Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-13 / 163. szám
1961. július 13. VOLNA MEG SEJ NÉPÚJSÁG *3 Aratás Miszlán Elhagyjuk Miszla-Bikádot, fordul egyet az országút és a szép, romantikus völgyből dombtetőre emelkedünk. Keresztút-dűlőnek nevezi a nép ezt a tájat, ahol gazdag termést ígérő búza- és rozstáblák terülnek el az országút mindkét oldalán. Megállunk a dombtetőn, s kitárulkozik előttünk a miszlai táj szemet gyönyörködtető képe. Bal felől, a búzatábla szélén, a mezei út mellett cséplőgép árválkodik. körülötte felszerelés. Kombájnszérűnek nézzük ezt a rögtönzött „mezei üzemet”, s mgindulunk irányéba. Közeledvén vesszük észre, hogy a cséplőgép árnyékában két férfi jegyez, számol, nekibuzdulva. Mint a kölcsönös bemutatkozásnál meg tudjuk: az egyik Kovács Mihály, a szövetkezet növénytermesztési brigád vezető je, a másik Borbély István, a gyönki gépállomás körzeti szerelője. — Most éppen nem működik a kombájnszérű — mondja Kovács Mihály. A gépet hajtó kormost is szántásra fogtuk. Ugyanis, ahogy aratunk) úgy szántunk. Valóban azt látjuk, hogy a learatott táblákon a miszlaiak igyekeznek a szántással s mint később Bercsényi Béla főagroncynustól megtudjuk, nem is akárhogyan törik fel a tarlót, nyári mélyszántást végeznek, s mindjárt utána rámennek a földre a gyűrűshengerrel, betakarják a szántást. így van ez jól, hogy a miszlaiak hívei a nyári mélyszántásnak. Árpatarlójuk sincs már szántatlan, sőt az árpaföldre 85 hold napraforgót is elvetettek, zöldtrágyának szánva. Hallgatjuk a brigádvezető beszámolóját és megindulunk a lejtőn a learatott búzatáblán, az akácsor felé, ahol az AC—400-as kombájn szinte féloldalra dőlve fordul neki egy újabb búzarendnek. A kombájnnak Preisz György a vezetője, a zsákoknál meg a szalmánál pedig Eger Sándor, Fazekas József és Kiss János serénykedik. Igyekeznek nagyon a gépi aratással is, de most már a kézi aratásnak is neki kell feszülni, mert bizony innét a Keresztút- dűlő tetejéről látni lehet, van még bőven aratnivaló Miszlán Itt is, a Keresztút-dűlőben, aztán az öreg-hegyen, a Pogány- hegyen, meg a Kenderföldeken mintegy 400 hold várja az aratást. Kezdetben a miszlaiak idegenkedtek a kézi aratástól. A szövetkezeti gazdák egy része nehezen ragadott kaszát. Ezért most egy kissé el is maradt a munka. Persze a lemaradást felszámolják még ezen a héten Miszlán. Köszönhető ez a jó politikai munkának is, annak, hogy a szövetkezet vezetői, meg Ko- zsuh Pál budapesti pártmunkás Kereszt Istvánnal, a Földművelésügyi Minisztérium szakemberével házról-házra járnak: házi agitációt végeznek.- Az emberek egyre többen értik meg Miszlán is, hogy a jó szövetkezetét jó munkával lehet megteremteni és a imúlt hibáit éppen most, ezen a nyáron kell kijavítani még akkor is, ha a munka áldozatokat követel. A jó politikai munka eredménye az is, hogy ma már 40 kézikaszás vágja a rendet és vasárnap sem szünetel a munka. A múlt vasárnap például 70-en dolgoztak a határban, arattak, keresztekbe rakták a kévéket, hordták fel a szénát. Sok olyan ember is kaszát, sarlót ragadott, aki eddig nem dolgozott rendszeresen a közösben. Nagy erőpróbája a miszlai új- Barázda Tsz-nek az idei aratás. — Éz az első vizsga az idén — mondotta Séta Béla, a szövetkezet új elnöke. Valóban vizsga ez, méghozzá olyan vizsga, amelynek a sikerétől az évvégi utolsó vizsgának, a zárszámadásnak a sikere is függ.- is - OS A szövetkezeti ipar seregszemléje Szekszárdon Tanfolyamok a népművelési munkások politikai és szakmai ismereteinek gyarapítására A nyár folyamán a községekben csökken a népművelési tevékenység. így ez az időszak alkalmas arra, hogy a népművelés munkásai tanfolyamokon gyarapítsák politikai és szakmai ismereteiket és a megnövekedett tudással készüljenek fel az új évad feladatainak megoldására. Megyénkben is több tanfotyamot szervezett ezekben a hetekben a megyei tanács művelődésügyi osztálya. A népi tánccsoportok vezetői Mohácson, a Baranya és Somogy megyei táncegyüttesek vezetőivel együtt vesznek részt közös tanfolyamon, amelynek tapasztalatcsere jellege is van. A tanfolyam július 10-től 22-ig tart. A színjátszó csoportok rendezői számára július 14-től július 29-ig szerveznek tanfolyamot. E héten fejeződik be a karvezetők szekszárdi tanfolyama, július 17-én pedig Bonyhádon a tiszteletdíjas népművelési dolgozók, művelődési otthon igazgatók, könyvtárosok, népművelési ügyvezetők jönnek össze, mintegy százharmincán, egy hétre, hogy gyarapítsák ismereteiket. A tanfolyamok részletesen foglalkoznak a szakmai problémák mellett kulturális életünk politikai kérdéseivel és úgy készítik fel a hallgatókat, hogy a tanultakat már közvetlenül is felhasználhassák az őszi és téli gyakorlati munkában. ló munkaszervezés — gyors aratás A Fácánkert, Júlia-majori Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai sok esetben elmondották, hogy ez évben nehéz aratás lesz, mert a kalászosok jól fejlődtek, nagy a szalma, sok és nehéz munkát kíván az aratás, a betakarítás. Simon Vendel, a termelőszövetkezet elnöke sokat foglalkozott azzal, hogy az idős tsz-ta- gok miként fogiék bírni ka szánként a közel 10 hold aratását. A tsz vezetősége az aratás megkezdésekor mozgósította az egész tagságot, bevonták az állatgondozókat és az olyan nőtagok férjeit is, akik más vállalatnál dolgoznak. így növelni tudták az aratópárok számát és július 10-én befejezték az őszi árpa, a rozs és a búza aratását. Learattak 44 hold őszi árpát, 28 hold rozsot és 120 hold búzát, A jó munkáért dicséret illeti a termelőszövetkezet egész tagságát, különösen az idősebb tagokat, mint Ferkelt György, Keserű Sándor, Petz István, Puxler Antal, Oláh János, Oláh Ferenc, Petz István brigádvezetö, Lehőcz Istvánná könyvelő, akik kivették részüket az aratásból. — u gy — Gazdag tartalomma! íelent meg a Magyar Mezőgazdaság legújabb száma A TOLNA MEGYEI kisipari szövetkezetek 1961. július 2-től július 15-ig tartják megyei termékbemutató kiállításukat. A kiállításon Tolna megye kisipari szövetkezetei közül 23 szövetkezet mutatja be termékeit Szekszárd város dolgozóinak, sőt nyugodtan mondhatjuk, egész Tolna megyének. A kiállításon láthatók azok a termékek, melyeket a megye szövetkezeti ipara a belkereskedelem részére készít és a kereskedelmi hálózaton keresztül kerül eladásra megyei és országos telítésben. Ugyanakkor bemutatják azokat a termékeket is, melyeket exportra, a népi demokratikus országok részére és a tőkés országok részére készítenek. KÜLÖN KELL MEGEMLÍTENI a megrendelésre készülő termékek bemutatóját, melyet szövetkezeteink a vevők egyéni ízlésének és kívánságainak megfelelően a lakosság részére készítenek. A kiállításon női- és férficipőből több mint 160 párat mutatnak be. Férfi- és női ruhákból több mint 80 mintadarabot láthat a közönség, bútorból a hagyományos bútorokon kívül a legújabb típusú kombinált és hangulat szobaberendezéseket is bemutatják. Nehéz volna itt most számot adni arról, hogy mi volt a legszebb a kiállításon és mely termékek azok, amelyek megnyerték a nagyközönség és a kereskedelmi szakemberek tetszését, azonban nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kiállított termékek a fejlődést tükrözik, ami az utolsó évek során a Tolna megyei kisipar; szövetkezeti mozgalomban végbement. A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL következtetni lehet arra, hogy a szövetkezeti iparban dolgozó szakemberek állandóan fejlesztik szakmai tudásukat és a különböző szaktanfolyamokon keresztül biztosítják a műszaki színvonal állandó emelkedését, mely csaknem valamennyi termékben a termékek minőségében, azok formai és színösszetételében jut kifejezésre. Megmutatta azonban a kiállítás azt is, hogy milyen feladatok állnak a szövetkezeti ipar előtt; ha hivatásának meg akar felelni és a lakosság részéről Jelentkező igényeket a legmesszebbmenőkig kj akarja elégíteni. Bizonyíték erre az a körülmény, hogy a kiállítást megtekintő sok ezer látogató szóban és írásban mondotta el véleményét. A látogató, mint vevő, vagy mint megrendelő, tárgyilagos bírálatával ismertette kívánalmát, amely az elkövetkezendő időkben megszabja a megye kisipari szövetkezeteinek fejlődését, illetve működésének irányát A Tolna megyei KISZÖV-nek és a megye szövetkezeteinek a helyes javaslatokat figyelembe kell venni, a közönség igényeinek további ki-i 18. (Most mi lesz? ... Hát most mi lesz ezután?,.. Kinek van igaza? Kinek? És ki mondhatja meg az igazat?) Abbahagyja az olvasást. (Emlékszem, hogyne emlékeznék, Igen, Bálint Sándor és Kockás Richárd ... Persze, hogy emlékszem. A kegyelmes úr az igazságügyi minisztériumból akkor telefonált először, amikor az aktákat leküldték. Igen, a telefon beszélgetés végén azt mondta, hogy a kormánykörök elrettentő, példás ítéletet várnak és a hosz- szadalmasságot kerülni kell. Az ügy egyszerű, azt is mondta, két politikai fogoly óvatlan pillanatban lemészárolta, agyonrúgdosta a legpéldásabb magaviseletű rabot ...) A bíró csüggedten tenyerébe ejti az állát. Fehér, mint az éjszakai hó. (Én is azt hittem... én is, hogy egyszerű gyilkosság. Szerencsétlen rabok, akiket a bíró titokban sajnálhat, ha akarja, mert a gyilkosság száríthatta fel bennük a börtön penészes szagát. A gyilkosság, amely pillanatnyi élet- szükségletet jelentett a sárga, po- loskás falak között... Óh istenem, hát azt hittem, hogy közönséges dúvadak, akikhez illik az erőszak, akik ölnek, mert különben őket öli meg a börtön. A fanyar cementszag . . . Nem is tudom, talán ha a kegyelmes úr nem telefonál... talán ... talán életfogytiglant adok? ... Nem tuelégítése érdekében, valamint az Új vevőkör megszerzéséhez. A KIÁLLÍTÁSNAK KÉT FÖ CÉLJA van, az egyik, hogy bemutassa a megye és a város dolgozóinak a szövetkezeti ipar termékeit, a másik, hogy a bemutatott termékeken keresztül a divatot, az ízlést bizonyos fokig helyesen irányítsa. Az a véleményünk, hogy a kiállítás ezen kettős feladatnak megfelel és a sok gazdag tapasztalat mellett a javaslatok figyelembevételével megadja a lehetőséget munkánk további javításához és eredményeink növeléséhez. Pollák Andor KISZÖV o. v. Ezen a héten gazdag tartalommal jelent meg a Magyar Me zőgazdaság 28. száma. Az üzem- szervezési rovatban dr. Soós Gábor: „Fokozzuk a nyári mező- gazdasági munkák szervezettségét” című cikkében több hasznos tanácsot, követendő módszert ajánl a termelőszövetkezetek vezetőinek. Ugyancsak az üzemszervezési rovatban találjuk „A szakmai vezetés a fóti Vörösmarty Tsz-ben” és az „Aratás és csép- tés megszervezése Enyingen” című cikkeket, amelyek mintegy gyakorlati kiegészítései az előbbi elvi jellegű írásnak. A továbbiakban dr. Lammel Kálmán ír a szántóversenyek ta'Bokáig e?<®VJ7 (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD dóm ... Őrület, hogy nem tudok semmit!) A bíró az asztalra borul. (Rettenetes, ha elhiszem, amit Molnár mondott!... Akkor a két kommunistát megöltem! Én! Tömör Károly! Nyugalmazott törvényszéki bíró, akivel ma a párt- titkár barátságosan kezet fogott! ... Nem tudom elhinni! Nem bírom elhinni!!!... Szörnyű arra gondolni, hogy én ítéltem halálra őket... Lesz nekem még ezek után lelkiismeretem? Tudok én ezután valakinek a szemébe nézni? ... Embertelenség volt, amit velem műveltek!... Senki nem mondta, hogy ez a két fogoly besúgót ölt, senki nem mondta, hogy száz fogoly, hogy... Merte ezt valaki mondani? ... Senki... ó kegyelmes uram, kegyelmes uram ... mit tettél Tömör Károly bíróval!) A falióra megáll. Utolsó, halk koppanása még megnyergeli a csendet, aztán a bíró egyenletes lélegzése egyedül marad a szobában. (Molnár hazudott! Molnár hazudott! . .. Mondjátok, hogy abból, amit mondott, egy szó sem igaz, csak propaganda volt! Valamelyik brosúrában olvasta és ... Ó nem. Nem és nem. Tudom, hogy úgy volt, ahogy Molnár mondta... kihűlt szemekkel, hogy hová lett abból a bíróból az emberség, aki a két kommunistát ártatlanul halálra ítélte? ... Szörnyű ... ha Molnár megtudná ... megtudná, hogy én voltam ... Te úristen! Talán a nyugdíjamat is elvennék .. . Soha, soha nem tudhatja meg senki! Soha!...) Az óra némán fekszik a falon. Csillogva, bogárfeketén, mintha ravatal lenne. (A kegyelmes úr! Az ügyész! Mindenki? ... Hát gazemberek voltak? Elhitették velem, hogy a kommunisták nemcsak illegális újságot szerkesztenek, nemcsak kormányellenes jelszavakat festenek a falra, nemcsak agitálnak ... de gyilkolnak is? Elhitették velem, hogy aljasok és a szemük se rebben, ha ölni kell!... El. Elhitették. Hagvták hogv egy nyomorult humanista bírósági kukac csak addig lásson, -meddig cimborája a porban, a füvek közt! pasztalatairól és rajzokkal illusztrált cikk ismerteti az ideiglenes gabonatárolás jó módszereit. A lap állattenyésztési rovatában nagy érdeklődésre tarthat számot Dohy János: „Hogyan fokozhatjuk szarvasmarh--állományunk szaporaságát” és dr; Szécsényi Árpád—Süpek Zoltán: > A tőkesertés-előállítás leggyorsabb módja« című cikke. A Magyar Mezőgazdaság melléklete ismerteti a legfrissebb jogszabályokat, néhány szakmai útbaigazítást ad és válaszol a szerkesztőséghez érkezett kérdé- I sekre. Hagyták, hogy én is gyilkoljak! A bíró! A makulátlan!... Tűrték, tűrték, mindenki, hogy negyvenöt után évekig, ha kommunistákat láttam, mindig erre a két emberre gondoljak .. . Mindig az ártatlannak hitt, meggyilkolt Kálmán István állt közöttünk ... Én, én, a közbűntényes bíró, aki negyvenöt előtt egyszer látott eleven kommunistákat maga előtt... Nem, nem tudta elmosni bennem semmi igazán ezt az emléket. Semmi. A kézfogások se. Ha a kommunisták kezet fogtak velem, mindig a hátam bor- zongott. Nem tehetek róla ... Sze műkben mindig a két vádlott hideg, megvető pillantását láttam. A nyugodtat, a kifürkészhetet- lent... Mindig és mindig reszkettem. Nem tehettem semmit. Még negyvenhétben is, esténként, lefekvés előtt Máriával eltorlaszoltuk az ajtót, mert attól féltem, hogy a kommunisták éjszaka értem jönnek ... Régi bíró vagyok ... ki tudhatta? Szörnyű ez!) Tömör szédülten ismét olvassa a tudósítást. (... Bálint Sándor és Kockás Richárd kommunista agitátorokat és gonosztevőket korábban sú lyos szabotázscselekményekért és egyéb terrorista bűnök miatt többévi börtönbüntetésre ítélték... A két elvetemült haramia fantasztikus, szadista kegyetlenséggel megölte rabtársi\ Kálmán Tstván kereskedősegédet.) (Folytatjuk.)
