Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

2 TOLNA MEGYE! NEPÜJSÄG 1961. július 3Uí Az Elnöki Tanács elnökének fogadása a Ghana! Köztársaság elnöke tiszteletére Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pén­teken este fogadást adott dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái. Köztársaság elnöke tiszteletére, a magyar néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. Részt vett a fogadáson Nkru­mah elnök és kíséretének tagjai: Krobo Edusei közlekedésügyi mi­niszter, Tawiah Adamafio, az el­nöki ügyek államminisztere, A. Y. K. Djin, a népi konvenció párt kincstárnoka, E. K. Okoh, az elnöki hivatal titkára, M. F. Dei-Anang, Ghana afrikaügyi főtitkára, akik színpompás nem­zeti viseletben jelentek meg. Magyar részről megjelent a fogadáson Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­se, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács Elnökhelyettese, Biszku Bé­la belügyminiszter, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP politi­kai Bizottságának tagjai; dr. Sík Endre külügyminiszter, az El­nöki Tanács és a Minisztertanács számos más tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és . tagja. A fogadáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott. A fogadáson pohárköszöntőt mondott dr. Kwame Nkrumah, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kál­lai Gyula, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese szombaton délelőtt viszont- látogatást tett dr. Kwame Nkru­Dr. Kwame Nkrumah, a Ghá­nái Köztársaság elnöke és kísére­te szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás! ünnepségen meg jelent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, dr. Sík Endre külügymi­niszter, Kristóf István, az Elnö­ki Tanács titkára. Veres Jó­zsef, Budapest főyáros tanácsa a Ghánái Köztársaság elnöke is. A fogadás után a vendégek tiszteletére a Duna-együttes mű­sort adott a klub szabadtéri szín­padán. Dobi István, Kállai Gyula, Kiss Károly viszonilátogafása Nkrumah elnöknél Nkrumah elnök megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét mah ghanai köztársasági elnök­nél. Jelen volt a látogatásnál Kro­bo Edusei közlekedésügyi mi­niszter, Tawiah Adamafio, az el­löki ügyek államminisztere. A. Y. K. Djin, a népi konvenciópárt kincstárnoka. végrehajtó bizottságának elnöke, a Külügyminisztérium, a Hanvé- delmi Minisztérium több vezető munkatársa. A díszőrség parancsnokának jelentése után dr. Kwame Nkru­mah elnök Dobi Istvánnal együtt ellépett a díszőrség előtt, s kö­szöntötte azt. Felcsendült a ghanai himnusz, majd dr. Nkrumah elnök ko­szorút helyezett el az emlékmű­vön. A magyar himnusz elhang­zása után a díszőrség díszme­netével fejeződött be a koszorú­zás! ünnep,ség. A Biztonsági Tanács folytatja a kizártai feéíüés vitáját New York (MTI). Mint már je­lentettük, Tunézia kérésére pén­tekéin újra összeült a Biztonsági Tanács. A pénteki ülésen elsőnek Mon- zsi Szlim, tunéziai küldött szó­lalt fel. Kijelentette, hogy a tu­néziai helyzet továbbra is rend­kívül nyugtalanító. A francia ha­tóságok megtagadják a Bizton­sági Tanács korábbi határozatá­nak teljesítését. Sőt, az említeltt határozat elfogadása óta a francia csapatok növelték a megszállt területet és újabb erősítéseket kaptak. Az utóbbi napokban Bizerta térségében újabb francia hadi­hajók jelentek mtig. A francia katonai repülőgépek megsértik Tunézia légiterét. A megszállók békés polgárokat támadnak meg, fosztogatnak és. rabolnak; Mint Monzsi Szlim elmondotta, a francia agresszió következté­ben 812 tunéziai esett el, 1155 meígsebesült és 633 eltűnt. Újra hangsúlyozta, hogy a tunéziai eseményeket a francia fegyveres agresszió idézte elő, majd kifejezte reményét, hogy a Biztonsági Tanács teljesíti a bé­ke és a nemzetközi biztonság megőrzésével kapcsolatos köte­lezettségét. Rámutatott arra, hogy a francia kormány nem változtatta meg eddigi álláspont­ját és követelte, hogy a francia csapatok hagyják el Tunézia te­rületét. Morozov szovjet küldött fel­hívta a figyelmet arra, hogy Franciaország nyíltan semmibe­veszi a Biztonsági Tanács július 22-1 határozatát. A francia csapatok nemcsak Bizerta városát tartják tényle­ges megszállás alatt, hanem an­nak 20—10 kilométer sugarú kör­tAÍLÍiAkkkkkuli.ii.u.AAmt.ia.timi.i, 1 *­TRAKTOROSOKAT \ keres felvételre l Q várdomb! gépállomás C 5 (134) t-mvvvvvvvvmvmvmmmYvrn zetét is. A megszállt területeken rendkívüli állapotot vezettek be, korlátozták a kijárást és terror­hadjáratot folytatnak a békés la­kosság ellen. A bizertai francia katonai támaszpontról, valamint Tunézia határain túlról újabb erősítések érkeznek a megszál­lókihoz. A francia hadihajók ágyúi a városra irányulnak és minden pillanatban halálos csa­pással fenyegetik azt. A szovjet küldött a továbbiak­ban kijelentette, Franciaország azért meri cinikusan megtagadni a Biztonsági Tanács határozatá­nak teljesítését, mert háta mö­gött állnak NATO-szövetségesei. Ezen országoknak a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló képvi­selői akadályozták meg, hogy jú­lius 22-én elfogadják az Egyesült Arab Köztársaság és Libéria ha­tározattervezetét, amely elismeri, hogy szükség van a francia fegy­veres erők kivonásává. Külföldi fegyveres erők állomásozása egy olyan állam területén, amely azt nem akarja, erőszakos cselekedet és kimeríti a fegyveres agresszió tényét — jelentette ki Morozov. A Tunézia elleni francia ag­ressziót azonnal be kell szün­tetni, a francia csapatoknak mielőbb távozniok kell Bi- zertábó! és Tunézia egész te­rületéről. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte felhívta az ENSZ-et, fo­ganatosítson haladéktalan intéz­kedéseket az agresszió megszün­tetése, a béke és nyugalom hely­reállítása érdekében. Az Egyesült Államok küldötte kijelentette, az amerikai küldött­ség véleménye szerint mindkét fél — vagyis szerinte a franciák is — törekedett a Biztonsági Ta­nács határozatának végrehajtá­sára, de e szándék valóraváltását megakadályozta a határozat kü­lönböző értelmezése. Azt az óha­ját fejezte ki, hogy Franciaor­szág és Tunézia tárgyalások út­ján találja meg a »mindkét fél érdekeinek megfelelő« megoldást. Líbia küldötte felszólalásában ecsetelte azt a felháborodást, amelyet a Tunézia ellen elköve­tett francia agresszió az afrikai népekben kelt. Fanfart! moszkvai látogatásának programja Róma (AFP): Fafani olasz mi­niszterelnök vezetésével pénteken este Rómában szűkkörű értekez­leten kidolgozták a miniszterel­nök küszöbönálló szovjetunióbe- li hivatalos látogatásának prog­ramját. Az útiterv szerint a Segni külügyminiszter kíséretében uta­zó Fanfani augusztus 2-án és 3- án tartózkodik Moszkvában, ahol Hruscsov fogadja. A nemzetkö­zi kérdésekről folytatott tárgya­lásaikon jelen lesz Gromiko szovjet és Segni olasz külügymi­niszter is. Fanfani megtekinti a moszkvai Lomonoszov egyetemet, valamint a mezőgazdasági és ipari kiállí­tást. ii; Hagy melegben légy | 'fconntfen UetA&etä 9 (íatádó*um pusztítja A francia kormány makacs, merev álláspontja következtében éjből megszakadtak a francia-algériai tárgyalások Párizs (MTI). Mint már jelen­tettük, a francia—algériai tárgya lások újból megszakadtak. A lug- rini konferencia pénteki napján elhangzottak után, valamint Bel- kaszem algériai külügyminiszter és Joxe francia államminiszter ismételt négyszemközti találkozá­sain nyilvánvalóvá vált az algé­riai küldöttség számára, hogy a francia kormány hajthatatlanul ragaszkodik követeléséhez: a Sza hara francia maradjon. Ilyen körülmények között ér­telmetlenné vált a tárgyalások folytatása, az algériai küldöttség a konferencia meghatározatlan ideig való elnapolását indítvá­nyozta. Joxe, a francia delegáció elnöke kapott a javaslaton. Nyílt titok, hogy Párizs célja a lugrini tárgyalások során »olyan kudarc elérése volt, amely ez alkalom« mai Franciaország számára le« gyen kedvező.« A jelek szerint a francia kor­mány teljesen elzárkózott az al­gériai követelés elől, hogy ismer­jék el Algéria területi integritá­sát. és az önrendelkezési jog al­kalmazásaként népszavazás dönt­sön a Szahara hovatartozása fe­lől. Mint már korábban, a fran­cia kormány most is ragaszko­dott a Szahara fölötti Szuveréni- táshoz, politikai, gazdasági és ka­tonai okokból egyaránt. Az algériai küldöttség határo­zott lépésének indító okait kuw tatva párizsi politikai megfigye­lők megállapítják, hogy kétség­telenül közrejátszottak a bizertai véres események és a nyomában kibontakozó észak-afrikai egy­ségfront óriási perspektívái is. Hz algériai szóvivő sajtóértekezlete Genf (MTI). Malek, a pénteken megszakadt lugrini francia—al­gériai tárgyalásokon részt vett algériai küldöttség szóvivője pén tek este sajtóértekezleten nyilat­kozott a legújabb fejlemények­ről. Közölte, hogy a pénteki for­dulatot a Szahara kérdésében tanúsított merev francia maga­tartás okozta. A francia fél ugyanis arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a szaharai kér­dést csak »a jelenlegi Algéria te­rületének egyötödére sorvasztott algériai állam megalakulása után« hajlandó megtárgyalni. Ezzel — mondta Malek — tár­gyalásaink zsákutcába kerültek és az algériai küldöttség kényte­len volt felfüggeszteni a tárgya­lásokat. Hozzáfűzte, hogy újabb találkozó időpontját nem tűzték ugyan ki, mégis fennáll az érint­kezés újrafelvételének lehetősé­ge. Az algériai küldöttség komp­romisszumos lépésként indítvá­nyozta, hogy a szaharai kérdést, a szaharai ásványkincsek kiter­melésében kifejtendő együttmű­ködés problémájával együtt vi­tassák meg, de a franciák a Sza­hara ásványkincseinek olyan mó­dozatú kitermelését javasolták, amely továbbra is francia szuve­renitást biztosított volna a Sza­hara fölött. Ez világosan meg­mutatta, hogy a francia kormány a Szaharától megfosztott »függet­len« Algériával szeretné megtár­gyalni a szaharai ásványkincsek kitermelését. A franciák igyekez­nek elodázni a Szahara politikai szuverénitása kérdésének megol­dását. Ilyen körülmények között az algériai küldöttség számára megnehezítették, sőt lehetetlenné tették a tárgyalások folytatását. Ülést tartott a Na Mon-i értekezlet Na Mon (Uj Kína): A laoszi érdekelt felek Na Mon-i érte­kezlete pénteken folytatta a po­litikai és a katonai tanácskozá­sokat. A Phoumi Nosavan—Boun Oum-klikk küldötteinek rosszhi­szemű magatartása következté­ben azonban egyik tanácskozás sem vezetett eredményre. A lázadó klikk képviselői, mi­után egyórás késéssel érkeztek az értekezlet színhelyére, a politi­kai tanácskozáson nem voltak hajlandók első kérdésként meg­vitatni a koalíciós kormány ösz- szetételét. Ehelyett azt követel­ték, hogy a három laoszi her­ceg újabb találkozójának színhe­lyéről folytassanak eszmecserét. A törvényes laoszi konmány és a laoszi hazafias front pártja küldöttei az értekezlet szerdai ülésén létrejött megállapodáshoz híven ragaszkodtak ahhoz, hogy haladéktalanul kezdjék meg a vitát a koalíciós kormány meg­alakításáról. Phoun Sipaseut dandártábor­nok, a laoszi hazafias front párt­ja küldöttségének ideiglenes ve­zetője rámutatott, az értekezlet­nek sürgősen meg kell kezde­nie a vitát a következő kérdé­sekről: 1. A megalakítandó koa­líciós kormány minisztereinek száma; 2. A miniszteri tárcák elosztásának aránya a három ér­dekelt fél között; 3. A leendő miniszterelnök személye. A törvényes laoszi konmány képviselői támogatták a javasla­tot. A lázadó klikk küldöttei vi­szont azt kérték, hogy előbb a miniszterelnök személyének kér­dését vitassák meg. A másik két fél ehhez hozzájárult, sürgette azonban a Boun Oum-klikk kép­viselőit, hogy jóhiszeműen fog­lalkozzanak a felmerülő kérdé­sekkel. Az értekezlet katonai albizott­ságának pénteki ülésén a lázadó. klikk képviselője szabályzat-ter­vezetet terjesztett elő a tűzszü­net kérdésében. A tervezet töb­bek között olyan ésszerűtlen pon­tokat tartalmaz, mint az, hogy május 3-a, a tűzszünet tényle­ges beálltának napja helyett áp­rilis 24-ét nyilvánítsák a tűzszü­net hatálybalépése napjának. A genfi értekezlet két társelnöke ugyanis ezen a napon bocsátot­ta kj tűzszüneti felhívását. A törvényes kormány és a lao­szi hazafias front pártja küldöt­tei rámutattak, ez a javaslat hóm lokegyenest ellenkezik a törté­nelmi tényekkel és elárulja a Boun Oum-klikknek azt a szán­dékát, hogy bizonyos felszaba­dított területeket a maga ural­ma alá hajtson. A Laosz hangja rádióállomás ismertette Kamszuk Keolának, a laoszi törvényes kormány ideig­lenes miniszterelnökének rende­letét az augusztus 9-j hazafias államcsíny első évfordulójának megünnepléséről. A rendelet felszólítja az ösz- szes kormányhivatalokat és he­lyi közigazgatási hatóságokat, hogy ünnepélyes külsőségek kö­zött emlékezzenek meg az évfor­dulóról. Az ünnepségeknek — mutat rá a rendelet — arra kell irányulniok, hogy iminél szélesebb körben bontakozzék ki a laoszi nép eddig kivívott győzelmei biz­tosításának mozgalma, mozgósít­sák az összes hazafias, Amerika- ellenes erőket a törvényes kor­mány politikájának támogatásá­ra, követeljék a savannakheti csoporttól a három laoszi her­ceg zürichi megállapodásainak őszinte betartását, helyezkedje­nek szembe az amerikai impe­rialisták és szekértolóik laoszi beavatkozásával és agressziójá­val, s végül támogassák a tör­vényes kormány és a laoszi ha­zafias front pártja fegyveres erőit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents