepi a kertben a salá­tát, amit vasárnap a rántotthús mellé eszünk, és rút sebek, hí­zott, vörös fekélyek éktelenít- hetik a testedet... Talán gyáva voltam, hogy belém szorult a kiáltás. Az utóbbi években sürgetőb- j ben vetődik fel a kérdés, milyen bútort gyártson az ipar, moder­net-e, vagy hagyományosat. Mi­vel a lakberendezési vita a bú- torszaküzletekből indul el, a ke­reskedelem országszerte meg­vizsgálta, hogyan alakulnak a vásárlók igényei. Mint megállapították, a fővá­rosban és általában a nagyobb városokban fokozódó mértékben vásárolnak könnyű, modern bú­torokat és lakberendezési cikke­ket, ennek elsősorban az az oka, hogy évente átlag 40 000—50 000 új lakás épül és ezeket tulaj­donosaik javarészt divatos búto­rokkal rendezik be. Főleg a fia­tal házasok kedvelik a célszerű, könnyű bútorokat, de igen sokan vannak, akik régebbi szobabe­rendezéseket is felújítatnak. A boltok forgalmából azonban a szakemberek arra is következ­tetnek, hogy jelenleg még min­dig küzd egymással a hagyomá­nyos és a modern szemlélet. Sokan ma is »komolyabb« bú­tordarabnak tartják a világítós rekamiét, mint a modern heve« rőt, vagy a variálható szekrényt? A háború előtti divat szerint ké­szülő hálószoba és konyhabúto­rok most is a legkeresettebbek. A lakószobák berendezésénél ál­talában már győztek az új varia- bútorok, amelyek levegőssé, ott­honossá teszik a szobát és ami a legfontosabb, olcsók is. Ezekből a bútorokból sajnos még nem készül elegendő és így elsősor­ban a vidéket elárasztják az ízléstelen és hivalkodó fotelek, dupla ágyak, rekamiék és a fel- cicomázott kombináltszekrények. A kereskedelem szerint a bútor­iparnak és a kisiparnak fontos feladata, hogy a korszerű köve­telményeket figyelembevéve ala- i kítsa a lakosság ízlését A gyá­rakban máris arra törekednek, hogy minél több modern kisbú­torral lássák el a boltokat. A termelésnek 30—40 százalékát már újvonalú szobaberendezések és külön bútordarabok teszik ki. A tervezők a lakosság igényeit figyelembe véve készítik a mo­dern lakásokba illő konyha- és i hálószobaberendezéseket, is. Végezetül: Fiam! Ha egy kicsit is hozzájárul­tam az életemmel ahhoz, hogy mire Te felnősz, ne csaljanak, hazudjanak, ne öljék egymást az emberek, akkor nem éltem hiába. És, ha szükség lesz a Te szavadra, két karod munká­jára, hogy mindez valóra vál­jon majd a Te gyermekeid szá­mára: — Küzdj érte! Megéri. Atádi Géza Tizenöt százalékkal növekedett a nemzetközi telefonforgalom — Átlag kétezer külföldi beszélgetés havonta A posta szolgáltatásainak nem­zetközi kapcsolata mindinkább terjed az egész világon. Külö­nösen a telefonforgalom növe­kedett: három év alatt 15 száza­lékkal. Ma már az európai or­szágokon kívül a világ minden táján 86 országgal tart fenn ösz- szeköttetést a posta. Többek kö­zött Vietnammal, Virgínia-szige- tekkel, Peruval, Tanganyikával, Venezuelával, Madagaszkárral is rendszeres forgalmat bonyolítunk le. A posta adatai alapján Euró­pában Ausztriával, Csehszlová­kiával, az NSZK-val, tengeren­túl pedig az USA-val, Kanadá­val, Kínával, Kubával beszélget­nek a legtöbbet. Legutóbb Uj- Zélanddal és Máltával is volt egy-egy beszélgetés. Havonta át­lagosan kétezer beszélgetést kap­csolt a nemzetközi telefonköz­pont. Különösen nagyobb ünne­pek előtt élénkül a nemzetközi forgalom, amikor magánszemé­lyek is sűrűbben hívják a kül­földet, vagy várják távoli isme- rőseik jelentkezését. Ma már nem »gond«, nem újdonság az. hogy több ezer kilométerre levő rokonokkal beszélhessenek az i előfizetők, hiszen a díjszabás is ! alacsony. A legtávolabbi, legdrá- I gább beszélgetés 360 forint, a szomszédos országokba viszont . 20—22 forintért lehet telefonálni. 1 Az európai országok nagyrészé­vel közvetlen vonalakon, mások­kal rádió-telefon útján Bécs. Bern, Párizs és London közvetí- tésével bonyolítják le a forgal- i mat. Tájékoztató kézikönyv jelent meg a lakásszövetkezetekről Az idén mintegy háromszor- annyi szövetkezeti lakás épül az országban, mint tavaly. Ezért az új lakásszövetkezetek megszerve­zésének támogatására és gyorsí­tására tájékoztató kézikönyvet készített a szakszervezetek orszá- j gos tanácsa bér- és munkaügyi ' osztályának, valamint az Építés­Típusterv készül műjégpályáról, verseny-úszómedencéről és tekepályákról Az országban eddig egyedi tér- műjégpályát terveznek. Ez körül- vek alapján épültek fel újabb belül egyharmada lesz a város­sportlétesítményeink, de most a ligeti nagy műjégpályának. A Középülettervező Vállalat mér- sportolók és a műkedvelők egya- nöked típusterveket készítenek, ránt használhatják. A verseny- Ezeket sok helyen felhasználhat- zőknek öltözőket, sportszer-meg- ják, építési költségük jóval ki- őrzőket, a szórakozni járó kor- sebb az egyedileg tervezetteknél, csolyázóknak pedig ruhatárt, me- s ezzel a tömegsport fejlesztését legedőt, büfét rendeznek be, és is támogatják. Az év végéig ki- hangerősítő berendezést szerel­dolgoznak egy 2 és 4 pályás fe- nek fel. Vidéken még nincs mű­déit tekepálya, egy 33 méteres jégpálya, csak a természet fa- verseny-úszómedence és egy mű- gvasztja a jeget, tehát idényen- jégpálya típustervét. A startkö- ként mindössze 15—16 »jeges na- vekkel, hullámfogóval ellátott pan« korcsolyázhatnak a téli úszómedencéhez megtervezik a sport hívei. Ä műjégpálya 100— vízipolómérkőzéshez szükséges 120 napra »tágítja« a korcsolya­szerelvényeket is. A víz szintjét szezont. így néhány év alatt meg- majd a medence felhasználása térül e korszerű sportlétesítmény szerint változtathatják. Sírandó- építési költsége. Ezért máris nagy láskor 1,3 méter és versenyzés- az érdeklődés. Jórészt társadalmi kor 1,9 méter lesz a legkisebb erőforrásokra támaszkodva Deb- vízmélység. récén, Miskolc, Szolnok és még A téli sport kedvelőinek 60 más nagy városok is elhatároz- méter hosszú és 30 méter széles ták, hogy műjégpályát építenek. ügyi Minisztérium lakás- és kommunális-politikai főosztályá­nak munkaközössége. Ötezer példányban most je­lent meg a »Tájékoztató a lakás- szövetkezetekről« című könyv, amely tíz fejezetben foglalja össze a fontos tudnivalókat. Is­merteti a különböző kedvezmé­nyeket. A melléklet közli a la­kásszövetkezetekről szóló kor­mányrendeletet, a végrehajtási utasítást és képen, tervrajzon be­mutat néhány korábban felépült lakást is. A könyvet rövidesen eljuttat­ják a tanácsok építési osztályai­nak, a vállalatok szakszervezeti bizottságainak, munkásellátási csoportjainak és egyéb szervek­nek, amelyek részt vesznek az új lakásszövetkezetek megalakí­tásában. KISZ-csoport alakult a Csatári Téglagyárban A Csatári Téglagyárban szom­baton délután 15 taggal KISZ- csoport alakult. A fiatalok ala­kuló gyűlését egybekötötték az augusztus 20-i Alkotmány-ünnep­séggel. Beszédet Strényer Béla városi KISZ-titkár mondott, s ő adta át a KISZ-tagkönyveket is a fiataloknak. Ez alkalommal mu­tatkozott be a kultúrcsoport is, amely egyórás műsort adott. Az ünnepség után a téglagyár dol­gozói. idősek, fiatalok, a késő esti órákig együtt szórakoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents