Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

19G1. augusztus 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Egyre több jó eredményről tudnak számot adni a mucstai szövetkezeti gazdák A megalakult termelőszövet­kezeteknek — még akkor is, ha sok példa, gazdag tapasztalat áll előttük — kezdeti nehézségekkel kell megküzdeniök. Számtalan olyan helyi sajátosság van, amit meg kell ismerni, amihez meg kell tanulni nagyüzemileg alkal­mazkodni. A nagyüzemi gazdál­kodás kifejlesztése során egy­részt ki kell használni és tovább­fejleszteni a helyi sajátosságo­kat, szokásokat, ha azok haszno­sak, másrészt meg kell szüntet­ni, át kell alakítani azokat, le kell győzni sok helytelen gaz­dálkodási és politikai nézetet, amely akadályozza az új élet és gazdálkodási forma kialakítását. Aztán aprólékos, szívós, és sok­szor áldozatokat kívánó munká­val meg kell teremteni a nagy­üzemi gazdálkodás anyagi alap­jait: táblásítani kell a földterü­letet, istállókat, ólakat kell épí­teni az állatoknak, gépeket kell vásárolni. így van ez Mucsfán is. Az Uj Élet Tsz-nek megalakulása után sok kezdeti nehézséggel kellett megküzdenie, s tavaly nem dicse­kedhetett megyére szóló eredmé­nyekkel. Idén már túl egy cso­mó tanulságon, sokkal jobban működik a szövetkezeti gépezet, s egyre több olyan eredményről tudnak számot adni a szövetke­zeti gazdák, amelyek miatt nem kell szégyenkezniük, s amely eredmények a fejlődésről tanús­kodnak. TELJESÍTETTÉK AZ ÉV ELSŐ FELÉRE VONATKOZÓ TERVEIKET Nemrég készítettek számvetést arról, hogy azokat a terveket, amelyeknek megvalósítását az év élsö felére tűzték maguk elé, va­jon teljesítették-e? A számvetés azt mutatja, hogy a tervet egé­szében teljesítették, a terv rész­leteiben nincs elmaradásuk. Idén lényegesen több árut ér­tékesítenek a múlt évinél. Ta­valy 28 sertést, 28 szarvasmar­hát. 45 000 liter tejet. 4,5 vagon kenyérgabonát. 250 mázsa árpát adtak el az államnak. Idén el­adnak 257 sertést — 45-el többet a tervezettnél — 37 szarvasmar­hát, 100 000 liter tejet — a ter­vezettnél kétszer többet — 10 vagon kenyéx-gabonát, 132 mázsa árpát. Tehát az árpán kívül min­den főbb cikkből lényegesen többet értékesítenek, mint ta­valy. A szövetkezet pénzügyi helyze­te szilárd, ez nagyrészt annak köszönhető, hogy értékesítési terveikben nincs lemaradás, a kiadási terveket nem lépik túl. A JÓ EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉT SEGÍTI A TAGOK ANYAGI ÉRDEKELTSÉGE IS Merésznek hangzik talán az a tervük, hogy idén év végén az egy munkaegység értéke majd­nem eléri a 38 forintot (A múlt évben 27,50 forintot ért egy mun­kaegység.) Persze azt még korai lenne megjósolni, hogy ezt a tervüket is meg tudják-e való­sítani, hiszen az őszi eredmények komolyan beleszólhatnak a mun­kaegység értékének alakulásába. Az tény, hogy eddig havonta rendszeresen kifizettek minden munkaegységre 10 forint pénz­előleget és most természetbeni előlegekkel együtt, egy munka­egységre minden tsz-gazda már 22,32 forint értéket vitt haza a tsz-ből. Az előlegfizetés is jól ösztönöz­te a tagokat a munkára, de emel­lett még célprémiummal is ér­dekeltté tették őket bizonyos munkák jó elvégzésében. Példá­ul, aki a kukorica első kapálását vállalt parcelláján határidőre be­fejezte 2,5 hold után, 50 kiló búzát kapott célprémiumként. Énnek aztán az lett az eredmé­nye, hogy míg tavaly egyszer sem kapálták meg az összes ku­koricát, addig idén a kukoricá­nak majdnem a felét kétszer is megkapálták. A cséplésnél is helyes jutal­mazási módszert alkalmaztak. A cséplőgép napi normáján felül elcsépelt mennyiség 5 százalékát adják ki prémiumként. A cséplő­csapatok naponta túlteljesítették a normát, volt úgy is például, hogy 90 mázsa helyett 162, sőt 195 mázsát csépeltek el naponta. Ennek is köszönhető, hogy Mucs­fán ezen a héten teljesen befe­jezik a cséplést. Munkaerőhiány van a község­ben, ezért jól kell gazdálkodni a munkaerővel, szervezetté kell termi a munkát. Ezt úgy köny- nyítik meg, hogy a családtagok­kal szerződést kötnek bizonyos számú munkanap ledolgozására. A közösben vállalt munkanapok mennyiségétől függ a háztáji földterület nagysága. Az a csa­lád, amelyik 15—18 munkanapot dolgozik havonta, az fél hold, amelyik 18—22 munkanapot dol­gozik, az 1200 öl háztáji földet kap. Egy hold háztáji földet an­nak a családnak adnak, amely­nek tagjai havonta 22-nél több munkanapot dolgoznak a közös­ben. A FIATALOK SZEREPE A tagok átlagos életkora a mucsfai Uj Élet Tsz-ben 46 év. A 132 dolgozó tag közül 30—40 a 20 év körülj fiatal. Fiatalem­ber az elnök, az agronómus, fia­talok dolgoznak az irodán és he­lyet kaptak a vezetés minden területén. Érdekes, hogy a fiatalokat az általános jutalmazáson kívül még különleges jutalomban is részesítik. Az a fiatal, aki havi 20 munkanapot dolgozott végig, 80 forint, aki 25 munkanapot, az 120 forint külön jutalmat kap a hónap végén. Július hónapban 33 fiatal kaoott így jutalmat. Ez már önmagában is mulatja, hogv a mucsfai tsz fiataljai rendesen dolgoznak, de az még jobban mutatja, hogy 33 megjutalmazott fiatal közül 21 dolgozott 25 mun­kanapnál többet. Nem kétséges, hogy a fiata­lok szorgalma, az idősebbek jó munkája és tapasztalata mellett komoly előrelendítője a szövet­kezeti életnek. A tsz-irodában a patronáló üzem képviselője megjegyezte: „Az elmúlt évet itt 27.50 forin­tos munkaegység-értékkel és két lakattal zárták le. Két lakattal azért, hogv vissza ne térhesse­nek a múlt hibái". Hát a múlt hibái már tényleg nem térnek vissza. Vannak még Mucsfán nehézségek, még nem megy úgy minden, mint a karikacsapás, de az tény, hogy igaz, amit a cím­ben leírtunk: egyre több jó ered­ményről tudnak számot adni a mucsfai szövetkezeti gazdák. Ma többről, mint tegnan. holnap pe­dig még ennél is többről.- is - os Pártház épül Bölcskén Nagyarányú társadalmi munkával segíti az építkezést a lakosság Június 4-én Bölcskén pártház építését kezdték meg .A létesít­ményt ma már a község egész lakossága magáénak tekinti, s az építkezésnél a lakosság társadal­mi munkával segíti elő annak gyorsabb ütemét A nagyarányú társadalmi munkában a község egész lakossága — idősek, fiata­lok, férfiak, nők — együttes erő­vel dolgozik a pártszékház épí­tésén, környezetének csinosítá­sán. A felajánlott és részben el­végzett társadalmi munka hatal­mas arányainak érzékeltetésére hadd álljon itt néhány számadat: Az építkezéshez eddig öt vagon követ és téglát rakott ki. szállí­tott az építkezés színhelyére a la­kosság. A községi tanács kőmű­ves brigádja kétszáz óra társa­dalmi munkát ajánlott fel, ame­lyet az épület vakolása során dolgoznak majd le. Húsz-húsz óra társadalmi segítséget ajánlot­tak fel a kőműves kisiparosok. Ök ugyancsak a vakolásnál se­gédkeznek majd. A községi sportkör tagjai vál­lalták, hogy az új épület közelé­ben lévő téglakerítést lebontják és a terepet elegyengetik. A ke­rítés téglaanyagából a későbbiek folyamán a sportpálya mellett építenek öltözőt, fürdőt. Az épü­let környékének parkosítása, ren­dezése szükségessé teszi mintegy 3—400 köbméter föld megmozga­tását, melynek egy részét mint­egy két kilométerről kell a hely­színre szállítani. A párt községi alapszervezetének tagjai is dere­kasan kiveszik részüket a párt­székház építéséből. Háromszáz- hatvannégy óra társadalmi mun­kát ajáplottak fel. Az idős Ko­lozsvári házaspár vállalta az épü­let egyik helyiségének teljes be- festését, kitakarítását. A férj a terem falát fogja befesteni, fele­sége pedig az ajtókat, ablakokat tisztítja le és a termet kitakarít­ja. Gerendás Andrásné egy va­gon tégla kirakását vállalta, s vállalását családja segítségével teljesítette is. Az épület elkészülte után a nő­tanács és a KISZ helyi szervezete parkosítja a pártház környékét. A pártszékház elkészülte után a pártszervezeten kívül helyet kap ott a KISZ-szervezet és az úttörők. Berendeznek egy klub- helyiséget, ahol televízió, biliárd­asztal, könyvek, folyóiratok áll­nak a látogatók rendelkezésére. A tervek szerint a Tolna me­gyei Tanács Építőipari Vállalata október végén adja át az épü­letet, s a bölcskei pártszervezet november hetedikén már új székházában rendez ünnepséget. Évi nyereségének fél százalékát a könyvtárak támogatására fordítja a MÉSZÖV Jelentős támogatást kap ebben az évben a megye könyvtárháló­zata. A MÉSZÖV, egész évi nye­reségének fél százalékát a megye községi könyvtárainak könyvál­lománya bővítésére utalja át. Ez az összeg az idén 103 514 forin­tot tesz ki. A támogatásra fordí­tott összegnek a felét már a könyvtárak rendelkezésére bo­csátotta a vállalat, másik felét szeptember 30-ig utalja át. A vállalat vezetői kiszámították a vállalat várható egész évi nyere­ségét és ennek figyelembevételé­vel utalják át a könyvtárak meg­segítésére szánt végső összeget is. A pénzt a MÉSZÖV vezetői a Megyei Könyvtár vezetőivel egyet értésben, a megye legelmaradot­tabb falusi könyvtárainak jutat­ják. A pénz átadására minden esetben ünnepélyes keretek kö­zött kerül sor. A vásárlandó könyveknek húszforintos átlag­árat számítva, ebből az összeg­ből több mint 5160 kötetnyi könyvvel gyarapodik a könyvtá­rak könyvállománya. Ha Balatonfüreden sorsolják a lottót A lottó legközelebbi húzását, a 33. játékhét nyerőszámainak a sorsolását, augusztus 18-án, pén­teken Balatonfüreden tartja a | Sportfogadási és Lottó Igazgató­I ság. HARMATH—RÉTI: Lo-'ditb-iís. TITKA Két új bélyeget ad ki a posta A posta az idei legsikerültebb­nek tartott, s az őszi bélyeg-vi­lágkiállítás alkalmából készített sorozatot most arany alappal is elkészíti. Az 1 forintos, az 1,70 forintos, a 2,60 forintos és a 3 forintos aranyalapú bélyegek 1962. január 31-ig használhatók fel postai küldemények bérmen­tesítésére. A másik új bélyeg az arckép­sorozat egy értéke lesz. Az 1 forintos névértékű bélyeget Rippl Rónai József születésének 100. évfordulója emlékére adja ki a posta. Az új bélyegek szombaton kerülnek forgalomba. Külföldi szakácsok tanulnak hazánkban A híres magyar konyha köz­kedvelt a világ minden táján. Nemzeti ételeink népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi időben sorra jelentkeznek külföldi szakácsok magyarországi „továbbképzésre”, nemrég utaztak vissza például a Duna Szálló „mongol diákjai”, akik két hónapi itt-tartózkodásuk alatt a legjobb magyar szaká­csoktól tanulták meg, hogyan kell gulyást, halászlét, csirkepap­rikást és még egész sor magyar ételt főzni. Cserébe viszont át­adták hazájuk nemzeti ételeinek receptjeit. Július végén Varsó­ból érkezeit nyolctagú szakács- küldöttség Budapestre, ők más fél hónapig tanulnak majd, 23. Időmilliomosok voltak, harma­dik napja ültek együtt a 19-es- ben. Nem háborgatták őket, őrt is csak akkor láttak, amikor élel­met hoztak. Ez sem volt kis vál­tozás: őrök cipelték a maguk fel­sőbbrendű kezeikkel a leveses- kondért és nem csíkosruhás fog­lyok. Nagyon nagy lehet az a titok! Ültek, előbb-utóbb szavuk is kiapadt, nem volt kedvük mi­hez kezdeni. A bemutatkozás megtörtént, mindenki mondott valamit magáról és egyformán szűkszavúak maradtak. Mind­egyik úgy érezte, hogy annyi mindent tudna elmondani, sőt kellene elmondania az életről, aztán mondatokra futotta csu­pán Elsorolták kinti ügyeiket is, először még vetélkedtek benne, ki tudja megemlíteni a legna­gyobb kínzást, a legvészesebb órákat, de belefásultak. Csitul­tak a találgatások is, aki elkezd­te, hogy »három lehetőség van...«, már maguk torkolták le. Akko­riban nem hallottak sebes elekt­ronikus számológépekről, ame­lyek a magabiztos gép pontossá­gával vesznek sorra minden es­hetőséget. De ha lettek is volna ilyenek, szárnyaló agyuk a gép­nél is gyorsabban haladta volna fürkészve végig a lehetőségek minden útját. Némán ültek. A szenvedélyes dohányosok, akik nagyon óhaj­tották a cigarettát, az elszórt szalmaszálakat emelték fel és rágták. Akinek volt még ereje az idegességre, fel-felugrott és ' sétált. Éjszaka motorberregésre éb- i edtek. Teherautók rakodtak, kurta, pattogó vezényszavak hal­latszottak. Egy-két bátrabb, vál­lalkozószellemű, vagy egyszerűen kiváncsi megpróbált kisurranni, de visszalökték Már a deszka­falig sem mehettek, a barak fog­lyai voltak. Csak a zajokból tud­tak következtetni. Autók jöttek, persze a deszkán belülre, hiszen akkora rést hagytak, hogy be­férjenek. Valamit rakodtak. Úgy látszik, maga az őrség dolgozott. A gépkocsik azután — motor­hangjukból ítélve — kitárolták, újra csend ült a világra. Aludni tovább, egyikük sem volt képes. Reggel, vagy inkább délelőtt tájban, elhagyhatták a barakot. A deszkafal mellett szabályos rendben óriási ládák sorakoztak. Gondos csomagolás, a gépeket küldték így messzi országokba, kalandos hajóútra. Gépek lenné­nek? Orvosi műszerek a kísérle­tekhez? Nem mertek közeledni a ládákhoz, de égő szemmel für­készték a nyomokat, feliratokat. De a ládák nem adtak választ. Egyetlen áruló betű sem maradt rajtuk. Talán majd délután töb­bet tudnak — gondolták maguk­ban, de az eseménydús éjszakát eseménytelen nap követte. Estére Nősek belázasodott. Az örökké mosolygó Nősek, aki mes­terien tartotta a lelket a többiek­ben is. Plseni volt, a Skoda Mű­vek szerelő-gépkocsivezetője és a sör igaz barátja. Amikor legna­gyobb volt a kétségbeesés, sze­mük csillagokat szórt az éhezés­től, Nősek a plseni sörről tartott, ahogyan ő maga bevezette — tu­dománytalan előadást. Már a kö­zépkorban titokzatos receptje volt a plseni sörnek, és nem volt elég megfőzni, ki is próbálták. Egy padkát leöntöttek a kitűnő nedű­vel, ráültették a sörfőzőket és pár perc után csak annak a sö­rét mondották ki valódinak, aki­vel ha felegyenesedett, együtt emelkedett a pad is. Ezeken a sör-történeteken mindig mosoly­gott. Még az sem igen zavarta őket, hogy Nősek történelmi pon­tossága, két-három évszázadot ide, vagy oda, bizony eltért. És volt a plseni szerelőnek egy cso­dálatos kincse. Hogyan sikerült, máig sem árulta el. Ruháját el­vették, meztelenül hajtották a fürdőbe, ám tűzön-vízen át, még­is megőrizte azt a fényképet. Egy fiatal asszonyt ábrázolt, kar­ján szőke kislánnyal. Ha már a sör anekdotái sem adtak vigaszt, Nősek elővette a fényképet, együtt nézték. Ez volt a tábor­ban az egyetlen fotográfia. Az asszonyban és a szőke kislány­ban mindenki a saját családját látta. A fényezés lekopott róla, alja felrój tosodott, de az a fény­kép mindig ellenálló erőt töltött a szívekbe. — Tüdőgyulladás lehet, leg­alább negyven fokos lázzal, adta tovább a két Fayerman, akik or­vos híján ápolták. Egyikük a bankszakma előtt orvostanhall­gató volt, három szemeszteren át; — Van remény? — hangzott tompán. — Ha kórház lenne, ha gyógy­szer lenne, ha orvosi kezelést biztosíthatnánk, ha.. ha... ha. .. Nősek félrebeszélt, feleségét és kislányát hívta az egész éjszakán át. Könnyíteni igyekeztek kín­jain, de nemigen tudtak, őrnek akartak szólni, a néma deszka- fallal találták magukat minde­nütt szemben. Másnap reggel je­lenthették. Egy addig sohasem látott SS- hadnagy jelent meg rövidesen és néhány lépésnyi távolságból szemügyre vette Nőseket. Próbál­tak olvasni arcvonásairól, de azok merevek maradtak. Elment; anélkül, hogy egy szót is odave­tett volna. Nősek igen rosszul volt. (Folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents