Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
* ^zekszárd ■térni Könyvtár * Szepessy u,3.sz, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNÁ H£(ir£i Site fli m ORR mmtm wtm mm [ .-A M A GEAR 'S ZQC |:A U STA MUNKÁSPAU : J< '. 1. YEL -BÍZÓ |f§|; óa:;es „a > Ég m ® \MAC..V L AP^Á,; Péntek 1961. július 28. XI. évfolyam 176. szám * ÁRA: 50 FILLER Kedves vendégünk, tir. »warne Kkrumah Ma délelőtt szívesen látott, kedves vendég érkezik hazánkba, dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke. NkruPaah neve jól ismert a világpolitikában, s múlhatatlan érdemeket szerzett nemcsak népének, hanem egész Afrikának szabadságharcában. Nkrumah korán felismerte, hogy az afrikai országok szabadságát csak kontinentális méretekben lehet megvalósítani. Nem elég az, ha egy afrikai ország kivívja függetlenségét, az egész kon tinensnek szabaddá kell válnia, s az állami önállóság után meg kell valósítani a gazdasági függetlenséget is. Nkrumah, és vele együtt az egész Ghánái Köztársaság ezért harcolt kezdettől fogva az egységes Afrikáért, s ezt a célt szolgálja Ghana és Guinea államszövetsége is, amely kedvező irányba befolyásolhatja egész Afrika fejlődését. A két ország szövetségéhez július 1-ével a Mali Köztársaság is csatlakozott, s a három ország nemcsak külpolitikájában, hanem belső fejlődése szempontjából is követendő példát mutat Afrika népeinek. Ismeretes, hogy a tőkés hatalmak nem nyugodnak bele afrikai területeik elvesztésébe, s most gazdasági befolyásuk alá igyekeznek vonni a közelmúltban felszabadult országokat. Az afrikai országoknak különös szükségük van gazdasági politikájuk összehangolására, mert az európai közös piac komoly veszéllyel fenyegeti gazdaságukat. A közös piac tagállamai a közelmúltban 15 afrikai állam képviselőivel tanácskoztak, s az volt a céljuk, hogy az eddiginél jobban vonják be ezeket az országokat a közös piacba. A közös piac terveivel kapcsolatban mondotta Nkrumah, hogy az afrikaiak nem akarnak újra fát vágni és vizet hordani azoknak, akik évszázadokon át kiszipolyozták őket. A közös piac behatolása közvetlenül fenyegeti az afrikai országok függetlenségét, s ezért Ghana legfontosabb feladatának azt tartja, hogy lerakja a gazdasági függetlenség szilárd alapjait. Ezt a célt szolgálták azok az intézkedések, amelyek kimondják, hogy a gazdasági élet kulcspozícióiban az angolokat ghanaiakkal akarják felváltani, ezt segíti a kereskedelem államosítása, az importcikkek vámja, a külföldi tőke jövedelmednek megadóztatása. Ghánának kezdettől fogva gyümölcsöző kapcsolatai voltak a szocialista országokkal, köztük Magyarországgal is. Nkrumah elnök európai útja során most hazánkba is ellátogat, s itteni időzése, hivatalos tárgyalásai még jobban elmélyítik eddigi együttműködésünket. A Ghánái Köztársaság elnöke és kísérete ma délelőtt érkezik a Ferihegyi repülőtérre. A magyar határról lökhajtásos vadászgépek kísérik az elnök repülőgépét. Kwame Nkrumah- ot pedig 12 ágyú 21 össztüze köszönti a magyar fővárosban. Jól fizetnek a külföldi búzafajták megyénkben Lábon álló gabonát már csak elvétve lehet látni megyénk határában. Mindenütt a gabona összehordása és cséplése van napirenden. Ebben az esztendőben viszonylag sokat arattunk kombájnnal és ennek következtében már sok mezőgazdasági termelő üzemben kialakult kép van az idei terméseredményekről. Elsősorban a nagy hozamú szovjet, olasz és francia búzafajtákra vonatkozik ez, mert a külföldi búzákat az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben egyaránt kombájnokkal aratták le, csépelték ed. A külföldi búzafajták június végén jobb teimést ígértek, mint amennyit a valóságban adtak. A Fornádi Állami Gazdaság olasz búzájának holdanként! átlagtermését például harminc mázsára becsülték. De a júliusi kánikulában megszorultak a gabonák, s emiatt a küföldi búzafajtákból is jelentős a terméskiesés. Ám panaszra semmi okunk. Az állami gazdaságok igazgatóságához és a megyei tanács mezőgazdasági osztályához eddig beérkezett jelentések szerint ugyanis a külföldi búzafajták holdankénti átlagtermése — megyei viszony latban — eléri a húsz mázsát. Az állami gazdaságokban — ha összeségeben vizsgáljuk — nem sokkal hoztak magasabb termést a külföldi, mint a hazai búzák. Külföldi búzákból előreláthatólag 19, hazaiakból pedig 17 mázsa az állami gazdaságok idei holdankénti átlagtermése. Viszont az állami gazdaságokban nagy területről — 7573 holdról — takarítottak be külföldi búzafajtákat. Kiemelkedő eredmények persze az állami gazdaságokban is vannak. A Birítói Állami Gazdaságban a San Pasture olasz búzafajta 28 mázsa holdankénti termést adott. A Fornádi Állami Gazdaságban is több mint 21 mázsa az olasz búzafajták átlagtermése. Szovjet búzából is hasonlóak a kimagasló eredmények az állami gazdaságokban. A nagyhozamú külföldi búzafajták az állami gazdaságokba^ beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért megyénk állami gazdaságai az ősszel 9330 holdat vetnek be külföldi bűzefa.jtákkal, a tervezett terii'e* 68 százalékát. A termelőszövetkezetekben is elégedettek a külföldi búzafajták hozamaival. A dunakömlődi Szabadság Tsz-ben az olasz Produt- tore búza negyven holdon 26 mázsa holdankénti átlaggal fizetett, ezért jövőre kétszáz holdat vetnek be az említett búzafajtáŰj üzemház — szalagszerű termelés a Bonyhádi Ruházati Ktsz-ben A közelmúltban készült el a Bonyhádi Ruházati Ktsz új üzemháza. Gazdasági épületet alakítottak át — negyedmillió forintos költséggel — erre a célra. Régi problémája oldódott meg ezzel a szövetkezetnek, sikerült megszüntetni a munkahelyek zsúfoltságát. Az ú.i üzemházban kapott helyet többek közt a szövetkezet konfekciós részlege. Most dolgoznak a konfekciós- részleg „szalagositásán”. A szalagszerű termelés bevezetésével nagymértékben nő a termelékenység. ami szükséges is, hiszen az elkövetkező hónapokra olyan feladatokat kapott a szövetkezet,, amit a régi szervezéssel — létszámemelés nélkül — nem tudna megoldani. Többek közt be indítják egy új cikknek, a női szövetruhának gyártását. Egyelőre ezer darabot készítenek — négyféle fazonban — a női szövetruhákból. A konfekciós-rész- legen tíz villanymotoros varrógépet, egy automata gomblyukazó- gépet és egy tisztázógépet helyeznek üzembe. Az ú.i üzemház lehetővé tette hogy a szövetkezet ismét beindítsa — a korábban helyhiány miatt megszüntetett — férfi méretes részleget is. Naraicsládák — exportra A Bátaszéki Kádár Ktsz-nél már eddig is többször előfordult, hogy a hordó-megrendelések nem töltötték ki teljes egészében az üzem termelőképességét. Ilyen esetben úgy segítenek magukon a bátaszéki kádárok, hogy egyéb — faipari — cikkek gyártását vállalják el. Az elmúlt negyedévben például többek közt háromszáz talicskát és háromezer gyermekzsámolyt készítettek. Uj gyártmány került a szövetkezet ■'cikklistájára", nyers parkettát készítettek exportra, mégpedig import tűzifából. A szövetkezet val a dunakömlődiek. A San Pastore itt 24,6 mázsa holdankénti átlaggal fizetett, ami szintén nem megvetendő eredmény. Ebből a búzafajtából a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben 24,15 mázsát takarítottak be minden holdról. A szovjet búzák is hasonlóan jól fizetnek megyénk termelőszövetkezeteiben. Az udvari Béke Tsz-ben a Bezosztája szovjet búzafajta minden holdja 22 mázsa termést adott. A külföldi búzafajták termés- eredményeit érthetően nagy figyelemmel kísérik a mezőgazda- sági üzemekben. Több helyen folynak fajtaösszehasonlítási kísérletek is, mint például a Dal- mandi Állami Gazdaságban és a madocsai Igazság Tsz-ben. A szakemberek ily módon is meg akarnak győződni arról, hogy az adott üzemben a meglévő talajadottságok mellett, melyik búzafajta ad legmagasabb termést. A kísérleteket minden bizonnyal folytatják jövőre is. De azt már senki sem vitatja, hogy kifizetődő megyénkben is a külföldi búzafajták tömeges termelése. SZMT elnökségi ules A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége csütörtökön délelőtt Szekszárdon ülést tartott. Első napirendi pontként Horváth József, az SZMT vezető titkára időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta az elnökségi tagokat. Beszámolt többek között a falusi szakmaközi bizottságok létrehozásával kapcsolatos tennivalókról. Széleskörű vita alakult ki a napirend másik pontjánál, amely ben az SZMT munkavédelmi csoportja által összeállított — a megye üzemeinek munkavédelmi helyzetéről szóló — jelentést tárgyalta meg az elnökség. Az első félévben ugyanis az üzemek egy részében — főként a mezőgazda- sági üzemekben — nőtt a balesetek száma. Épnek okait és a helyzet megjavításához szükséges tennivalókat elemezték az ülés részvevői. Lőrincz Jánosnak, a Területi Egyeztető Bizottság elnökének beszámolója alapján vitatták meg a munkajogi törvényesség helyzetét a megyében, különös tekintettel az egyeztető bizottságok munkájára. A napirend negyedik pontjaként egyéb kérdésekről volt szó. Nyári kulturális élet a Simontornyai Bőrgyárban A kulturális tevékenység a nyári hónapokban sem szünetel a Simontornyai Bőrgyárban. Rendszeresen szerveznek ismeretterjesztő kirándulásokat. Az üzem autóbuszával már kétszer voltak Sztálinvárosban, egyszer Székesfehérvárott. Siófokon és Lillafüreden. Július 22-én műsoros estet tartottak. Vasárnaponként a a művelődési otthon kerthelyiségében táncos összejöveteleket rendeznek, a jövő héten pedig megkezdődik a társastánc-tanfolyam. A zeneiskola bizottsága előtt hatvannyolc simontornyai gyerek vizsgázik. A különböző oktatások a nyári hónapokban is I zavartalanul folynak. Kézimunka-kiállítás volt Medina-Szőlőhegyen ilyenirányú tevékenysége igen előnyös a nérwazdaság számára, hiszen csökkenti a tűzifa-import devizaszükségletét, illetve annak egy része megtérül, ha a tűzifa egy részéből — megfelelő válogatás után — export parkettát gyártanak. Ebben a negyedévben tovább bővül az exporttermelés a szövetkezetben. Narancsládákat gyártanak — ugyancsak tűzifából. Az export narancsládákat libanoni, ciprusi és izraeli megrendelésre készítik. „Kifinomult ízléssel” címmel cikk jelent meg a Tolna megyei Népújság 1961. május 30.-1 számában. A cikk a medina-szőlo- hegyi asszonyok kézimunka-kiállítását méltatta. A felvétel, amelyet Kutasi Vilmos, medinai nyugdíjas készített, szemléltetően mutatja be a medina-szőlőhegyi művelődési házban megrendezett kiállítás egy részletét. Ugye kedves olvasóink nem túloztunk akkor, amikor azt írtuk: Szép, gyönyörű a mcdina-szőKíhcgyi asszonyok k' rimunka-kiál- lítása”. Ahogy a kép is mutatja, a kiállítás bizony gyönyörű volt. VA \ el
