Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-22 / 197. szám

4 gPOra 1WEGYET WEPPJjjSAQ 1961. augusztus 22, A mőcsényi Mező Imre Tsz legfontosabb feladatának tartja az állattenyésztés fejlesztését A vidék hagyományainak tesz eleget magasabb fokon a mőcsé­nyi Mező Imre Tsz akkor, ami­kor elsőrendű feladatának tartja az állattenyésztés fejlesztését. Egyben helyesen alkalmazkodik üzemi adottságaihoz is, amelyek kiválóan megfelelnek a nagy­üzemi állattenyésztésnek. A tsz- ben tett látogatásunk meggyőzött bennünket arról, hogy helyes elképzelései vannak a tsz veze­tőinek, amelyeknek megvalósítá­sa nagymértékben emeli majd a gazdálkodás színvonalát, a közös gazdaság és az egyének jövedel­mét. üzemegységenként szakosítják az állattenyésztést A Mező Imre Tsz három köz­séget tömörít magába: Mőcsényt, Grábócot és Zsibriket. A három község a tsz három üzemegysége. Az állattenyésztés feltételei üzem­egységenként változnak, ezért üzemegységenként szakosítják az állattenyésztést. A mőcsényi üzemegységben marhahizlalással, növendékneve­Bölcskén két termelőszövetke­zetbe tömörült a község lakossá­ga. A szövetkezeteket Rákóczi és Petőfi nevével alakították meg. Az eddig betakarított termények azt bizonyítják, hogy jól dolgoz­tak a szövetkezetek tagjai. A Rá­kóczi Termelőszövetkezetben 15 mázsás átlagtermést értek el őszi árpából, búza-átlagtermésük pe­dig 10 mázsás volt. Tavaly, amíg a község lakossága egyénileg gaz­dálkodott, a búza átlagtermése alig haladta meg a nyolc mázsát Bölcskén. Hasonlóan jónak mond­hatók a terméseredmények a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben is. léssel, sertéshizlalással és malac­neveléssel foglalkoznak. A grá- bóci üzemegységben helyezték el a teheneket, mert ott van nekik biztosítva legjobban a férőhely és egyéb tenyésztési feltétel. Zsibrikre egyelőre nem helyeztek a közös állatokból, itt sok a le­gelő, s ezért majd juhtenyész­tésre rendezkednek be. A legelők nagy részét juhokkal hasznosítják A tsz-nek mintegy 450 hold le­gelője van. Ezt a legelőt még nem tudják teljes mértékben hasznosí­tani, egy részét — 150 holdat bérbe adták. Azért, hogy jól kihasználhassák gyengébb minőségű legelőjüket is, hozzáfognak a juhtenyésztéshez. Egyelőre 150 juhot vesznek a te­nyésztés megindítására, de ezt az állományt fokozatosan, és terv­szerűen évről-évre emelik. Zsibriken halastavat létesítenek A helyi adottságok helyes ki­aknázását mutatja az a terv is. Őszi árpából 10.10 mázsás, tavaszi árpából 17,5 mázsás, búzából pe­dig 10,30 mázsás átlagtermést ér­tek el a szövetkezetben. Zabot 25 holdon termelt a szövetkezet, és átlagtermésük kilenc és fél mázsa volt. Teljesítik vállalt kötelezettsé­güket is a szövetkezetek, sőt ere­jükhöz mérten a vállaltnál többet is adnak terményeikből a közfo­gyasztásnak. A Rákóczi Termelő- szövetkezet például vállalt köte­lezettségén felül több mint 15 va­gon gabonát értékesített szaba­don. | hogy a tsz Zsibriken, az egyik erre alkalmas völgyben halasta­vat létesít. Már folyik a hely ki­jelölése, a tervezés, a kivitelezés­re majd a jövő évben kerül sor. A tervek szerint 60 holdon lé­tesítenek halastavat, s ezt tükör­pontyokkal telepítik be. A tervezett 4200 helyett, 6000 csirkét értékesítenek Grábócon szervezték meg a húscsirkék nevelését. Idén, a ter­vek szerint 4200 csirkét kellene értékesíteniök, de ehelyett 6000 csirkét adnak el. Eddig 1300-at értékesítettek, s hamarosan újabb 2000 csirke áll eladásra készen. A jövőben nemcsak húscsirké­ket akarnak nevelni, hanem to­jástermeléssel is foglalkoznak. Ebből a célból törzsállományt vá­sárolnak, amely alapját képezi a tyúktenyésztésnek. Új tenyésztési és takarmányozási módszerek A fiatal állattenyésztési agro- nómus, Sikabonyi Miklós, aki most került a tsz-be mezőgazda- sági középiskolából, tele van ter­vekkel. Elmondotta, hogy idén kísérletképpen szalmakazlak közé silóznak. Ez úgy történik, hogy két kazal közé tapossák be a silót, ami 40 centiméter vastag­ságú, öntözött polyvatakaróval lesz befedve. A polyvára őszi ár­pát szórnak, amelynek dús gyö­kered szigetelik a silót a levegő­től. A silózást a közeli napokban megkezdik. A teheneknél bevezetik az egyedi takarmányozást, hogy gaz­daságosan emeljék a tej hozamot. Az új agronómusnak az a célja, hogy széles körben meghonosítsa a fejlett, és az adottságok között a leggazdaságosabb tenyésztési és takarmányozási módszereket. Jó az, hogy a tsz nem máról- holnapra él, ismeri távlati cél­jait is és tervei készítésében, a napi munkában a holnapnál mész I szebbre is tekint. Tizenöt vagon gabonát adott az államnak terven felül a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet Többezer Tolna megyei tekintette meg a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait Megyénk dolgozói közül a nagy távolság ellenére is számosán látogatták a nyári kulturális évad kiemelkedő eseményét, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A szekszár­di IBUSZ tájékoztatása szerint hét autóbusz-utazást szerveztek a játékok ideje alatt, autóbuszon­ként átlag harmincöt fővel. Ten- gelicről például két autóbuszt kellett indítani, annyi volt a je­lentkező a termelőszövetkezeti tagok és a KISZ-fiatalok között. A legnagyobb érdeklődés termé­szetesen Szekszárdon volt tapasz­talható. Mintegy ezerkétszázra tehető azoknak a szekszárdiaknak a száma, akik a szabadtéri játé­kok alatt Szegedre látogattak. Ennél jóval több a megye külön­böző községeiben azok száma, akik megnézték valamelyik elő­adást. A szervezők véleménye szerint több ezer Tolna megyei tekintette meg a szabadtéri játé­kok előadásait. A szabadtéri játékok „Az em­ber tragédiájáénak előadásával* augusztus 20-án zárta kapuit. Emelkedik a fejési átlag, túlteljesíti tej értékesítési tervét a csibráki Viharsarok Tsz A jó gondozás és a szakszerű tenyésztés eredményeképpen fo­kozatosan emelkedik a fejési át­lag a csibráki Viharsarok Tsz- ben. A múlt évben, amikor még nem fordítottak ennyi gondot a takarmányozásra és a gondozás­ra, a tehenek fejési átlaga 6—8 liter körül mozgott. Idén ugyan­ettől az állománytól naponta | egyenként átlagosan 11—12 liter tejet fejnek. A fejési átlag növekedésével arányosan túlteljesíti a tsz tej­értékesítési tervét is. A tervezett tejmennyiséget már csaknem tel­jes egészében eladták, előrelát­hatólag 30—40 százalékkal tel­jesítik túl év végéig az évi tér- I vet. Befejezés előtt áll a dmin lold vári szálloda Igaz, úgy készül a dunaföld- vári szálloda, mint a Luca-szék, mégis örömmel számolunk be minden kis előrehaladásról. Nagy örömet jelent, hogy egyál­talán hozzáfogtak, épül, készül, sőt már a befejezéshez közeled­nek a munkálatok. Ez nagy öröm, mert köztudott dolog, hogy Tolna megye szállodai, ét­termi ellátottsága nem megfele­lő. A szállodák régiek, korsze­rűtlenek, az éttermek pedig még Szekszárdon sem nyújtanak vala­mi bizalomgerjesztő képet. A dunaföldvári szálloda és szórakozó kombinát ezért oázis lesz a sivatagban. Ugyanis ez lesz a megye legmodernebb, leg­szebb ilyen jellegű létesítményei A berendezése félmillióba került. Az épület átalakítása, korszerű­sítése pedig meghaladta az egy millió 200 000 forintos költséget. Ami pedig ugyancsak örven­detes, a munkák jelenlegi állása szerint a közeljövőben üzembe helyezik a kombinátot. Csaknem végeztek már az építőmunkásoki Már elkészültek a falfestésssel, az ablakok, ajtók festése az eme­leten befejeződött, csak a föld­szinti faanyagok mázolatlanok. A beréndezés már régóta a hely­színen van, ezért tehát mond­hatjuk, hogy az utolsó simítá­sok hiányoznak, s megnyílhat a dunaföldvári szálloda. HARMATH—RÉTI: LatdUh-tá TITKA Befejeződött a debreceni nemzetközi kórusverseny Debrecen, amely hat napon át a dal városa volt, vasárnap ket­tős hangversennyel vett búcsút a Bartók Béla nemzetközi kórus- verseny résztvevőitől. Este ünnepélyesen hirdették ki a Bartók Béla nemzetközi kó­rusverseny végeredményét. A női kórusok versenyében a miskolci Bartók Béla zeneművészeti szak­iskola és a győri zeneművészeti szakiskola kórusa megosztott el­ső díjat kapott, a zsűri a nem­zetközi trófeát a miskolciaknak ítélte. Harmadik lett a Brünni Eliska Krasnohorska női kórus (Csehszlovákia). A férfi kórusok versenyében első helyre került a Kaval Férfi Kar (Bulgária), má­sodik a Munkásőrség Központi Énekkara, harmadik pedig a Ganz-MÁVAG Acélhang kórusa lett. A vegyeskarok versenyében az erős mezőnyre és a magas színvonalra való tekintettel két első díjat adott a zsűri: a Moszk­vai Garbunov Kultúrház kórusa és a Váci Vox Humana énekkar- lett az első. Második helyen a Hamburgi Monteverdi kórus (Nyugat-Németorszá.g) végzett, míg harmadik a Toursei Ockeg- hem kórus (Franciaország) lett. A gyermekkórusok versenyét a Sztálinvárosi Általános Iskola kó­rusa nyerte a Budapesti Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskola és a Komlói Általános Iskola kó­rusa előtt. 26. A délután újra tétlenül telt el, csak Wagner hivatta magához Sziljanovot és a francia Gerar- dot. Amikor visszatértek, egy valódi angol fontot hoztak, kü­lönböző matricákat, vésnöki fel­szerelést és megkezdték a font­klisé első kísérleti példányának készítését. SS-katona foglalt mellettük helyet, lövésre kéaz géppisztollyal és a többiek jobb­nak látták a barak legtávolabbi sarkaiban meghúzódni. Kerbs és Gütig mellé egy harmadik verő­dött, ismerték arcát, nevét és nemzetiségét, csak éppen szót nem váltottak még vele. A nor­vég Berhardsen volt. Gütig csi- vitelt. — Egyet nem értek. Igaz len­ne az invázió? Negyvenben, em­lékszem naponta adtak új dá­tumokat, de a gépezetet soha nem tudták megindítani. Most mégis partra szállnának? De az angolok, hát közben nem készül­tek fel? A Szovjetunió is csa­tázik már. Amerika is, nem ér­tem.. — Először is nem hiszem el az inváziós mesét — mondta na­gyon nyugodtan Berhardsen. Jól beszélt németül, de szavain még­is érződött a jellegzetes, északi akcentus, — De ha el is jut­nának Londonig, akkor sem an­gol fontot bocsátanának közre, hanem megszállási pézt nyomná­nak. Vagy felülbélyegeznék a fontokat, szép horogkereszttel. Nem ezt csinálták mindenütt? — A mindennapos riadókból — tette hozzá Kerbs — én sem következtetnék egy náci invázió lehetőségére. Öröm nézni, hogy húznak el a gépek, vadászrepü­lők sehol, egy-egy légelhárító üteg, ha közbeszól. Invázióhoz pedig légifölény kell. — Akkor meg minek csinál­nak angol fontokat? — kottyan- tott közbe Gütig. — Soha nem akartam pénzhamisító lenni. — Miért csinálnak fontokat — morfondírozott magában félhan­gosan Berhardsen. — Például azért, hogy hozzájussanak vala­mihez, amire a márka már nem elegendő. Hogy vásároljanak va­lamilyen hadianyagot, vagy tudj isten micsodát. Tudjátok, fiúk nem is rossz, ha megszállási pénz helyett már valódi ellenséges bankókat kell nyomniok. — És ezt mi csináljuk nekik? — Gütig volt persze megint a közbeszóló. Fején találta a szö­get. Kerbs is, Berhardsen is ide akart kilukadni, de túlságosan is vérükké vált az óvatosság, nem ismerték még egymást annyira, hogy ennyire nyersen és őszin­tén kimondták volna, amit gon­dolnak. A nyílt szavak meg is zavarták a beszélgetést. Ber­hardsen vállat vont és csende­sen megjegyezte: — Nehéz ügy. — Alszunk rá egyet — vála­szolta Kerbs, azután másról kezd­tek el beszélni, jóllehet mind­ketten pontosan tudták már, mit fognak tenni. — Mióta vagy itt? — kérdez­te Kerbs a norvégot. — Másfél éve. Csak én a ha­tosban voltam, nem találkozhat­tunk. De hallottam rólatok, sze­gény Nősek sokat mesélt. Narvi- ki vagyok. Amikor ránk törtek, egy barkán átszöktünk Angliá­ba. Fél év múlva visszatértünk. Harcolni akartam és nem azon marakodni, hogy majd, majd, majd, ha újra szabad lesz az ország, ki hová üljön. A part­raszállás sikerült, hozzáláttunk az iparhoz, gyúrtuk, gyúrtuk. A harmadik hónap végén egy be­súgó buktatott le. — Besúgók mindenütt akad­nak — mondta fanyar mosoly- lyal Kerbs és érteni lehetett be­lőle: engem is ... — Politikai vagy — mondta ténymegállapítóan Berhardsen, hiszen elegendő volt a jelet néz­nie a gépmester mellén. — Igen, szociáldemokrata párt­tag voltam. A helyettesem jelen­tett fel. „Elvtársam” volt. Ké­sőbb barnára vedlett. Tulajdon­képpen nem is csináltam sem­mit, és ezt nagyon megbántam* — Megbántad? — Te legalább ártottál nekik. — És milyennek látod az idő­járást? — Átmeneti derülés, fenyegető viharral. — Haljak meg, ha ebből ér­tek valamit — szólt közbe Gü­tig, aki mint a ping-pong ver­seny szemlélője ide-oda kapkod­ta fejét egyik arcról a másikra a gyors párbeszédben. — Hagyd, majd én megma­gyarázom — előzte meg a szól­ni akaró Berhardsent Kerbs. A sűrűbb leves és a dupla kenyér­porció az átmeneti derülés. A könnyebb munka is az. De med­dig? Ez a fontügy piszkos ügy. Titok, rejtegetni való még a kon­centrációs táboron belül is. Ezért kerül deszkafal a szögesdrót mö­gé, ezért kaptunk külön parancs­nokot és új őrséget. És ha az ügynek vége lesz, a szemtanúk mindég kellemetlenek. — Megölnek? — kérdezte síri hangon Gütig. — Egyelőre ráérsz még meg­siratni magad — mosolyodott el Berhardsen, pedig egyáltalán nem volt jó kedve. — Éltem Angliában, tudom azt, hogy az Old Christian Money, ahogyan a fontot nevezik, miiyen becsben áll a halandók előtt. Az egv tanulmány, ahogyan egy angol bankjegyet vizsgál. Ha azon a bankjegyen akárcsak kis eltérés van, könnyen rájönnek a hami- sitásra, (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents