Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

&m. július 16.

«5i,WÄ MEGYEI fVtPtTJSAÖ

JEOYXETPUZEim W11ÄG

Utazás Bulgária legszebb tájain

Több napot töltöttem Szófiában, megismerkedtem a szép bolgár főváros nevezetességei vek majd egy kora eíe vonatra -ültem és meg sem ált velem a gőzparipa Plevenig, ahol-jóbarátok, a pleveni újság munkatársai vártak már. Ismerkedés, üdvözlés, már ahogy az ilyenkor szokás, elvezettek a szállodába, ahol szobám ablakából az egész várost láthattam, és még aznap délután Plevennel: ismerkedtem. Kísérőim, Georgi Sztojkov, a lap szer- kesztőhelyettese, és tolmácsunk, egy Magyarországon tanult üze-- mi technikus hévvel és lelkesedéssel magyarázták városuk történelmét.

Történelmi emlékek sokaságát jegyzem fel Plevenről. 1877-ben, amikor az orosz hadsereg megindult a törökök ellen, hogy felszabadítsa Bulgáriát, nagy harZlagarev szobrászművész „Druzsba”' című szobra a gornidabniki Lavrov parkban.

cok színtere volt ez a város. A leghíresebb török vezér, Oszmán pasa átkelve a Vit folyón, Pleven sáncai közé húzódott és hónapokig tartotta magát. Kétszer is megpróbált áttörni az orosz hadsereg vasgyűrűjén — sikertelenül. Végül Pleven 1877. december 10-én felszabadult az 500 éves török rabság alól.

Azt mondják barátaim, hogy a hadjárat sorsát pecsételte meg akkor Pleven felszabadulása. A török csapatok ellenállása azután hirtelen roppant össze, és mindenütt győzelem kísérte az orosz és a felkelő bolgár katonákat.

Több múzeumban őrzik e harcok emlékeit. Az egyik a város parkjában van, ahonnan visszafelé jövet szép kilátás nyílik a völgyben fekvő házakra. Megkapó, egyszerű, szép város ez is.

És az emberek: végtelenül barátságosak, vendég- szeretők.

Másnap Pleven környékével ismerkedtem. A szerkesztőség gépkocsiján kiautóztunk a várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Gomi-Dabnik nevű falucskába, melynek határában sokezres török hadat vert meg 1877-ben Lavrov orosz generális. Emlékére gyönyörű parkot létesítettek és ebben a parkban néhány évvel ezelőtt állították fel Zlaga- rev szobrászművész »Druzsba« (Barátság) című monumentális kőszobrát.

A szép parkban sétálva, kedves bácsi szegődött mellém: Georgi papa, a parkőr, a park emlékoszlopainak, márványtábláinak pontos ismerője. Megköszönöm szíves kalauzolását és sok emlékkel, élménnyel gazdagabban autózunk vissza Plevenbe, ahol este közös banketten veszek részt bolgár újságíró barátaimmal. A Pleven melletti Kajlak üdülőhelyen találkozunk és a kölcsönös pohárköszöntők után meglepetten hallgatom a zenekart, mert mi is történt? Rázendítettek egy szép magyar nótára...

Másnap kora reggel indulunk el közel 1000 kilométeres -túránkra, végig Észak-Bulgária legszebb tájain, át legszebb városain. Három órás út után érkezünk meg

Tirnovóba, Bulgária régi fővárosába. A Balkán-hegység, a Sztára- Planina északi nyúlványain épült ez az ezeréves múltú város. Régi várát a Jantra folyó öleli körül, a házaik — akár csak a kék olasz tengerpartok városaiban: szinté egymás fölött épültek. A Balkan- touriszt szállodájának teraszáról felejthetetlen a kilátás. Körül, sziklás meredélyeken régi és új, modem házak váltják egymást. A terasz alatt a Jantra habjai zúgnak és évszázadok történetéről susognak mesét a látogató és csodálkozó külföldi fülébe. Hidak és hidak mindenütt. Egyik karcsúbb, merészebb ívelésű, minta másik — nem is tudom, hirtelen hányat számoltam meg, ha jól emlékszem: 6 vagy 7 híd köti össze a Jantra folyó két partját Tirnovóban.

Tirnovo. a hidak és az ezeréves kultúra városa

A múlt és a modern jelen ér- . dekes keveréke az ősi Tirnovó. A modern főutcán sok helyen ugyan olyan teraszok vannak, mint a szálloda terasza és ugyanúgy elszédül az ember a mélység ásításától, mint ott. Tolmácsom meg

is állít az egyik ilyen teraszon. Mellettünk fiatal szerelmespár nézelődik, bár ők inkább egymás tekintetének mélységétől széde- legnek. Nem is zavarunk sokáig, csak amíg kattan a fényképező masina, íme, az ősi Tirnovó néhány jellegzetes háza felülről. A dudacserép-borítású háztetők régi bolgár építési módszerekről árulkodnak. Kissé messzebb, a- Jantra egy csendesebb kis ágacskája fodrozódik, hullámaira árnyékot vet a zöldellő fák sora.

Ősi tirnovói háztetők

Melegen süt a nap: május melegít. Betérünk egy „szlatkarni- cába” — bocsánat: cukrászdába és kitűnő ízű bolgár narancsfagylaltot vásárolunk. Aztán indulás tovább, utunk célja a Sip- ka-szoros. Késő éjszaka érkezünk meg és másnap reggel már Sto- létov generális óriási emlékműve előtt állok a metsző, hideg szélben, a közel másfélezer (méter magas hegy ormán,

Sipka-szoros! Sokat hallottam emlegetni már gyermekkoromban is. Az iskolában is tanultunk arról, hogy itt, ebben a szorosban mértek döntő csapást az orosz hadak és a bolgár önkéntesek a török megszállókra. Még egy mondás is szárnyra kelt a későbbi időkben: A Sipka-szorosban minden csendes .. . Csendes, az ágyúk ásító torka nem bömböl jmár, mégis a kivívott szabadságra emlékeztetnek ezek az akkor nagy erejű, tűzokádó monstrumok.

— Kedves olvasónk! Nyáron — Amerika legbefolyásosabb Is rendszeresen tájékozódhat a szakszervezeti vezetője. Jimmy nemzetközi és hazai esemé- Hoffa a napokban azt a vádat nyékről, valamint a megye éle- emelte az amerikai igazságügyi téről, ha előfizet lapunkra. A minisztérium ellen, hogy női postakézbesítő házhoz viszi az F. B. I. ügynököket alkalmaznak előfizetői példányokat. Ezenkí- és rajtuk keresztül titkos értesű- vül a posta, szabadsága ideje léseket szereznek a szakszervezet alatt kívánságára az ország tagjairól.

bármely heíységébe díjtalanul _ Hemingway élete filmen. A továbbítja a lapot, ba címval- Centfox filmvállalat »Egy fiatal- tozasat 6 nappal előbb beje- ember kalandjai« címmel filmet lenti a helyi postahivatalnál, szándékozik készíteni Heming« Fizessen elő a postakézbesítő- wayről, a napokban elhunyt tűnél a Tolna Népújságra, res amerikai íróról. Jerry Wald

1‘v producer már el is utazott, hogy

Rómában, Velencében, Páduában és Veronában megismerje Hemert így gondja az

olcsóbb és nincs újságvásárlásra.

A Kiadóhivatal

— Ügyeletes orvos 1961. Julius mingway fiatalkori éveinek szín- 16-an: dr. Ferenczy József, Ra- helyét

kóczi utca 19. Telefonszáma: 25

—50. y* 135 000 forintért vásárolt

— Ügyeletes állatorvos július. orvoslakásnak a hőgyészi

16-án, vasárnap: dr. Bertha Bélái községi tanács.

— Az állami filmcenzúra tévé- — A televízió műsora: 10.00)

kenysége ellen tiltakozott tizenöt Úttörő-hírek. 10.10: Ifjúsági film- neves olasz filmrendező, közöttvk matiné. 1 Az oroszlán és a dal. Roberto Rossellini. Különösen a Csehszlovák rajzfilm. 2. Messzi Vatikán és a kereszténydemok- utca. Magyarul beszélő szovjet tata kormány nyomását és meg- játékfilm. 16.30. 28. sz. Magyar félemlítési politikáját kifogásol- Híradó. 16.40: A Magyar Hirdető ják. műsora. 16.55: Rotation Berlin—

— Országos vásár ezen a héten Bp. Szpartakusz nemzetközi női

július 17-én, hétfőn Pakson lesz kézilabda-mérkőzés. Utána Augs- a megye területén. Ezen a napon burg (NSZK)—Bp. Szpartakusz a Baranya megyei Mohácson és férfi kézilabda-mérkőzés 19.00: a Somogy megyei Nagyatádon Utazás a Föld körül. í. Nubia, lesz még vásár Július 23-án, Francia kisfilm. 2. Perzsiái uta- vasárnap a Fejér megyei Alapon zás a múltban. Német kisfilm. tartanak országos vásárt. 19.25: Szünet. 19.30: Vasárnapi

— Lehár Ferenc: Cigányszerelem vers. József Attila: A Dunánál,

című nagyoperettjét mutatja be Előadja: Tallós Endre. 19.35: július 21-én Szekszárdon a sza- Élő újság. 20.25: Állj. ki vagy! badtéri színpadon a Kecskeméti Angol filmvígjáték. Kb 22.00: Katona József Színház: Hírek;

Mikor állt meg az óra?

lepecsételt páncélszekrényt július 31-én délben nyitjuk ki, és akkor állapítjuk meg, hogy mikor álltak meg az órák. A páncél- szekrény felnyitását az érdeklődők közül ugyancsak bárki megtekintheti. A jövő héten iminden lapszámunkban közlünk szelvényeket, amelyen tippelni lehet az óra megállásának idejére; Mindenkinek jogában áll annyi szelvényt beküldeni, amennyit csak akar. Aki eltalálja, hogy mikor állt meg az óra, vagy már előre jeleztük, megközelítőleg a legjobb tippelért éri el, megkapja jutalomként a karórát (esetleg órákat);

Mint azt

hétfőn délután 1 órakor szerkesztőségünkben élindítjuk a karórákat. pályázatunk jutalom-tál- A szelvényeket július 30-ig lehet

gyait. Az eseményt az érdeklődők közül bárki megtekintheti. A

a szerkesztőség címére postán, vagy személyesen eljuttatni.

Stolétov generális monumentje a Sipka-szorosban

Egy napot töltök a Sipka-szorosban a Balkan- touriszt ősi, bolgár stílusban épült de minden modern kényelemmel felszerelt szállodájában, aztán másnap búcsút intünk a Balkán hegységnek, a távolból idecsilló- • gó görög hegyek nek és odafe az emlékmű előtt csendesen ásító

öreg ágyúknak és máris a gyönyörű szerpentineken, hegyi utakon nyeli a kilométereket a szürke Warszava.

Néhány perc és eltűnik szemem elől a hatalmas Sipka-szorosi emlékmű, fél óra múlva Gabrovóba érkezünk, aztán autónk a kola- rovgrádi műútra fordul, hogy estére már elérjük Várnát is, a Fekete-tengert. Ahogy gépkocsink a sima betonon rohan, egyre azon gondolkodom, milyen is lehet a Cserno More, a Feketetenger? Aztán a találkozás is bekövetkezik. Ott állok a parton, mögöttem az Aranyhomok-strand számtalan étterme és szállodája, előttem pedig mindenütt víz, víz. A Cserno More.

Valóságos „földi paradicsqm” Várna Aranyhomok-strandja. És

tűzokádó ágyúk hallgatnak a Sipka-szorosban

ez a „földi paradicsom” egyre szépül, kiteljesedik. A lankás, erdőborította hegyoldalon valósággal láthatóan emelkednek új hotelek, hipermodern restaurantok, — ilyen nagyarányú építő munkát ritkán lát az ember. Az Aranyhomok-strand központjában, a nyári éttermekben nagy a forgalom: orosz, lengyel, angol, francia szavakat hallok innen is, onnan is, majd a tengerpartra futó lépcsőkön ballagok lefelé, ámuldozva a szökőkutak vízén szivárványszínben csillogó napsugarakon. Később már a strand mólóján integetek egy hajó után, amely a Krim felé fordította tatját, s lassan, méltóság- teljesen hasítja a hullámokat, majd eltűnik arra, ahol az ég a vízzel ölelkezik. Jobbról feltűnik egy halászesónak. Mélyen jár, nagy zsákmányt hozhat.

— Hahó, hahó! — siklik k; az üvöltő kiáltás a tenger felől a partra.

— Hej, halászok! Ott, Várnában, az Aranyhomok-strand mólóján is eszembe jut a mi „tengerünk” — a Balaton ..

Sok, nagyon sok, kedves és soha el nem felejthető emléket viszek haza magammal Magyar- országra, de a legszebb emlék mindenütt, bármilyen s^én is a táj, a bolgár emberek őszinte, meleg barátsága volt.

Sass Ervin