Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

y töLNA MEGYEI VEPÜJSAO 3 1961. július 15. Fűkaszából átalakított aratógéppel vágják a borsót Dunátóldvárott Kézdi Ottó, a magtermeltető vállalat főagronómusa két átala­kított fűkaszaujjat hozott be szerkesztőségünkbe. — Megoldották a borsóaratás gépesítését! Erről lehet érdekes riportot írni! Nem mindennapi téma ... A két kaszaujj, amellyel Kéz­di elvtárs „házról -házra” jár, még nem árul el sokat, de an­nál többet a helyszíni szemle a dunaföldvári Alkotmány Tsz bor­sóföldjén. Ott derül ki, hogy bi­zony megoldották a borsóaratás gépesítését, méghozzá nem is akárhogyan. Nagyszerűen, szem­veszteség nélkül aratják a bor­sót a fűkaszából átalakított ara- tógéppel. Az újítás története Nem dunaföldvári az ötlet, még csak nem is a mi megyénk­ben született. A Solti Állami Gaz­daságban ilyen átalakított fűka­szával aratják a borsót már évek óta. Az újítás azonban nem terjedt, állítólag a gazdaság nem tulajdonított neki különösebb je­lentőséget és nem is propagál­ta. Zrínyi Miklós, a magtermeltető vállalat körzeti felügyelője látta meg az átalakított gépet Solton, s mindjárt kapott rajta, két ka­meg Pere János tsz-elnök azon­nal elkérte a kaszaujjat, s 500 forint célprémiumot tűzött ki az iparosoknak: alakítsanak át egy fűkaszát, ha sikerrel átala­kítják, megkapják a jutalmat. Az iparosok, a tsz kitűnő mes­teremberei Havlik Antal, Kovács Lajos, ifj. Ruff László egy nap alatt átalakítottak egy fűkaszát. Az átalakítás anyagköltsége alig haladta meg a 200 forintot, gömb­acél és patkóvas kellett hozzá, hulladékot is tudtak használni. így került hát az újítás a du­naföldvári Alkotmány Tsz 90 holdas borsóföldjére. Innét most már terjed a hír, s a bölcskei gépállomás is átalakíttatott már három fűkaszáló gépet a Alkot­mány Tsz iparosaival. Az újítás lényege A géppel Teller János a tsz traktorosa vágja a borsót. Ott- jártunkkor éppen Veszelszki Mi­hály gépállomási traktoros járt egy próbakört, s nála is jól mű­ködött a gépezet, meg is álla­pította, hogy ezzel a géppel nem boszorkányság a borsó gyors aratása. Az újításnak az a lényege, hogy a kaszaujjakra fésűfogszerű kiegészítő szerkezetet szerelnek, amely megemeli és elrendezi az szaujjat hozott Dunaföldvárra. Itt elfekvő növényt. így a kaszauj­Ebédidőben Bandi bácsival beszélgettünk a dülőút mellett lévő nagy akác árnyékában. Ebédszünet van ... A nagy sárga búzató egy része mintha kiszáradt volna már. A tömött kévék, mint fáradt em­beri testek hevernek a tarlón, s odébb még hullámzik a lábon álló búza. Az ebédidőre érkezett sörös­kocsi már eldöcögött a tábla má­sik vége felé, ahol ugyancsak aratók pihennek ... Félrehúzó­dunk Bandi bácsival és elmélke­dünk. Tulajdonképpen csak amo­lyan ráérős beszélgetés az, amit folytatunk, az aratás fárasztó, de mégis szép, amikor a határ ura, az ember nagy munkájának gyü­mölcsét takarítja be, a kenyérre, a későbbi ebédre gondolva. Hányadszor arat Bandi bácsi életében? Nem tudja a számát. Nyolc-tízéves lehetett, amikor először volt kötélterítő, de nem bírta végig, kiborult. Vékony, sá­padt kölyök volt mindig. De a következő évben már bírnia kel­lett, mert szüksége volt a család­nak az ő keresetére, néhány kiló búzájára is. — Már nem sokáig aratok — mondja — letörölve ősz bajuszá­ról a csillanó sörhabot... — Egyre több a gép és lassan kiszo­rítják a határból ilyenkor, ara­tás táján nemcsak a magamfajta öregeket, hanem a fiatalabbakat is. Fogadnék, hogy tíz év múlva kaszást nem is látni majd a búza földön. Hallgatunk, csiklandozó veríté­ket törölve le homlokunkról, az­tán Bandi bácsi töri üteg ismét a csendet... — Amikor erre járok — mond­ja — ezen a tájon, mindig eszem­be jut egy reggel, amikor az oroszok jöttek. Kijöttünk erre­felé, elibük, mert két napja né­met már nem, orosz katona meg még nem volt a faluban. Gon­doltuk eljövünk erre, mert az egyik legény azt mondta, hogy ő kora hajnalban látott itt a me­zőben valamilyen alakokat mo­zogni ... Jöttünk vagy hatan- nyolcan, volt közöttünk olyan is, aki tudott oroszul, még az első háborúból. Alig jöttünk el egy negyedórá­nyira a falutól, szép lassan, ami­kor látjuk ám, hogy jönnek szembe velünk. Egy csomó ka­tona volt puskásán, géppisztolyo- san. Amikor közel értek, egyikül: előrejött. megtudakolta, hogy kik vagyunk, mit akarunk és amikor megtudták, hogy tulajdonképpen őket várjuk, valamennyien ko­ránk gyűltek és tolmácsunkon ke resztül beszélgettünk... Azt mondja egyszer az egyik — pa­rancsnok lehetett: — Kié ez a föld itt? — Az uraságé — válaszoltuk. — Mától kezdve a tiétek. Osz- szátok széjjel egymás között. Nem akartuk elhinni. Ilyen hir­telen birtokosnak lenni, amikor hosszú éveken keresztül csak só­várgott az ember a föld után ... De úgy lett, mert este már nagy tanácskozás volt az egyik háznál, s akik ott voltak, azok eldöntöt­ték az orosz katonákkal együtt, hogy mikor kezdik a földmérést. Ennyit mesélt el Bandi bácsi a nagy tábla búza mellett, azután felkászolódott, hogy megkalapál­ja a kaszáját, mert távolabbról már felelgettek egymásnak a ka­lapácsok ... (buni) jak a borsószálakat nem keve­rik össze, szépen, a szó legszo­rosabb értelmében tőből vágják a borsót. A fűkaszálógép így át­alakítva csak borsó, esetleg len­cse aratására alkalmas. Ha is­mét füvet, vagy zöld növényt akarnak vele kaszálni, akkor ki kell cserélni a kaszaujjakat. Érdekes, hogy kézi kaszával csak hajnalban, vagy este lehet a borsót aratni. Ezzel a géppel pedig ellenkező időszakban, akkor, amikor a borsó szára száraz. Szeirnveszteség nincs, a teljesít­mény pedig örvendetesen jó: a napi teljesítmény meghaladja a 10 holdat. Az Alkotmány Tsz-ben az újí­tást még kiegészítették azzal, hogy a Zetorra egy vonószerke­zetet szereltek és rendsodrót kap­csolnak az aratógép után. így gyűjtik is azonnal a borsót. Érdemes elmenni Dunaföldvárra tapasztalatcserére Érdemes, mert minden tsz-ben komoly gondot okoz a borsó ara­tása. Egy kézikaszás napi telje­sítménye 600—1200 négyszögöl. Tehát a borsó aratása éppen a legnagyobb munkák idején sok kézierőt vesz igénybe. Ä duna­földvári Alkotmány Tsz-ben a 90 hold borsó learatásához körülbe­lül 150 emberi munkanapra lett volna szükség. A gép napi tel­jesítményét alapul véve, s azt, hogy a géppel két ember dol­gozik — a traktoros és munka­gépkezelő — csak 18 emberi munkanapra van szükség. S a géppel a munkaidőt job­ban ki lehet használni, hisz egész nap arathatnak, nemcsak az es­ti, hajnali, illetve az éjszakai órákban. Érdemes azért is átvenni a bor­sóaratásnak ezt a módszerét, mert a gép jó minőségű munkát végez, szépen és szemveszteség nélkül learatja a borsót. Van még javítani, tökéletesí­teni való a borsó gépi aratásán. Például a rendsodró egyik kere­ke még a levágatlan borsón jár, s ez némi szemveszteséget okoz. A meglévő kisebb hibákat azon­ban menetközben ki lehet javíta­ni, s ezek a hibák nem olya­nok, amelyek akár a leggyen­gébb ellenérvként is szerepelhet­nének a borsó gépi aratásának előnyeivel szemben. Gy. J. Az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság felhívása a kalászos termények cséplésével kapcsosaiban A tűzrendészeti szervek több alkalommal felhívással fordultak a lakossághoz, az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, gép­állomások dolgozóihoz, s ismer­tették a gabonaneműek behordá- sától a cséplés befejezéséig ter­jedő időszak tűzrendészeti szabá­lyait. A felhívások ellenére egyes gépállomások, állami gazda­ságok tűzrendészeti szem­pontból nem készítették elő kellően az erőgépeket, a kom­bájnokat, és nem tettek meg minden szükséges intézke­dést, hogy a cséplőcsapatok tagjai megismerjék a tűzren­dészet! előírásokat. A közömbösség ezen a téren igen súlyos következményekkel járhat. A szabályok megszegésé­re vezethető vissza az a tűzeset is, amely a bobai Uj Élet Ter­melőszövetkezetben keletkezett: László Sárnuel tsz-tag égő gyu­fát dobott a búzatáblába, s emiatt leégett tíz hold búza. Lo- vászhetény községben a traktor izzófejétől meggyulladt a szalma­kazal, a traktor, valamint a ka- zalozó, s a tűz következtében egy dolgozó életét vesztette. A íiszadadai Dózsa Tsz-ben a trak­torból kipattanó szikrától kelet­kezett tűzben száz mázsa takar­mányszalma, egy univerzál trak­tor, valamint egy elevátor égett el azért, mert az erőgépét nem látták el szikrafogóval. Ezek az esetek arra intenek, hogy a kalászos termények tűz­védelmét még szervezettebbé kell tenni. A gépállomásokon, az állatni gazdaságok és a termelő- szövetkezetek vezetősége folyama­tosan ellenőrizze áz erő- és csép­lőgépek, a kombájnok működé­sét és nyújtson segítséget a tűz­rendészeti szerveknek azzal, hogy a szabályok érvényesítését minden esetben szorgalmazza. Fordítsanak gondot arra, hogy csak olyan erőgépeket hasz­náljanak, amelyeket a tűz­rendészeti hatóság felülvizs­gált. Az erőgépet minden esetben csak a megbízott és a munkáért felelős személy kezelheti. A ésép- lés tűzrendészeti szabályainak megtartásáért az erőgép kezelője felelős- Fokozott gondot kell for­dítani a cséplőbrigád tagjainak tűzrendészeti oktatására. Biztosí­tani kell, hogy a cséplésben részt vevő erőgépeket a szüksé­ges tűzvédelmi felszerelésekkel ellássák. (Tűzoltófecskendő, ta­karóponyva, vontatólánc, csák- lya, szikracsapó, stb.) A cséplés megkezdése előtt az erőgép kezelője vizsgálja felül, az erőgép el van-e lát­va megfelelő szikrafogóval. A szikrafogót szükség szerint meg kell tisztítani a lerakodott koromtól Az erőgép körül 5 mé­ter széles tűzvédelmi sávot kell létesíteni és onnan minden ég­hető anyagot el kell távolítani. A tűzvédelmi sávot a cséplés megkezdése előtt öntözzék meg és tartsák állandóan nedves ál­lapotban. Az erőgép közelében üzemanyagot csak a tankoláskor szabad tartani, szabványos hor­dóban, vagy edényben. A többi készletet a géptől és a kazaltól legalább 20 méter távolságon túl, jól zárható vashordóban,'a Nap hő­hatása ellen védve, a tűzveszé­lyes folyadékok tárolására vonat­kozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni. Az erőgépet csak felügyelet alatt szabad üzemeltet­ni. Fokozott gondot kell fordí­tani arra, hogy az izzófejes trak­torokat megfelelő szikrafogóval lássák el. A cséplés körzetében harminc méteren belül dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad. Az erőgépkezelők minden reg­gel, a munka megkezdése előtt tartsanak tűzrendészeti eligazí­tást, oktassák ki a dolgozókat* Mielőtt a cséplést megkezdenék, győződjenek meg arról, hogy az erőgép az előírásoknak minden tekintetben megfelel-e és csak azután kezdjenek a munkához. Fontos, hogy az erőgépet és a cséplőszekrényt vontatólánccal kössék össze és a cséplőszekrény zsámolykerekét rögzítsék. A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága fokozottabb ellenőrző tevékeny­ségre utasította területi szerveit. A tűzrendészeti hatóságok a sza­bályok megszegőivel szemben el­járást indítanak és ha szüksé­ges — s súlyosabb esetben — büntető eljárás megindítását kez­deményezik. XX. És én kerültem a tekintetedet... Csak akkor néztem rád, amikor elfordítottad a fejedet, vagy az őszi esőbe bámultál..: Azt gon­doltam magamban, hogy cinikus vagy, üres és megátalkodott. A vér neked annyi, mint a száraz földnek a permet... de miért nem szóltál?... Mondd meg, hogy miért? Miért nem kiáltottad, a 'Bokáig ér (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ARP AD kizsákmányolásról hadart, az A bíró megrázkódik, de a két­hogy igazságtalanság? Miért ártatlanságról és a pártot emle- ségbeesett, koloncos őrület nem keresi. előszobaajtón kegyelemért ko­pogjanak. Vár és várni nagyon rossz. A legszomorúbb időtöltés. Nyugta­lanul kedvszegetten, súlyos ár- nyékokkal. • így csak a halált, vagy a haj­nalt lehet várni. A bíró kezére támasztja a fe­jét. A semmibe néz. Az igazságot hallgattál konokul és érzéktele- nül a halál előtt? Ha szólsz, is­gette, de mindez olyan távoli volt. Hidd el! Kockás is.. És ő ten bizony mondom, akkor én se mondta, hogy százan volta­hullik le róla. Nincs hová menekülnie. (Tömör Károly nyugdíjas bíró A szoba az övé. A szél nem. csak ennyit tud arról, ami ezer­életfogytiglant adok.. Isten bi- tok... Vékony, félszeg alakja el- Az asszony az övé, az éjszaka kilencszáznegyvenhárom őszen zony mondom... Még annyit sem mosódott a tárgyalóteremben... nem. Kálmán István besúgóval a bőr­áruitól el magadból, hogy saj­nálhassalak... Megátalkodott vol­tál! Megátalkodottan vártad a Csak te voltál Bálint Csak te és a gyilkosság.. halált! És én neked hittem, nem nem volt... Miért nem mondtad, Kockásnak! Neked hittem, mert miért nem, te. Bálint Sándor? te hallgattál, te erősebbnek lát- Miért hagytad, hogy Kockás be- szottál, mint a vézna Kockás széljen? Neked elég lett volna Richárd... és mert neked kellett csak tíz szó... tíz... Nem... Tudom, hinnem.. a kegyelmes úr azt mondta, hogy gyelmes úr mindig többet mon- megátalkodottak vagytok. Szívósak dott volna... Ügyvédet se kap­ós kegyet'"n^k... Az volt^1 Bálmt tatok. Üres volt a védő helye. És Sándor... önmagadhoz. Csak az üres volt körülötted a kegyelmes úr. A hangja. Kockás gazdátlanul hintázik a sötétben. Észreveszi a csöndet. Sándor. Az ablakba áll. tönben történt. Többet ezután se Meg a Tekintete az utcára esik és tud meg. Soha). Most bágyadtan a semmit nézi. Csodára vár. Vár. Talán majd Dagadt, álmos szemekkel, az megnyílik alatta a narancsszínű, órát keresi. Áll. hézagot eresztett parkett, a föld­A falhoz vánszorog. szinti lakás izzadt, éjszakai bo­A vékony, cifra kulcs halkan málya és megnyílik alatta a fene- A kegyelmes úr... igen, hogy nem lett volna elég. A ke- az óra finom gyomrába harap. ketlen pokol. Talán átzuhan a Az óra jár. föld gyomrán és ha szerencséje Ott, ahol abbahagyta van, akkor kiszökkenhet a túlsó A bíró körülnéz. Szikkadt, oldalon, valahol Dél-Amerikában, levegő görbe árnyéka imbolyog a szó- S az is lehet, hogy csodálatos tud ilyen lenni, aki elhiszi, amit Bálint Sándor... Nem mondtatok bábán. A kancsóból a virágokat erejű madarak libbentik szárny­/ 1 TT- bínkálnr, "AT aWI «rí « r* iwnnntl T7~ ««!-«« « « J '* „ i U ‘ ... csinál.. Ha akkor kiabálsz. Nem Nem kiabáltál... Tömör Károly felállt, össze­zsugorodott meg az igazat! Kockás se mond- öntözi, ta, hogy százan vagytok! Miért? Rokkant. Miért nem mondtátok meg7... Miért nem védekeztetek?... Ki Alakja már nem bír a csillár mondja meg nekem most már az nincs ereje. ra, viszik a semmibe. Ahova most néz. Ahol nincs Fáradt és béna. igazságszolgáltatás és ahol belé­Atmenne a hálószobába, de pés előtt a ruhatárban kell hagy­fényszikráiban megkapaszkodni, igazságot?... Hát beszélj Bálint van Molnárnak? Minden széthullott. Az ablakba áll. Erős szél fúj. Vacognak az ablaktáblák. Vacognak a bíró fogai. (Kockás valamit érthetetlenül Sándor! Igaza ni a lelkiismeretet. A bíró visszaül a székre. Vár. Messze menni innen. Nagyon Nem tudja, hogy mit. Bíbor- messze, mert a részeg dermedt­Beszélj! ... Ha élnél és tudnál mellényű hajnalt, vagy nyugal- ség éhesen harapdálja róla a beszélni... Ha nem ítélt volna ha- mat, a szerkesztő telefonhívását test melegét. Ha a bútorokat Iáira Tömör Károly törvényszéki vagy a halált. Vagy Bálint Sán- érinti, mintha ujjairól lefagyna dór és Kockás Richárd kommu- a bőr. nista halálraítélteket, hogy az (Folytatjuk) bíró). A szél az ablakba csap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents