Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
fytfx. augirartns 2Ü. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG GYERMEKEKNEK A ravasz nyúl Egyszer a nyúl gondolt egy nagyot, és elment az oroszlánhoz, az állatok királyához. Elpanaszolta neki, hogy az állatok őt kinevetik és a leggyávábbnak tartják, pedig ez nem így van. Megkérte az oroszlánt, tegye őt próbára. — Jól van — mondta az oroszlán. — Bizonyítsd be. Hozz nekem egy korsót, tele méhekkel. A nyúl elsietett, szerzett egy korsót, és elment a méhekhez. így szólt hozzájuk: — Az oroszlán azt mondja, hogy ti nem tudtok belerepülni egy ilyen korsóba. Bizonyítsátok be, hogy nincs igaza! A méhek hangosan zümmögtek, hogy bizony nagyot tévedett az oroszlán. Azzal valamennyien beleröpültek a korsóba, a nyúl pedig vitte őket Afrikai mese egyenesen az oroszlánhoz. Az oroszlán elcsodálkozott, amikor meglátta a nyulat, és a sok mé- het a korsóban, aztán újabb feladatot adott neki: — Hozz nekem egy óriáskígyót! A nyúl kissé megszeppent, de elindult, szerzett egy botot, elment a kígyóhoz és így szólt hozzá: — Képzeld, az oroszlán azt híreszteli, hogy rövidebb vagy, mint ez a bot! A kígyó megsértődött, és azt mondta, be akarja bizonyítani, hogy hosz- szabb! — Feküdj hát ide a bot mellé, hogy lemérhesselek — mondta a nyúl. A kígyó a bot mellé feküdt, a nyúl azonnyomban odakötözte őt a bothoz, és vitte is az oroszlánhoz. Az oroszlán nem akart hinni a szemének, amikor meglátta a nyulat. De a harmadik próbát is feladta neki: — Fogj egy tigrist, és azt is hozd el hozzám! Elindult a nyúl, tűt. cérnát vett magához, és elment a tigrishez. Amikor' a barlangjához ért, egyik szemét behunyta, úgy beszélt magában, hangosan: — Milyen gyönyörű dolgokat látok! — Meghallotta ezt a kíváncsi tigris és kérdezte, mit beszél? — Képzeld, amióta bevarrtam egyik szememet, olyan csodálatosan szén dolgokat látok! — Varrd be az enyémet is, barátom, hadd lássam én is! — mondta a tigris. A nyúlnak több sem kellett, bevarrta a tigris szemét, és most már könnyűszerrel elvezette az oroszlánhoz. Az oroszlán elragadtatással mondta a nyúlnak: — Te vagy a legbátrabb és legravaszabb állat! — És megparancsolta az állatoknak, hogy többé ne gúnyolják és ne mondják gyávának a nyulat. Oroszból fordította: Antalfy István A rádió „Milyen szép a rádiójuk, most vették?" — kérdezi a háziasszonyt egy vendég. „Nemrég, még csak öt hetes." Erre így szól egy ötletes férfi: „Érdekes és már hogy tud beszélni I" FÜRTÖS GUSZTÁV Eltörött a baba lába I Eltörött a baba lába, hogyan menjen iskolába? Jöjjön hamar, doktor bácsi, kis babámat megvizsgálni. „Hókusz-pókusz enejde, zsömlét apríts a tejbe. Csinnadratta Habakukk, meggyógyulsz, de most aludj I" Meggyógyult a baba lába, m4Hfet újra iskolába . . , Kétszer kettő tudod, hány? Ha nem tudod, megbuktál. TÉNAGY SÁNDOR ÜTTÖRÖ-SAROK Búcsú a táborsói A balatoni táj felett vadrózsa-színben ég a Nap, hűvösödnek az alkonyok az augusztusi ég alatt. A csendet itt-ott megzavarja a vadludak víg hápogása, s belehasít a szürkületbe a tóvíz ónos csillogása. Nézzük a fényes viztükört, szigorú csend feszeng a parton, Csak a levelek súgnak össze. Ez az utolsó közös alkony. Remegni kezd a víz ezüstjén a tükröződő sátrak árnya, s elénk tárul a tó vizén táborunk sok-színű világa. Nézzük a fényes viztükört. Szép volt a nyár, de elröpültI Készül a tábortűzi rőzse, búcsúzni szól az esti kürt, utolsót súg felénk a nád — s holnapra eltűnnek a sátrak, a labda hátizsákba bújik — az őrsök csöndben rendbe-állnak, s az egész tábor haza indul — munkára: tanulásra készen elkísérnek az állomásig az úszó madarak az égen: s míg integetnek a falombok, dalunktól visszhangzik a rét: Viszontlátásra táborunk, visszajövünk mi ide mégl BŐSZ JENŐ Ügyeskedjünk ! Elektromos papír Száraz, meleg időben igen könnyű a papirost elektromossá tenni. Csak egy kefével vagy száraz tenyérrel kell többször megdörzsölni. Ez a papír azután hozzátapad a kezedhez, az arcodhoz, a ruhádhoz. Vastagabb papírt is elektromossá tehetsz úgy, hogy az kisebb tárgyakat magához vonz. Ezekkel érdekes mutatványt is , végezhetsz. Egy szék gömbölyű támlájára helyezz egy botot egyensúlyba és a társaságnak mondd: — Tessék a botot egyensúlyi helyzetéből kibillenteni anélkül, hogy hozzányúlnának, ráfújnáEi hogyan beszél? Hordár: Választ várva. Időjós: Vészjóslóan. Kertész: Kertelve. Kocsis: Magas bakról. Kocsmáros: Hosszú lére eresztve. Köszörűs: Bizonyos éllel Küldönc: Jelentősen. Maturáló: Éretlenül. Mezőőr: Zöldeket beszél. Mosónő: Kezét mosva. Muzsikus: Hangsúllyal. Nyomdász: Megnyomja a szaTörd a fejed! A legutóbbi „Törd a fejed!” rejtvényünk megfejtései: 1. Maradi. 2. Borravaló. TANULÓ VEZETŐ — Na, hallja, micsoda lehetetlen helyre állította ezt a gyümölcsösbódét ... nak, vagy a széket megmozdítanák. Senki sem fogja tudni megcsinálni. Erre te egy levelezőlap nagyságú papírlapot dörzsölj erősen ruhádhoz, vagy többszörösen összehajtott tiszta papirost a hónaljad alatt szorítva húzz át, és az így elektromossá vált papírt közelítsd a bot fogantyújához, mély erre lassan kibillen egyensúlyi állapotából, és a székrői leesik. A kísérlethez feltétlenül száraz — esetleg melegített — papírt használj, és a szövetdarab is legyen száraz, melyhez dörzsölöd. Ellenkező esetben nem fog sikerülni a kísérlet, mert nem fejlődik elektromosság. vakat. Rab: Zárkózottan. Remete: Magában. Repülős: Szárnyalóan. Részeg: Tétován. Rovargyűjtő: összebeszél tücsköt, bogarat. Súlydobó: Dobálódzik a szavakkal. Szakácsnő: Velősen. Szoprán: Fennhangon. Tolvaj: Lopva. Turista: Tűzzel. Ügyvéd: Uggyel-bajjal. Üveges: Átlátszóan. Vadász: Vadakat mond. Varrónő: Egymásba ölti a szavakat. Vegyész: Maró gúnnyal. Tudjátok-e ? 1. Ki találta fel a dinamitot? 2. Mi van fekete és fehér között? 3. Kinek a nevéhez fűződik a fonográf feltalálása? A legutóbbi „Tudjátok-e?” kérdések megfejtései: 1. Finnország. 2. S. O. S. 3. II. József, A sorköteles ifjak s%üleihesé Kedves Szülők! A Tolna megyei KISZ Bizottság szeretettel üdvözli azokat a szülőket, akiknek gyermekei ez év augusztus— szeptemberében kerülnek sorozásra és a későbbiek folyamán bevonulnak. a Néphadseregbe. Alkotmányunk lerögzíti: »A haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden állampolgárának szent kötelessége.-« Ennek a magasztos feladatnak a szolgálatára értek férfivá a kedves szülők gyermekei. A KISZ-bizottságunk köszönetét fejezi ki azért a fárádságos munkáért, amelyet gyermekük felneveléséért folytattak és ezzel lehetővé tették, hogy drága hazánk, a Magyar Népköztársaság bátor katonája legyen gyermekük. Katonai szolgálatra még a múlt rendszerben is büszkék voltak a fiatalok, büszkeségüket akkor az adta, hogy erősék, egészségesek, fiatalok. Ma viszont ennél sokkal több az, amire büszkék a Néphadseregünk harcosai. Tudják azt, hogy katonai szolgálat becsületes teljesítésével a dolgozók hazáját védik, azt a népi rendszert, amely munkát és egyre növekvő jólétet biztosít társadalmunk valamennyi becsületes tagjának. Mi, a szocialista tábor országai békét akarunk. E békeharcnak gigászi programja az SZKP XXII. kongresszusának program- tervezete is, amelyben jövőnket látjuk. A békét azonban napjainkban csak erős, katonailag is jól felkészült országok tudják megvédeni. A békéért és hazánk függetlenségéért folyó harcban olyan szövetségeseink vannak, mint a hős Szovjet Hadsereg, amely olyan bátor katonákat és hősöket nevelt, mint például Matrozov, Mereszjev, Gagarin és Tyitov elvtársak. Kedves Szülők! KISZ-bizottságunk arra kéri önöket, hogy a bevonulásig hátralévő időben is olyan nevelésben részesítsék fiukat, hogy felkészüljön arra a szent fedadatra, amit a haza fegyveres szolgálata jelent. Lelkesítsék gyermeküket bátor helytállásra, úgy teljesítse katonai szolgálatát, hogy ne *ismétlődjön meg még egyszer ae ellenforradalom garázdálkodása, bátran és elszántan harcoljon népi demokráciánk eddigi vívmányainak megvédéséért. Mi, a KISZ-bizottság nevében biztosítjuk a szülőket arról, hogy a hadseregben működő KISZ-szervezetek a parancsnokokkal együttműködésben olyan nevelésben részesítik gyermeküket, hogy a tényleges katonai szolgálat letöltésével művelt, szorgalmas, és szocialista társadalomhoz hű állampolgárrá váljon. Kívánunk a kedves szülök fiainak sok katonai szerencsét! A KISZ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA Egy készülő kiállításon Szokatlanul nagy a jövés-menés ezekben a napokban a bonyhádi József Attila nevelőotthonban. Itt nyitják meg ugyanis a község tizenöt éves ipari és mezőgazdasági fejlődését bemutató kiállítást. A termekben kopácsolás, fűrészelés zaja hallatszik, állítják össze a kiállítás anyagát, dekorációját. —• Negyvenkét üzem, vállalat, termelőszövetkezet, intézmény, iskola mutatja be a tizenöt év alatti fejlődését gyártmányaival, fényképekkel, tablókkal — ad tájékoztatót Blénesi Kálmán községi párttitkár. A kiállítás anyaga még nem telj es, de máris sok érdekes dolgot látni. Sok érdekes adat mutatja be az illető üzem intézmény fejlődését. Az előcsarnok baloldalán a Zománcgyár tablóiról azt olvashatjuk, hogy 1951-ben, 1953-ban, 1954-ben, 1958-ban és 1960-ban elnyerte az élüzem címet. Egy másik tabló az export növekedését mutatja be. Érdekes adatok a járási művelődési ház anyagából: 1954-ben 36 000 látogatója volt, az idén eddig 47 900. A ház művészeti együt tese 1954-ben a Buborékok című darabot hétszer mutatta be, 1957- ben az Iglói diákokat 24-szer, és az idén a Tartuffe-öt tizennyolcszor. 1954-ben 123 ismeretterjesztő előadás volt 3900 hallgatóval, az idén eddig 120, 5200 hallgatóval. Az ÜVÉRT vállalat kiállításán ismét érdekes adatok hívják fel a figyelmet. Arról tanúskodnak, hogy az utóbbi években a műanyag-árukból, porcelánárukból mennyit vásárolt Tolna megye lakossága Míg 1957-ben az eladott műanyag-áruk Tolna megye egy lakosára jutó értéke 1,72 forint volt, 1960-ban viszont 4,89 forint. Vagyis; a múlt évben csaknem háromszor annyi műanyag-árut vásárolt a lakosság, mint 1957-ben. De lényegesen többet vásároltak a herendi porcelánárukból is; 1956-ban 161 000 forint, 1960-ban már 525 000 forint értékben. A sütőipar kiállításáról két adat: 1954-ben csak kétféle süteményt készítettek, kiflit és zsemlét, a múlt évben viszont már tizenhétfélét. Az úttörőház bő fényképanyaggal mutatja be az úttörők életét és bemutatja kézimunkáikat is. Láthatjuk a kis úttörőlányok-hor golta térítőkét, a fiúk által készített játékokat, használati tárgyakat. Bemutatják a székely kaput, amely harmadik díjat nyert az úttörők országos kézimunkakiállításán. Az udvaron fényképekkel, rajzokkal illusztrált tablók mutatják be a község életét. Az egyiken május elsejei felvonulások, a másikon külföldi vendégek cipőgyári látogatása, a harmadikon a munkásőrség élete, a negyediken a termelőszövetkezetek munkája, és így tovább. És intő figyelmeztetés az egyiken ... »Emlékezhetek! A második világháború közel 2000 emberéletet követelt közAz augusztus 20-án nyí'ó kiállítás méltán érdemel elismerést, mert sokoldalúan, színesen mutatja be a község fejlődését az utóbbi évtized alatt. 70 ezer könyv a frankfurti vásáron Harminc ország kétezer könyvkiadó vállalata az 1961. évi frankfurti nemzetközi könyvvásáron — október 18-tól 23-ig — kereken 70 ezer könyvet állít ki. Mint előző években, az idén is külön kiállítást rendeznek a nyugatnémet könyvszgl::rn által kitüntetett békéd;j-nycrtcs s: —5 műveiből. Az idei békedíj jel tólag Radhakrishr.rit. az Ind' i Unió alelnökét fogják kitűnt■ ‘i. aki egyébként neves költő.
