Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-22 / 197. szám

2 1961. augusztus 22. TOLVA MEGYEI VfiPÜJSÄO 3unj Alekszejevics Gagarin őrnagy találkozása a sajtó képviselőivel Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy hitlön hajókirán:tájon vett részt, majd visszatérve a Bem-rakpartra, a sétahajón ta­lálkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. A sajtó mun­katársai nevében Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségé­nek tagja üdvözölte a világ első űrutasát. — Bemutatom önöknek az em­beriség történetében korszakot nyitó esemény hősét, az első űr­repülőt, Jurij Alekszejevics Ga- garint. Bemutatom önöknek a Szovjetunió hősét, Kamanyin al­tábornagy elvtársat — mondotta. —r Jurij Alekszejevics Gaga­rin szívesen vállalta, hogy az önök kérdéseire válaszol. Várjuk kérdéseiket. I A Népszabadság kérdése: Rö­vid magyarországi tartózkodása idején melyik volt a legkedve­sebb élménye? — Magyarországi élményeim közül nagyon nehéz lenne kivá­lasztani' egy olyat, amelyikre azt mondhatnám, az volt a leg­kedvesebb, az gyakorolta rám a legmélyebb hatást. Találkoztam magvar dolgozókkal, a párt és a kormány vezetőivel. Valamennyi találkozás igen szívélyes, baráti volt. Mind­egyik felejthetetlen élményt jelentett számomra. Jártunk Budapesten, Sztálinvá- rosban, Pécsett, Komlón és bár, csak néhány rövid napot töltöt­tünk Magyarországon, itt tartóz­kodásunk nagyon sok élményt nyújtott, maradandó emléket je­lent. Nekünk nagyon megtetszett az önök országa, az önök népe és fővárosuk, Budapest. A Népszabadság következő kérdése így hangzott: Véleménye szerint mikor kerülhet sor »nem trenírozott-« átlagemberek űr­utazására? (Derültség). Gagarin őrnagy mosolyogva válaszolt a kérdésre: — Nehéz lenne megmondani ma még, hogy különlegesen fel nem készült embernek mikor lesz alkalma az űrbe utazni. Le­het, hogy öt, lehet, hogy tíz év múlva. Ez a tudomány és a tech­nika fejlődésétől függ. Úgy vé­lem azonban, hogy az itt jelen­lévők többségének módja lesz arra, hogy az űrbe utazzon. Ak­kor aztán — ha másképp nem is — úgy készülnek majd az űr­utazásra, hogy az indulás előtti éjszaka, gondolom, egy kicsit iz­gulnak. Ez már sajátságos módja lesz a felkészülésnek. (Derült­ség). A Népszava szerkesztőségének kérdése: A szovjet űrkutatás je­lenlegi technikai és tudományos sikereiből ítélve mikor utazhat az első ember a Holdba? A Vosziok típusú űrhajók alkal­masak-e Hold-utazásra? — A Vosztok típusú űrhajók nem alkalmasak arra, hogy azok­kal a Holdra repüljenek. Ezt a típust Föld-körüli, kozmikus utazásokra alkották. Tudósaink, mérnökeink dol­goznak már olyan űrhajókon is_— s ezek el is fognak ké­szülni —, amelyek alkalma­sak lesznek Hold-körüli re­pülésre. Mi majd ezeken a különleges űr­hajókon jutunk a Holdra. Az időpontot természetesen ma még nehéz lenne meghatározni. Le­hetséges, hogy öt év is kell hozzá. Nem t-'dom. how áll oz a dolog az Egyesült Államok­ban, lehet, hogy ők hamarabb elkészülnek a hold űrhajóval és előbb fognak odarepülni. — Milyen a film .amelyet Tyi­tov őrnagy készített? — Mikor láthatja már a nagyközönség? Mennyire adják vissza a felvéte­lek azt a rendkívüli élményt, amelyben az űrhajósnak rész0 volt, amikor kitekintett az űrha­jó ablakából? A bemutató időpontjára tréfás választ kaptak a sajtókonferen­cia résztvevői. — Ha én lennék a művelődés- ügyi miniszter, akkor mbst pon­tosan tudnék válaszolni erre a kérdésükre, s meg is mondanám, mikor mutatják be a nagyközön­ségnek, mikor vetítik a mozik­ban. Mivel azonban nem vagyok művelődésügyi miniszter, nem tudok pontos választ adni. Gon­dolom helyesebb, ha a mi mű­velődésügyi miniszterünkhöz for­dulnak ezzel a kérdéssel. (De­rültség.) A felvételek kitűnően sikerül­tek, nagyon szépek. Viszont ne­héz lenne megmondani, hogyan adják vissza a nagyközönség számára azt az élményt, amely­ben az űrhajósnak része volt, amikor-kitekintett az űrhajó ab­lakából. Mi elragadtatással szem­léltük Tyitov felvételeit. Nem tudnám azonban pontosan meg­mondani, milyen érzéseket válta: nak ki ezek a felvételek azokból akik még nem repültek az űr­ben, akiknek még nem volt ré­szük ebben a látványban. Ismétlem, a felvételek nagyon szépek és hűen tükrözik mindazt, amit a világűrből látni lehet. A Magyar Ifjúság kérdése: A magyar fiatalok és a világ ifjú­sága önt tekintj példaképének. Szeretnénk tudni, ki a7. ön pél­daképe az emberiség nagyjai kö­Moszkva (TASZSZ): German Tyitov űrpilótának átadták az SZKP párttagsági könyvét. A tagsági könyv átvétele után Tyi­tov kijelentette: — Megígértem a Párt Központi Bizottságának, hogy igazi kom­munista leszek, minden erőmet latbavetem, hogy teljesítsem a párt, a kormány és szeretett né­pem minden megbízását. A Pravda vasárnapi száma folytatja Tyitov beszámolóját a Vosztok—2-n végzett űrrepülésé­ről. — Az út főfeladata az volt, — írja — hogy megvizsgáljuk, ho­gyan hat az emberi szervezetre a tartós űrrepülés és az ezt követő földreszállás, milyen az ember munkaképessége a tartós súlyta­lanság idején. | Tyitov elmondja, hogy egy órai repülés után, nem minden belső I megindultság nélkül lcapcsolta be az űrhajó kézi irányító készülé­London (TASZSZ): Az agresz- szív CENTO tömb elvetemült nukleáris terveinek leleplezése kínos helyzetbe juttatta azokat a köröket, amelyek a Szovjetunió részéről fenyegető ..veszélyre” hi vatkozva a fegyverkezési hajsza fokozását szorg^mpzzák és ta­gadják a nyugati katonai töm­bök agresszív jellegét. A Sun­day Telegraph washingtoni tudó­sítója kénytelen elismerni, hogy „a szövetségeseknek, (vagyis a nyugati hatalmaknak) kész ka­tonai terveik vannak, majdnem minden előre nem látható eset­re és a világ minden részére vo­natkozólag. Ez év elején — mu­tat rá a tudósító — a Pentagon egy különleges csoportja már végleg összehangolta az Egyesült Államok légierőinek és haditen­gerészetének terveit. Teljesen le­hetséges, hogy kész tervek van­nak Oroszország közelkeleU ha­tartom például Vlagyimir II- jics Lenint, a mi államunk megalapítóját. Országunkban sok nagyszerű példaképet le­het találni pártunk vezetői között, kormányunk vezetői között. Például kormányunk vezetője, Nyikita Szergeje- vics Hruscsov nagyszerű em­ber, jó példa az ifjúság szá­mára. (Taps.) Az élet minden területén sok kiváló ember dolgozik nálunk, akiktől érdemes tanulni, akikre érdemes felfigyelni. Fiataljaink tehát, a fiúk és lányok — ha fi­gyelmesen szemlélik, tanúlmá- nyozzá kaz életet — nagyon sok jót tudnak magukba szívni, van kitől tanulniok. A Magyar Nemzet és a Tele­vízió arról édeklődött: melyik volt Gagarin őrnagy legérdeke­sebb földi élménye a sok utazás közepette? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen a földön na­gyon sok ország van és mind­egyiknek megvan a maga sajá­tossága, jellege. A számtalan kö­zül, amelyet az első űrutazás óta a különböző országokban szerez­tem, bizony nehéz lenne kiválasz tanj a legérdekesebbet. Nem ke­vés országban jártunk, a nép mindenütt nagyon melegen üd­vözölt bennünket. Ezután a magyar sajtó képvi­selői még számos kérdés tettek fel az első űrhajósnak. két. — A Vosztok—2. teljesítette kívánságaimat és én ugyanolyan nyugalommal vezettem, mint a földön egy gépkocsit, vagy a le­vegőben egy lökhajtásos repülő­gépet. Az űrhajót bármely pilla­natban olyan irányba tudtam ál­lítani amilyenre szükség volt. — Az egész idő alatt jelenté­seket küldtem és ezek meg is érkeztek az űrrepülőtéren elhe­lyezett főparancsnokságra, vala­mint az attól sokszáz kilométerre fekvő koordinációs számítóköz­pontba. A külföldi sajtóban sokat írtak arról, hogy a kozmikus térség ká­ros hatással van az ember lelki­világára. Sok szakember azt ál­lította, hogy az ember a világűr­ben szomorúvá válib, nyomasz­tólag hat rá az egyedüllét. Én azonban egy másodpercig sem éreztem, hogy elszakadtam volna népemtől, barátaimtól, elvtársa­imtól — írja Tyitov. alá vételéi-e.” A tudósító tehát valószínűnek tartia az említett agresszív tá­madó tervek létezését, amelyeket azonban úgy emleget, mint „a határok blokád alá vételének” tervét. Ugyanakkor a tudósító saj nálkozik azon, hogy a tervek le­leplezése meggyení’íth'ti a nyu­gati hatalmak pozícióját a sem­leges, valamint a katonai érte­lemben fejletlen országokban. Ki jelenti, hogy az ott élő emberek­nek égnek meredhet a hajuk, ha megtudják, hogy milyen mesz- sze mentek a tervezgetéssel Ame rikúban A Reynolds News szemleírója hangsúlyozza, az a szándék, hogy a szovjet határok közelé­ben halálzónákat hozzanak létre .,a Nyugat szövetségeseinek or­szágaiban, nem egyéb, mint a felperzsel t föld” politikája, zűl? — Az emberiség nagyjának Tyitovnak átadták párttagsági könyvét A CENTO agresszív tervei leleplezésének angol sajtóviszhangja tárainak nukleáris blokád A Vosztok —1. hősének útja a Dunántúlon (Folytatás az 1. oldalról.) te nagyon melegen, forró szívvel fogadják az egyszerű emberek milliói. Mindenütt azt tapasztal­tam, ho»-- a népek békében akar­nak élni, s békésen akarnak fej­lődni. Minden ország népe szeb­bé, boldogabbá akarja tenni éle­tét, javítani az életszínvonalát. A nagygyűlés után díszebéd várta a vendégeket a kökönyösi vájáriskolában. Az űr kclombu- sza feleségével és kísérőivel együtt a komlói pályaudvaron vonatra szállt, hogy folytassa di- adalútját a Dunántúlon. A kom­lói dolgozók ezrei búcsúztatták az első űrutast, aki Budapest fe­lé rövid időre megszakította út­ját Dombóvárott, ahol Tolna me­gye dolgozói nevében dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte. Hasonló, lelkes fogad­tatásban volt része Jurij Gagarin- nak Sárbogárdon is, ahol vonata ugyancsak megszakította útját néhány percre. A bizertai válság hétfőn az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé került, miután az afro-ázsiai országok meg­szerezték az összehíváshoz szükséges szavazatokat. Isme­retes, hogy a Biztonsági Ta­nács már korábban határoza­tot hozott, amelyet azonban a franciák lábbal tapostak, s ezek után kérték az afro-ázsiai országok a békét veszélyeztető bizertai kérdésnek az ENSZ elé vitelét. Megfigyelők sze­rint a rendkívüli ülésszak egy hétig tart. A franciák már eddig is több ízben kimutatták, hogy nem sokat törődnek a világ- szervezettel, de Gaulle tábor­nok pedig következetesen »newyorki izének« nevezi az Egyesült Nemzeteket. Ez azon­ban a franciák gyengeségének a jele, annak a ténynek, hogy sem a világszervezetben, sem azon kívül nem képesek olyan nemzetközi politikát folytatni, ami a francia nemzeti érde­keknek megfelelne. Amikor a bizertai válság kitört, hivatalos francia körök igyekeztek jelentéktelen ügy­nek feltüntetni, de Gaulle tá­bornok pedig azt mondta, hogy Bizerta körül ilyen viszályok rendszeresen megismétlődnek. Ezúttal azonban sokkal komo­lyabb dologról volt szó. Tuné­zia megelégelte, hogy területén francia támaszpontot tartsanak fenn, amelyet azzal lehet leg­kevésbé indokolni, — mint a franciák tették —, hogy a »nyugati világ védelme szem­pontjából« tölt be Bizerta fontos szerepet. Tunézia felis­merte, hogy a bizertai katonai támaszpont, mint minden ide­gen területen fenntartott tá­maszpont, nehezíti a nemzet­közi kibontakozást, s éppen ezért akarja felszámolni a francia uralom utolsó maradvá­nyait is. Mindehhez hozzájárul az a brutális módszer is, amit a franciák alkalmaztak a véd­telen tunéziai lakosokkal szem­ben, amikor embereket gyil­koltak le, lakóházakat döntöt­tek romba. A tunéziai nép el­lenszenve állandóan fokozó­dott a francia betolakodókkal szemben, s kezdettől tudták azt, hogy igaz ügyért harcol­nak. A tunéziai nép igazát is­merte el a Biztonsági Tanács határozata is, amely azonban nem hozott változást a bizer­tai válság ügyében, mert Fran­ciaország nem volt hajlandó végrehajtani a tanács döntését. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének rendkívüli közgyű­lése az egész világ nyilvános­sága előtt leplezi le a francia gyarmatosítási törekvésekéi. Ezen természetesen az sem változtat, hogy Franciaország távoltartja magát a közgyűlés­től. amivel a világszervezet »illetéktelenségét« szeretné bi­zonyítani. Bizerta Tunézia el­idegeníthetetlen része, amit az Egyesült Nemzeteknek el kell ismerniük, s Franciaországnak is tudomásul kell vennie. Bz amerikai ,?!?!"®KnHb-?í®*|1z,e nyugat-berlini látogatásai Berlin (MTI): Lyndon Johnson, az Egyesült Államok alelnöke hétfőn befejezte 35 órás nyugat­berlini látogatását és elindult Washington felé. Az alelnök egyébként nem szakította meg útját és nem látogatott el Bonn- ba sem. A Reuter és az AP értesülése szerint Kennedy elnök vasárnap váratlanul megváltoztatta eredeti szándékát és hétfőn Washington­ba repült, hogy ott találkozzék a visszatérő , Johnson alelnökkeL Salinger, a Fehér Ház sajtó­titkára egyébként kijelentette, Nyugat-Berlin kérdésében nem történt semmiféle különösebb esemény és Kennedy nem is ezért változtatta meg eredeti el­gondolását. Johnson elutazása előtt rövid nyilatkozatot tett. Politikai meg­figyelők szerint a nyilatkozat szavaiból világosan kicsendül az a szándék, hogy pótolja az Egye­sült Államoknak az utóbbi na­pokban erősen csökkent hitelét. Ehhez Johnsonnak nem volt más eszköze, mint az ilyenfajta puffogó frázisok: „Nyugat-Berlin a legyőzhetetlen szabadság vá­rosa, amely sosem fog senki előtt sem behódolni.' Az Egyesült Ál­lamoknak nem volt még bátrabb szövetségese.” Brandt nyugatnémet polgármes tér hétfőn dicsérőleg emlékezett meg Johnsonnal folytatott tárgya lásairól és hozzáfűzte, hogy ezek — messze túllépték a nyugat-ber- lin; kérdés körét. Az ADN hírügynökség ezzel i összefüggésben rámutat, az ame-1 rikai alelnök kijelentései és ígé­retei lényegében nem adnak semmi újat Kennedynek, vala­mint az Egyesült Államok más vezetőinek a nyugat-berlini kér­désben elhangzott kijelentéseihez. Egyébként a Johnson kíséreté­ben érkezett Clay tábornok és Bohlen vasárnao minden aka­dály nélkül átlátogatott Berlin szocialista övezetébe. Dean Rusk amerikai külügy­miniszter vasárnap televíziós nyilatkozatban foglalkozott a nyugat-berlini problémával. A külügyminiszter elvileg állást foglalt amellett, hogy még az idén ősszel meginduljanak a ke­let-nyugati tárgyalások e kérdés­komplexumról. „Reméljük — mondotta — sikerül alapot talál­ni arra, hogy békés módon fenn­tarthassuk érdekeinket.” Rusk ugyanakkor a Szovjetunió konst­ruktív javaslatairól kijelentette: „Ezek alapján nem lehet tárgya­lásokat folytatni.” A külügymi­niszter véleménye szerint az Egyesült Államoknak előzőleg diplomáciai úton közelebbi ér­tesüléseket kell szereznie a Szov­jetunió elgondolásairól. Rusk televíziós nyilatkozatában ismét figyelmen kívül hagyta, hoPv ha másért n—v' ú»v a nvu- gati politika jóvoltából is meg­szűnt Berlin négyhatalmi státusa és ismét a nyugati hatalmak berlini jogairól beszélt. Az Egye­sült Államok kormánvn — mon­dotta —• nem hajlandó elfogad­ni azt a ténvt. hogy Nvug-t-Ber- lin a Német Demokratikus Köz­társaság területén fekszik«

Next

/
Thumbnails
Contents