Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
2 TOLNA MEGYEI VEPÜJSAa 1961. augusztus 1. A háború száműzése, az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi küldetése (Folytatás az 1. oldalról) teljes ipari és (mezőgazdasági termelés tekintetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista világrendszer hatása a társadalmi fejlődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitalizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan folyamata tetőtől-talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendszerére, politikájára, és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elvesz tette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításitért harcolnak. Az első világháború és az Októberi Forradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számos európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus álalános válságának második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új. harmadik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializmus korszakában az állami monopolkapializfnus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat. Rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmus hallatlanul fokozza a militarizmust. A militarizmus miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanakkor a nemzetek kimerülésére, a népek elnyomo- rodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus burzsoáziája, amely a kapitalizmus ..megimentőjének” szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbékiilni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A tervezet első részének következő fejezete a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmával foglalkozik. A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Fő vívmánya a szocialista világrendszer, A győztes szocializmus a maga példájával forradalmi befolyást gyakorol a tőkés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperializmus ellen és roppant nagy mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott munkásosztállyal szemben az imperializmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideo lógiai álláspontjai és a jobboldali opportunista eljárást, leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak. s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő vdszély a revizioniz- mus, a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá befolyás visszatükröződése. A revizionisták tagadják a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra történelmi szükségességét, a marxista—leninista párt vezető szerepét, kikezdik a proletár internacionalizmus pilléreit, a nacionalizmushoz szegődnek. A másik vdszély a dogmatiz- mus és a szektásság, amely kibékíthetetlen ellentmondásban van a forradalmi elmélet alkotó fejlesztésével, a kommunistáknak a nagy tömegektől való elszakadására, elszigetelődésére vezet, a kommunistákat passzív várakozásra kárhoztatja, vagy a forradalmi harcban balos, kalandos akciókba sodorja, akadályozza a változó helyzet helyes értékelését és az új lehetőségeknek a mun kásosztály, valamint az összes demokratikus erők érdekében való kihasználását. A dogmatiz- mus és a szektásság egy eh pártok fejlődésének bizonyos szakaszában szintén fő veszéllyé válhat, ha nem harcolnak következetesen ellene. Az SZKP abból indul ki. hogy a revizionizmus, a dogmntizmus és a szektásság, a leninizmustól való bármiféld elhajlás ellen vívott kérlelhetetlen harc szükséges feltétele annak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége tovább erősödjék, hoey a szocialista tábor még szilárdabbá váljék. A nemzeti felszabadító mozgalommal foglalkozó fejdzet k - mondja: a világ a viharos nemzeti felszabadító forradalmak korszakát éli. A nemzeti felszabadító forradalmak hatalmas hulláma elsöpri a gyarmati rendszert alómos- sa az imperializmus pilléreit. A volt gyarmatok és félgyarmatok helyén fiatal szuverén államok keletkeztek és keletkeznek. Ám a harc még nem ért véget, A kolonializmus bilincseit lerázó népek a felszabadulás különböző fokán állnak. Sokan közülük a nemzeti állam megteremtése után gazdasági önállóságra és a politikai függetlenség megszilárdítására törekszenek . Az össznemzeti feladatok megoldásának az alapfeltétele az imperializmus elleni következetes harc. Az imperializmus arra törekszik, hogy a volt gyarmatokat és a félgyarmatokat megtartsa a kapitalista gazdasági rendszerben s ennek keretei között rögzítse egyenlőtlen helyzetüket. A mai kolonializmus fő oszlopa az Egyesült Államok imperializmusa. A nemzeti Rászabadító forradalom a politikai függetlenség kivívásával nem ér véget. Ez a függetlenség ingatag lesz és fikcióvá válik, ha a forradalom a társadalmi és a gazdasági életben nem vezet mélyreható változásokhoz, ha nem oldja mdg a nemzeti újjászületés életbevágóan fontos feladatait. A nemzeti felszabadító mozgalmakkal foglalkozó rész kimondja: Az S7IKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti a gyarmati és félgyarmati igától megszabadult népekkel való testvéri szövetséget. A tervezet a továbbiakban két ideológia — a kommunista és a burzsoá ideológia — közötti harccal foglalkozik. Az imperializmus fő eszmei- politikai fegyvere az antikom- munizmus, amelyndk lényege a szocialista rendszer rágalmazása, a kommunista pártok politikájának és céljainak, a marxizmus— lenlnizmus tanításának meghamisítása. A programtervezet mélyrehatóan, érvekkel alátámasztva bírálja mindazon »elméleteket*', amelyek a burzsoá rendszer kizsákmányoló természetét álcázzák, a kapitalizmust kendőzik, majd zárófejezete a békés egymás mellett élés és az egyetemes békéért vívott harc kérdéseit taglalja. Kimondja, az SZKP külpolitikai tevékenységében fő céljának tekinti, hogy békés feltételeket biztosítson a Szovjetunióban a kommunista társadalom felépítéséhez és a szocialista világrendszer fejlődéséhez, valamint, hogy az összes békeszerető népekkel együtt megszabadítsa az emberiséget a világméretű pusztító háborúktól. Az SZKP abból indul ki, hogy a világon kialakultak és fejlődnek az egyetemes béke megőrzésére és megszilárdítására alkalmas evők, létrejönnek a feltételek az elvileg új államközi viszonyok megszilárdulásához. A programtervezet szembeállítja az államok közötti kapcsolatok, alá és fölérendeltségen alapuló régi imperialista módszerét, a nemzetközi kapcsolatok új szocialista típusával. Ezután megállapítja; A szocialista államok külpolitikája, amely a békének, a népek egyenjogúságának, önrendelkezésének, valamennyi ország függetlensége és szn- verénitása tiszielctbcntartá- sának elvein, valamint a szocialista diplomácia becsületes, emberséges módszerein nyugszik, egyre növekvő befolyást gyakorol a világhelyzetre. Korunk alapvető kérdése: a háború és a béke kérdése. A háborús veüzély egyedüli forrása az imperializmus. Az imperialista tábor a legszörnyűbb bűncselekményre készülődik az emberiség ellen: termonukleáris világháborúra, amely soha nem látott pusztítást okozhat, egész országokat, egész népeket irthat ki. A hatalmas szocialista tábor, a békeszerető nem szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály és a békéért síkraszálló valamennyi erő összefogásával a világháború megakadályozható. A szocializmus világméretű győzelme végérvényesen kiküszöböli bármilyen háború keletkezésének társadalmi és nemzeti okail. A háború száműzése, az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi küldetése. A tartós béke biztosításának radikális útja a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés. Az emberiségnek a szocializmus javasolta azt az egyedüli ésszerű elvet, amely a világ két rendszerre való különválásának a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének Lenin által javasolt elve. A szocialista és a kapitalista államok békés egymás mellett élése az emberi társadalom fejlődésének objektív szükségszerűsége. A háború nem lehet a nemzetközi viták megoldásának eszköze, s nem szabad, hogy azzá váljék. A Szovjetunió követketeetesen si'rmszállt és «(krnszáll a lövőben is a különböző társadalmi rendszerű államok békés esymás mellett élésének politikájáért. Magyar—ghanai közös nyilatkozatot írtak alá A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány meghívására dr. Kwame Nkru- mah, a Ghanai Köztársaság elnöke 1961. július 28-tól 31-ig hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Nkrumah elnök magyarországi tartózkodása folyamán hivatalos tárgyalásokra került sor a két ország képviselői között. A megbeszélésen a Magyar Népköztársaság és a Ghanai Köz társaság közötti kapcsolatokat vizsgálva mindkét fél örvendetes fejlődést állapított meg, amit a felek közti azon megállapodás is mutat, hogy országaik között dip lomáciai kapcsolatokat létesítenek. Az 1961. áprilisában aláírt magyar—ghanai kereskedelmi- és hitelügyi egyezmények lerakták a két ország közötti gazdasági együttműködés alapjait. Magyar- ország lehetőségeihez mérten részt vesz Ghana iparfejlesztési terveinek megvalósításában és fokozza árubehozatalát a Ghanai Köztársaságból. A két fél között 1961 áprilisában megkötött technikai-tudományos segélynyújtási szerződés lehetővé teszi a szakemberek cseréjét, a technikai és tudományos tapasztalatok mindkét ország javát szolgáló kicserélését. Magyarország szakembereket küld Ghánába a tudományok fejlesztésének előmozdítása és a természeti erőforrások kiaknázásának fejlesztése céljából. A kulturális egyezmény értelmében ghanai ösztöndíjasok fognak tanulni a magyar egyetemeken. A Magyar Népköztársaság kormánya őszinte elismerését fejezi ki Nkrumah elnöknek és az általa vezetett ghanai kormánynak a nemzetközi kapcsolatok terén folytatott pozitív tevékenységéért. A megbeszéléseken a felek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. Egyidejűleg megbeszélték a két ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét és módozatait is. Mindkét kormány leszögezi, hogy támogatásáról biztosítja a Szovjetunió kormányának az általános és teljes leszerelésre tett javaslatát, amely alkalmas arra, hogy a leszerelési tárgyalások alapjául szolgáljon. Mindkét kormány egyetért abban, hogy a világbéke megszilárdítása érdekében fel kell számolni a legutóbbi háború következményeként még fennálló problémákat. Ezek sorában a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését tartják a legfontosabb feladatnak. A ghanai kormány tudomásul vette a magyar kormánynak azt az álláspontját, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini helyzet békés rendezése a magyar nép alapvető érdeke. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásának. Követelik, hogy az ENSZ- közgyűlés XV. ülésszakán a gyár mati rendszer teljes megszüntetéséről elfogadott határozatot mielőbb hajtsák végre a gyarmatosító hatalmak. A felek teljes támogatásukról biztosítják a függetlenségükért harcoló gyarmati népeket, mélységesen elítélik az imperialista hatalmak újra-gyar- matosítási politikáját, amely a függetlenségükért harcoló népek egységének megosztására irányul, továbbá elítélik azokat a mesterkedéseket, amelyek gyarmat5 uralmuk állandósítására törekszenek. Mindkét kormány súlyosan elítéli a francia gyarmatosítás Tunézia elleni agresszióját és támogatja a tunéziai kormány arra irányuló követeléseit., hogy Tunéziából vonjanak ki minden külföldi csapatot és szüntessenek meg minden olyan cselekményt, amely sérti Tunézia függetlenségét és szuverenitását. Mindkét fél teljes támogatásáról biztosítja a kongói törvényes kormány vezetőjét, támogatja az angolai népet a teljes függetlenség elnyeréséért folyó harcában és mélységesen elítéli a portugál gyarmatosítóknak az angolai nép pel szemben elkövetett gaztetteit. Mindkét fél ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja a hős algériai nép harcát és elítéli a Dél-Afrikai Unió kormányának a faji megkülönböztetésen alapuló politikáját és a haladó emberiséggel együtt támogatja a dél-afriltai népeknek az egyenjogúságért folytatott harcát. A ghanai kormány tájékoztatta a magyar kormányt arról a szándékáról, hogy részt vesz a semleges országok vezetőinek belgrádi értekezletén. Mindkét kormány kifejezte azt a reményét, hogy a konferencia hozzájárul a nemzetek közötti tartós béke megszilárditásához, a leszerelés megvalósításához és a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megszüntetéséhez. Mindkét kormány szilárd meggyőződése, hogy az ENSZ szerveiben hatékony és egyenlő képviselettel kell rendelkezniök a semleges országoknak, a szocialista államoknak, valamint a nyugati hatalmaknak, s egyetért abban, hogy az ENSZ sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ-ben. Dr. Kwame Nkrumah, a ghanai Köztársaság elnöke ghanai látogatásra hívta meg Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét, aki a meghívást elfogadta. R Magyar Népköztársaság és a Gbanai Köztársaság között diplomáciai kapcsolatot létesítettek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ghanai Köztársaság elnöke elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Ghanai Köztársaság között nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek. A diplomáciai kapcsolat létesítéséről szóló jegyzőkönyvet Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köz társaság elnöke írta alá. Elutazott dr. Kwame Nkrumah ghanai köztársasági elnök Dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke és kísérete háromnapos hivatalos látogatás után hétfőn délelőtt elutazott Magyarországról. A ghanai államfőt ünnepélyesen búcsúztatták a zászlódíszben pompázó Ferihegyi repülőtéren. A repülőtér betonján több ezer fő városi dolgozó gyűlt össze, hogy búcsút vegyen a kedves vendégtől. A ghanai elnök búcsúztatására megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter. Ott volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos más tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Eljöttek a Budapesten tanuló afrikai diákok képviselői is. Nkrumah elnök búcsúbeszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt.
