Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-05 / 156. szám
1961. július 5. TOLNA MFC* El NEPÜJSÄO Mi, tizenhatan A riport az életben folytatódik... XIV. A május elseje előtti utolsó munkanapon megemlékeztek egy rövid gyűlésen a munkás- mozgalom nemzetközi seregszemléjéről. Úgy döntöttek ezen az összejövetelen, hogy mivel szétszórtan laknak az ország különböző részeiben s mindenki haza akar utazni a családjához, mindenki a saját falujában vesz részt a felvonuláson. Közben megérkezett az örömhír: a vállalat vezetősége, párt- szervezete. szakszervezete úgy határozott, hogy a dombóvári „November 7” brigádot „Szocialista brigád” címmel tünteti ki. az elért eredményei, a kialakult közösségi szellem, a végzett társadalmi munka alapján^ Május 4-én került sor az ünnepélyre. Emelkedett hangulatban ünnepelték a közös munkasikereket. Közben természetesen a tőlük távol lévő Hajnal Antalra is gondoltak. Az ünnepélyen mindenki oklevelet kapott. Elhatározták, hogy Hajnal Antal oklevelét elküldik a katonai parancsnokság illetékes politikai tisztjének, s megkérik, hogy ő adja át és közölje: „visszavárják”. Még arra is volt gondjuk, hogy az ünnepélyről az újságban megjelent írásokat is elküldjék Hajnal Antalnak. Neki is része van a munkasikerekben, hát legyen része az örömben is. A »November 7« szocialista brigád egyik értekezletén elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a Szovjetunióban egy hasonló brigáddal és levelezés útján kicserélik tapasztalataikat. Lippai Lajos gimnáziumi tanár vállalta a levél megírását. A KISZ-szervezet pedig úgy határozott, hogy felveszi a Kapcsolatot a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet KISZ-szervezetével. Ha már kialakult és elmélyült a patro- nálási kapcsolat, miért ne legyen mozgalmi téren is kapcsolat a fiatalok között. A szakmai továbbképzés problémája nem újkeletű, már korábban is sok szó esett róla, s a szakkönyvtárat is ezért sürgették. A munka során azonban kiderült, hogy a növekvő feladatok a szakképzettség növelését is szükségessé teszik, s bizony még akad tennivaló. Jüngling László közölte a brigád tagjaival, hogy alkalomadtán szívesen tart szakmai előadásokat a különféle szakmai kérdésekről. Részben azért, mert a mindennapi munka meg követeli a tudást, részben pedig, mert többen szakmai vizsgát akarnak tenni, s az bizonyára a vizsgára való felkészülésnél is nagy segítséget jelentene. Közben rohannak a dolgos hétköznapok. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy a dombóvári transzformátor-állomást körülbelül fél évvel az előírt határidő előtt átadják rendeltetésének — a brigád jó munkája következtében. Szemlátomást készül a nagy mű. Közben észre sem veszik, hogy ők maguk is „épülnek”, változnak. A munka nemcsak az épületet, hanem az embereket is formálja. Változnak jellemben, emberségben. Olyan természetes dolog, hogy az ország különböző vidékeiről ösz- szeverődött együttes ma már összeforrott, jóban-rosszban összetart. Az is természetes dolog, hogy egyéni tulajdonságokkal rendelkeznek, de azt valamennyien alárendelik a közös célnak: a transzformátorállomás ügyének. Pedig ez nagy dolog: tizenhatféle egyéni tulajdonsággal közös célért küzdeni, méghozzá szembetűnő eredménnyel. Mesélik, hogy egynémelyikük milyen emberi gyengékkel rendelkezett a kezdet kezdetén, ma pedig már mintha nem is „ő” lenne. Megváltozott. Megváltoztatta a közösség. Pintér Ferenc például továbbra is megmaradt ugyan jóhumorú embernek. de — már nem, mint „mérnököt” keresik ... így hát együtt dobban tizenhat ember szíve. Együtt dobban ... Szeretném ezt végtelenül ismételni, mert ezt láttam, ezt éreztem, amikor köztük jártam. Hogy azóta mi történt, nem tudom. Egy fél órája kaptam a brigádtól ajánlott levelet, amelyben sürgetnek. hogy küldjem vissza a brigádnaplót, mert annyi érdemleges dolog történik náluk nap nap után, s azok ismét bejegyzésre kívánkoznak. „Egyébként jól vagyunk — íriák —, sokat dolgozunk minden nap. Továbbra is jó a kapcsolatunk a dombóvári Alkotmány Tsz parasztjaival. A minap segítettünk nekik a baromfitenyészetben. Várjuk a brigádnaplót, hogy bejegyezhessük az eseményeket.” A naplót megküldtem, hadd írják tovább a brigád dicsőséges történetét. A „riport” tehát az életben folytatódik... Rod a Ferenc A világjárt ember HA MEGBÍZHATÓ, PONTOS asztalosmunkát végző iparos iránt érdeklődik az ismeretlen Lengyelben, Magóts József asztalos- mestert ajánlják neki. Ha azt kérdezi, hogy kivel javíttathatná meg elromlott hangszerét: hegedűjét, klarinétját, trombitáját, vagy nagybőgőjét — ugyancsak ezt a nevet mondják. De ha az érdekességeket kutató arra kiváncsi, hogy ki a legviláglátottabb ember a községben, kinek volt a legkalandosabb élete, akkor is ennél a kis háznál köt ki, amelyben Magóts József lakik. Nem véletlen tehát, hogy én is ide kopogtattam be egyik délután. Kiváncsi voltam, hogy mit takar ennek a hetvennyolcéves embernek az élete, hogyan és hol tanult meg ennyi mesterséget? Mit csinál most? Tudja-e hasznosítani tudását? Jómódjában utazgatott-e külföldön, vagy a sors hányta-vetette idegen országok, népek között?... Hadd mondja el a választ ő: — Az én gyerekkoromban nehezebb volt az élet, mint most. Mesterséget akartam tanulni. Asztalosmesterséget. Meg is tanultam. De milyen volt akkor az inasok sorsa? A mester, az gazdánk volt. Gazdánk, mint a kutyának a gazdája. A tudományt majdhogy úgy kellett ellopni... Grácba kerültem, ahol az asztalosszakmában nem tudtam elhelyezkedni és egy hangszerkészítő gyárban dolgoztam két évig. Itt a kezembe került egy prospektus, amelyik konzervatóriumi felvételt hirdetett. Jóformán azt sem tudtam, hogy mi az a konzervatórium. Jelentkeztem, mert hajlamot éreztem a zene iránt. Nagybőgőzni szerettem volna megtanulni. . . Persze nem is válaszoltak a k ' lyemr■>. .. Konzervatóriumba menni minden előképzés nélkül? Ki hallott ilyent? ... INNÉT LIPCSÉBE KERÜLTEM egy hangszergyárba, ahol mindenféle hangszert gyártottunk. Közben tanultam is. Szükségem is volt rá, mert nem sokáig volt munkám. Egy-egy sztrájk titán könnyen munka nélkül maradt az ember. És ha ilyen okkal bocsátották el, szinte lehetetlen volt ismét elhelyezkedni. De akkor már megtanultam nagybőgőzni és klarinétozni, úgyhogy egy színház zenekarához kaptam szerződést Hamburgban. És ha valahol azt mondtam, hogy nem jól van, ahogy van, ha nem voltam megelégedve a munkakörülményekkel, vagy bármivel, könnyen odadörgölték az orrom alá: hogyha nem tetszik, menjek haza ... Sokszor megkaptam ezt. Valamiből élni kellett: munka nélkül lévén, egy tengerjáró hajó zenekarába szerződtem. De itt nemcsak zenélnünk kellett, ha- 1 nem takarítanunk is a második ' osztály utasainak kabinjait... < A hajóról meg akartam szökni. [ Nem a kalandvágy kergetett, ha- , nem a mindennapi betevő falat ( megszerzése ... Amerika partjainál akartam megszökni, de hajónk nem köthetett ki, mert Mexikóban forradalom volt. I Dolgoztam egy németországi szanatóriumban is, mint ápoló. Nagyon furcsa emberek voltak itt. Többségük ideabeteg. Közülük az egyik megkért, hogy rendeljek, vagy szerezzek a számára szocialista könyveket, újságokat. Én szereztem, de véletlenül rajtafogtak, és nagyon sok kellemetlenségem származott ebből, úgyhogy ott kellett hagynom ezt a munkahelyemet is. NEM SOKKAL KÉSŐBB kitört az első világháború és haza kellett jönnöm katonának ... ... A kaland, a hányattatás ennyi az életemben. Ez alatt az idő alatt tanultam meg nagy részét annak, amit tudok: hangszerjavítást, mert rákényszerültem. Persze soha nem bántam meg, hogy megtanultam ... Minden hangszeren játszom is: hegedülök, játszom trombitán, zongorázolc, klarinétozok ... Legszívesebben tárogatózok és nagy bőgőzök. Ma is sokan felkeresnek még, hogy javítsam meg a hangszerüket. Mert kevés a hangszer javító. Ha valaki javíttatni akar, egész kis hibákkal is Pestre kell utaznia, vagy felküldeni a hangszert. A mai fiatalok könnyebben tanulnak, kényelmesebben és sokuk mégsem becsüli meg ezt az alkalmat ... Bár csak nekünk lett volna ilyen lehetőségünk. (buni) Gyakorlattal rendelkező képesített könyvelüti felvesz a Tolna megyei Húsipari Vállalat. (10) IOTHMW Az „Egyenlő lehetőségek“ hazájában Akik arra hivatkoznak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban mindeni egyenlő esélyekkel indulhat el az életben, azok számára a Tat című svájci lapból közöljük az amerikai AP hírügynökség alábbi jelentését: Henry Ford detroiti autókirálynak semmi sem volt elég drága, hogy Anne nevű legfiatalabb lányát kellő pompával vezesse be a társasági életbe. Anne 18. születésnapján 280 ezer dolláros költséggel bált rendezett. Ez alkalomból villájuk kertjében XVIII. századi pavilonokat építtetett és miután a nagy estén történetesen esett az eső. a meghívott 1200 előkelő vendéget különleges plexiüveg függönyökkel óvták meg a megázás- tól. A 18 éves ünnepeltnek a legelegánsabb New York-i divatház olyan estélyi ruhát kreált, amely nek derekát három sor igazgyönggyel, türkizzel és gazdag aranyhimzéssel díszítették. A/WWWAAA/W — Az uzdi Táncsics Termelő- szövetkezet gondoskodik a szakember-utánpótlásról. A gépműhelyben jelenleg három tanuló sajátítja el a szerelő szakmát. — Franciaországban 682 különböző fajta fogyasztószert, pirulát, port, illetve fogyókúrát hirdetnek. A sorban ezután Nyu- gat-Németorszég következik 439 fajta fogyasztószerrel, Angliában 293, Svájcban 257, Olaszországban 253, a skandináv országokban pedig 192 többé-kevésbé hatásos fogyasztószert hirdetnek. — Átépítik, tatarozzák, a Baj- csy-Zsilinszky úti óvodát Szek- szárdon. A ■ munkák — amelyeket a terv szerint szeptember 1- ig kell elvégezni — 135 000 forintba kerülnek. — A bécsi fodrászok szakmai egyesülete közölte, hogy július 3-tól felemelte a hajvágás, a mosás és vízhullám, valamint a tartóshullám árát. Az áremelést azzal indokolták, hogy a szakmában uralkodó alacsony bérek miatt az alkalmazottak nagy része más szakmákba megy át. — Befejezés előtt áll az útépítés a szekszárdi új bérháznegyed- ben, a Hunyadi utcától a gőzfürdőig. Az úttest új módszerrel, alapkövezés nélkül épült. — Nápolyban 77 esztendős korában meghalt E. A. Mario, akit a közvélemény a klasszikus nápolyi dal legutolsó képviselőjének ismert. Mario különböző, népszerűvé vált dalai közül a leghíresebb a „Santa Lucia”, amelyet Caruso, a világhírű olasz tenorista ismertetett meg az egész világgal. — ötven vagon sertéstápot kapnak ez év második felére a gyönki járás termelőszövetkezetei csereterményként a termény- forgalmi vállalattól. — A Csehszlovák Belkereskedelmi Minisztérium közlése szerint a napokban talált vevőre Csehszlovákiában az egymillio- modik televíziós készülék. Átlagban minden negyedik családban nézik a televízió műsorát. S a harmadik ötéves terv végéig megduplázódik a televízióelőfizetőinek száma. — A televízió műsora: 18.45: A kisfilmek kedvelőinek. Szovjet film. 19.00: Közvetítés az Állami Operaházból Kb. 22.00: Hírek. Interjú a palánki hármas ikrekkel — Kedves szerkesztő bácsi, mindhárman nagyon jól érezzük magunkat. Igaz, voltak, akik születésünkkor azt mondták, hogy nem maradunk életben, de nyugodtan megírhatja, hogy életképesek vagyunk, szépen fejlődünk. Megmondhatjuk, nagyon jó hármas ikertestvérségben élni. — Már többször megmértek, noha alig vagyunk két hetesek. Születésünkkor összesen 75 kilót nyomtunk, a minap pedig kiderült, hogy már elértük a 121 kilót. Hát nem örvendetes gyarapodás ez? — Mondják, kedves újszülöttek, mi a kedvenc eledelük? , — Talán mondanunk sem kell, a tej, az anyatej. Ettől gyarapodunk ilyen szépen. Épp ezért, ha valamit tetszik rólunk írni, ne feledkezzék meg az anyukánkról sem. Az anyukánk neve: 44. Bokros. Egyébként nemcsak azóta híres itt Palánkon, amióta minket a világra hozott, hanem már korábban is sokat beszéltek róla. Igen jó tejelöké- pességü a mi anyukánk, a feljegyzések szerint 5600 liter az évi tejtermelése. Tehát már ebből is láthatja, hogy nem akármilyen családból származunk. Nem azért mondjuk, hogy felvágjunk, de a palánki gazdaságban régen történt ilyen nevezetesség, mint a mi születésünk és életben maradásunk. Az interjút az ikerborjúk »nevében« tollba mondta Töreki Sándor, a Palánki Tangazdaság fő- agronómusa és Bálint Viktor állattenyésztési agronómus. Az ikerborjakat »meginterjúvolta« B.F. . • A p r ó h í r d e t é s e k. Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Kereskedelmi tál rendelkező áruforgalmi gyakoríatelőadót■ keresünk. Feltételek: erkölfi KtíLcbUilK. r cHclcIcn.. cLIvUl“ «Ji K esi bizonyítvány, szakmai Vj. képzettség. Jelentkezés: FÜ- jj) SZÉRT Vállalat Szekszárd i Garay tér 5—7. (15) Figyelem! Állami gazdaságokat, tsz-eket. földművesszövetkezeteket, gépállomásokat és közü- leteket értesít a szekszárdi Szesz- I és Üdítőitalipari Vállalat, hogy 11 nagyobb mennyiségű I. osztályú j báziszappant tud biztosítani, nagykereskedelmi áron. Szesz- , j ipari Vállalat, Szekszárd. (140) i Eladó Szekszárd-Szőlőhegy 338. számú ház — 3 helyiségből álló I — pékséggel, lakással. Villany a házban, buszmegálló 5 percre. Feitn László. (13) öcsényi Előhegyen, Sztálin u. 35. sz. lakóház 500 öles szőlővel eladó. Azonnal beköltözhető. Érdeklődni: öcsény, Fő u. 25 alatt. I ' Ul) Elcserélném szekszárdi 1 szoba, összkomfortos lakásomat hasonló pécsiért. Cím: szekszárdi hirdetőben. (12) Pécsi nagyszkokói szőlő eladó, beköltözhető lakással, villanj', víz van. Pécs, Felsőbalokány u. 7. Kertész Károly. (148) A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat bátaszéki kirendeltsége felvesz 4 agronómust, kik a baroimfinevelésben és tenyésztésben jártasak. Mezőgazdasági technikumi, vagy ezzel egyenrangú iskolai végzettséggel lehet pályázni. A pályázatokat Bátn- székre kell beküldeni, (4j
