Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1961. augusztus Képek az éliizem Paksi Konzervgyárból A műszaki fejlesztés keretében „szalagosították” az nborka elte- vését a gyárban. A termelékenység jelentős növelését eredményezte ez az intézkedés, a szalag mellett dolgozóknak nem kell időnként leállniuk az uborka és az üvegek odaszállítása miatt Hatórás műszakban, könnyű munkával foglalkoztatják a tizenhat éven aluli fiatalokat Ezek a lányok, akik nemrég kerültek ki az általános iskolából, zöldbabot tisztítanak. Több mint nyolcvan vagon zöldpaprikát konzerválnak az idei szezonban a gyárban. Átmenetileg még a befőtt-üzemben is paprikát tesznek eL Az igények növekedésének megfelelően, egyre többféle üdítőital készül a gyárban. A léüzemben palackozzák a málnaszörpöt cA Q Horni ága Kiállítás a Balogh Ádám múzeumban viális talaj megtalálható. E változatos talajon a pár méteres szintkülönbséghez igazodva a legváltozatosabb növénytársulások alakultak ki: a különféle fafajták mellett a hihetetlenül' gyorsan burjánzó gyomnövények dzsungelszerű sűrűsége. Az alacsony szinteken harmatkásás tocsogók, csigafőzes, ecsetpázsitos rétek közt a fehérfűz, és feketenyár díszük szederindás ligeterdőként, magasabb szinteken a tölgy, kőris, szil uralkodik embermagasságú komló és iszalag aljnövényzettel; A Gemencí erdő most is, évről évre víz alá kerül hosszabb- rövidebb időre. A sűrű faállomány megvédi a töltést a víz és jég ostroma ellen. A Gemencí erdő gazdasági haszna a faállományában (bánya- és papírfa) és — mint rezervátum — a vadgazdálkodásban van. Ez utóbbi vonz sok külföldi vadászt, főlep szarvasbőgéskor a tájképi1-’" igen változatos és a dzsuns"1- szerű aljnövényzettől járhatatlan ártéri erdő birodalmába, A múlt század elején Vásárhelyi Pál és Beszédes József tervezte Duna- szabályozások eredményeként a Duna főmedrétől közelebb-iá- volabb védgátok épültek. Az ármentesített területen maradt erdőket kiirtották, rétekké, szán tokká vált, viszont a Duna és a védgát között megmaradt az évezredes mocsári erdő, amelynek legszebb része Gemenc. A Dunaártér e szakaszán a legjobb öntéstalajtól a legsilányabb homokig minden alluEz a Gemenci erdő rövid jellemzése. Az állat- és növényvilág e paradicsomát mutatja be a múzeumban ma megnyíló kiállítás — jobban mondva, csak egy kis részét. Ha teljes képet akarna adni a kiállítás, megtölthetné az egész múzeumot. Mint a filmben, ezúttal, is felvonul az állatvilág. Mintha csak ott lennénk az erdőben. A nádasból kilép, fejedelmi tartással a szarvasbika. Pompás példány 24nes agancsával. Kár, hogy csak kitömött példány. A film egyik szereplője volt, talán azért e megkülönböztetés a többi elejtett bikával szemben. Kívüle alig találni filmszereplőt, akit így mutogatnának a halála után iS.;, Lent a nád tövében teknősbéka szöszmötöl. Jól'1 megtermett vidra surran a partra hal-zsákmányával..; Sunyi Tcéppél surran a ravaszság négylábú megtestesítője, a róka... Valósággal vigyázzba merevedve, mozdulatlanul les zsákmányra az erdő vizének ritka lakója, a fekete gólya ... Fent, az ágakon mókus tornázik. Mérgesen dugja ki fejét odújából az őrgébics, vajon ki háborítja az „otthon” környékét. Mátyás király címere elevenedik meg, csak éppen a gyűrű hiányzik a holló hajtott csőréből. Fekete holló, amely lassan már olyan ritka lesz, mint a fehér .;, Hosszú barna csík surran az avarban. Fészkelő madarak után kutat a kis bestia, hogy pióca módjára kiszívja vérüket. Megáll, kíváncsian emeli kis fejét. Menyét.., Közben valahol, csendes, sötét zugban szundít a bagoly, a bölcs uhu. Ha leszáll az est, akkor indul zsákmány után. S akkor aztán reszkessenek az apró ragadozók. Nagyon sokan emlékeznek még Homoki Nagy István néhány évvel ezelőtt bemutatott „Gyöngyvirágtól lombhullásig”- című filmjére. A film cselekménye ottját szódik a Gemenci erdőben. A Gemenci erdő! Hazánk egyik leghíresebb, de kevesek által ismert területe, amely Szekszárd tói keletre mint egy 15 kilométerre a Duna mentén terül el.
