Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

19«. augusztus 18. TOLNA MEG! El NEEŰJSÁO ä ^ Terjed a villanyfény A községek után most a falun kívüli települések villamosítása a fő cél Képzeljük magunk elé Tolna megye térképét és gondolatban ugorjunk vissza történelmünk­ben 15 évet. Ha megszámoljuk azokat a községeket, amelyekben ég a vil­lany, a végeredmény ötvenegy lesz. Nem nehéz a következtetés: a megye községeinek többségé­ben nincs villany. Most pedig ugyancsak gondolatban járjunk végig egy villamosított községet. Igaz, ott húzódik a villanyveze­ték, de a lakóházak nagy részé­ben mégsem ég a villany. In­kább csak a falu főbb utcáiban, s ott is csak a gazdagabb embe­rek házában található villany­égő. Nem tellett mindenkinek beszereltetésre. Ezért tehát a vil­lamosított községek számaránya nem is ad hű képet arról, hogy a megye lakóinak milyen hánya­da élvezheti az áram áldásossá­gát. Tekintsünk meg egy olynn köz­séget is, ahol még nincs villany. Alkonvattájbah a háziasszonyok egyik fő gondja a lámpacilinder tisztítása. Igen ám, csakhogy van-e? Könnyen törik, s mosta­nában bizony nehéz hozzájutni. Ha a „cserélők” hoznak is né­hányat a faluba, méregdrágán adják és a falu asszonyai így is hajbakapnak érte. Közben kide­rül, hogy üres a lámpa, nincs benne „égő” — azaz petróleum. Tölteni kellene, de az sincs. Nem lehet kapni, vagy csak nagyne- hezen. Már olyan közismert do­log. hogy a lakodalmak meg­tartásánál az egyik fő gondot az éjszakai világítóanyag hiánya je­lenti. Amikor aztán elérkezik az es­te, itt-ott megjelenik az ablak­ban eey halvány, vöröses fény, amelyről az utcán járó sejtheti, hogy a ház lakói még ébren vannak. Amikor belép á szobá­ba, alig ismeri fel áz ott-tartóz-' kodókat, mert bizony a petró­leumlámpa nagyon szerényen vi­lágít. No, de ne időzzünk ilyen so­kat a múltban. Most ismét ugorjunk egyet. A naptár szerint 1961 van. Szerkesztőségünk egyik munka­társa kissé izgatottan érkezik, s lelkendezve közli: , — Szenzációs hírem van a mai napra: képzeljétek, befejez­ték Tolna megye villamosítását. A két utolsó községben, Mórá­gyon és Bátaapátiban most ke­rül sor az avatásra. Befejeződött tehát a megye községeinek villamosítása. A fel- szabadulás után alig több, mint egy évtized alatt több községet villamosítottak Tolna megyében, mint a felszabaulás előtti időben összesen. Ha fellapozzuk az elmúlt évek újságpéldányait, kiderül, hogy elég sokat foglalkoztunk a ta­nácsok munkájával, életével. A tanácsok tevékenységében köz­ponti helyet foglalt el állandóan a villamosítás ügye. A tanácsi vezetők erejüket megfeszítve dolgoztak azért, hogy a község­ben minden utcában, minden házban legyen villany. Ezért az­tán ma már természetes dolog, hogy nemcsak a község közoont- jában, hanem a falu szélén is ég a villany. Köztudomású azonban, hogy Tolna megyében jellegzetes te­lepülési forma a puszta, mint a régi nagybirtokrendszer marad­ványa. A pusztákon és a községek­től távol lévő egvéb teleDülése- ken is nagv gazdasági fellendü­lés kezdődött. Sorra emelkedtek az új lakóházak, s az emberek igyekeztek olyan életkörülmé­nyeket — bútor, ruházkodás — teremteni maguknak, mint ami­lyen a falvakban tapasztalható. Igényelték a kultúrát, igyekeztek utolérni a falut, s közben egyre sürgetőbbé vált itt is a villamo­sítás. Az kétségtelen, hogy a puszta e tekintetben még nem tart ott, ahol a falu. De nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy azért a legsürgősebb mé­gis csak a községek villamosí­tása volt, hiszen ott több az érin tett család. De közben a lehető­ségekhez mérten szorgalmazták a pusztai települések villamosí­tását is. Ezért aztán örömmel számolhatunk be arról is, hogy időközben a falvakon kívül eső települések közül is sok helyre eljutott a villanyfény. Időközben villamosították öcsény-szőlőhegyet, Tengelic-sző- lőhegyet, Pörbölyt, Fadd- Domborit, Kölesd Lencse- pusztát, Paks Gy apa-pusztát. Természetesen nem sorolom fel az összesét. Az állami gazdasá­gok nagyobb üzemegységeit már megyeszerte villamosították. Nem csak a gazdasági épületekben, hanem a lakásokban is ég a vil­lany. Az idei évben befejeződött a decsi újtelep és a Nagykónyihoz tartozó Medgyes-pusztu villamo­sítása. Zomba Szentgál-puszta is villanyt kap az idei évben: ja- j vában folynak a villamosítási j munkálatok. A községek villamosításának befejezése után most a puszták, s a községektől távol^ő telepü­lések villamosítása került elő­térbe. Ugyanígy elsőrendű fel­adat természetesen a termelő­szövetkezeti majorok vilamosítá- sa. Mindez természetesen nagy gondot jelent, s a orobtémát nem is lehet máról-holnapra megol­dani, hiszen még nagyon sok helyen várják a villanyt, s rop­pant nagy nehézséget jelent, hogy viszonylag hosszú vezetéképítés­sel is csak kevés házhoz tud­ják eljuttatni az áramot. Az ál­talános irányelvek, amelyek ki­alakultak megyénkben, minden esetre arra engednek következ­tetni, hogy a kültelek! házakban sincs már nagy jövőjük a pet­róleumlámpáknak. B. F. •teÓíCfe: Beomlik a Kariba-gát: A rhodesiai kormány már ré­gen gyanítja, hogy az új Kariba- gát, a világ egyik legnagyobb duzzasztója, rossz tervek szerint épült. A hatóságok most hivata­losan is közölték, hogy a gát, amelynek két év alatt a Zambézi folyó vizét egy, körülbelül 5000 négyzetkilométer tóba kell gyűj­tenie, nem bizonyult elég erős­nek. A kormány elhatározta, hogy a gát déli szakaszát 30 méter magas és negyven méter széles betonépítménnyel erősíti meg. Szintén most derült ki, hogy a kormány az elmúlt másfél év alatt »beton injekciókkal« erősí­tette meg a gát déli szakaszához kapcsolódó földrészt. A Kariba-gátat André Coyne francia mérnök tervezte, annak a tervezővállalatnak egyik tulaj­donosa, amely a fréjusi gátat is tervezte. Mint ismeretes, két és fél évvel ezelőtt ez a gát besza­kadt és elöntötte a viz Fréjus dél-franciaországi városkát. Üj bélyeg a Szovjetunióban Moszkvában a Világifjúsági Fórum alkalmából új bélyeget bocsátottak ki. A 6 kopekes bé­lyegen a fórum jelvénye látható: szónokló ifjú arca a földgömbbel a háttérben. A bélyeg sarkaiban szputnyikot felbocsátó tudós, építőmunkás, gyarmati láncait levető néger, s gyermekét a bom­báktól oltalmázó fiatal anya árnyképe látható. A bélyeg fel­irata: „Világifjúsági Fórum. Moszkva, 1961.” A fórum tarta­ma alatt a bélyegeket e nemzet­közi ifjúsági találkozó jelvényét ábrázoló bélyegzővel bélyegezték le. — Háromszáz ipari tanulót fog­lalkoztat az új tanévtől kezdve a szekszárdi gépjavító vállalat. Most épül részükre a tanműhely és a korszerű öltözőhelyiség — »-Természetes kiválasztódás«. Minden európai bámulattal nézi a beiruti sofőröket. Örült sebes­séggel hajtanak, senkit és sem­mit nem vesznek figyelembe. Mégis alig történik baleset. A beirutiak így magyarázzák a dol­got: nálunk a rossz sofőrök már rég nem élnek ... — öntözési bemutatót tart ma délelőtt a Szekszárdi Állami Gaz­daság várdomb-újbereki üzem­egységében a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya. Bemutatják a legújabb típusú öntözőcsöve­ket, különböző szórófejeket és a csőkutas öntözést. — Auvers-sur-Oise-ban, ahol 71 évvel ezelőtt Van Gogh ön­gyilkos lett, emlékművet állíta­nak a nagy festőnek. Az emlék­mű alkotója Osip Zadkin világ­hírű szobrász, aki nyolc évig dol­gozott az emlékmű elkészítésén. — Egy japán cég parányi fény­képezőgéppel ellátott golyóstollat hozott forgalomba. A beépített fényképezőgép módot ad arra, hogy azonnal fényképmásolat ké­szüljön a golyóstollat megírt le­vélről, számláról vagy egyéb írásról — Huszonöt vagon Bánkút! 1201-es búza-vetőmagot értékesít az aparhanti Búzavirág Termelő- szövetkezet. — A »Nyolcvan óra alatt a vi­lág körül« című film forgatását rövidesen megkezdi a Globe Film Internacional filmgyár Giorgio ; Moser rendezésében. A film Ázsiában, Közel-Keleten, a Csen­des-óceáni szigetvilágban és Am rikában játszódik. A film fősze- 1 replőinek neve még nem ismere­tes. I — Hatezer csirkét értékesít az I idén a mőcsényi Mező Imre Ter­melőszövetkezet az eredetileg ter- I vezett 4200 helyett. — Pennsylvania tanügyi ható­ságai azt kívánják, hogy az ál­lam parlamentje hozzon törvényt, 1 mely szerint a puskázó diákot, vagy egyetemi hallgatót 50 dol- : Iár pénzbüntetéssel, vagy 30 na­pi elzárással lehet büntetni. A j tanulók szerencséjére a parla­ment aligha fogadja el a külö­nös javaslatot. — Augusztus 20-ra teljesen be- j fejezik a tarlóhántást a bölcskei | Rákóczi Termelőszövetkezetben. ■ Eddig ezer holdon végeztek n.vá- I ri mélyszántást és 550 holdon I tarlóhántást. m m »im t ■ vr» i riTfTTTn w Imin 11 A Szekszárdi Szesz- és Üdítő­italipari Vállalat vizsgázott ka­zánfűtőt és fiatalkorú kisegítőket azonnali hatállyal felvesz. Jelent­kezni lehet a vállalat telepén, Szekszárd, Bogyiszlói út. (96) n ii ■ ■ ■ i mim Arcképek A bányász Könnyen fel lehet ismerni az egyformán fekete, sisakos embe­rek között, amikor jönnek fel a műszakról. Jobblábát kissé húz­za, mintha valami nehéz súly lenne rákötve. Nehéz is az a »súly« ...! már nyolc éve »nyomja«. Akkor tör­tént, amikor leomlott a vágat fala, s a lábára hullott a nehéz széntömeg. Társai tisztelik, mert ennek ellenére, soha nem maradt még el műszakról. A behemót-termetű »fekete em­bert« egy aranyszőke, kékszemű kislány fogadja, valahányszor ha­zamegy. Ó érte dolgozik, meg azért a kis asszonyért, aki min­dig meleg vacsorával várja, aki frissen vasalt inget ad neki va­sárnaponként ... Nemrégen nagy öröme volt. Tagjelöltsége járt le, s kiváló munkáját és igyekezetét felvétel­lel jutalmazta az üzemi alap­szervezet. Mesélik, hogy amikor átnyújtották tagkönyvét, nem mindennapi dolog történt: A nagy, behemót embernek — akit nem tört meg még a súlyos széntömeg sem — a pehelyköny- nyű kis piroskönyvtől, két hatal­mas könnycsepp gördült le a szeméből, patakként belevágód- va munkától fekete arcába. A% igazgató »A lelkiismeretesség és követ­kezetesség mintaképe«. A részben osztott Iskolák vezetése a kisuj- jábaa van!... — mondják róla járási felettesei. A részben osz­tott iskola annyit tesz, hogy négy tanulócsoportja van, két-két osz­tállyal. A tantestületet, melynek ő az ötödik tagja, ugyancsak jó kéz­ben tartja: »Kell is a jó kéz, mert csupa fiatallal vagyok körülvéve! Ezt mondja ő, akiről kiderül, ha nagyon szőrszálhasogatók va­gyunk, hogy még maga sem va­lami »öreg«, hisz 36 éves. A kis faluban 16 éve dolgo­zik, s minden apró-cseprő dolgot ismer a lakossággal kapcsolatban. Mert ő nemcsak az ifjúságot ok­tatja, hanem nehezebb munkája is van: a felnőttek nevelése. Azt pedig tudjuk, mit jelent falun a »népművelés apostolá«-nak, kultúrotthon-igazgatónak lenni. Szabadidejének lejártával sok­szor látják a falubeliek kapával a vállán hazatérni a földekről: apósának segít a szövetkezetben. Az öregek ilyenkor, ha lehet, még nagyobbat köszönnek neki, s tiszteletből hosszú ívben meg­emelik kalapjukat. »Meg is ér­demli — mondják — kapáló igazgató még nem volt ebben a faluban!« Egyszer-egyszer megesik, hogy elmerülve az irodában, arra rez­zen fel, hogy két kis barna le­ányfej kukucskál be az ajtón, vagy az ablakon. Ilyenkor el­mosolyodik és arra gondol: Va­jon, melyik nehezebb, egy egész1 iskolát vezetni, vagy két kislány édesapjának lenni? PAL-LÚ I Rz időszerű mmkákban ad sok hasznos tanácsot a Magyar Mezőgazdaság e heti száma A Magyar Mezőgazdaság leg­újabb száma sok értékes gyakor­lati tanácsot ad a mezőgazdasági szakembereknek az időszerű gya­korlati munkához. Németh Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottságának mun­katársa a külföldi búzafajták ter­mesztésének Fejér megyei tapaszta tatait teszi közzé cikkében. A lap következő cikke adatokat közöl a nagy termőképességű búzafaj­tákról, ismertetve az eddigi kí­sérletek és a nagyüzemi terme­lés eredményeit. Dr. Soós Gábor főigazgató »Gondosan szervezzük meg a napraforgó betakarítását« cím­mel írt cikket Mártonffy Tamás a komló trágyázásához ad gya­korlati tanácsot. Perényi Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa a műanyagtömlő szerepét ismerteti a felületi öntözésben. A gépesítési rovatban Bölöni István kétoldalas képes írása a silókombájnok üzemeltetésének kérdéseit ismerteti sokoldalúan. Dr. Baintner Károly egyetemi tanár a silókukorica betakarítá­sáról ír kétoldalas, képes cikket. Kovács Gábor, Bakó János és Tóth Sándorné »Fehér hússerté­sek hizlalása öntözött lucerna­legelőn« címmel írnak újszemlé­letű, képekkel és táblázatokkal illusztrált cikket. talatcsere-jellegű írását közli. A beruházási, tervezési pénzügyi ▲ lap több tsz-vezető tapasz- Magyar Mezőgazdaság melléklete jggi kérdésekre ad tanácsokat. é*

Next

/
Thumbnails
Contents