Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-30 / 178. szám
1961. július 30. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO GYERMEKEKHEK P a Ikó mesél P i. ialkó már egészen kisgyerek korában örömét lelte abban, hogy különös meséket talált ki. Mikor édesanyja reggel megcsókolta a homlokát, eleinte bizony elképesztette csodálatos mondásaival. Ekkor tájt azt hitték, hogy Palkó megátalkodott hazudozó s igyekeztek leszoktatni róla. ' Pedig Palkónak csak eleven volt a képzelőereje, s maga is gyönyörködött a különös játékban. — Képzeld, mamuskám. ma éjjel egy nagy hegyet tartottam a tenyeremben — mondta és csodálatos kalandokat talált ki hozzá. A pajtikák már kezdetben se voltak olyan szigorúak, mint mamuska. Ök szívesen hallgatták Palkó meséit, s amikor ösz- szebújva, hol kint a szabadban, hol rossz idő esetén a meleg szobában, megeredt Palkó nyelve. volt mit hallaniuk. íme egy közülünk, mutatóba: — Egy bácsinak, aki hozzánk járt. egyszercsak hosszú aranyszarv kezdett az orrán nőni. Először elkérte az én mamus- kámtól a konyhakést, hogy levágja. Elkezdte faragni, de amennyit lefaragott, kétszer annyi nőtt helyette. Mivel félt, , hogy az égig talál nőni. abba- 1 hagyta és inkább nem ment sehova. csak hogy ne lássák és ne bámulják meg az emberek/ De jó bácsi volt és nekem mindig engedett azért annyi aranyat levakarni róla. amennyiért a boltos bácsitól nagy csomag cukrot kaphattam. Szerettem is a bácsit. Egyszer, amikor éppen beszélgettünk, megkérdeztem tőle: Bácsi kérem, miért nem nő a szarván szeme is? Meglepődött és azt mondta: — Tudod mit. Palkó, nézd meg, hátha van is, csak én nem vettem észre. Képzelhetitek, milyen gyorsan másztam fel a hegyibe! S tudjátok, mit láttam! A szarv felső vége, amit megfogtam, megmozdult. Nosza, hamar lecsavartam. Belenéztem, hát nagy sötét lyukat láttam. Biztos, hogy ti nem mertetek volna belenézni, hát még lemenni. Mert ahogy jobban belenézek, látom ám, hogy lépcső vezet benne lefelé. Én nem szoktam . félni, hamar lesiettem hát rajta, mert már máskor is szerettem volna látni, milyen lehet egy ilyen aranyszarv belseje. Hát akkor néztem csak nagyot, amikor leértem. A szélen. mindjárt a bejáratnál, állt egy nagy fa. Minden levelére rá volt ültetve egy kisfiú, s ezek integettek és kiabáltak nekem. Megkérdeztem tőlük, ugyan mit keresnek azon a magas fán. és azt mondták, ők most nőnek, és amikor nemsokára megérnek, le is szabad szállniuk. Persze, hogy eltátot- tam a számat, de ez nem szégyen, mert ti is csak így tettetek volna. Végre találtam valakit, egv ide-oda szaladgáló kisfiút, olyat, mint én vagyok, meg ti, de azért egy kicsit mégis másféle volt. megkértem, játsszon velem, olyan unalmas itt egyedül. De azt mondta, hogy nem jöhet, mert a lepkelovaknak harmatvizet kell gyűjtenie. Gondoltam, jobbat magam se tehetek, segítek hát neki. Akkor elvezetett a lepkeistállóba. Mikor közel értünk, olyan neszt hallottam, mintha állomáson lettünk volna, ahol sok vonat jár fel-le. Rengeteg pilleló hevert porcelán-jászolnál, pókháló-láncra kötve, s mindegyiket megitattuk. És az új pajtikám megmutatta azt is. hogy a tündérkirálynő melyiket szokta befogatni, amikor utazik. Hanem — és ezt igazándiból mondom — én még annyi színt életemben nem láttam, mint ami ott volt. Szerettem volna én is befogni a pilléket és kicsit repülni, de az új pajtásom nem engedte, mert azt mondta, akkor kikap miattam ő is. Én meg csodálkozva kérdeztem tőle: Kitől kapnál ki? Csak Ügyeskedjünk ! SZÉDITÉS Akit el akarunk szédíteni, az fogja meg jobb kezével a saját orj-át és bal kezével a jobb könyökét. Hajoljon meg úgy. hogy teste derékszöget képezzen és forduljon meg gyorsan három- szor-négyszer saját tengelye körül. Egyenesedjen fel. Két sarkát csapja össze és egyenesen állva mondja: egy. kettő, három. Az illető szédülni fog. Esetleg el is esik. (Tanácsos a közelében állni, hogy megfoghassuk.) EMELD A LÁBAD! Ülj pontosan a fal mellé és MADÁRKERESKEDÉSBEN fel— Cserélje ki a papagájt, mer dadog... próbáld meg egyik lábadat emelni a levegőbe. Nem sikerül! KÉZTORNA Szorítsd kis erővel a kezed al fejedre és mondd a szemben álló) barátodnak, hogy fogja meg csuklónál a fejeden lévő kezedet és) emelje fölfelé. Nem tudja! Pedigi csak alig szorítod, ő pedig teljes^ erővel emelheti. Törd a fejed ! NNN E DDD J ff F = H M O — A AMAMi» nem a fa verne meg bennünket? Azt mondta, igen. Aki engedetlen. előbb lerázza a leveléről, aki pedig már lent járt és rosszalkodik, elkapja az ágaival és zsupsz. bedugja a törzsébe. Ott rettenetesen sötét van és még sírni se szabad. No, gondoltam magamban, ezt aztán elkerüljük! Mikor aztán az itatással végeztünk. a pajtikám elvezetett egy erdőbe. Hű. ott még mit láttam! Hát ezer és ezer gyorslábú pók ott szőtte-fonta a hajnal- és alkonypírt. Micsoda gyönyörűséges piros Volt. amikor a készeket kiteregették száradni a fákra! A pajti megmutatta a póznákat is. amikkel az óriások az éere szokták tartani. hogy az emberek megláthassák. mikor lerz reggel meg este. Akkor arra kértem, mutasson nshánv óriást is. úgyse láttam még soha. De azt mondta, most nem lehet, mert egv helyen éppen kiszakadt az é" sátora, s azt foltozzák szörnyű magas létrákon. Inkább — ha akarom — megmutatja, miből főzik a csillagokat. Mondom neki: — Ne tréfálj, te. nem főzik azokat, hisz az előbb mondta'1 hogy szedek ő" korcsok, ami1* a kék sátorvásznat tartják, w: -r—'-ett és azt mondta: — Igaz ugyan, hogy kapcsok és szegek, de mégis itt főzzük virágmézből, hajnali harmatból. kristályvízzel keverjük, gyémántporral meghintjük, különben gondolhatod, hogy nem lennének olyan rggyogóak. (Folytatjuk.) Zsikó Gyula-- -E rdei lakodalom Fékomadta! Mi a szösz! Hát ilyet ki látott? így szólott a bölcs bagoly, — egy ágon hintázott. Sötét volt már mindenütt, leszállót! az este. Felhő mögé bújt a Hold, onnan nézett szerte. Na de mi az, amit a mi baglyunk csodált ott? Az ám bizony fura volt, hát persze, hogy bányilt. Köröskörül a fűben zöldes fényű lámpa, mindmegannyi szorgalmas szentjánosbogárka. Egy göröngyön a banda ugyancsak cifrázta. Forgott, pörgött a násznép nagy hejehujázva. Tücsök Tóni volt biz a zenekar prímása, így mulattak reggelig, táncolva, nótázva Cincér Cili és Döme vidám lakzijába. ANDRÁSFY ANDRÁS A legutóbbi „Törd a fejed !’j rejtvényünk megfejtései: 1. Kamara. 2. Ahány ház, annyi szokás. Tudjátok-e ? 1. Ki fedezte fel Amerikát? 2. Melyik a legnagyobb olaszt folyó? ’ 3. Mennyi a hang sebessége? A legutóbbi „Tudjátok-e?” kár- s lsek megfejtései: 1. Kossuth La- ^ Hogyan „szüleinek cs bolygók A csillagok keletkezéséről szóló cikkben említettem, hogy a világűrben gáz- és porfelhők vannak. melyeket a csillagok alapanyagának kell tekintenünk. Most menjünk egy lépéssel tovább és kíséreljük meg a bolygók keletkezésére választ adni. Évtizedekkel ezelőtt még vitatkozhattak azon, hogy egyáltalán keletkezett-e a világ, vagy öröktől fogva létezik. Fejtegethették azt a kérdést, ha keletkezett, ki teremtette. Ma a tudomány és a technika rohamos fejlődésének időszakában élünk. Egyre több adat bir- tokába jutunk, melyet felhasználhatunk az égitestek kialakulásának megmagyarázására. Vigyáznunk kell a világ keletkezésének kérdésére. Nem szabad a világ keletkezését kiindulóponthoz vezetni. Ha itt tartunk, már csak egy lépés és átesünk az idealisták táborába. Szerintük a világot egy felsőbbrendű lény teremtette. Kézzelfoghatóbb elfogadni, hogy a világ öröktől fogva van, nem téremtetté senki. Miből is teremtette volna. A világ örök és nem fog elmúlni soha. Egyes rendszerek, amelyek ma léteznek, nem mindig voltak és nem is mindig lesznek. Az anyag örökös mozgást és változást folytat. A mi Naprendszerünk sem volt mindig és eljön — ha évmilliárdok múlva is — az idő. amikor már nem lesz ebben a formájában. de anyaga megmarad. Más formát ölt. Világos, hogy a földi élet sem örök. Ez puszta lény, amellyel számolni kell. A földi élet véges. Wéhásiy elmélet a bolygók keletkezéséről jós. 2. Tizenegy. 3. Ázsia. Kukutymi nóta Két egeret befogtam a kocsimba, elhajtottam velük nyomban Kukutyinba. Mit kerestem ott? Frissen hegyezett zabot, frissen hegyezett zabot. Hanem egy kis baj esett Kukutyinba; mert a piciny egerek megláttak egy nagy macskát, a kocsimat otthagyták, elszaladtak ész nélkül, hazajöttem zab nélkül, hazajöttem zab nélkül, Kukutyinból, . Kukutyinból. FÜRTÖS GUSZTÁV i Az első olyan elmélet, amely a Naprendszer és bolygók kialakulásával foglalkozott és amely már tudományos szemnohtból is ilfogadható volt. a Kant-Laolace elmélet. K^nt szerint sok milliárd évvel ezelőtt a Napét és a bolygókat alkotó anyag szilárd porszemek alakjában egyenletesen oszlott el Naprendszerünk határain belül. E kis porszemek rendszertelenül össze-vissza mozogtak. Később a vonzóerő vetkeztáben egy központba sű- űsödve kialakult a Nap. A többi ■•öfczecské szol "ált a bolygók alapanyagául. Közben a bolygók "yenletes körmozgást kezdtek a ’Top körül. t s-^rint a Naprendszer helyén egy lassan forgó, nagy ki- 'ermdésű “ázköd volt. E gázköd fokozatos lehűlés közben össze- sugorodott és meggyorsult ten- ' •körüli forgása. A forgás következtében sarkai belapultak és egyenlítői része kidudorodott A forgás gyorsulása következté ben a kidudorodás fokozatosan ■'lszakadt, mintegy gyűrűt képez /e és e gyűrű részekre szakadva, -Ivóéként kezdett keringeni gázgömb körül. Ez a folyamat Laplace szerint többször mei ismétlődött. Ilyen módon keletkeztek a bolygók körül a holdak is. A visszamaradt részből kép- ődött a Nap. E két tudós elmélete sokban egvező. ezért' a későbbiek folva mán egyesítették és Kant— Laplace-elméletként ismerte meg a világ. Mindkét tudós a bolygókat a- Napból származtatta. A Kant—Laplace-elméletet több is követte, azbnban hosszú ideig egyik sem tartotta fent magát, mivel matematikailag kevésbé voltak bizonyíthatók. Jelenleg a bolygók keletkezésé re két szovjet csillagász elméle te látszik a legelfogadhatóbbnak. Az egyik elméletet V. G. Feszen- kov akadémikus állította fel. Szerinte a bolygók úgy képződtek, hogy a Nap fiatal korában anyaga nagy részét sugározta szét korpuszkuláris sugárzás formájában Ebből az anyagmennyiségből alakultak ki a bolygók. Feszenkov tehát a Kant—Laplace-elmélethez hasonlóan a Napból származtatja a bolygókat, csak hogy nem a forgás következtében szakadt ki ez az anyag, hanem sugárzás formájában került a világűrbe. Feszenkov ezt a folyamatot a csillagok fejlődése egyenes következményének tartja. Szerinte minden csillag fiatalabb korában nagy mennyiségű anyagi sugárzást bo- sát ki. Ebből az következik, hogy a legtöbb csillagnak bolygóval kell rendelkeznie. A másik elméletet Smidt akadémikus állította fel. Szerinte a bolygók nem a Nap anyagából képződtek, hanem a Nap a Teiút- endszer középpontja körüli forgása közben egy olyan övezetbe jutott, amely nagy mennyiségben tartalmazott kozmikus por- és meteor-részecskéket. E kozmikus mi-réteget a Nap vonzóerejénél fogva magával ragadta és az et- ' tői kezdve a Nappr' yiitt kezdett a Tejútrendszer közepe körül keringeni. E rétegben gravitáció hatására sűrűsödések képződtek. Smidt szerint ezeket a sűrű- -ö^éseket a bolygók magvának kell tekintenünk. Ezek a magvak "okozatosan növekedtek a rájuk hullott porrétegtől. A későbbiek folyamán több ilyen megnövekedett góc egyesült. így alakultak ki a nagyobb méretű bolygók, kö- Ehhez a folyamathoz hasonlóan '-"’‘•"-"ztek a bolygók körül ke- ingő holdak is. Régebbi felfogás szerint a csillagok közötti teret üresnek képzelték és ezért „világűrről” beszéltek. Ma tudjuk, hogy ilyen értelemben vett világűr nem létezik. A világmindenségben mindenütt anyag van. Vannak helyek. ahol ezek az anyagok kisebb sűrűségben fordulnak elő és_ vannak olyan részei is a térnek, ahol a por- és meteor-részek nagyobb sűrűségben találhatók. A nagyobb anyagi részeket meteoroknak, a kisebbeket pedig kozmikus póroknak nevezzük. Ezenkívül gáz állapotú felhőket , is ismerünk. Igen sok ilyen felhőt szabadszemmel is láthatunk. Ezeket a felhőket a csillagászok sötét ködöknek nevezik. Nevüket onnan kapták, hogy az égbolt e ködök helyein sötét foltokkal tarkított. E ködök ugyanis eltakarják a mögöttük lévő csillagokat. Ismerünk ezenkívül világító ködöket is. melyek azért világítanak. mert a közelükben lévő csillagok fénye megvilágítja azokat. Ezek a világító és sötét ködök hatalmas méretűek. Sűrűségüket tekintve ritkák olyannyira, hogy az e»ves rés-eeskők közötti távolság több kilométert is elérheti Hatalmas méretük miatt jelentős anyagmennyiséget tartalmaznak. Ilyen anyagokkal találkozhatunk a Naprendszerben is. Mindenki látott már „hulló csillagot”. Ezek a mi környezetünkben lévő ki- sebb-nagyobb kő- és vastartalmú anyagok. A jelentősebb méretűek már nem tudnak elégni a földi légkörben, így annak felszínére hullva megtalálhatók és vizsgálat alá vehetők. Kiszámították, hogy a Földre naponta mintegy tíz tonna ilyen törmelék hull. E meteorok n agy része a Naprendszerbe tartozik, vannak azonban a Tejútrendszer más részeiből felénk érkező meteorok is. Láthattuk, hogy a csillagok közötti térben nagymennviségű szétszórt meteorikus anyag van jelen. Ebből következik, hogv a Napon kívül számtalan csillag találkozhatott ilyen réteggel. A bolygók keletkezése tehát törvényszerű az égitestek kialakulásában. Smidt elmélete csaknem valamennyi eddigi elméleteknél vitás kérdésre választ ad. a bolygórendszerek kialakulása és fejlődésének kérdésében. Veszelovszky Gyula, a TIT Tolna megyei csillagászati szakosztály
