Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 196Jkjúlius^Jc^ Hatalmas tömegek tüntettek az algériai nemzeti tiltakozás napján Párizs (MTI): Algériában a muzulmán tömegeket általános sztrájkra és tiltakozó tüntetésre szólította fel a Nemzeti Felsza- badítási Front és az Algériai Kommunista Párt. Július 5-ét nemzeti tiltakozási nappá nyilvá- n'tották. Az algériai nép a sztrájk kai, a megmozdulásaival az or­szág felosztására és a Szahará­nak Algéria területéről való le­választására irányuló francia tervek ellen és általában a füg­getlenség, a területi integritás és a francia—algériai tárgyalások újrafelvétele mellett áll ki. Az Humanité közli az Algériai Kommunista Párt egyik röplap­jának szövegét: Politikai téren Algéria felosz­tásának elgondolása egyöntetű el­lenállást vált ki Algériában is, Franciaországban is, a világköz­véleményben is — szögezi le röp­lapjában az Algériai Kommunis­ta Párt. Franciaországban a közvéle­mény ellenségesen foglal állást a felosztási tervvel kapcsolatban, mert ez a háború folytatását je­lentené és megsemmisítené a két ország közti jövőbeni együttmű­ködés minden esélyét. Végül a nemzetközi közvéle­mény — elsősorban az algériai nép hű szövetségesei: a szocialis­ta államok és az ázsiai-afrikai országok — elítéli a felosztás bű­nös politikáját. Az ENSZ Algé­ria szuverenitásának és területi integritásának elvét támogatta. Gyakorlatilag — folytatja az Algériai Kommunista Párt röp­lapja — az enklávéknak nem lenne semminő esélyük a fenn­maradásra. A felszabadító hadse­reg az egész algériai néppel együtt megakadályozná, hogy a Tlemcen vize Oranba, a földgáz és a kőolaj Bouglé-ba eljusson. Az Europe 1. rádióállomás al­gíri tudósítója szerdán reggel ilyen helyzetképet adott: Minden eddigit felülmúló katonai és rend őri készültség van a városban. Algír belvárosában egyetlen mu-> zulmánt sem látni. Az arab óvá­rost, a Kasbaht csendőrség veszi körül, mindenütt drótakadályok, páncélautók, tankok. Az arab­lakta külvárosokban ejtőernyősök sorakoznak fel. A rohamrendőr­séget a hatóságok tartalékban hagyják. Egyetlen muzulmán üz­let sincs nyitva. Elszórva látni egy-egy autóbuszt. A muzulmán dolgozók, kereskedők sztrájkja ! teljes. Délelőtti híradásában az Euro­pe. tudósítója azt jelentette, hogy az ejtőernyősök erőszakkal felfe­szítik a redőnyöket, kinyitják a muzulmán boltokat, elsősorban a pék üzleteket. Halálos áldozatai Tannak a rendőrséggel való összecsapásoknak Algír (MTI): A szerda délelőt­ti órák viszonylagos nyugalma után déltájban egymás után ér­keztek a jelentések az Algéria különböző városaiban lezajló tűn tetésekről, véres összetűzésekről. A nemzeti tiltakozási napnak már is vannak halottai. Az AP nem­hivatalos becslések alapján 13 halálesetről számol be és ötven­nél többre tartja a sebesültek számát. Algírban a muzulmán város­negyed mozdult meg először. Tűn tető csoportok járták az utcákat, az FEN zászlóival, „Él­jen Ferhat Abbasz!” kiáltásokkal. Mindenünnen felhangzott a mu­zulmán nők harcra hívó „Ju-ju!” kiáltása. Az arab negyed fölött helikopter keringett, hogy a tö- mörülési központokat megfigyel­je. A rendőrség gumibotokkal támadt egy mintegy hatszáz fő­nyi tüntető tömegre, amely pusz­ta kézzel és kövekkel védekezett. Milianában véres összetűzések voltak, öt személy meghalt, sok a sebesült A tüntetők zöme fia­talokból tevődött össze. Telergmában kétezer muzulmán csapott össze a rendőri erőkkel. A rendőrség tüzelt, két muzul­mán meghalt, öt (megsebesült. Constantine-ben négy-ötezer em bér vonult fel csoportokban. A város különböző részeiben össze­csaptak a karhatalommal. A tün­tetők vasrudakkal, botokkal, bo­rotvapengékkel és egyéb alkalmi fegyverekkel küzdöttek. A karha talom előbb könnyfakasztó grá­náttal próbálta a tömeget szét­oszlatni, majd fegyverét használ­ta. Ketten meghaltak, sok sebe­sülés történt. Castiglione-ben és Blidában, Koleában és Zeraldában — az Al­gírtól nyugatra fekvő helységek­ben ugyancsak összetűzések vol- ■ tak. A forgalom megszakadt Bli- da és Castiglione között. Castig- lionében az összetűzések után — amelyekben két ember meghalt, 13 megsebesült — elrendelték a kijárási tilalmat. Berardban az Algírtól hatvan kilométerre északra fekvő tengerparti város­kában a rendőrség szintén fegy­verrel próbálta visszatartani a tüntetők tömegeit. Három ember meghalt, hét megsebesült. Setifből is érkeztek jelentések 1 tüntetésekről. Itt is sebesülések történtek. Szovjet-vietnami közös közleményt adtak ki A német kérdés Európa számára a legsürgősebb megoldást követelő probléma. A megoldás lehetősége adva van, s jellemző, hogyan közele­dik ehhez a fontos problémá­hoz a Német Demokratikus Köz társaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A német kérdés elsősorban a németek ügye, de Európa népei számára sem kö­zömbös a megoldása, mert egyet len nép sem nézheti tétlenül, hogy Európa szívében egy új háború tűzfészkét teremtsék meg és tartsák fenn. A Német Demokratikus Köz­társaság azokat a pontokat ke­resi, amelyek alapján megegye­zés jöhet létre a két német ál­lam között, ezért terjesztett Bonn elé egész sor javaslatot. Adenauer épp az ellenkezőjét teszi: minden konstruktív ja­vaslatot elutasít, s érvelésével azokat a pontokat keresi, ame­lyek a két német államot ma még elválasztják egymástól. Ilyen alapon utasitotta el Bonn az NDK javaslatát az elmúlt napokban az ország újraegyesí­tésére, sőt nem átallott régi, provokációs hangú kijelentése­ket sem tenni. Ugyanakkor azonban Nyuga­ton egyre több olyan megnyi­latkozás hangzik el vezető poli­tikusok szájából, amelyeket a józanság és a történelmi fele­lősség diktál. Az Adenauer-kor- mány politikája és érvei régen a múlté. S a jelek azt mutatják, hogy egyre kevesebb nyugati politikus rokonszenvez ezzel a revansista magatartással. Isme­retes Montgomery tábornagynak nemrég megjelent cikke, amely­ben figyelmezteti a Nyugatot, hogy az NDK létével számolni kell, s a német kérdést, első­sorban a berlini kérdést, minél előbb meg kell oldani. Az ame­rikai lapvélemények megoszla­nak. Egyes újságok »határozott cselekvésre« szólítják fel Ken­nedy elnököt, s ezekből a cik­kekből nem hiányzik a háborús uszítás sem. Más lapok átérzik a berlini helyzet rendezésének fontosságát, s az »erő fitogta- tása« helyett a békés megoldást sürgetik. Érdemes részletesen foglal­kozni az ismert francia szo­cialista politikus, Jules Moch cikkével, amely a Figaróban je­lent meg. Moch sürgeti az NDK elismerését és síkraszáll a mi­előbbi tárgyalások mellett. Moch úgy véli, hogy a Nyugat lassú, habozó magatartása csak árt az ügynek, s azt írja, lehetséges Berlin kérdésében olyan átme neti megoldást találni, amely a politikai légkört mérgező vitás helyzetben mindkét fél számá­ra elfogadható megegyezést te­remt és lehetővé teszi a lesze­relési tárgyalások folytatását. Mert ha bűn lenne Berlin miatt nukleáris háború kirobbantását tervezni, — írja Jules Moch, — az is esztelen dolog lenne, ha e problémát nem kapcsolnánk össze a fegyverkezési hajsza be­fejezésének kérdésével. Az em­beriség az általános és ellen­őrzött leszerelésre vágyik. A berlini kérdést meg kell oldani, ezt követeli nemcsak Európa, hanem a világ vala­mennyi népének érdeke. Mind­addig, amíg a berlini probléma fennáll, fenyeget a háborús ve­szély, s ez a megoldatlan kérdés útjában áll annak is, hogy a németek rendezzék saját ügyü­ket, az újraegyesítés időszerű kérdéseit. Csőmbe parlamentje visszatáncolt a leopoldvillei megegyezéstől Moszkva (TASZSZ). A szovjet fővárosban közzétett szovjet— vietnami közös közlemény meg­állapítja, hogy »a jelenlegi nem­zetköz; helyzet kedvezően alakul a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség és a demokrácia erői szempontjából, amelyek fölény­ben vannak az imperializmus, a reakció és az agresszió erőivel szemben«. A Moszkvában lefolyt megbe­szélések ezúttal is megerősítették »a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mánya nézeteinek teljes egyezé­sét a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban« — hangzik a köz­lemény és rámutat, hogy a kom­munista és munkáspártok I960, novemberében megtartott moszk­vai értekezlete után »még jobban megerősödött a szocialista tábor összes országainak összefogása, megszilárdult a nemzetközi kom­munista mozgalom szolidaritása«. A közleményben kifejezésre jut az a mélységes meggyőződés, hogy a békés együttélés biztosí­tásához és a világháború veszé­lyének elhárításához valóra kell váltani az általános és teljes le­szerelésnek a szovjet kormány által javasolt programját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kijelen­tette, határozottan támogatja a szovjet kormánynak a német bé­keszerződés haladéktalan meg­kötésére vonatkozó javaslatát Mindkét kormány úgy véli, hogy a német békeszerződést az idén alá kell írni. A két kormány szükségesnek tartja a laoszi helyzet mielőbbi békés rendezését. A szovjet kormány kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Kon mánynak Vietnam egyesítésére vonatkozó javaslatait, valamint a vietnami népnek azt a jogos kö­vetelését, hogy szűnjék meg az idegen beavatkozás Dél-Vietnam belügyeibe. Mindkét kormány erélyesen el­ítéli Tajvan szigetének az Ame­rikai Egyesült Államok által végrehajtott törvénytelen meg­szállását, amely »a Kínai Nép- köztársaság ellen irányuló ag­resszív cselekedet«. A két fél ki­jelenti, teljes mértékben támo­gatja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságnak Korea békés egyesítésére vonatkozó javasla­tait A megbeszélések és a tárgyalá­Genf (TASZSZ). A laoszi nem­zetközi értekezlet kedden rendes ülést tartott Anglia képviselőjé­nek elnökletével. J. Steeves, az Egyesült Álla­mok képviselője hosszú perceken át ismételgette azt, amit a dél­vietnami hatóságok küldötte mondott el. Annyira elragadtatta magát, hogy azzal a nevetséges állítással is előhozakodott, hogy az értekezlet munkájának ered­ménytelenségéért nem az Egye­sült Államok és partnerei hibáz­tathatok. Az ülés végén felszólalt Vong- vichit, a Laoszi Hazafias Nép­front pártja küldöttségének ve­zetője. »Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok mesterségesen akadályokat támaszt a zürichi megegyezés végrehajtásának út­jába, akadályozza a laosziakat abban, hogy megteremtsék a nemzeti egyetértést és rendezzék saját belső problémáikat« — je­lentette ki Vongvicht és megálla pította, hogy ezért a genfi ta­nácskozás egyhelyben topog. — Értekezletünknek már van alapja arra, hogy megvitassa Laosz függetlenségének, szuve­renitásának és semlegességének kérdését. Azt állítani, hogy a tűz szünetnek és az idegen csapa­tok kivonásának kérdését elébe kell helyezni Laosz független­sége, semlegessége és szuvereni­tása kérdésének, a kérdés fejte­tőre állítását jelenti. Vélemé­nyem szerint — folytatta Vong­sok folyamán megvitatták a szo­cialista és kommunista építés kérdéseit is. A közlemény hang­súlyozza mindkét kormánynak azt az egyértelmű törekvését, hogy továbbra is minden módon fejlesztik a két ország politikai, gazdasági és kulturális együtt­működését. vichit — az értekezletünknek Laosz függetlensége és semleges­sége kérdésének konkrét megvi­tatására kellene áttérnie, tekin­tettel arra, hogy Laosz a maga képviselőin keresztül Züricbhen már megállapodásra jutott az ország semlegességének és füg­getlenségének tartalmát illetően". Puskin, a szovjet küldöttség vezetője szót kért, hogy meg­jegyzéseket fűzhessen az ame­rikai küldöttség felszólalásához. — Világos — mondotta —, hogy értekezletünk munkáját, ha azt akarjuk, hogy eredményes le­gyen, a semlegességről szóló nyi­latkozattal kell kezdenünk, mert ez a laoszi kérdés megoldásának alapvető dokumentuma. Sajná­lom, hogy az amerikai megbí­zott ilyen könnyen kezel egy olyan fontos dokumentumot, mint a Laosz semlegességéről szóló nyilatkozat. Semmiképpen sem oszthatom ezt a véleményt. — Az amerikai megbízott azt ajánlja, hogy a konkrét javasla­tok megvitatását az ellenőrzés kérdésével kezdjük. — A szovjet küldöttség — je­lentette ki Puskin — határozot­tan elutasítja a kérdések megvi­tatásának amerikai részről aján­lott rendjét, mert az ellenkezik a józan ésszel. Ilyen javaslatnak az amerikai küldöttség részéről' történt előterjesztését csakis újabb manővernek tekinthetjük, amelynek a célja, hogy akadá­lyozza az értekezlet munkáját. Elisabeth vilié (MTI): Miközben Csőmbe katangai bábelnök 71 tagú kíséretével országjáró kőrút­ján tartózkodik, hírügynökségi je­lentések szerint a katangai kép­viselőház úgynevezett alsóháza keddi ülésén 22 képviselő jelen­létében elutasította azt a meg­egyezést, amelyet június 24-én Csőmbe kötött a Leopoldville-i hatóságokkal. Mint ismeretes, a fenti megegyezést Csőmbe 24 órá­val szabadonbocsátása előtt írta alá. A katangai alsóház keddi rend­kívüli ülésén az alsóház elnöke közölte, Csőmbe csak azért írta alá a megegyezést, hogy vissza­nyerje szabadságát. A döntés sze­rint Katanga nem vesz részt a tervezett leopoldvillei össz-kon- gói parlament munkájában. Csőm Kairó (MTI): Az Arab Liga tanácsa kedden ülést tartott és megtárgyalta Kuwait felvételi ké­relmét. A délutáni egyórás meg­beszélést zárt ajtók mögött foly­tatták le, majd az értekezlet ma­rokkói elnöke sajtóértekezleten közölte az újságírókkal, hogy a tanács legközelebb július 24-én ül össze, miután Hasszuna, az Arab Liga főtitkára visszatér Irakból, Kuwaitból és Szaud-Ará biából. A Reuter és az AP az érte­kezlethez közelálló körökre hi­vatkozva jelenti, hogy Irak kép­viselője a tanácsban tiltakozott azellen, hogy Kuwaitot felvegyék az Arab Ligába. A delegátus ál­lítólag kijelentette, hogy a fel­vételhez az alapszabály szerint egyhangú döntés szükséges és kormánya vétót emel Kuwait felvétele ellen. A szaud-arábiai küldött vitába szállt az iraki megbízottal. Az iraki küldött közölte, kor­mánya jegyzéket intéz az Arab Ligához, cáfolva azt a híreszte­béék felbontják a júniusban kö­tött Vámunióra vonatkozó szer­ződést is a leopoldvillei kormány­nyal és Katanga továbbra is sa­ját külön pénznemét használja. Az alsóház ülésén ezenkívül min­den magyarázat nélkül elutasí­tották a megegyezésnek azt a pontját is, hogy Katanga részt vesz a volt Belga Kongó államai­nak közös hadseregében. A szavazás előtt a külügyi bi­zottság jelentést terjesztett be, mely azt állítja, hogy Csombénak letartóztatása idején nem volt joga kormányának nevében bár­miféle megegyezés aláírására, mert ebben az időben Katangá- ban háromtagú miniszteri kollé­gium gyakorolta az »államfő jo­gait«. lést, hogy Irak erőszakkal ké­szül megoldani a kuwaiti kér­dést. — Irak — mondotta a kül­dött — politikai eszközökkel kí­vánja rendezn; a problémát. Cá­folta azokat a híreszteléseket is, hogy Irak esetleg kilépne az Arab Ligából, ha Kuwaitot felvennék, Rámutatott, hogy „Nagy-Britan- nia igazolni igyekszik csapatösz- szevonásait Kuwaitban és az Arab-öbölben, s így akar csa­pást mérni az arab felszabadító mozgalomra Adentől Kuwaitig.” Hírügynökségi jelentések sze­rint az elmúlt 24 órában újabb ötven angol .szállítórepülőgép ér­kezett Kuwaitba, megrakodva ka­tonákkal és fegyverekkel. Anglia kedden hivatalosan ér­tesítette az Egyesült Arab Köz­társaság kormányát, hogy az an­gol flotta hadihajói a Szuezi csatornát kívánják használni út­ban Kuwait felé — közölte ked­den az angol külügyminiszté­rium szóvivője. Hozzátette, hogy ezt az értesítést kormánya „szo­kásos lépésnek” tekiati, A Laoszi Hazafias Front pártjának képviselője a genfi értekezleten megbélyegezte az Egyesült Államok halogató taktikáját Kuwait felvétess kérelme az Arab Liga tanácsa előtt

Next

/
Thumbnails
Contents