Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPOJSAO 1961. augusztus IS. esen Berlinben- nyugodt a helyzet telj Berlin (MTI): Lassan alábbhagy az NDK kormányának intézkedései nyomán Nyugaton támadt nagy hűhó, a vad kardcsörtető megnyilatkozásokat óvatosabb, higgadtabb hangok váltják fel. Berlinben teljesen nyugodt a helyzet, csak a fasiszta huligánok próbálnak a város nyugati övezetében provokációikkal a zavarosban halászni Csütörtökön délután felhecceit suhancok újabb támadást intéztek a magasvasút egyik nyugatberlini állomása ellen. Egy vasúti szerelvény hét kocsiját megrongálták, betörték az ablakokat, összezúzták az asztalokat, felvágták a bőrüléseket. , Mint már hírül adtuk, Sir Christopher Steel, Anglia bonni nagykövete csütörtökön gépkocsin körutazást tett a városban, s megtekintette Berlin demokratikus övezetét is. Benyomásairól később sajtóértekezleten nyilatkozott az újságíróknak. Megállapította, hogy a városban »a rendes kerékvágásban halad az élet«. Mint az ADN megjegyzi, a nagykövet rendkívül megdöbbentette az egybegyűlt nyugati újságírókat azzal a kijelentésével, hogy Berlinben már régóta nem is létezik a négyhatalmi megszállási státus. A nagykövet szó szerint megállapította: »Az 1945-ben megkötött eredeti négyhatalmi státus messzemenően eltűnt«. Az ADN rámutat arra, hogy a nagykövet nyilatkozatával gyakorlatilag megerősítette a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Szovjetuniónak a demokratikus Berlin és Nyugat-Berlin jogi helyzetéről vallott nézetét. Állásfoglalásának jeletőségét növeli, hogy a nagykövet ezt korábban Brandt nyugat-berlini polgármesternek is kifejtette. Mint a TASZSZ-iroda az AFP hírügynökségre hivatkozva jelenti, Conally, az Egyesült Államok haditengerészeti minisztere háromnapos látogatásra Bonnba érkezett. Conally Nyugat-Berlint is felkeresi, hogy — mint az AFP közli — »a helyszínen tanulmányozza a kialakult helyzetet«. Pénteken a nyugati vezetők folytatták megbeszéléseiket a helyzetről, Brandt polgármester a nyugati megszálló csapatok parancsnokaival találkozott, Bonnban pedig — magyar idő szerint 11 órakor — rendkívüli ülést tartott a nyugatnémet parlament. Ezen az ülésen Adenauer kancellár nyilatkozott Berlinről. Nagy érdeklődés a lipcsei vásár iránt ' Az AP kölni jelentése szerint a nyugatnémet ipari szövetség csütörtökön felszólította tagjait, bojkottálják a szeptember 3-án Lipcsében megnyíló nagy nemzetközi vásárt. A nyugatnémet tő késeknek ez a csúcsszervezete azt kívánja, hogy az NSZK ipari cégei ne küldjék el képviselőiket Lipcsébe és ne vegyenek részt a kiállításon. A szövetség igyekezete azonban hasztalannak mutatkozik, mert a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamarák megtagadják a bojkottot. A braunschweigi kereskedelmi és iparkamara határozatban közölte, nem tesz eleget a felhívásnak, a hannoveri és lü- neburgi kamara szintén követte példáját. Mint az ADN jelenti, a lipcsei őszi vásáron ott lesznek a nyugat-berlini kereskedelmi cégek txxxxymxxxxxxxmxioc A lottó e heti nyerőszámai: 16,16, 33, 37, 76 (XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX. képviselői is, a berlini kereskedelmi hivatal már számos részvételi kérelmet kapott. A nyugati tőkés országok is képviseltetik magukat a vásáron, sőt nagyobb arányban, mint tavaly. A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki száma hírül adja, hogy az idén a részt vevő angol kiállítók száma 15 százalékkal megnövekszik. A vásár londoni szervező irodája szerdáig 145 jelentkezést kapott. Mint az ADN hírül adja, a szeptember 3-tól 10-ig tartandó vásáron 45 államból 6500 kiállító vesz részt, a kiállítás területe 113 000 négyzetméter. A kiállításon ott lesz csaknem minden európai tőkés ország. A nyugati kiállítók közül legtöbben az NSZK- ból, továbbá Franciaországból, Hollandiából és Ausztriából jönnek. A nem-európai országok közül India lesz a legnagyobb kiállító, termékeit, gyártmányait kollektív kiállításon mutatja be. A nyugati jegyzékek viszhangja John Hightower, az AP hírmagyarázója a csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékkel foglalkozik. A tudósító rámutat, hogy a nyugati hatalmak — amint számítani lehetett rá — puszta tiltakozásra szorítkoztak. Az angol, az amerikai és a francia kormány ugyanis csak ebben az egy tényben tudott közös nevezőre jutni. Sőt, »a jelen körülmények között már az is vitatható, vajon bölcs dolog volt-e a Nyugattól a jegyzékek elküldése« A tudósító hozzáfűzi, hogy á propagandától eltekintve, a három nyugati nagyhatalom megtett mindent, amit a jelen helyzetben tenni szándékozott. A New York Herald Tribüne vezércikkében arra mutat rá, hogy a nyugati szövetségesek »képtelenek voltak közös egyetértést« kialakítani. »De Gaulle tábornok — aki néha úgy beszél, mintha a múlt századból került volna ide, — j kereken ellenzi a tárgyalásokat... Az angolok a maguk részéről azzal érvelnek, hogy a válság valószínűleg elmúlik, ha a szövetségesek nem fordítanak rá túl sok figyelmet- Az Egyesült Államok pedig meg sem mondta, mire gondol.« A Chicago Sun-Times viszont azt állítja, hogy az Egyesült Államok »jelképes« megerősítésképpen valószínűleg tankokat és páncélozott járműveket küld Nyugat-Berlinbe, így cselekszik majd Franciaország és Anglia is. A lap szerint ezt a tervezetet az amerikai és a nyugati diplomaták csütörtöki zártkörű megbeszélés sén vetették fel. . . Gus Hall távirata Kennedy elnökit őz A TASZSZ-iroda jelenti: Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára táviratban hívta fel Kennedy elnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a nyugat-berlini és a német kérdésről. Gus Hall hangsúlyozza: nem szolgálja sem az Egyesült Államok, sem az általános béke érdekét, ha megengedik Adenauerhak és a nyugat-német militaristáknak, hogy nyomást gyakoroljanak Amerikára egy-ilyen, a békére nézve oly veszélyes helyzetben A történelem bebizonyítja, hogy a militarizált Németország bármilyen irányban — mind kelet, mind nyugat felé — csapásokat mérhet. Az amerikaiak csak nyerhetnek azon, ha erőszak alkalmazása és erőszakkal való fenyegetőzés nélkül nor- malizálják a berlini helyzetet. — hangsúlyozza Gus Hall. Meggyőződésünk, hogy az amerikaiaknak lényegesen fontosabb érdekeik fűződnek a négerek és az amerikai munkások törvényes jogaiért vívott harchoz, mint az úgynevezett berlini jogokhoz, amelyeket a feltámasztott mili- tarizmus agresszív céljainak eléréséhez használ fel — írja befejezésül az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. A berlini kérdés az átmeneti feszültség után a jelek szerint az enyhülés szakaszába lépett. A szocialista tábor országai folytatják békediplomáciájukat! Hruscsov miniszterelnök Quadros brazíliai elnökhöz intézett levelet, Kurt Hager, az NDK nagykövete és Paul Wandel külügyminiszter- helyettes Nehrut tájékoztatta a Német Demokratikus Köztársaság álláspontjáról. Jellemző, hogy maga Adenauer kancellár is Szmirnov nagykövettel folytatott beszélgetését nemcsak pozitívan értékelte, hanem kijelentette, hogy a beszélgetés folytatását feltétlenül kívánatosnak tartja. Ezt még megtoldotta azzal is, hogy korábbi fenyegető hangú kijelentéseivel ellentétben párthívei előtt kijelentette: a berlini válság nem vezet el háborúig. Természetesen a hangnem változásához hozzájárul a nyugatnémet közvélemény állásfoglalása is, amely az elmúlt napokban több ízben kifejezésre juttatta, hogy a békés megoldás híve. Ismeretes, hogy szeptember 17-én tart ják meg a nyugatnémet szövetségi gyűlési választásokat, s Adenauer szelidebb hangja világosan mutatja, hogy a szavazatokért folyó harcban nem kifizetődő a háborús uszítás. Ade nauer a heveskedő Willy Brand t-ot, ellen jelöltjét, egyenesen felelőtlenséggel vádolta meg, aki az elmúlt napokban háborús uszításával vonta magára a figyelmet, s riasztotta el a nyugatnémet szociáldemokratákat. Egyes nyugati körök háborús készülődései ellenére is a berlini kérdés lassan tisztázódik, mind több híve van a tárgyalásoknak, a békés megoldásnak. Nem kétséges, hogy az NDK intézkedései jogosak voltak, s amint a Neues Deutschland megállapítja, a béke igazságos ügye mögött álló erő, az NDK munkás-paraszt hatalmának és az egész szocialista tábornak az ereje a döntő. A Német Demokratikus Köztársaság mint bármely más szuverén állam élt legelemibb jogaival, és ezeket a jogokat szemmel láthatóan a nyugati országok is tiszteletben tartják. A Neues Deutschland megállapítja: az augusztus 13-i intézkedések tehát egyeseket veszélyes tévedésektől és illúzióktól szabadítottak meg és egyengették a béketárgyalásokhoz vezető utat* Érdemes idézni Sir Christopher Steel, Anglia bonni nagykövetének nyilatkozatát, aki körutat tett Berlinben. A nagykövet nemcsak azt állapította meg, hogy a városban rendes kerékvágásban halad az élet, hanem megerősítette a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Szovjetuniónak a demokratikus Berlin és Nyugat-Berlin jogi helyzetéről vallott nézetét. * A berlini kérdés enyhülését mutatja az is, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nem sikerült bojkottálnia a lipcsei nemzetközi vásárt, amelyre nagyon sok tőkés vállalat jelentette már be részvételét. De az enyhülést mutatja az a tény is, hogy egyre több nyugati lap emel szót a tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett. Ehhez hozzájárul az is, hogy —• mint a New York Herald Tribune rámutat — a nyugati szövetségesek képtelenek egyetértést kialakítani. Azt viszont ma már Nyugaton is kénytelenek belátni, hogy sem fenyegetéssel, sem hisztéria keltésével a nyugat-berlini válságot megoldani nem lehet Az egyetlen lehetséges megoldás a tárgyalások útja, ezt követeli nemcsak a német nép, hanem az egész világ érdeke is. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Az amerikai imperializmus egy falat kenyérért akarja megvásárolni a latin-amerikai országokat Párizs (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön nyilatkozatot adott ki, és ebben hangsúlyozza: a nyugatnémet militaristák már hosszú évek óta arra törekednek, hogy Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló gazdasági kémkedés és politikai provokációk központjává építsék ki. Az ilyen rendellenes helyzet állandóan fenyegeti a békét és a népek biztonságát. Havanna (Uj Kína): A latinamerikai országok ez idő szerint Kubában tartózkodó képviselői csütörtökön nyilatkoztak a sajtónak az amerikai országok Punta del Esteben tartott, gazdasági értekezletén hozott határozatokról. David Tleffenberg, az Argentin Szocialista Párt főtitkára megállapította, Washington azért ígérgetett gazdasági segítséget az értekezleten, mert fél »a latin- amerikai országok éhező tömegeinek szunnyadó elkeseredettségétől és attól, hogy felszabadulásukat ugyanolyan úton érik el, mint Kuba«. Jacobo Perelman, argentin politikus megállapította, »az ame-1 kai országok munkásainak rikai imperializmus egy falat ke- I zsákmányolását. nyérért akarja megvásárolni a latin-amerikai országokat, hogy Kubá-ellenes politikai tömböt kovácsoljon belőlük«. A Havannában tartózkodó paraguayi küldöttség nyilatkozatot adott ki, amely megbélyegzi az amerikai kormány agressziós politikáját és síkra száll a kubai forradalom mellett. Juan Vargas, a chilei munkás- mozgalom egyik vezetője hangoztatta, Chile munkásosztálya sohasem várt semmi jót a was hingtoni »tervektől«, hiszen az amerikai monopóliumok gátlástalanul fokozzák a latin-amerikiMinden szuverén államnak, így a Német Demokratikus Köztársaságnak is — hangsúlyozza a nyilatkozat — . joga van ahhoz,! tabban hogy védelmezze biztonságát. I rátát. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága élesen bírálja a francia kormányt, amiért támogatja Adenauert, és revan- siszta politikáját. A nyilatkozat kijelenti, kedvező választ kell adni a Szovjetunió és más országok által előterjesztett indítványokra. Nem szabad megengedni, hogy Nyugat-Berlin továbbra is a provokációk melegágya legyen. Szabad várossá kell változtatni, amelynek státuszát nemzetközi szerződések szavatolják. A Politikai Bizottság felszólítja a francia népet, hogy a hitleri iga alóli felszabadulás 17. évfordulójának alkalmából még határozot- nyilvánítsa ki békealtaÁltalános támadás indul Kubában az írástudatlanság ellen Á laoszi lakosság tüntet a lázadók által megszállt területeken Namon (Uj Kína): Mintegy 30 Laoszból. ezer laoszi, köztük buddhista szer- Sok helyen a lakosság levélben zetesek és különféle foglalkozású fordult a törvényes kormánynak lakosok tüntettek legutóbb a la- és a laoszi hazafias frontnak a őszi lázadók által megszállt Vien- Na Mon-i tárgyalásokon részt tiane tartomány több városában vevő küldöttségéhez, beszámolva és helységében. arról, hogy saját szemével gyözőA tüntetők elitélték az Egye- dött meg az amerikai, thaiföldi, sült Államokat és a lázadók cső- dél-vietnami, és fülöp-szigeti csa- portját, amiért háborús élőké- patok Laoszba áramlásáról. A szüléteket folytat és úgynevezett levelek sok esetet hoznak fel »tisztogató« hadműveletekkel sza- arra; hogy az idegen katonák és botálja a béketárgyalásokat. A a garázdálkodó lázadók falvakat tömeg mindenütt követelte az égetnek fel, és lemészárolják a amerikai imperialisták távozását lakosságot. Havanna (TASZSZ): A Kubai Munkásszövetség Havannában megtartott plenáris ülésén, amelyen 33 iparági szakszervezet képviselői vettek részt,, bejelentették, hogy általános támadás indul az írástudatlanság ellen. Kubában jelenleg mintegy három- százezer ember vesz részt az analfabétizmus elleni harcban. A kubai dolgozók elhatározták, hogy további 60 ezer munkást Irányítanak e feladat megoldá sara. Fidel Castro az ülésen beszédet mondott és kijelentette, hogy az írástudatlanság megszüntetésének nagyszerű feladata a forradalom újabb erőinek bevetését igényli. Ilyen erő Kuba munkás- osztálya. Fidel Castro felhívta a kubai népet, minden erővel harcoljon az írástudatlanság megszüntetéséért, a termelés fokozásáért és j az ország védelmi képességének erősítéséért. Peruban országos mozgalom indult az amerikai kőelajérdekeliségek államosításáért Lima (Uj Kína): A perui Arequipa városban tartották meg első értekezletüket az ország kőolajban gazdag déli tartományaiból érkezett küldöttek, hogy megalakítsák az amerikai tulajdonban lévő perui kőolaj-érdekeltségek ál 1 amosítá- sáért küzdő frontot. Az értekezlet felszólalói sürgették a kormányt, törölje el a kommunista-ellenes törvényt, amelyet a La Brea-Perinas kőolajmezők államosításáért indult országos mozgalom elfojtására hoztak. Követelték ezenkívül a földreform végrehajtását, továbbá diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítését a világ valamennyi országával,
